verses bizonyság

Négyszemközt

Négyszemközt, Uram,
Ó hadd legyek Veled.
Új erőt ad, megszentel,
Épít Szentlelked!
Négyszemközt, Uram,
Így jól felismerem,
Mennyi gőg és hűtlenség
Terheli szívem.

Négyszemközt, Uram,
Ó hadd legyek Veled!
Így növekedj bennem,
És én kisebb leszek.
Drága hű szívedre bízom életem.
Nem szakít el Tőled
Már többé senki sem!

Négyszemközt, Uram,
Ó hadd legyek Veled!
Tőled nyertem élő
És szentséges hitet.
Törd össze, mi régi,
Mert semmit sem ér!
Így lesz éltem Benned
Bor és megtört kenyér.
Csopják Attila


EGY A SZÜKSÉGES      

Egy a szükséges... amíg élünk
Csak ezt keressük szorgosan;
S ha megtaláltuk, mit se féljünk,
Haladhatunk már biztosan.

Nem földi kincs, amit a rozsda
Megemészthet itt, vagy melyet
Magával vinni más világra
Szegény lelkünknek nem lehet.

Nem dicsőség, nem földi pompa,
Nem fényes hírnév, vagy egyéb:
Hiába gyűjtenéd halomba,
E földdel együtt mind megég.

Egy a szükséges csupán: Jézus!
Őt ragadd meg, Ő kell neked!
Egyetlen út Ő az Atyához,
S mert föltámadt: Ő életed!

ESTE      
Te elédbe lépünk, Isten,
Napi dolgunk után.
Munkáinknak eredményét
Te tudod csak igazán.
Haladtunk-e felfelé,
Avagy estünk lefelé;
Jövünk tehát irgalmadhoz,
A te kegyelmi trónodhoz.

E világnak nagy porából
Ma is ránk ragadt sok szenny,
Önmagától megtisztulni
A mi lelkünk képtelen.
Kérünk hát nagy, Istenünk,
Mossad meg a mi szívünk
Szent Fiad kifolyt vérében:
Ékesíts érdemével.

ígei bozonyság

Vigyázz, hogy kitől kérsz tanácsot!             
Példabeszédek 12,15 mondta:
a bölcs pedig hallgat a tanácsra
Arthur Goldberg mondja: "Ha Kolumbusznak lett volna egy bizottsága, ami tanácsokkal látja el, akkor ő még mindig a kikötőben csücsülne."
Két fiú egyszer korcsolyázni ment. Az egyikük hirtelen elcsúszott és a jégre esett . Barátja, aki jóval kisebb volt nála, látta őt, amint betörik a jég, és barátja eltűnik a hideg vízben a jég alatt. Kétségbeesésében megpróbálta korcsolyájával és öklével áttörni a jeget, hogy elérje őt, de sajnos nem ment.
Hirtelen megpillantott egy hatalmas faágat a tó partján. Odarohant, odahúzta az ágat a lyukhoz, majd fogta, felemelte a feje fölé és nagy erővel lesújtva keresztülütötte a jeget. Sikerült olyan nagy lyukat vágnia, hogy barátja levegőhöz jutott. Majd megfogta és kihúzta barátját a vízből
Az emberek, akik hallottak az esetről, elámultak, hogy egy kisgyermek hogy volt képes ilyen nagy faágat felemelni, meg a barátját megmenteni. Számos magyarázatot találtak rá, a legjobbat mégis a kis hős adta, aki megmentette a barátját. Azt mondta: "Meg tudtam csinálni, mert senki sem volt a közelben, aki azt mondta volna, hogy nem tudom megcsinálni!"
                                        -,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,

Mikor tanácsot akarsz kérni, mindig olyan valakit kérdezz, aki
==>legalább annyira akarja, hogy eredményes legyél, mint te magad,
==>akivel egy hitben élsz,
==>akivel egy az értékrended,
==>és aki tiszteli a céljaidat.
Másképp jobb, ha egyedül magadra hallgatsz - mert akkor legalább senki sem lesz, aki azt hajtogatná neked, hogy mire nem vagy képes!



                            Felcsigázottnak lenni, vagy megváltozni?
Római levél 1,11 mondta                                    
 Mert szeretnélek látni benneteket, hogy megerősítésetekre valamilyen lelki ajándékot adjak nektek
Az 1Mózes 38-ban, Júda fia, Húr feleségül vett egy ifjú lányt, Támárt. De Húr meghalt, mielőtt gyermekük lett volna, a szokás pedig úgy kívánta meg, hogy testvére, Onán vegye el feleségül az özvegyet, hogy az asszonynak legyen utódja, és megmaradjon az elhunyt férje családjához való kötődése. A héber kultúrában az özvegy ilyen módon nyert méltóságot a nép előtt.
Amikor azonban az első éjszakán együtt voltak, Onán ahelyett, hogy magot adott volna az özvegynek, szándékosan kiengedte azt a földre és Isten ezért megölte őt. Miért? Mert a feleségével való együttlétnek az lett volna a célja, hogy magban részesítse őt, nem az, hogy meg nem valósuló reményeket szítson benne!
Te miért mész el a gyülekezetbe - azért hogy felcsigázzanak, vagy azért, hogy részesülj valamiben? Mit ér az, hogy az ének közben fel kell állnod, aztán az ima alatt le kell térdelned, miközben úgy mész haza minden alkalommal, hogy ugyan mozogtál, de nem változtál meg?
Egy ponton, a hallott Igének meggyőződéssé kell válnia a szívedben, és gyümölcsöt kell teremnie (János 15:16). Egy ponton telítetté kell, hogy válj az Istentől kapott üzenettel, és el kell kezdened továbbadni azt másoknak Másképpen az egész történet véget ér nálad. Az üzleti világ úgy utal erre, mint a "szükségszerű sorrendiség". Nem szabad meghalnunk anélkül, hogy ne részesítettünk volna másokat abban, amiben mi részesültünk!
Miután Mózes találkozott Istennel az égő csipkebokornál, visszament Egyiptomba, hogy népét kivezesse oda, ahol ő maga járt és élt. Ez az, amire te is el vagy hívva! Vannak helyek, ahová Isten azért fog elvinni, hogy visszamenve másokat is elvigyél oda. A mai Ige számodra az, hogy ha Isten részesített téged valamiben, akkor ne tartsd meg magadnak!
Teljes szívvel az Övé lenni

verses bizonyság

NE JÁRJ MAGAD! 

Ne járj sehol, soha magadban,
mert könnyen elér a veszély.
Legyen kísérőd utaidban,
ki megvéd, megóv, megsegél.

Hisz minkét oldalán utadnak
tátong a mélység, és neked
folyton vigyázva kell haladnod,
s botlástól lábad féltened.

A bűnnek réme ékes arcot
öltve magára, jő feléd.
Mézként kínálja gyilkos mérgét,
csábosan rádvetve kezét.

Ne járj tehát soh’se magadba’,
bármerre lépj, bármerre menj;
ó, hívj kísérőt oltalmadra
ki bátor, hős és hű legyen!

Ez a kísérő, - én testvérem -,
ki lenne más, mint Mesterünk:
Megváltó Jézusunk, ki készen
kalauzul jönni velünk
        
 TUDSZ-E SZERETNI

Szeretni nem tud minden ember.
A lélek drága gyöngye ez,
melyet a testtől senki nem nyer,
csupán csak Isten adja ezt.

Szeretni tudni – kincs a mennyből.
Ez tesz gazdaggá igazán.
Mellette oly kicsinyre törpül
minden művészet, tudomány.

A gőg, kevélység meg nem érti,
hogy ez valóban létezik,
de ha egy szívben elkezd égni,
az érzi édes, szent tüzit.

Szeretni Istent, embertársat,
szolgálni, tenni szívesen.
Irgalmat, üdvöt nyújtni másnak,
Dicsérni Istent szüntelen.

És átkarolni gyöngédséggel
ellent, barátot boldogan.
Szeretni nem tud minden ember,
csak kiben Isten Lelke van.

Tekints csak fel a Golgotára,
ott látod Jézust, hogy szeret.
Ő felvette bűnöd magára
és érted önként szenvedett.

Ó szív, kívánj e drága kincsből,
s ha kell, forrását megleled!
Istennek örök szerelméből
meríthetsz hittel – eleget.




D. Timár Klára

verses bizonyság

Ami megmarad... 
És elmúlik minden, mit önző szíveddel
itt lenn megszerettél és megcsodáltál:
régi életed zilált kerete, tüskés bozótja,
csalfa reménye, fájó szerelme, ábrándos álma,
s a féktelen, ifjú tombolások...
tavaszok, nyarak, bánatos őszök;
mind, mind elmúlnak. Sárguló lombok
zizegve hullanak lábaid elé,
megadva maguk...

Elhagy a barát és ellenség is elhagy...
az élet minden édes melege megfagy,
elszáll a nap, röppenek az évek,
elnémul ajkadon az örömének,
virágillattal együtt száll el
a gyermekcipős, gondtalan élet...
Ifjú álmok mézédes nedűje
s a férfikor dele, fénye, ereje,
temérdek terve, - elmúlik mind.
Ruhád kopik, az arcod ráncos lesz,
sima homlokod gondok, félelmek, könnyek,
fájdalmak ekéje szántja...
görnyed a hátad és vézna lesz a tested...
nehézzé válik durva, nagy kereszted,
s ha leroskadtál kereszted alatt,
mentő kezek éretted nem nyúlnak...
S mikor mindezek végképp elmúlnak,
közeleg a leszámolás napja.
Akkor majd úgy látod, semmid sincs:
Mit viszel magaddal?
Ha minden elmúlik, mi marad neked?

Megmarad könnyed, mit másokért sírtál.
Sóhajod, mit zogogva égbe bocsátottál
betegek, bénák kórházágya mellől.
Megmaradnak az égő, hő imák,
simogató, könnytörlő kezed
elfelejtett jótéteményei...
megmaradnak vigaszszavaid, lelkedben
a lángoló, szent hit,
sebkötözésed, önfeláldozásod,
alamizsnát nyújtó forró szívjóságod. -
És lelkedben az igaz szeretet!
AZ MARAD MEG, AMIVÉ KRISZTUSBAN LETTÉL.
AZ MARAD MEG, AMIT KRISZTUSÉRT TETTÉL!


AZ ÉN KÖNYVEM           

Van nekem egy drága, kedves könyvem,
Melyből minden napon olvasok,
Szavai úgy felüdítik szívem,
A jó tanács benne olyan sok!
Ha erőm és bátorságom elvész,
Ez bátorít s erőm fokozza.
Minden könyvnél a legértékesebb -
És ez a könyv a szent Biblia.

Áhítattal olvasom e könyvet
Amelyet megvetnek oly sokan
Hogyha csábit ez a csalfa világ
Nála biztos menedékem van.
Gazdag e könyv, telve lelki jókkal,
Mennyből származik, Isten szava,
Szerezzen más akármilyen könyvet-
Az én könyvem  a szent Biblia!

Sok veszéllyel van az utam tele,
Háborgat e világ untalan,
Szívem baját nem érti meg senki
Sorsomat nincs kinek elmondjam.
De bármilyen nagy legyen a nyomor
És halásos a szívem baja,
Megvigasztal s életet önt belém,
Az én könyvem: a szent Biblia.

Ha olvasom e drága szent könyvet,
Lelkem szárnyal a magasba fel,
Megutálom e bűnös világot,
S szívemet szent érzés tölti el.
Isten beszél e könyvben énhozzám,
Mint a legirgalmasabb Atya;
Azért mondom oly nagy örömmel:
Az én könyvem a szent Biblia!

Bár mindenki szeretné e könyvet,
És olvasná híven, örömmel,
Hogy változna meg e romlott világ
S a szívekből a bűn tűnne el.
Akkor lenne boldogság a földön,
Amilyen rég nem volt itt soha:
Minden ember így kiáltana fel:
„Az én könyvem a szent Biblia!“

verses bizonyság

BARTIMEUS 

Vérző szívemben kínok égnek,
Szemem mered a kéklő égnek.
De csak sötét folt amit látok ...
Életem nyomor, bilincs, átok.
Vaksággal sújtott a Teremtő,
Segíteni nem tud más csak Ő!

