OKTÓBER 31 UTÁN

Vitára senki sem jelentkezik.
De a tételek világgá röpülnek,
Mint fészekhagyó madarak.
Már nyomtatott lapon suhannak,
Most még latinul,
Holnap németül,
Azután mindenféle nyelven.
S a wittembergi szerzetes,
Teológia tudós tanára
Döbbenve nézi röptüket.

„Istenem, Istenem!
Ha Te játékot akarsz kezdeni
Szegény szolgáddal, énvelem,
Temagadért cselekedd egyedül!
S oltalmazz, bele ne keverjem
Tulajdon bölcsességemet!”

A tételmadarak suhanó röptét
Megállítani többé nem lehet.

Luther lázasan írni kezdi hát
Tételeinek magyarázatát:
„Az egyház reformációra szorul.
És az nemcsak a pápák dolga,
Hanem az egész nagyvilágé,
De méginkább magáé az Istené.
Mikor jön el, Ő tudja egyedül.”
És mélyet sohajt: Bár ma kezdené!
Bár ma virradna boldog hajnala!

Nem sejti még, hogy, amit várva vár,
Isten már el is kezdte – általa.
Túrmezei Erzsébet

---------------------------------

LUTHER

A terem tömve, feszült csend van.
A viharvert wormsi falak
Lélekdermesztő komolyságban
Zord vádaktól visszhangoznak.

Istenkáromlás! Eretnekség!
Szörnyű szók csattogva szállnak…
A tömeg izgatott, lázban ég:
Ennyi bűn csak halált várhat.

Luther áll és keményen hallgat.
Lélekharcát már megvívta.
Vallani ő csak egyet vallhat,
Kár minden szó, minden vita.

Jöjjön börtön, és jöjjön halál.
Száz veszély és ezer örvény:
Ott fenn az ormon, ahol ő áll
Más a rend és más a törvény!

Nem ember írta, hanem Isten,
Abból elvenni nem lehet.
És nem tehet hozzá senki sem,
Ez az amit ő hirdetett.

S körülte tovább dúl a szóharc,
Záporoz a szitkok nyila.
Gyülölködve nézi száz meg száz arc
S kiáltja, hogy „vonja vissza!”

Tovább hallgatni nem lehetett,
S szólt Luther hős-szerényen:
„Itt állok… másként nem tehetek!
Isten engem úgy segéljen!”
Nemes Erzsébet









ISTEN GONDVISELÉSE,- 1Móz 16,1-15
1 Száraj, Abrám felesége nem szült neki. De volt Szárajnak egy egyiptomi szolgálója, akinek Hágár volt a neve. 2 Száraj ezt mondta Abrámnak: Íme, az ÚR nem engedett szülnöm, menj be a szolgálómhoz, talán az ő révén lesz fiam. És hallgatott Abrám Száraj szavára. 3 Akkor Száraj, Abrám felesége, fogta szolgálóját, az egyiptomi Hágárt, és férjének, Abrámnak adta, hogy legyen az asszonya; tíz esztendővel azután, hogy Abrám megtelepedett Kánaán földjén. 4 És ő bement Hágárhoz, az pedig teherbe esett. Amikor látta, hogy terhes, úrnőjének nem volt többé becsülete előtte. 5 Ezért Száraj ezt mondta Abrámnak: Miattad ért engem sérelem! Magam adtam öledbe a szolgálómat, de látja, hogy teherbe esett, és nincs előtte becsületem. Ítéljen ügyünkben az ÚR! 6 Abrám így felelt Szárajnak: Hiszen kezedben van a szolgálód, csinálj vele, amit jónak látsz! Ettől fogva olyan rosszul bánt vele Száraj, hogy az elfutott tőle. 7 Az ÚR angyala rátalált egy forrásnál a pusztában, annál a forrásnál, amely a Súrba vezető út mentén van, 8 és ezt mondta: Hágár, Száraj szolgálója! Honnan jössz, és hová mégy? Ő így felelt: Úrnőm elől, Száraj elől futok. 9 Azt mondta neki az ÚR angyala: Térj vissza úrnődhöz, és alázkodj meg előtte! 10 Ezt is mondta neki az ÚR angyala: Nagyon megsokasítom a te utódaidat, annyira, hogy meg sem lehet őket számolni. 11 Majd ezt mondta neki az ÚR angyala: Ím, teherbe estél, és fiút fogsz szülni. Nevezd Izmaelnek, mert hallott az ÚR nyomorúságodról. 12 Szilaj ember lesz ez! Kezet emel mindenkire, de rá is mindenki, kárt tesz testvéreinek, ahol csak tanyázik. 13 Azután így nevezte az URat, aki szólt hozzá: Te vagy a látás Istene. Mert ezt mondta: Én is láthattam itt, aki engem látott. 14 Ezért nevezik azt a kutat Lahajrói-kútnak. Ott van most is Kádés és Bered között. 15 Ezután fiút szült Hágár Abrámnak. Abrám Izmaelnek nevezte a fiát, akit Hágár szült.