Vérező szívem érez, dobban!
Körülöttem tán nagy tömeg van,
Így mondják mások, így is érzem.
Vajon ki jár itt? - Kérdik, kérdem.
A Názáreti jön most erre ...
Ó, Istenem, ha reám nézne!

Hallottam én már Róla sokat ...
Nem veti meg a koldusokat!
Én egy vagyok, a vak és rongyos,
De ha erre néz, az bizonyos,
Hogy észrevesz, hogy meglát engem,
S biztosan felderül az egem!

És szót hallok most: ,,Ide hozzám!’’
Válaszra már nem tátom a szám,
De rongyaim árokban hagyom,
Hívásának magam megadom.
Felé indulok. Van erre ok!
Vezetnek ... avagy tapogatok.

A nagy pillanat elérkezett:
Előttem áll már, aki SZERET!
,,Mit cselekedjek? mit mondasz csak?’’
Uram! Hogy lássak, lássak, lássak!...
És Bartimeus látott, látott!
E nap áldott lett neki ... ÁLDOTT!

Követte Krisztust buzgó szívvel.
Ő itt van ma is, s csodát mível!
Vakok, bénák Hozzá jöjjetek!
Ő csodát tesz ma is veletek.
Minden nyomorból meggnyógyultok
És látni, látni, látni fogtok!


Egy szív

Egy szív érettem dobogott.
Egy szívnek nagy fájdalma volt.
Egy szív engem hőn szeretett.
Egy szív érettem megrepedt.

E szívben az irgalom élt,
E szív szerette a szegényt.
E szívben nem volt semmi folt –
E szív Jézusom szíve volt!

bizonyság

Wass Albert   MINDENT ÚJRA KEZDÜNK
Nem vetted észre? Naponta mindent újra kezdünk. Újra mosdunk, újra borotválkozunk, újra fésülködünk, újra öltözünk. Újra megfőzzük az ételünket. Újra elmegyünk ide vagy oda. Újra dolgozunk, újra vesződünk, újra bosszankodunk, újra örvendünk, újra hazatérünk, újra lefekszünk. És ez így megy folyton, folyton.                    Nem is lehet másként. A nap reggel újra felkel és este újra lemegy. Újra jön a szél, újra szállanak a felhők, újra esik az eső, újra kiderül az ég. Újra, mindig újra. A természet örök rendje ez és mi kötve vagyunk a természethez, mint a növények, vagy mint az állatok.                                                                                              A fák levelei tavasszal újra kihajtanak és ősszel újra le hullanak. A virágok újra kinyitnak és újra elhervadnak. Újra jön a tavasz, újra jön a nyár, újra jön ősz és újra jön tél. És Te természetesen azt mondod erre, hogy nem is lehetne másként, mert így van ez jól. Miért vagy úgy kétségbeesve tehát, hogy újra elölről kell elkezdeni.   Minden vagyonodat elvesztetted. A virágok is elvesztették színpompás ékszereiket, csak puszta gyökerük maradt meg a föld alatt. Azért ne hidd, hogy most már többé sohasem fognak virágozni.                    Életed, megszokott munkád kerete szertehullott. Itt állasz puszta kézzel, egyetlen szál ruhával és nem tudod, mihez kezdhetnél, mert ilyesmi még nem történt Veled.                                                                              Nézd a költöző madarakat. Fáradt csapatokban most térnek meg tengeren túlról. Semmijük sincs, igazán semmijük. Csak az a két kis fáradt szárnyuk. Szinte ájultan hullanak alá pihenni a bokrok közé.                                              De holnap reggel, ha felkélsz a nappal és kijössz ide, hogy megkeressed őket: vidám füttyüket messziről hallhatod már. Fürgén szökdelnek az ágak között, hernyót keresnek és száraz mohát a fészekrakáshoz. Figyelheted, milyen vidáman hordozzák csőrükben a vékony gallyakat s fonnak belőle nótaszó mellett új otthont fiaiknak. Amiért ember vagy, azért tanulhatsz még sokat a madaraktól.

ígei bozonyság

Közbenjárás
 „Könyörgött azért Ábrahám az Istennek, és meggyógyította Isten Abiméleket és az ő feleségét, és az ő szolgálóit, és szültek" (1Móz 20,17).
  Ábrahám szellemi életének megkapó bizonyítéka, hogy akkor is tud másért imádkozni, amikor saját imádságára még nem kapott választ. Isten embere közbenjárt Abimélekért, és az Úr meghallgatta őt.  Nehéz megérteni, miért mondta Ábrahám azt a félhazugságot, hogy Sára a testvére, különösen ha tekintetbe vesszük előző mély közösségét Istennel. Most azonban elismeri, hogy ez a megegyezése Sárával még Mezopotámiából ered. Ezekben az években valami rejtett hitetlenség és félelem lappanghatott Ábrahám szívében, és ez most végre napvilágra jött. Vándorlásainak kezdetén úgy látszik attól tartott, hogy Sárát elválaszthatják tőle. Pedig már tudnia kellett volna, hogy Isten felelősséget vállalt azért, hogy ez ne történhessen meg.
Végül itt Gérárban a titkos hazugság kiderült és semmivé lett, így Ábrahám felszabadult a másokért való imádkozásra. (Sáráért nem imádkozott, de erre nem is volt szükség.) Közvetlenül ezután megszületett Izsák

ígei bozonyság

 Békességem adom nektek
 „Mikor pedig azt mondta nekik: »Én vagyok« - visszatántorodtak és a földre estek" (Jn 18,6).
Azon az utolsó éjszakán a Golgota előtt úgy látszott, hogy minden rosszul megy. Árulás és tagadás volt a levegőben; az emberek elbújtak vagy menekülési ösztönüktől hajtva elszaladtak. De az Úr Jézus az elfogására jövőknek békésen és nyugodtan szólt: „Én vagyok!" Nem Ő, hanem a katonák veszítették el ekkor nyugalmukat és hátrazuhantak. Urunkat mindig ez a belső békesség jellemezte. Tudott aludni a viharban is, és képes volt megkülönböztetni a hit érintését a türelmetlen sokaság lökdösődésétől. „Az én békességem", halljuk tőle és hozzáfűzi: „hagyom nektek" (Jn 14,27). Nem vitte magával, hiszen Ő itt van. Ezt bizonyították a vértanúk is. Kínozták vagy megégették őket, de rajtuk valami csendes, le nem tagadható méltóság nyugodott. Igen, a világban nyomorúságunk lesz, de miénk - Pál apostol szavaival élve - az Ó minden értelmet felülhaladó békessége (Fil 4,7).

 Békességet hagyok nektek
 „Békességet hagyok nektek, az én békességemet adom nektek" (Jn 14,27).
Nem egyszerűen csak békességről van itt" szó, hanem az Ő békességéről. Nem csak általában ad nekem békességet, hanem az „Isten békességét" adja. Az Ő mély és zavartalan békessége fogja betölteni a szívünket (Fil 4,7). Amikor rosszul mennek a dolgok, összezavarodunk. De legyünk tisztában azzal, hogy Isten tervei színhelyévé választotta ezt a világot, középpontjává annak, amit tenni kíván. Határozott szándéka volt, amit a Sátán meg akart akadályozni. De mindennek ellenére (ezeknek a dolgoknak a jelentőségét nem gondoljuk át eléggé), Isten meg nem zavarható békességben várakozik, nem riadva vissza attól, ha ez akár még ezer esztendeig is eltart. Ebből a békességből kaphatunk mi is.
Pál azt mondja, hogy Isten békessége olyan legyen a szívemnek, mint a helyőrség. Ha valaki be akar oda hatolni, annak először ezt a védőőrizetet kell legyőznie. Így hát merek az Isten békességében élni, mert az a békesség, amely megtartja Őt, megőriz engem is.
Fil. 4.7 és Isten békessége, mely minden értelmet meghalad, meg fogja őrizni szíveteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban.

ígei bozonyság

Az olyan vallás, amelynek uralma nem terjed ki az ember szívére, nem vallás, hanem vallásos máz.
A rövid imák éppen elég hosszúak.
Az érző szív legnagyobb öröme mások boldogítása.
Az olyan vallás, amely nem uralja a szívet, nem lehet hosszú életű.
Aki sokat beszél, sokat hazudik! Ha az emberek mindig csak igazat mondanának, a világ is megváltozna.                                                                                                                                                        Jertek, térjünk vissza az Úrhoz, mert ő szaggatott meg és ő gyógyít meg minket; megsebesített, de bekötöz minket!  Hóseás 6, 1 - Károli ford..                                                                                                  -4--,,----,,-,-,-,,,,,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-                                                                                                                             Az -az elmélet, amely szerint a megtérés egy fokozatos javulás folyamata, elvetendő tévtan.
Csak az tart örökké, ami az örökkévalóságból származik.
Az igazság akkor is igazság, ha az csak egyszerű papírcsomagolásban van.
Jobb a szívben tartani a Bibliát, mint a könyvespolcon.
Tudatlanságunk tudata az a küszöb, amely a bölcsesség templomába vezet.
Még ha a halál árnyékának völgyében járok is, nem félek a gonosztól, mert te velem vagy; a te vessződ és botod, azok vigasztalnak engem.
Zsoltárok 23, 4 - Károli ford.
5-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-
Az olyan hit, amely nem engedelmeskedik az Üdvözítő parancsainak,
csak merő színlelés, és sosem fogja üdvözíteni az embert.
A jóságos Isten a rosszból is jót fakaszt, a gonoszság fejedelme a jót is rosszra fordítja.
A bölcsesség nem mindig beszél latinul.
Az Ige igazsága mindaddig nem üdvözít, míg nem lesz belőle a szív igazsága.
A hibák mindig ott kövérek, ahol a szeretet sovány.
Ha kiált hozzám, meghallgatom, vele leszek a nyomorúságban, kiragadom onnan, és megdicsőítem őt.
Zsoltárok 91, 15 - Új ford.

ígei , verses bozonyságok

          B I Z Z Á L 
El nem hagylak téged ! Józs.1:5
El nem felejtkezem rólad! És. 49: 15.
Megsegítlek !És. 41 : 10 .
Megvigasztallak . És. 66:13.
Tudtodra adom, hogy mit cselekedjél ! Sám.I. 16: 3.
El nem hagylak téged !! Zsid.  13: 5.

Búcsúlevél
Gabriel García Márquez - Búcsúlevél

... Senkinek sem biztos a holnapja,
sem öregnek, sem fiatalnak.
Lehet, hogy ma látod utoljára azokat,
akiket szeretsz.
Ezért ne várj tovább, tedd meg ma,
mert ha sosem jön el a holnap,
sajnálni fogod azt a napot, amikor nem jutott időd
egy mosolyra, egy ölelésre, egy csókra,
és amikor túlságosan elfoglalt voltál ahhoz,
hogy teljesíts egy utolsó kérést.
Tartsd magad közelében azokat, akiket szeretsz,
jusson időd arra, hogy azt mondd nekik
"sajnálom", "bocsáss meg", "kérlek", "köszönöm"...
Az Isten áldjon meg!


"Előre, föl, miénk az élet,
A széles földnek kerekén
Szemünkben csillog az ígéret
És bennünk ring a jó remény!"
(Tóth Árpád)
-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,
"Fény vagy te is, lobogj hát,
Melegíts és égess,
Hinned kell, hogy a világ
Teveled is ékes."
(Tóth Árpád)
-,-,,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,,-
"És érezzék egy kézfogásról rólad,
hogy jót akarsz és te is tiszta, s jó vagy
Egy tekintetük elhitesse, véled
Szép dolgokért élsz, és érdemes élned."
(Váci Mihály)
-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,
"Nem elég jóra vágyni:
a jót akarni kell!
És nem elég akarni:
de tenni, tenni kell."
(Váci Mihály)

ígei bozonyság

    ISTEN  MEGNYILATKOZOTT  NEKÜNK !

Az egek beszélik Isten dicsőségét, és kezeinek munkáját hirdeti az égboltozat !
Zsolt. 19 :1 .

Hiszen ami benne láthatatlan , tudniillik az ő örökkévaló  hatalma és istensége,a világ teremtésétől fogva az ő alkotásaiból megérthető és látható , hogy ne menthessék magukat .
Róm. 1:20 .

Az Isten hajdan sokszor és sokféleképpen szólott az atyáknak a próféták által, ezekben az utolsó időkben pedig szólott nekünk Fia által,, akit mindennek örökösévé tett, s aki által a világot is teremtette.  Zsid. 1: 1-2

   Mit kíván Isten tőled ?
Mit kíván az Úr, a te Istened tőled ? Csak azt, hogy félje4d az Urat a te Istenedet teljes szívedből és teljes lelkedből  . Móz.V.-k- 10: 12

Szeresd az Urat a te Istenedet teljes szívedből , teljes lelkedből és teljes elmédből. Ez az első és nagy parancs . A második pedig hasonló ehhez : Szeresd felebarátodat mit magadat.
Mát. 22: 37 – 39 .v

Ez pedig az ő parancsolata, hogy higgyünk az ő Fiának, a Jézus Krisztusnak nevében és szeressük egymást, amint megparancsolta nekünk.  Ján. I. lev. 3: 23.

     MIT  MOND  A  BIBLIA ?
Három névtelen ember az evangéliumban :
Lk. 22: 7-13.—legjobb helyét.
Mt.26: 6-13----a legdrágább kincsért,
Ján. 6: 1—15. mindenét     Odaadta az Úrnak !
           
A Szent Szellem hét m unkája :
Róm. 8 : 16,- bizonyságtétele : Isten gyermeke vagyok.
Róm. 5: 5,----a szeretet kiáradt szívembe,- tapasztalom.
Ef. 3: 16 ,----  megerősít .
Róm.8: 26,--- imaerőtlenségemben segítőtárs
Róm. 8:14,---- engedelmességre vezet
Gal. 5:22,----- a valóságos élet  gyümölcseit termi bennem.
Ján. 4: 24,----- az Isten -  közelségében, az imádatra vezet.

bizonyság

1    Az életszeretet igaz, mint a gyermekszerelem.                   
2    A tudós a végtelen világról beszél, a hívő a világ végével fenyeget.
3    Az életút valójában a halál sikátora.
4    Boldognak lenni mindig csak jelen időben lehet.
5    Csak akkor csukd be a könyvet, ha már a szemed kinyílt.
6    Tisztátalan tükörben a tiszta arc sem tündököl.
7    A vén feledékennyé lesz, a fiatal felejt.
8    A meztelen igazság még a hőségben is didereg.
9    Mikor megajándékoznak, az örömünk testet ölt.
10    Nem a sok árt meg a jóból, hanem a kevés!
11    Vigyázz, hogy a gazok előtt jó hírbe ne keveredj.
12    Akinek nem tetszik a szép, a Szépséget sérti meg.
13    Félhetünk, ha fölöttünk a csillagok virrasztanak?
14    A biztosban kételkedem, a kétesben hiszek.
15    Ha nem tud rólad a világ, vigasztaljon az, hogy te sem ismered.










16   


Méltóságos cím már nincs, de az emberi méltóság megmaradt .
17    Ha már mindenre ráérünk, nincsen időnk semmire.
18    A győztes jutalmat érdemel, a vesztes jutalomra szorul.
19    Az érdemet az érdemesek irigylik, a jutalmat az érdemtelenek.
20    Amit megtagadsz magadtól, az bosszúból rád marad.
21    A tolvaj is tolvajt kiált, mikor ö a károsult.
22    Az emberrel csupa semmiség történik - de az nagyon!
23    A bölcsesség akkor is vén, ha a hirdetője fiatal.
24    Baj, ha a tiszta szándéknak szúró szappan szaga van.
25    Ami nélkülünk történik, abból is részesülünk.
26    Az árral úszók sorában nem tolongnak úszóbajnokok.
27    Jobb pohár a tiszta marok, mint a szennyes edény.
28    A belátás alapköve a meghallgatás.
29    A szállóigék között is vannak sasok és vannak verebek.
30    Aki elpuskáz valamit, fegyvermester nem lehet.


, Oswald Chambers "Krisztus mindenekfelett" c. könyvéből
A SZENVEDÉS TÜZÉBEN MAGUNKRA TALÁLUNK
"És mit mondjak? Atyám ments meg engem ettől az órától! De hiszen ezért jutottam erre az órára. Atyám, dicsőítsd meg a te nevedet" (Jn 12,27-28).
Ha szent vagyok, nem azt kell kérnem, hogy kerüljem el a szenvedéseket és a nehézségeket, hanem azt, hogy a szenvedés tüzében megőrizhessem magam úgy, ahogy Isten teremtett. Urunk megtalálta önmagát a szenvedések tüzében. Megmenekült, de nem attól az órától, hanem abból az órából.
Nem kellene szenvedésnek lennie - mondjuk. De a szenvedés van és magunkra kell találnunk annak tüzében. Ha igyekszünk a szenvedést kikerülni és nem akarunk számolni vele, akkor balgák vagyunk. A szenvedés az élet egyik legnagyobb valósága, mit ér, ha azt mondjuk, hogy nem kellene lennie. Van bűn, szenvedés és nyomorúság és nem mondhatjuk, hogy Isten tévedett, amikor megengedte, hogy legyenek.
A szenvedés kiégeti a felszínesség jó részét, de nem mindig teszi jobbá az embert. Vagy visszaad magamnak a szenvedés, vagy megsemmisít. A siker a fejedbe száll, benne nem találod meg magadat, de az egyhangúságban sem, mert akkor meg zúgolódsz, és elégedetlen vagy. Csak a szenvedésben találsz rá önmagadra. Más kérdés, hogy miért van ez így, de így van, ezt igazolja a Szentírás és az emberi tapasztalat is. Meglátszik az emberen, ha átment a szenvedés tüzén és benne magára talált. A szenvedéseid idején az ilyen emberhez azzal a biztos tudattal mehetsz, hogy van ideje a számodra. De aki nem ment át ezen az iskolán, az könnyen gőgössé válik és nincs ideje a számodra. Ha a szenvedés tüzében magadra találsz, Isten kenyérré tesz mások számára.

verses bizonyság

TÁNCOL, az EGYHÁZ

Nem kell az Ige, sem a hit, de mert adni kell valamit,
átadjuk a helyet a táncnak.
S áll a bál, ünnepel a hús, a protestáns és a katolikus.
Táncban virrad meg a vasárnap.

Táncol az egyház. Ördögöt ördöggel űzne. Ó a balga!
A testnek kedvez, hízeleg, mert lelkeken már nincs hatalma.
Szentség helyett paráznaság, hit helyett szenvedély lobog.
Bor az Ige, prímás a pap s a báltermek a templomok.

Táncol az egyház. Ennyi nép a templomokba kéne, - de
„Isten dicsőségére ’’ megy, hát ki szólhatna ellene?
 Iványiné Sinka Magdolna  versei…


TITOK

Azt látjátok, hogy gondtalan vagyok
s kérditek: a szemem mitől ragyog?

Mi visz előre? Nincs rajtam teher?
Mért lebegek, mint akit szárny emel?

Gyermek, asszony, munka, kenyér, lakás,
tüzelő, orvos, cipőtalpalás,

számla és részlet. . . bűn, gond, szenvedély. . .
Hogyan bírom mindezt oly könnyedén?. . .

Mi a titkom?. . . Honnan van az erő?
. . . Titkom és erőm egyedül csak Ő,

Ő, ki elvette minden terhemet,
Ő véd, vigasztal, táplál és szeret.

Könnyű menni, ha köves is az út,
vére a kőre hullt s ott megaludt.

Piros szőnyeg lett lábaim alatt.
El nem botolhat, ki rajta halad.

Könnyű menni, hisz Ő lépked elől
s Előtte a lehetetlen ledől.

Könnyű menni, hisz a tövises ág
mindig csak az Ő szent arcába vág!

Könnyű menni, hisz rajta a teher
s a vétkeimért is majd Ő felel.

Könnyű menni, mert Ő utat nyitott. . .
Tudjátok most már. . . Ím ez a titok!

verses bizonyság

Ki van jelölve a helyed
Azért van síró, hogy vigasztald,
és éhező, hogy teríts asztalt.
Azért van seb, hogy bekösse kezed.
Vak, elhagyott azért van, hogy vezesd.
Azért van annyi árva, üldözött,
hogy oltalmat leljen karod között.
Azért roskadnak más vállai,
hogy terhüket te segítsd hordani.
Az irgalmat kinek fakasztják,
s mélység felett van csak magasság.
Ha más gyötrődik, vérzik, szenved,
azért van, hogy te megmutathasd:
mennyi szeretet van benned.
Megmutattad-e néha legalább?
Enyhült, s szépült-e tőled a világ?
Vagy tán kezedtől támadt foltra folt?
Ott is, hol eddig minden tiszta volt?
Ki vagy? Vigasznak, írnak szántak,
menedéknek, oszlopnak, szárnynak.
Ki van jelölve a helyed,
ne nyugodj, míg meg nem leled.
Csak ott leszel az, aminek
rendeltettél. - Másként rideg,
céltalan lesz az életed.
Mag leszel, mely kőre esett,
elkallódott levél leszel,
mely a címzetthez nem jut el.
Gyógyszer, ami kárba veszett,
mit soh'se kap meg a beteg.
Rúd leszel, de zászlótalan,
kalász leszel, de magtalan,
cserép, amiben nincsen virág,
s nem veszi hasznod sem az ég,
sem a világ.



LEHETETLEN        

Te azt mondod, hogy lehetetlen
És leereszted a kezed,
Csüggedt-fásultan belenyugszol:
Ha nem lehet, hát nem lehet!

Te azt mondod, hogy lehetetlen
S befagy az ajkad, a szíved,
Már alig mersz, s kihal belőled
Minden nagy, hősi lendület.

S miattad dúlhat itt a gazság,
Fertőzhet a bűn, a kapzsiság,
Hagyod, hadd rohanjon vesztébe
Dühödt őrültként a világ.

Hát mit tehetnék? Nincs hatalmam;
Se szó, se vér, se könny, se jaj,
Se ész, se fegyver nem segít már,
Se ezer nábob, se arany...

Legyen mi lesz... ha ég az erdő,
Ki oltja el, s mit ér a gát,
Ha a tenger kilép medréből,
S őrültként dobálja magát?

Lehetetlen, - hát lehetetlen!
Méreggel, átokkal teli
A világ, - szenny, láz, kelevény már!
Lehetetlen megmenteni.

Így szólsz, mert hitvány, nyavalyás vagy,
S tapló van melleden belül.
És nem tudod, hogy a hívőnek
A lehetetlen sikerül!

Szavára forrás kél a pusztán,
A néma szól. a béna megy,
Manna hull, a hegyre hág a tenger,
Vagy a tengerbe lép a hegy!

Szeretet lesz a gyűlöletből,
A büszke megalázkodik,
A kapzsi ingét odaadja
S a káromló imádkozik!

Vizen játhatsz, tüzön mehetsz át,
Ha hiszel! - s mindez nem mese,
Példák beszélnek, nézd, körülvesz
A „bizonyságok fellege“!

Higgy, és minden lehet! Ne ejtsd
Le csüggedt-fáradtan fejed,
Lehet béke, lehet bocsánat,
Új élet, jóság, szeretet...