------------------------------------------------------

ISTEN KEZÉBEN,- Mt 6,25-34.
Jézus szavai: 25 "Ezért mondom nektek: ne aggódjatok életetekért, hogy mit egyetek, és mit igyatok, se testetekért, hogy mivel ruházkodjatok. Nem több-e az élet a tápláléknál, és a test a ruházatnál? 26 Nézzétek meg az égi madarakat: nem vetnek, nem is aratnak, csűrbe sem takarnak, és mennyei Atyátok eltartja őket. Nem vagytok-e ti sokkal értékesebbek náluk? 27 Aggódásával pedig ki tudná közületek meghosszabbítani életét csak egy arasznyival is? 28 Mit aggódtok a ruházatért is? Figyeljétek meg a mezei liliomokat, hogyan növekednek: nem fáradoznak, és nem fonnak, 29 de mondom nektek, hogy Salamon teljes dicsőségében sem öltözködött úgy, mint ezek közül akár csak egy is. 30 Ha pedig a mező füvét, amely ma van, és holnap a kemencébe vetik, így öltözteti az Isten, nem sokkal inkább titeket, kicsinyhitűek?" 31 "Ne aggódjatok tehát, és ne mondjátok: Mit együnk? - vagy: Mit igyunk? - vagy: Mit öltsünk magunkra? 32 Mindezt a pogányok kérdezgetik; a ti mennyei Atyátok pedig tudja, hogy szükségetek van minderre. 33 De keressétek először az ő országát és igazságát, és ezek is mind ráadásul megadatnak nektek. 34 Ne aggódjatok tehát a holnapért, mert a holnap majd aggódik magáért: elég minden napnak a maga baja."

------------------------------------------------

Zsolt 17,15,- Én igazságban nézem a te orcádat, megelégszem a te ábrázatoddal, midőn felserkenek.
A világ fiait a földi javak gazdagítják és boldogítják, ezeket
hagyják örökül gyermekeiknek is. A hívőknek azonban másféle kincseik vannak.                      Mi nem e világ gazdagsága után törekszünk, hanem magasabbra és távolabbra nézünk.
A mi gazdagságunk kettős gazdagság. Itt örvendezhetünk Isten
jelenlétének, odaát pedig hasonlóak leszünk majd Őhozzá.                                                                 Itt mint igazak nézhetünk Istenre, mert Krisztus Jézusban megigazultunk.                               Milyen nagy öröm a kiengesztelődött Úrra tekinteni! Isten dicsősége, ahogyan az Krisztus arcán tükröződik, valóságos földi mennyországot varázsol körénk, és ebben van eljövendő mennyországunk ígérete is.
De nem elég csupán nézni, át is kell formálódnunk annak a képére,
akire tekintünk. Ha reggel felébredünk, eszméljünk rá, hogy Urunk
szépségeit kell visszatükröznünk. Ha hittel tekintünk Istenre, annak
átalakító hatása lesz önmagunkra nézve is. Jézus Krisztus ábrázata
mélyen belevésődik a szívünkbe, és az Ő lénye átformálja szívünket. Ez a legnagyobb öröm: meglátni Istent és Hozzá hasonlóvá válni. Mi többet kívánhatnék mégy Dávid vallástétele a Szent Lélek által itt ígéretté válik a számunkra. Hiszek benne és várom beteljesülését.
C.H.Spurgeon                                                                                                                      -----------------------------------------------