Erő, fegyver, ész, pénz, ravaszság,
Könyörgés, - semmi nem segít:
De megmentheti a világot
A legnagyobb erő: A HIT!

verses bizonyság

ISTEN FIAI

Odakínáltad-e bal orcád annak,
ki megütött jobb feleden?
Ha nem tetted, nem tudod még, hogy milyen
a legboldogabb győzelem!

Ha törvény elé vitt galád hamis vád,
és te nem hagytad magadat,
de fogcsikorgó daccal védted rongyod,
... még sohasem volt igazad.

Ha egy mérföldre küldtek, s te kettőre
nem vállalkoztál szívesen,
e szolgaság szép győztes szabadságát
nem ismerted meg sohasem.

Ha nem jutott a szegénynek kezedből
se fillér, se kenyér, se víz,
nábob-kincseid aranygarmadája
rejtve maradt előtted is.

Ha nem szereted s áldod azt, ki gyűlöl
s halálos csapdát von köréd,
nem ismered a megbocsátás édes,
uralkodói örömét.

Visszaütni gonosz is tud, s perelni
vámszedőnek is van joga.
Csak szolgalélek zsarnok, s csak az állat
fösvény, önző és mostoha.

Az ember több! Légy ember: Isten képe,
néked szól a Hegyi Beszéd.
Árassza lényed egy magasabb élet
megtisztult szellemét!

Az égbe ereszd gyökered erősen,
ne ússz az árral ostobán.
Tedd mindennek éppen a fordítottját,
mint amit a világ kíván.

A föld a korcsoké, s a korcs gyáva, hitvány,
bárhogy küzd, el kell buknia.
A bölcs szelíden enged a gonosznak,
teheti, mert bátor, erős és gazdag,
s király, mert az Isten fia!



KERESZTELŐ

Köszöntelek Kisded. Remény. Szép Szivárvány.
Zöld rügyecske fajtám pusztuló faágán.
Betlehemi öröm s aggodalom támad,
mikor a szülőid némán körülállnak.
Nem látják, de sejtik:gyilkos váddal lesnek
rád is vad hordái élet-Heródesnek,
hallik a nyüzsgése szomjas démonoknak,
- még a templomokba is idelopakodnak!-
mint tigris a zsákmányt, foguk közt vinnének
...de már az imádság bűvös köre véd meg,
s mitől a Sátán, - mint fénytől a vad- retteg,
a győztes Hitvallás felzendül feletted,
s hogy meg tudj majd vívni minden ellenséggel,
Krisztusnak jegyezlek el a keresztséggel.
Az ezüst korsót most, ím,föléd emelem,
és átölel az isteni örök szerelem.
Az Atya,A Fiú s a Szentlélek Isten
tulajdona vagy. Ő védjen és segítsen..-
S míg a Vér szent jele éri gyenge fődet,
rémülten fut el a sok démon mellőled.

verses bizonyság

HADD DICSÉREM ÉN IS!

A föld kérge alatt
forrong már valami:
bökdösik a csírák
apró szuronyai.

A hajszál-csövekben
a nedv magasba hág
s fellobbannak, mint zöld
szökőkutak, a fák.

Dal, rím te is szívem
kemény kérgét zúzd szét
s szökj fel szivárványos,
zengő szökőkútként.

Istent dicséri a
föld virággal, lombbal,
hadd dicsérjem én is
boldogan, dalommal.


 HA KRISZTUS HÍV

Krisztus hív? ... Menj, nem tétovázva!
Attól se félj, ha megalázna,
s ha szíved sötétjébe ér el
mindent látó tekintetével,
hisz' azért hív, hogy megbocsásson!
Hogy meggyőzzön, mint rég Tamást,
s a bűnből adjon gyógyulást.
Ha Krisztus küld a zord világhoz,
testtel és vérrel ne tanácskozz!
Légy az Ő jó vitéze, bátran!
S nem marad el a győzelem,
nyomodban élet, fény terem.
Rajtad át - gyenge vagy pedig -
ereje elvégeztetik.
Egyszer előhív élve, holtan
mindenkit, legyen légben, porban,
tengerben, Holdban, bárhol!
S ha mint túlérett gyümölcs a fáról
lehull a Föld s semmiségbe,
besoroz fényes seregébe
ha dicsőségben megjelen,
hogy győzve-győzzön mindenen!

HÁTRA NE NÉZZ!    

Sodoma már lobogott égve,
s hátra fordult Lót felesége.
Előtte az új, boldog élet intett,
nagy tűzvészt látott hogy hátra tekintett,
s mit az Úr mondott, beteljesedett:
sóbálvánnyá merevedett.

Ne néz vissza, honnan az Úr kivon,
mert meggyökerezel a félúton!

HÁZI ÁLDÁS

„Hol hit, ott szeretet’’
Falon függ a szobában,
szép, aranyos keretben,
még mindig annyi házban!
Ám a család veszetten
lobog a gyűlöletben,
morzsolódik a gondban...

Szép az a Házi áldás,
kár, hogy csak a falon van!

verses bizonyság

DICSÉRET

Meghódolok Uram előtted.
Hatalmad látom, ismerem.
Neked köszönhetem, hogy lettem:
Te vagy a teremtő Istenem.

Neked köszönhetem, hogy élek,
s ezer halálos buktatón
nem vesztem el, - hiszen Te voltál
megtartóm és oltalmazóm.

S mert az ördög zsákmánya lettem
és veszni tért az életem,
- hogy megszerezd - a véred árán
megváltóm is lettél nekem.

Áldásodat meg nem becsültem,
eltaszítottam kezedet,
Te türelmesen csak megáldasz,
mert Jóság vagy és Szeretet.

Vigasztalás az is, ha /méltán/
meg-megdorgálsz, s ha néha versz
mert biztat a hit: gyermekednek
tekintesz, s mint Atyám, nevelsz.

S ha majd az életem kialszik,
nem zár örökre sírhalom,
Tenálad vár az üdv, az élet,
mert magad vagy az Irgalom.



ÉN SEM VAGYOK JOBB

Sokszor vad, lázadó szavak
sisteregnek az ajkamon.
Ha kimondanám, vért, világot
gyújtana fel egy-egy dalom.

Feldúlnak sokszor engem is
lidérces, szörnyű álmok, vágyak,
lelkem sötét bozótja közt
indulatok csordái járnak.

Sokszor parázna a szemem,
gondolatom, szennyes az álmom,
úgy érzem, szemétdomb vagyok
és magamat is megutálom.

Úgy szégyenlem, ha jónak láttok,
nemesnek, tisztának, igaznak
s nem halljátok, hogy bennem is zúg
őserdeje hínárnak, gaznak.

És rettegek: mi lesz, ha egyszer
kitör belőlem rontás, átok?
Hogy futnak mard irtózva tőlem
szülők, fiak, hívek, barátok?

Nem vagyok én se jó, se tiszta,
ne várjatok semmit se tőlem.
Ha nem fogna a Kegyelem,
ugyan, mi lett volna belőlem?

Ne csaljon meg, ha szép, „szelíd’’,
,,tiszta fehér’’ minden dalom.
Ami rossz bennem - Valaki
nem engedi kimondanom!

Valaki, Aki úgy akarja,
hogy szelíd virágot teremjek,
s gyarló, bűnös voltomban is
hirdetője legyek a mennynek.

Ha Ő nem óvna, belőlem is
kitört volna régen az állat.
Kegyelem csak, ha „jónak’’ látszom.
Rosszabb vagyok, Testvér, tenálad.

ígei bozonyság

                                      Örömteli biztonság
Győzelmes jobbommal támogatlak" (Ézs 41,10).
Az elmúlástól félni hasznos dolog. A vakmerőség viszont nem vall bölcsességre. Vannak időszakok az életünkben, amikor úgy érezzük: ha most nem kapunk valami különös támogatást, elsüllyedünk. Íme, Isten a jobbját nyújtja, hogy támaszkod-
junk rá. Figyeljük meg ígéretét: nemcsak a kezét nyújtja, bár az eget és a földet is fenntartja, hanem jobbját:
hozzáértéssel párosult erejét, legteljesebb hatalmát. Sőt, ez még nem minden, hanem �győzelmes jobbjával" támogat. Azt a kezét nyújtja, amellyel fenntartja szentségét és végrehajtja királyi végzéseit, ezt a kezét nyújtja ki a benne bízók megtartására. Így legyen bár félelmetes a veszedelem, amiben vagyunk, mégis csodálatos, örömteli biztonságban lehetünk. Akit az Úr jobbja tart, annak még az ördög sem árthat.
Gyönge lehet a lábunk, de hatalmas az Isten jobbja. Rögös lehet az utunk, de a Mindenható támogatását élvezzük. Ezért bátran előre: nem fogunk elesni! Támaszkodjunk szüntelenül arra, aki mindent fenntart. Isten nem vonja meg tőlünk erejét, mert Ő nem tagadja meg magát. Hűséges ígéretéhez és hűséges Fiához, ezért nem hagy el minket soha. Milyen boldoggá tevő ígéret ez! Boldogok lettünk tőle valóban?     C.H.Spurgeon - Isten ígéreteinek tárháza
                               Nap és pajzs az Úr !(Zsolt 84,12)

bizonyság

Imádság:
Uram, Jézus! A világban folynak a dolgok úgy, ahogyan, de a tieid között nem kell, hogy úgy történjenek. Sőt, nekünk fel kellene mutatnunk a Rád tekintő másságot, amely azt jelenti, hogy ha a világban acsarkodnak és gyűlölködnek, mi akkor is szeretjük egymást, ha a világban békétlenség és széthúzás uralkodik, mi akkor is békére és összetartásra törekszünk. Segíts, hogy az- az indulat legyen bennünk, amely Téged jellemez. Ámen

-,-,-,-,-,-,,-,-,,-,-,-,-,-,-,-,-

“Korán hallasd velem kegyelmedet, mert bízom benned! Mutasd meg nékem az utat, melyen járjak, mert hozzád emelem lelkemet!”
Zsoltárok 143,8
A kisfiú lágy mosollyal bújt az anyja ölébe:
- Mond nekem! – súgta a fülébe.
- Mit? – kérdezte a szülő.
- Tudod. Amit úgy szeretek hallani. – nyújtotta a beszédet kérőn. Közben felnézett a szemébe és az anya haját kereste a kezével.
- Ja, azt. – de nem folytatta, csak hallgatott.
- Anyúúú, légyszi!
Az asszony odanyújtotta az arcát és szinte azonnal kapott rá egy édes puszit. Rámosolyodott a gyermekre, a szemébe nézett és azt mondta:
- Szeretlek.
- Akkor is szerettél, amikor még a pocidban voltam?
- Igen, ott is szerettelek.
- És akkor is szeretni fogsz, ha majd megnövök és olyan nagy leszek, mint apu?
- Igen, akkor is. Mindig szerettelek és mindig szeretni foglak.
- Oké, akkor most már felöltözöm.

bizonyság

 C.H.Spurgeon mondta
 Ó, Urunk, Te valóban tűzben próbálsz meg bennünket! Csaknem elolvadunk a lángok hevében. De ez a Te utad, és ezért ez a legjobb út a mi számunkra is. Tarts meg bennünket a próbák tüzében, tisztíts meg teljesen, mert mi a tieid akarunk lenni mindörökké!
                                  Nap és pajzs az Úr !(Zsolt 84,12)
                                      -,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,,-,                                  
                           
      Megtisztítva a salaktól   
Ezt a harmadrészt is tűzbe teszem, megtisztítom őket, ahogyan az ezüstöt tisztítják, megpróbálom őket, ahogyan az aranyat próbálják. Ő segítségül hívja nevemet, én pedig meghallgatom őt. Ezt mondom: Népem ő, és ő ezt mondja: Uram, Istenem!" (Zak 13,9).
A kegyelem nemes érccé változtat minket,de ehhez szükségszerűen a tüzes kohón kell átmennünk. Megijedünk ettől, inkább maradunk a mezőn békén heverő, de értéktelen kőnek? Ha igen, akkor a rosszabbik részt választottuk, mint Ézsau, aki egy tál lencséért eladta elsőszülöttségi jogát. Nem, Uram, inkább vess minket a tüzes kohóba, mint hogy távol kerüljünk Tőled!
A tűz nem pusztít, csak tisztít. Át kell mennünk rajta, de Isten nem hagy benne. Az Úr számára az övéi olyan drágák, mint az ezüst, ezért akarja őket megtisztítani a salaktól. Aki bölcs, az örül ennek a tisztogatásnak, és nem vonakodik tőle. Azért imádkozzunk tehát, hogy tisztítson meg az Úr a salaktól, ne pedig azért, hogy kíméljen meg az olvasztó kemencétől.
Ó, Urunk, Te valóban tűzben próbálsz meg bennünket! Csaknem elolvadunk a lángok hevében. De ez a Te utad, és ezért ez a legjobb út a mi számunkra is. Tarts meg bennünket a próbák tüzében, tisztíts meg teljesen, mert mi a tieid akarunk lenni mindörökké!  C.H.Spurgeon - Isten ígéreteinek tárháza
                              Nap és pajzs az Úr !(Zsolt 84,12)

bizonyság

A csatának vége              
„Beszéld el gyermekeidnek… a hatalmas dolgokat, amiket cselekedtem…” (2Mózes 10:2 NKJV)
Nem elég elmenekülni a múltadból. Inkább meg kell törni a hatalmát fölötted, különben egész hátralévő életedben üldözni fog. Amikor kitörsz valamiből, ami újra és újra megpróbál foglyul ejteni, akkor létfontosságú, hogy legyőzd – különben nem tudsz továbblépni, és élvezni az Istentől neked készített áldásokat. Kegyetlen érzés azt hinni, hogy valami már véget ért, aztán rájönni, hogy mégsem. De ne feledd: Isten volt az, aki megengedte, hogy a fáraó Izráelt egészen a Vörös-tengerig üldözze. Miért? Két okból.
Először, „…hogy ezeket a jeleket mutassam [neked]…” (2Mózes 10:1 NKJ). Isten azt akarja, hogy lásd meg, hogy ha benne bízol, a nehézségek és akadályok nem jelentenek semmit. Azt akarja, hogy ez a tapasztalat olyan mérföldkő legyen az életedben, amelyből később is hitet meríthetsz, amikor a következő problémáddal nézel szembe.
Másodszor, „…hogy elmondhasd… [gyermekeidnek]… a hatalmas dolgokat, melyeket cselekedtem…” (2Mózes 10:2 NKJV). Nem kell többé a fáraó (a sátán) uralma alatt élned. A pákához hasonlóan, ha Jézus vérét hittel szíved ajtófélfáira kened, a helyzeted megváltozik. Többé nem rabszolga vagy, hanem Isten gyermeke. A generációs átok megtört. Gyermekeid most már Isten áldása alatt nőhetnek fel. Lehet, hogy bántalmazás, alkoholizmus, harag és elhagyatottság volt a múltad története, de ez a jövődre többé már nem vonatkozik. Isten különböző módokon tudja megoldani a problémádat, de néha a Vörös-tengeren visz át, hogy a túlsó partra érve visszanézhess, és lásd a fáraót és seregeit „holtan a tenger partján” (2Mózes 14:30), és tudd, hogy a csatának vége!  Bob Gass
                                                       -----------------------
         "Krisztus a mi békességünk!"(Efézus 2,14)

verses bizonyság

  JAIRUS KISLÁNYA    
 Tiszta, fehér selyemágyon holtan fekszik az a lány,
ki szülőknek öröme volt; jaj visszhangzik a szobán.
Édesapja orvosért ment: ó, mondjátok meg neki,
ne fárasszon senkit ide, fel már úgysem költheti.
Ám az orvos bátorítja: ne félj, ha hited erős!
Akkor minden jóra fordul, mert a hit mindent legyőz!
Máris jönnek a főember házába, mely oly gyászos...
Jézus bemegy a kislány selyemdíszű ágyához.
Csodálatos hatalommal megfogja a holt kezét,
vigasztalja a szülőket, szólítja a lány nevét.
Az felnyitja kék szemeit és oly szépen mosolyog,
mintha egy szép rózsakertből hoznák haza angyalok.
 Gyorsan felszáradt a sok könny, a főhelyre Jézus ült;
a nagy házra nemsokára  imádságos fény derült.
Jézus Krisztus nem csak akkor volt egy kislány orvosa,
kisfiúknak, kislányoknak most is igaz barátja.
 IGAZI BOLDOGSÁG        
 Az igazi boldogsághoz
sok pénz, szép ház nem feltétel,
s mi ennél több: üdvösséghez
csak gyermeki tiszta szív kell!
 A BIBLIÁM     
 Van úgy, hogy rám nehezül minden bűnöm,
s úgy érzem, borzad, aki rám tekint,
el kellene a földről menekülnöm,
de sehol egy bíztató fény nem int,
s bárkihez mennék, követ vetne rám...
 s asztalomon, mint százszor, most megint
ragyogni kezd, mint Nap, a Bibliám.

A PRÉDIKÁCIÓ
 Csodálatos a prédikáció,
- gúnyolhatják-, itt Istené a szó!
S ha belülről látnád a szíveket,
elállna akkor a lélegzeted:
Van megszállott, ki rázza láncait,
Van Saul, akit égi fény vakít,
Van, ki most döbben rá, hogy elveszett,
s riadtan keres egy mentő kezet,
van gúnyos, konok, lázadó, pogány,
van ki a végső ítélettől retteg;
de van, kinek csillag gyúl homlokán,
mert szívében Krisztus most született meg.

 MÉG EGY REFORMÁCIÓT
 Még egy nagy reformot adj nekünk, Istenem,
Hogy hitünk dolgában végleges rend legyen!
Sok-sok mulasztásunk ne égessen tovább,
Ezerféle bűnnek ne húzzuk a jármát.
 Lelki megújhodást adj nekünk, Istenem,
Erőt, hogy járhassunk e nehéz terepen!
Elnyel embereket a bűn ingoványa,
Neved, dicsőséged letaposva sárba...
 Szívek újulását munkáld köztünk, Uram!
Szívtelenségünknek sok áldozata van.
Pusztulnak értékek, hullnak az emberek.
Rohanunk a vészbe, nem törődünk Veled.
 Újuljon hitünk is, nyíljon meg az ajkunk,
Taníts imádkozni, könyörülj meg rajtunk!
Csak még egy reformot adj nekünk, Istenem,
Hogy hitünk dolgában végleges rend legyen.

ígei bozonyság

Nem élhetsz az áldása nélkül „Avagy nem testvére volt-e Ézsau Jákobnak? - azt mondja az Úr. Jákobot pedig szerettem " (Mal 1,2).
Isten valóban azt mondotta: „Jákobot szerettem, Ézsaut pedig gyűlöltem" (Róm 9,13). Akit szeret az Úr, azt megáldja. Ez nagy és komoly dolog. Dávid vétkezett, Ábrahám hibákat követett el, Izsák gyenge volt. Jákob pedig ravasz, ennek ellenére Isten áldása velük volt. Lehetsz különb ember Jákobnál, de mivé leszel Isten kegyelme nélkül? Tanuld meg magasra értékelni az Ő áldását, és gyanakodva tekinteni mindenre, ami miatt eljátszhatod azt. Talán abba a kísértésbe estél, hogy lenézd testvéredet, akinek nincsenek olyan adottságai, mint neked. Isten mégis megáldja őt. És te? Újból és újból a helyes dolgot cselekedted, Isten mégis visszatartotta áldását. Mered azt mondani, hogy Ő tévedett? Óvakodj attól, hogy Isten választásán megsértődj!  Ha irigykedsz egy másik ember elhívására, ezzel tönkreteheted a sajátodat. Hogy gyümölcsöt teremsz-e Isten számára, az -az Ő áldásától függ, de az is lehetséges, hogy beszéded, magatartásod vagy véleményed megakasztja az áldás kiáradását. Bízzunk az Úrban

verses bizonyság

 LELKIISMERET
 Különös bíró. Nevetést szüntet. Szavára szíved torkodban lüktet.
Szól, ha valami  szokatlan történt, vagy ha átvágtál  íratlan törvényt.
Hibáztál. Tudja. s nem szóltál róla. Valótlant mondtál  kérdező szóra.
Bajbajutottnak nem segítettél, vagy súlyosabbat  is tettél ennél.
Ártatlan társad váddal illetted, azt, aki mindig  ott áll melletted.
Érzékeny műszer, méri a rosszat;nincs, aki ettől  téged megfoszthat.
Páratlan bírád  hangját ismered.Tanuld meg nevét: LELKIISMERET. Barna Tibor


 TE TUDOD
 Te tudod, Uram, mi a jó nekem,
rád bízom magam, fogjad a kezem.
Legyél a társam, az igazságom.
Ez az én vágyam és vigaszságom.
 Te ismersz engem, munkálkodsz értem,
bár én a tervet nem mindig értem.
Magasztos elméd értelmem felett
vezeti feléd az életemet.
  És ha még olykor mást mond az eszem,
mint amit jókor én értem teszel,
később már látom,úgy volt jó minden:
-Taníts meg várnom mindenkor hitben. Baranyi Ferenc


 Valami mindig közbejön

Valami mindig közbejön, távolban tengő vén apádnak
Sós parlaggá szikesedett magánya fehérlik utánad.
Futnál hozzá bűntudattal, autóbuszon vagy gőzösön,
Futnál hozzája szüntelen, de valami mindig közbejön


Valami mindig közbejön. Mosolyognál az elesettre
S nem lelné arcodon helyét a köznapok csip-csup keserve
A csüggedőre biztatón, a lányokra ingerkedőn
Mosolyognál szíved szerint, de valami mindig közbejön.

Valami mindig közbejön: lehetne felbujtó az álom
s nem csillapító szunnyadás koncul kapott, kényelmes ágyon,
álmodhatnál egy igazit vetetlen, parttalan mezőn,
álmodhatnál mert volna mit, de
valami mindig közbejön.

Valami mindig közbejön. Forró igazra nyílna ajkad,
De mielőtt kimondanád engedsz a fél igaznak.
Hisz a gyereknek bunda kell, meg kiscipő is télidőn.
Lehetnél hős, nemcsak derék, de valami mindig közbejön


Valami mindig közbejön. Létfontosságú semmiségek
Miatt halasztjuk mindig azt, mi életté tenné a létet.
Pedig adódna még idő, kifogni az adott időn
Igen, adódna még idő, de valami mindig közbejön  Barbara C.Ryberg

ígei bozonyság

Semmik - a legjobb kiindulópont
 „És a világ szerint alacsonyrendűeket és lenézetteket választotta ki az Isten és a semmiket..." (1Kor 1,28).
A kereszt mindent egy szintre hoz a világon. A nullával tesz egyenlővé mindannyiunkat, és az egész emberiségnek új kezdetet kínál. A gyorsan és a lassan előre haladó keresztyén közötti különbség nem az előbbi természetes adottságaiban, hanem hűségében és engedelmességében van. A nagyon erőseket és tekintélyeseket isten sokszor nem tudja felhasználni. Helyettük inkább a gyengéket és lenézetteket választja. De Isten még tovább megy. Az apostol szinte zavarban van, hogyan határozza meg Isten választottait azon túl, hogy gyengék és megvetettek az emberek szemében. Ezért fejezi ki így magát: „a semmiket".
Ebbe a csoportba tartozol? Akkor ne ess kétségbe! Ez távolról sem hátrány másokkal szemben, inkább előnyödre válik. Mert most már legalább a nullponton vagy, és nem kell hosszú utat megtenned Isten kiindulópontjáig. Egyszerűen higgy Őbenne és engedelmeskedj!
,,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,--

verses bizonyság

ZÁKEUS (I)    .  (Lk 19:1-4.)                                                                                                             Nemcsak kíváncsiságból ment a fára,
sóvárgó szükség szomjúsága fáj
szívében. Mondhatatlan bús hiány
emészti. Pénze van, de nincs barátja.
 Célját vesztette benne már az élet.
Ez jelzi, hogy maga is elveszett,
halálra ítélt, mint a kiesett
madárfióka, kit nem véd a fészek,
 nem védi Isten áldott közelsége.
Mert önmagával való közösségre
teremtett Ő. S ki Tőle messze tévedt,
halott. De örök életet adott
nekünk az Isten. Ám e drága Élet
Fiában van. Tehát már nem halott,
ki elfogadta Őt: megtartatott!


 ZÁKEUS (II)          
 (Lk 19: 3-4.)
 Nincs nyugta addig, míg meg nem találja
Kiről már annyi jó hír érkezett,
Ki senkit nem múltjából méreget.
‘‘Látnom kell Őt! Fel hát a fügefára!’’
 Ne fedje Őt el semmi sokasága,
se testi kín, se lelki gyötrelem
- hol keserűség gyökere terem -,
se észokok sok-sok ellentmondása!
 Fölülemelkedett. Kövesd e példát!
Fölülemelkedett, s elérte célját,
találkozott Vele. Ma is lehet,
 ‘‘hol ketten-hárman Benne együtt vannak.’’
‘‘Ki titeket hallgat, az engem hallgat...-
mondotta Ő - én véletek leszek...’’

 ZÁKEUS (III.) 
 (Lk 19: 6,9.)
 Az emberré válás így kezdődött:
lejött a fáról engedelmesen,
és egyszerűen Jézus mellett döntött.
Enélkül EMBER  nem lehetsz te sem!
 EMBER! Nem általában. Isten képe,
ki Jézusban már Istennel beszél.
Mindent megtesz, hogy szent közelségébe
jusson. Nem rejti fügefalevél.
 Lemond a szégyen takargatásáról,
mert mától kezdve mindent másképp számol.
Most elszakadhat önző önmagától.
 Az élő Ige által már szabad,
s azonnal örök üdvösséggé tágul
számára e óóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóó   Barabás Éva

ígei bozonyság

Kevesebb stresszben élni  Róma 7,6/b mondta
"az új életben a Lélek szerint szolgálunk, nem pedig az Írás betűje szerint, mint a régiben."
Ha Isten áldásaiban és kevesebb stresszben akarsz élni, tanulj meg engedelmeskedni a benned élő Szentlélek "halk és szelíd" hangjának. (1Kir.19:12) Mikor Isten szól hozzád, az nem egy kalapácsütés erősségű hang lesz benned, inkább egy szelíd súgáshoz fog hasonlítani. Te pedig figyelmen kívül hagyhatod ezt, engedetlen lehetsz neki, vitatkozhatsz vele, sőt későbbre is elhalaszthatod, hogy engedelmeskedj neki. De minden alkalommal, amikor így teszel, stressz alá kerülsz. Mert amikor a dolgok nincsenek rendben közted és Isten között, miért is lenne ez másképp? (1János 3:21-22)
Az "engedelmesség" szó sokaknak azt jelenti, hogy saját életüket "ki kell kapcsolniuk". Azt gondolják, hogy Isten azon nyomban egy óriási összeg pénzt fog kérni tőlük, vagy elküldi őket Afrikába, vagy valami olyat kér tőlük, amit nem igazán akarnak megtenni. Milyen távol van ez a valóságtól! Ha akkor nem hallgatsz Istenre, amikor azt mondja neked, hogy kapcsold le a TV-t és tölts el 10 percet imádságban, akkor miért mondaná neked, hogy menj el Afrikába?

Ha már csak a kis dolgokban "nem a nagyokban" engedelmeskedsz Istennek, máris kevesebb stressz nehezedik rád. Például, mikor Isten arra kér, hogy ne mond tovább azt, amit elkezdtél, de te folytatod... - általában ilyenkor keveredsz vitába és a benned lévő feszültség akkorára nő, hogy majd ledönti a tetőt. Megtörtént már?
Isten Igéje azt mondja

5Móz 28,1 és 13 versből mondta
"Ha engedelmesen hallgatsz az Úrnak, Istenednek szavára" elsővé tesz téged az Úr, nem utolsóvá".
A különbség, hogy egy helyzet levesz-e a lábadról vagy sem, általában egy szóban található: engedelmesség. Tedd meg, amit mond neked és nyomban csökkenni fog benned lévő stressz. Próbáld ki - működik

ígei bozonyság

Jézus azt mondja: elküldve -2011-02-24-saját blog

János 10,10   A tolvaj azért jön, hogy lopjon, öljön és pusztítson
És itt tolvajról van szó! Az engesztelhetetlenség az az ablak, amin keresztül bejön! És te vagy az egyetlen, aki becsukhatod ezt az ablakot! Mikor felébredsz és rájössz, hogy mennyire meglopott már eddig is, könnyen haragudni fogsz magadra.
Mikor Jézus a kereszten volt, legyőzte az ellenséget azáltal, hogy megtagadta a bosszúvágyat és a neheztelést.
Gondold csak meg! Így imádkozott: Lukács 23,34 mondta
Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek                                                    Egyszerre, amint kimondta ezeket a szavakat  egy teljesen más birodalomba lépett át. De veled ugyanez megtörténhet                                                                                                         Zsidókhoz írt levél 10,36 mondta:
Mert állhatatosságra van szükségetek, hogy az Isten akaratát cselekedjétek, és így beteljesüljön rajtatok az íg





                                            J.P. Morgan –elküldve -0211-03-07
János evangéliuma 3,36 mondta:
Aki hisz a Fiúban, annak örök élete van, aki pedig nem engedelmeskedik a Fiúnak, az nem lát majd életet, hanem az Isten haragja marad rajta.
Mikor a multimilliomos bankár, J.PMorgan meghalt, egy 10000 szóból és 37 cikkelyből álló végrendeletet hagyott maga után. Élete alatt számtalan pénzügyi döntést kellett meghoznia, ami az egész világ gazdaságára hatással volt. Végrendeletében ennek ellenére egyetlen egy olyan ügyről írt, amit fontosabbnak tekintett minden másnál:

"Leteszem lelkem az én Megváltóm kezébe, teljes bizalommal, aki megváltott engem és megmosott az Ő drága vérével, és hibátlanul állít engem az én mennyei Atyám trónja elé. Azért esedezem, hogy gyermekeim védjék meg és tartsák minden lehetőségnél és akármilyen személyes áldozatnál nagyobbnak a bűnök teljes jóvátételének áldott tanítását, melyet Jézus Krisztus vére által kapunk meg, és egyedül általa!"
J.P. Morgan tudta, hogy pénzen bármit megvehet, kivéve az Istennel való békességet; általa bárhová elutazhat, kivéve a mennyországba. Te is eljutottál már életedben oda, hogy biztosan tudod, ha most meg kellene halnod, a mennybe jutnál? Ha az a válaszod: "igen", akkor van okod az örömre! De ha azt kell mondanod: "nem", vagy "nem vagyok benne biztos", akkor állj meg most, nézz fel, és mondd el őszintén ezt az imádságot:"Úr Jézus, behívlak most az életembe. Hiszem, hogy meghaltál értem, véreddel kifizetted bűneim árát, és ezért örök életem lehet. Hit által elfogadom most ezt az ajándékot, és elfogadlak téged Uramnak és Megváltómnak. Ámen."
                              -,-,,-,-,-,-,,-,-,-,-,-,-,-,--,,-,,,--,-      

bizonyság

Honnan jön az erő?
 „Virágozni fog, mint a liliom, és gyökeret ver, mint a Libanon" (Hós 14,6).
Mintha Isten gyermekének két ellentétes jellemzése volna itt egyidejűleg. A talaj fölött a hittel, bizalommal teljes, egyszerű és mesterkéletlen élet, amit Isten ültetett, és a liliom jelképez. Ennyit láthatnak az emberek. De mélyen és láthatatlanul ott vannak a cédrus erőteljes gyökerei, és ezek adnak a törékeny kis növénynek várakozáson felüli erőt. Ez annak az életnek a látszólagos ellentmondása, amely ismeri a keresztet. Külsőleg törékeny, mint a föld felett virító liliom, de százszor annyi tartalék van titokban a föld alatt. Ez a lényeg; ez mutatja, honnan jön az erő. Mennyi látszik ebből az én életemben? Amikor az emberek csak a felszínt szemlélik, mindent láttak, vagy van még valami több is? Van-e nem látható, rejtett történetem Isten előtt? Az emberek csak a maguk gyengeségében virágzó liliomot veszik számításba. Isten azonban a gyökerekkel törődik, hogy azok olyan erősek legyenek, mint a cédrus gyökerei.
„Még ma is olyan erős vagyok, amilyen azon a napon voltam, amikor elküldött engem Mózes; amilyen akkor volt az én erőm, most is olyan az én erőm a karcolásra és járás-kelésre" (Józs 14,11).
Lehangoló tény, hogy sokan, akik pedig megtapasztalták Istennek mentő hatalmát, kételkednek abban, hogy neki most is van ereje megtartani. Hát nem tudjuk elképzelni, hogy Ő, aki a kegyelmet adja, képes megőrizni bennünket? Nézzetek Kálebre! Amilyen volt azon a napon, amikor Mózes kiküldte őt az ország kikémlelésére, ugyanolyan erőben van, amikor ezeket a szavakat kimondja. Sőt az az erő, amely elégségesnek bizonyult életének mindennapi követelményeivel szemben, elég volt a háború különleges fáradalmai közepette is. Nehéz évek teltek el közben, ám életereje nyolcvanöt éves korában sem volt kevesebb, mint negyvenévesen. Erre a tapasztalatra csak egyetlen magyarázat van: Isten ereje tartotta őt!
02.01 Az Úr öröme a te erősséged
•   
„Mindenkor örüljetek...mindenekben hálát adjatok!" (1Tesz 5,16.18).
Hogyan lehetséges ez? Miképpen örülhetünk a nehézségek közepette? Honnan származik ez az öröm? Mi magunk nem hozhatjuk létre, mert ha nem kapjuk, akkor nincs. Pál elárulja nekünk a titok nyitját: az Úrban kell örvendeznünk! Az Úr Jézus öröméből kell élnünk, aki abban a helyzetben, melyben te vagy én elcsüggedtünk volna, ezekkel a diadalmas szavakkal „örvendezett a Szent Szellemtől indíttatva: Igen Atyám, mert így volt kedves teelőtted" (Lk 10,21). Az Ő öröme a miénk is. Tanuljatok meg ebből élni és a bajok fölé emelkedni! Ha megkísért a csüggedés, tekints fel és kérdezd meg magadtól: „Elvesztette talán az Úr az örömét?" Csak ebben az esetben lenne okod örömtelennek lenni! Mert nem a te örömöd kérdése ez, hanem az övé. „Az Úr öröme a te erősséged" (Neh 8,10).





Wass Albert  IGAZSÁG
Aki azt mondja Neked, hogy a rossznak győzelme lehet a jó fölött, az vak. Legyőzheti-e a felhő a napot?                  A sötétség a világosságot? Tél a tavaszt?                                                                                                            A győzelmet azonban ne téveszd össze a sikerrel. A felhőnek sikerül magát a nap és a föld közé tolnia.                  De legyőzte-e vajon a napot ezzel? S ha igazságról beszélsz, akkor is vigyázz. Ne a magad egyéni érdekét vagy egy csoport érdekét nevezzed igazságnak. Érdek annyi van, ahány ember a földön. De igazság csak egy.                      A gyertyaláng és a reflektorfény csak méreteikben különböznek egymástól, lényegükben azonosak.                           Az igazság nem emberi mérték és így ne várd tőle, hogy emberi tulajdonsággá váljék. Igazság az, hogy élsz, és hogy jogod van élni, mert megszülettél. Hogy minden ember egyforma abban, hogy meztelenül jött ide, és meztelenül, egészen meztelenül tér vissza innen. Hogy aki jó, azt baj nem érheti, akármi is történjék vele: egyenesen járhat és nyílt homlokkal nézhet szembe a világgal. Ezek az igazságok.                                                 De nem feltétlen értékű igazság az, hogy Tied a kabát, amit szekrényedben őrzöl. A gyapjú, amiből készült, a juhé volt. Te azt vallod, hogy igazságos úton lett a Tied, de a juhnak erről bizonyára más véleménye van.                  A valódi igazságban bízhatsz bátran, kára nem eshetik. Felkél a nap, bármilyen sötét is legyen előtte az éjszaka.                                                                                                                                                  Ha mégis látnod kell, hogy itt-ott, az emberi hangyaboly külön-életében a rossz látszólag győz a jó felett: ne tévesszen meg ez a látszat. Káin sohasem győzte le Ábelt. Csak megölte.                                                                Jusson eszedbe, hogy van egy jelvény, amit sokan hordanak, de kevesen értenek meg. Azt hirdeti, hogy sok idővel ezelőtt keresztre feszítettek Valakit, aki győzött az emberek bűnei fölött.

ígei bozonyság

Wass Albert A VIHARRÓL, AMI IDŐNKÉNT JÖN ÉS ELMEGY
Figyelted, hogy kezdődik?     Egyszerre egészen csöndes lesz minden. Mintha a világ visszafojtaná a lélegzetét. Addig is csönd volt, de csak most veszed észre magát a csöndet. Pillája se rezdül a fáknak. Mozdulatlan a hegy és a völgy. A levegő megáll fölötted, mintha ásítana.                                                                                                            Aztán egy pillangó repül át a rét fölött. Sietve röpül, szinte cifrázza a repülést. Csapong. Minden mozdulatán érzed, hogy siet. Siet. Mintha egyszerre, zsúfoltan akarná még kiélvezni azt, hogy szállani tud és hogy színesen tarkák a szárnyai.    A fák is őt nézik valamennyien. A füvek. A bokrok. A virágok. Egy kis levél, valahol az egyik bükkfa tetején, odahajlik a társához és súg neki valamit. Egymásnak adják a hírt és egyszerre valamennyi levél susogni kezd, borzongva és titokzatosan, mint akik sötét babonáról tudnak. Megremegnek a fűszálak is. Minden virág ijedten felfigyel. Egy vércse sikoltva bevágódik a fák közé. Akkor már az ég alján ott láthatod a gomolygó felhőket is, ahogy feketén és iszonyú gyorsan közelítenek.   Valahol a szálasban fölnyög egy fa. Babonás reccsenések támadnak és fönt a hegyen meghallod a fenyvest zúgni.                                                                                                                                                         Villámszagot érzel a szélben, ahogy arcodba csapódik. Reszketve meghajtja karcsú nyakát a kék harangvirág. Lent az erdő alatt lélekszakadva futni kezd a patak és rázza borzolt hajjal, eszeveszetten a vészkolompot. Az ég kékje magosba menekül és haragos felhők futnak a világra. Fényüket vesztik a színek. Morddá sötétedik minden. És ekkor megjön a szél, az igazi.    Földig hajolnak előtte a hajlékony derekú fák. A büszkék ropognak. A halál hidege végigcsúszik törzseken, virágokon, fűszálakon. Orrodban érzed, véredig hatol.                                                                                         Már csattog a zápor. Dördülve meghasad a fellegek szája és kénköves lángok csapódnak az erdő testébe. Füvek és virágok halálra váltan lapulnak a földhöz.  Ordító szörnyek nyargalnak láthatatlan pokol-lovakon, patkójuk nyomán szikrát vetnek a felhők. Zúgnak, ropognak a fák. Recsegve hasadnak a törzsek. Sikoltó bokrok kapaszkodnak tíz körmükkel a földbe. Gyökerek pattannak, nyög, jajgat, sikolt, átkozódik a világ, haldokló testek vonaglanak a földön, azt hiszed, ez a végítélet napja.                                                                                                                                                Így a fa. És mit tehet az ember még ezen felül? Legyen becsületes, mert ember. Jóindulatú, tiszta és igaz. Szeresse a testvért, fában, virágban, állatban, emberben. Higgye Istent, akit nem láthat, mert hiszen a tenyerén mászkál. Ne félje a gonoszt, csak kerülje útjait.   Imádkozzék, ha viharba kerül, s dolgozzék, ha már elmúlt. Nem tehet ellene semmit. Vihar van. Háború van. Gonosz feszültségek, mérges kisugárzások, ördöngös szándékok babonája hozza. De az ember megáll benne, ha ember.                                                                                                                                            És vihar után, mikor már az eső is elállt s az erdő nem nyög és nem sóhajtozik többé: frissebb a levegő, tisztább a lomb és zöldebb a fű. A föld puhább és a virágok színesebbek. Kisüt a nap is és valahonnét a pillangók újra előkerülnek.   Az ember eltemeti halottjait, sírjuk fölé keresztet ácsol, jelnek, hogy van valami, ami több mint az élet. Aztán kijavítja házát, bekeríti kertjét s az ekevasát belenyomja mélyen a fölpuhult földbe.                                    Illatos a föld olyankor s jó gabona terem. Vetéskor már búg a vadgalamb is és aratásra kirepíti fiait.

verses bizonyság

akon született meggyógyítása

Születésétől vak koldust
Látott Jézus egyszer.
„Ez a bűnös, vagy szülei,
Kit Isten így megver?”

- Kérdezték a tanítványok,
De Urunk ezt mondta:
„Ez se bűnös, meg azok se,
Másért van e próba:

Isten dicsősége lesz majd
Nyilvánvaló benne.”
Sarat csinált, s rákente az
Öröktől vak szemre.

„Mosakodj meg Siloámnak
Tisztító tavába!”
Szót fogadott erre a vak,
S megnyílt a látása.

De a farizeus horda
Meghurcolta érte,
Őt is, meg a szüleit is,
Mind, ki Jézust védte.

Azt hozták fel ürügynek a
Názáreti ellen:
„Szombatnapon sarat csinált,
Tehát bűnös ember.”

 „Bűnös vagy nem?! Mit tudom én,
Bármit kiabáltok.
Egyet tudok – szólott a vak –
Vak voltam, most látok!”

Bárkit bármi az igazi
Emberségben gátol:
Óva inti az Úr Jézus
A lelki vakságtól.

 
DÁVID      
 Nagyobb volt, mint a gőgös Góliát...Saulnál is, megnyerve sok csatát.               De legnagyobb, amikor megbocsát, mikor legyőzi saját bosszúját, .           legyőzve ezzel önző önmagát. Lelkem, bár hatna ez a példa rád!


Egy hitetlenhez

Miért vitatod, van-e Isten vagy nincs,
Létezik-e a pokol vagy a menny?
Nem vita dönti el ezt, sem a szókincs
Még csak a hit se, hisz úgyse hiszel.
Mégha vitában legyőzöl is engem,
Élem mint te a földieket.
Mit veszítek ha hit él a szívemben?
Mit veszítek, ha a föld betemet?
Nékem a hit örök menedékem,
Vigasz a bajba, halálba remény!
És ha van Isten, kárhozat és menny,
Mit veszítesz te, de mit nyerek én

A GYOM   

Amikor két levélkében kikél
oly gyönge a gyom és paréj.
Meg nem halad vékony cérnaszálat,
azt véled senkinek sem árthat.

De csakhamar mélyen a földbe,
lefúródik éhes gyökere.
S szívja a drága nedveket,
melyeket a föld rejteget.

Nő, izmosul, hajt sűrűn és sokat,
Árnyékos, ernyős ágbogat.
Körötte már a kerti vetemény,
elfonnyad, elsárgul szegény.

Kezdő kertész, hát jól jegyezd meg ezt:
A gyomirtást későn ne kezd!
Ha már a kertben mindent elnyomott,
késő irtani a gyomot.

Gyermek, a bűn is kezdetben kicsiny.
Azt gondolod, csak balga csíny.
De csakhamar felnő, nagyra föl.
S szívedben minden jót kiöl.

verses bizonyság

Vakon született meggyógyítása

Születésétől vak koldust
Látott Jézus egyszer.
„Ez a bűnös, vagy szülei,
Kit Isten így megver?”

- Kérdezték a tanítványok,
De Urunk ezt mondta:
„Ez se bűnös, meg azok se,
Másért van e próba:

Isten dicsősége lesz majd
Nyilvánvaló benne.”
Sarat csinált, s rákente az
Öröktől vak szemre.

„Mosakodj meg Siloámnak
Tisztító tavába!”
Szót fogadott erre a vak,
S megnyílt a látása.

De a farizeus horda
Meghurcolta érte,
Őt is, meg a szüleit is,
Mind, ki Jézust védte.

Azt hozták fel ürügynek a
Názáreti ellen:
„Szombatnapon sarat csinált,
Tehát bűnös ember.”

 „Bűnös vagy nem?! Mit tudom én,
Bármit kiabáltok.
Egyet tudok – szólott a vak –
Vak voltam, most látok!”

Bárkit bármi az igazi
Emberségben gátol:
Óva inti az Úr Jézus
A lelki vakságtól.

 
DÁVID      
 Nagyobb volt, mint a gőgös Góliát...Saulnál is, megnyerve sok csatát.               De legnagyobb, amikor megbocsát, mikor legyőzi saját bosszúját, .           legyőzve ezzel önző önmagát. Lelkem, bár hatna ez a példa rád!


Egy hitetlenhez

Miért vitatod, van-e Isten vagy nincs,
Létezik-e a pokol vagy a menny?
Nem vita dönti el ezt, sem a szókincs
Még csak a hit se, hisz úgyse hiszel.
Mégha vitában legyőzöl is engem,
Élem mint te a földieket.
Mit veszítek ha hit él a szívemben?
Mit veszítek, ha a föld betemet?
Nékem a hit örök menedékem,
Vigasz a bajba, halálba remény!
És ha van Isten, kárhozat és menny,
Mit veszítesz te, de mit nyerek én

verses bizonyság

„EGYMÁS TERHÉT HORDOZZÁTOK...!“
  Gal 6,2.5.

Akkor igaz a szeretet szívedben,
ha megkönnyíti társad terheit;
akkor beszél a leghitelesebben,
ha mindenben önzetlenül segít.

A szerelem komoly felelőssége
ha benned házassággá  érhetett,
a vágyott révbe íme már beérve,
adj fel ma minden önző érdeket!

Azért nehéz mindig az élet terhe,
mert rendszerint az egyik viszi csak.
A többletet tehát társadról vedd le,
s ne légy bajában se süket, se vak!

Bizony „nem jó egyedül az embernek“!
De van, mi ennél is rosszabb lehet:
kit vágya önző házastárssal vert meg,
annak frigye súlyos keresztje lett.

Nem átrakom, de átveszem a terhet!
Rögződjék benned ez a mozdulat.
A folytatás nehéz itt, nem a kezdet,
s e folytatáshoz ad erőt Urad.

De van teher, mivel magad is megbírsz.
Ezzel ne terheld soha társadat!
Lásd be, ő is egyéni terheket visz
terhes örökségként, mi rámaradt.

Hogy mi és mennyi az, mi át kell venned,
s nem áttenned a társad vállaira?
Majd megtanít rá hű, igaz szerelmed,
s az Úr ígéretét hívő ima.

Ha terhed még így is nehézzé válik,
vesd rá az Úrra minden terhedet!
Ő győztesen segíti mindhalálig
hordozni, mert ő nem szájjal szeret.

Ne az én szavam  legyen most a végső,
s a házasságban ne legyen tiéd!
Az Úr törvényét töltsd be, míg nem késő,
s tapasztalod a menny előízét!

Vedd fel tehát az én igámat még ma!
- így szól az Úr, s figyelmet érdemel
az ő szava mindenkor, nem csak néha,
így lesz gyönyör az élet, nem teher.

Az égi szeretet az ő igája,
ezt vállald újra hosszú távra el,
az akarást benned majd Ő munkálja,
s már itt a földön menny felé terel.

FECSKE 
   
 (Sík Sándor; a két középső versszak: Balog Miklós )

Figyeljetek! Tanulságos lecke:
Berepült az ajtómon egy fecske,
Aztán neki az ablaküvegnek!
S bennem, láttán, gondolatok keltek:

,,Mámorában szédülő fejednek
Fejjel mentél az ablaküvegnek.
Föl nem érted, hogy ahol nincs semmi,
Hogy lehet ott akadálynak lenni?

Hogy ott, ahol látnivaló szemmel
A nagy semmi: nekimegy az ember
Valaminek, ami oly nagyon van,
Hogy az ember feje belekoppan.’’

Mert nem látja, azt gondolja, nincsen
Se’ mennyország, se’ pokol, se’ Isten.
Mind megannyi valóság, mit ember
fel se’ foghat fecske-értelemmel.

Isten temploma
Nem attól lesz egy ház az én házammá, Hogy benne rólam hangzik sok beszéd,Ének, zene vagy vers dicsérget engem,Dicsérve vendégem szívét, eszét.
 Enyémmé akkor lesz és otthonommá,Ha benne mindig szívesen lakom, Szeretteim háláját nem szavakban, Nekem szolgáló tettekben kapom.
 Isten háza is akkor lesz e hajlék, Ha benne Ő szívesen van jelen!                S hálám gyümölcse sem csupán szavakban, De Őt szolgáló tettekben terem.
 Ám van Urunknak ennél véglegesebb, Mégis közelben lévő otthona, Amelyben ettől távol is velem van, Ha szívem lesz állandó temploma.

bizonyság

Egy gyermek ajándéka örökké tarthat
--
Egyszer egy ember megbüntette a lányát, amiért az eltüntette a drága pénzen vásárolt arany csomagolópapírt. Amiről az apa nem tudott, az az volt, hogy a lány hosszú órákat azzal töltött, hogy az aranypapírból kivágjon egy darabot, amivel az apja számára készített ajándékot, egy dobozba csomagolta be, és a fa alá tette.
Amikor szenteste az apja meglátta az ajándékot, kibontotta, látta, hogy a doboz belül üres.
Azt mondta a lánynak: - Tudod kislányom, az úgy szokás, hogy ha valakinek ajándékot adunk, akkor nem szabad üres dobozt adni.
De apa - így a lány - hiszen ez a doboz nem üres, tele van csókokkal meg öleléssel, amiket én küldök neked karácsonyra.
Az apa könnyeivel küszködve ölelte át a lányt, bocsánatáért esedezve. A kislány átölelte apját és sírva bocsátott meg neki. Nem sokkal ezután a kislány meghalt egy balesetben. Az apa egész életen át az ágy alatt őrizte az arany dobozt.
Amikor rosszul érezte magát, mindig kinyitotta a dobozt és egy emlékezetes csókot vett ki belőle így emlékezve az ő gyermekére, aki azt odatette.
Mindannyiunknak van ilyen aranydobozunk, amely tele van csókokkal és öleléssel gyermekünktől, családunktól, barátainktól, Istentől. Tudod, a család és a barátok azok, akik felemelnek minket lábainkról, amikor a szárnyaink megsérültek, hogy emlékeztessenek minket arra, hogy kell repülni.

bizonyság

Háborúban az embert a kard, békében a fényűzés sebzi meg.
*
Azért egyél, hogy élj, és ne azért élj, hogy egyél!
*
Gyakran a nagy tolvajok büntetik meg a kisebbeket.
*
Óvakodj attól, hogy mások bajából örömöd támadjon.
*
Erkölcseiddel tündökölj, s ne a vagyonoddal.
*
A hallgatást ritkán, a beszédet gyakran megbánjuk.
Balbus


Tűz próbálja meg a vasat, az igaz embert pedig a kísértés.
*
Ember tervez, Isten végez.
*
Az elveszett idő nem tér vissza.
Kempis




Pénzen vett szerelemnek ecet az alja.
*
Az író olyan, mint a havasi kürt, csak messziről jó hallgatni.
*
Amit egy nő el akar érni, azt eléri, vagy kéréssel,
vagy sírással, vagy édes csókkal.
Mikszáth




Az igazi szeretet
Az 1 Korinthus 13. karácsonyi változata

Ha a házamat fenyőágakkal, gyertyákkal, égőkkel és csilingelő harangocskákkal díszítem fel, de a családom felé nincs bennem szeretet, nem vagyok egyéb, mint díszlettervező. Ha a konyhában fáradozom, karácsonyi süteményeket sütök kilószámra, ízletes ételeket főzök, és az evéshez csodálatosan megterített asztat készítek elő, de a családom felé nincs bennem szeretet, nem vagyok egyéb, mint szakácsnő.
Ha a szegénykonyhában segédkezzem, az öregek otthonában karácsonyi énekeket, és minden vagyonomat segélyként elajándékozom, de a családom felé nincs bennem szeretet, mindez semmit nem használ nekem.
Ha a karácsonyfát csillogó angyalkákkal és horgolt hópelyhekkel díszítem fel, ezernyi ünnepen veszek részt, a templomi kórusban énekelek, de Jézus Krisztus nincs a szívemben, akkor nem értettem meg, miről is szól a karácsony.
A szeretet félbeszakítja a sütést, hogy a gyermekét megölelje.
A szeretet hagyja a lakásdíszítést, és megcsókolja a házastársát.
A szeretet barátságos az idő szűke ellenére is.
A szeretet nem irigyel másokat házukért, amiben jól kiválasztott karácsonyi porcelán és odaillő asztalterítő van.
A szeretet nem kiált rá a gyerekekre, hogy menjenek már az útból, hanem hálás érte, hogy vannak, és útban tudnak lenni.
A szeretet nem csak azoknak ad, akiktől kap is valamit, hanem örömmel ajándékozza meg épp azokat, akik ezt nem tudják viszonozni.
A szeretet mindent elvisel, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr.
A szeretet soha el nem múlik.
A videojátékok tönkre mennek, a gyöngysorok elvesznek, a számítógépek elavulnak.
De a szeretet ajándéka megmarad.

verses bizonyság

MAI GYERMEKEK HÁLÁJA

Mi csak a mesékből tudjuk, mi a szükség,
mert a valóságban sosem éheztünk meg.
Ruhánk, cipőnk mindig volt a mennyi kellett,
sosem fagyoskodtunk hideg kályha mellett.

De jó, hogy ez így van! Legyen hála érte
korunknak, mely a jót ránk ily bőven mérte!
Mégis akkor lennénk igazán hálásak,
ha sosem éreznénk magunkat árváknak.

Szüleinktől csak ezt halljuk, mi gyermekek:
„Megint nem érünk rá játszani veletek,
mert pénzt kell keresnünk autóra, lakásra,
új bútorra, tengerparti utazásra,

no meg játékokra és meséskönyvekre!’’
Elhisszük, hogy jó ez, szükség van minderre.
Mégis jobban tudnánk örülni mi annak,
amikor szüleink nekünk időt adnak.

Időt az övékből és türelmet hozzánk.
Jobb ez nekünk, mitha a pénzünket hozzák.
Akkor lennénk tehát igazán hálásak,
ha ilyen alapja lehetne hálánknak.

Jobban felfigyelnénk akkor az Istenre,
akinek Jézusban ránk is volt ideje.
Jobban hinnénk akkor, hogy nagy jövő vár ránk,
s mindezért akkor lesz igazi a hálánk!


MI LENNE AKKOR 

Ó, hányszor éreztem
e fájó életben,
hogy nem szeret senki!
..Azért, mert feledtem
- s én nem tudtam szívből -
másokat szeretni...

...Azért, mert feledtem
Őt is, ki felettem
él és gondol reám:
szeretetből adta
azt, ki mindig szeret,
az édes jó anyám.

Ó, igen! Az ember
mind meglátja egyszer,
hogy önzésből szeret,
s hogy senki nem tudja
szeretni - ha rossz is -
édesanyja helyett!

Mi lenne a földön,
ha mindenki önzőn
tudna csak szeretni?
Jaj, mi lenne akkor,
hogyha az anyaszív
nem tudna szeretni?!

VAJON MINDENT JÓVÁTEHETSZ?      

Mit embertársad ellen vétkezel te
azt vele tán mind jóváteheted;
de van, mi sokszor semmiségnek látszik,
és jóvátenni többé nem lehet!

Bűnét megbánva, egyszer felkeresi
egy pletykás asszony lelkipásztorát,
tanácsot kérni: hogy tehetné jóvá
a sok hamis hír végtelen sorát!

„Vegyen magához, kedvesen, egy párnát,
s a megbántottak küszöbére mind
tegyen belőle egy-egy tollat, aztán
nagyon kérem, hogy jöjjön el megint!”

...Furcsa tanács... De nénink megfogadja,
s úgy jár, ahogy közülünk járna sok,
ha osztaná a tollat házról házra,
hogy kiürül a degesz párnatok.

„Megtettem – szól a papnak -, rendben van hát?”
S dicséretet remélve rátekint…
„Sajnos még nincs... Ez volt a könnyebb része.
Most menjen el, és szedje össze mind!”

Nagy-nagy sokára visszatér az asszony,
s kezében az üres ciha beszél.:
„Kerestem, testvér, óh, de mindhiába,
a tollakat elfújta már a szél...”

Mit embertársad ellen vétkezel te,
Azt véle tán mind jóváteheted,
De van, mi sokszor semmiségnek látszó,
És jóvátenni többé nem lehet...!

ígei bozonyság

                  Hogyan tudsz felállni a kudarc után?
„Tudjátok meg, hogy utolér benneteket vétketek.” (4Mózes 32:23 NIV)
Dávid egy éjszakás kalandjának Betsabéval hosszú távú kihatása lett. A 32. zsoltárban olvashatunk a bűn Dávidra gyakorolt hatásairól. Bűntudatot érzett, szégyent, sőt még fizikai betegség tüneteit is, mert nem tudta bűnét beismerni Istennek. De története nem itt végződik. Mikor Nátán próféta szembesítette bűnével, Dávid megtért. Miután majd egy évig rejtegette vétkét, Dávid végre észhez tért, és megtört lélekkel Istent kezdte keresni.
Ha tudni akarod, hogyan tudsz felállni a bűn és kudarc után, tedd, amit Dávid tett – térdelj le, nyisd ki a Bibliád az 51. zsoltárnál, és imádkozz: „Könyörülj rajtam kegyelmeddel, Istenem, töröld el hűtlenségemet nagy irgalmaddal! Teljesen mosd le rólam bűnömet, és vétkemtől tisztíts meg engem!” (Zsoltárok 51:3-4). Ha nem vagy biztos abban, hogy mit jelent a bűnbánat, felajánlhatod ezt a kis imádságot: „Uram, sajnálom, hogy vétkeztem. Bocsáss meg nekem Jézus nevében! Ámen.” Az igazi bűnbánat a megvallással kezdődik, ami azt jelenti, hogy egyetértesz Istennel abban, hogy amit tettél az rossz, és helyre kell hozni. Dávid így imádkozott: „Egyedül ellened vétkeztem, azt tettem, amit rossznak látsz…” (Zsoltárok 51:4). Az őszinte megbánás azt jelenti, hogy elismered, bűnöd először és elsősorban Isten elleni sértés. Ilyenkor nincs kifogás. Az őszinte bűnbánat azt mondja: „Ez az én bajom és az én bűnöm. Nem kellett volna megtennem, de úgy döntöttem, hogy megteszem. Senki mást nem hibáztathatok, csak magamat.”
Fel akarsz állni a kudarc után, vagy ismersz valakit, aki ilyen helyzetben van, és a segítségedre szorul? Ez az első lépés.         Bob Gass
                                                 -----------------------
                              "Krisztus a mi békességünk!"(Efézus 2,14)