Példabeszédek 13,14 -A bölcsnek tanítása életnek kútfeje, a halál tőrének eltávoztatására.
Mennyi választ el Egy bölcs szufi felszállt egy hajóra, hogy átjusson a tenger másik partjára. Az út felénél olyan erős vihar kerekedett, hogy a hajó deszkadarab módjára hánykolódott a hullámok között. Mindenkit nagy félelem szállt meg, volt, aki imádkozott, volt, aki kiabálva fetrengett, mások a tengerbe dobálták összes javaikat. Csak a bölcs maradt nyugodt. Amikor a vihar elcsendesedett, és az utasok fellélegezhettek, néhányan odamentek a bölcshöz és azt kérdezték tőle: - Hogy-hogy te nem féltél? Nem vetted észre, hogy csak egy hajszál választott el bennünket a haláltól? - De igen, csakhogy tudom, hogy életünk folyamán gyakran még a hajszálnál is vékonyabb szál van köztünk és a halál között. Bruno Ferrero nyomán.-------------------------------------                                                                                                                                                      VASÁRNAP
Szentlélek adj nekünk ISTENFÉLELMET, hogy tisztelettel és szeretettel legyünk Teremtőnk iránt.
Minden vasárnap HÁLÁT ADUNK!
Hálát adunk Istennek,
hogy egész életünk során jóban - rosszban mellettünk áll.
Szolgáló: hála adás
 "Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa.                                                   Boldogok a szomorkodók, mertőket majd megvigasztalják. "A nap imádsága:

Mindig hiteles

 "Mert gondunk van a tisztességre nemcsak az Úr előtt, hanem az emberek előtt is." 2-Korinthus 8,21

Mondhatjuk úgy is: Légy mindig hiteles! A tisztesség: ragaszkodás a becsületes elvekhez; erkölcsös viselkedés; tiszteletre méltó állapot; tiszteletadás; magas pozíció. - írják a szótárak. Becsületes ember az, aki ragaszkodik az elveihez minden körülmények között. Az, aki a kísértő körülményekben is képes mindig erkölcsös választ adni saját kihívásaira. Mert az ilyen ember tiszteletre méltó, hiszen maga is mélységesen tiszteli a másikban az embert, annak méltóságától vagy méltatlanságától függetlenül; csupán önmagáért.

De mit ért Pál az alatt, hogy nekünk erről gondoskodnunk kell nem csak az Isten, hanem az emberek előtt is?

Való igaz: "Isten szeme mindent lát." De nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy az emberek könnyen megzavarhatók, becsaphatók. A látszattal sokan visszaélnek. Viszonylag ritkán tapasztaljuk, hogy a Magasságos büntetése azonnal lesújtana arra, aki helytelenül cselekszik. A valóság inkább az, hogy a sok igazságtalanság megítélése és helyrehozatala várat magára a végső ítéletig. Ezért sokan, akik csak rövidtávon, ebben az életben gondolkodnak, megjátsszák magukat mások előtt. Vagyis tetteiket nem az erkölcsi tisztaság elvei, hanem a pillanatnyi előny, érdek irányítja. Az egyenes ember azonban nem járhat ezen az úton. Ha hitelesek akarunk lenni, nem tehetjük meg, hogy csak a látszatra adunk! Isten elveinek kell áthatnia és irányítania sz életünket. Csak így adhatunk tiszteletet és megbecsülést Urunknak és embertársainknak.

----------------------------------------

Üdvözítő kapcsolat

   "Az én juhaim hallgatnak a hangomra, és én ismerem őket, ők pedig követnek engem. Én örök életet adok nekik, és nem vesznek el soha, mert senki sem ragadhatja ki őket az én kezemből. Az én Atyám, aki nekem adta őket, mindennél nagyobb, és senki sem ragadhatja ki őket az Atya kezéből."(János,-10:27-29)

 

"Állj!" - ez egy nagyon fontos szó egy négy évesnél. Arra tanítjuk a kislányunkat, hogy amint ezt a szót hallja tőlünk, azonnal álljon meg, föggelenül attól, hogy ő mit gondol.             A feltétlen engedelmesség életet menthet az út szélén. És ő tudja ezt, nem is bánja, ha rákiáltunk. Sőt, van, hogy magától megáll, és mosolyogva hátranéz. "Állj!" - mondta a minap a feleségem, és be kell vallanom, azonnal rátapostam a fékre. Jól tettem, mert az előttünk lévő autó renszámtáblája vészesen közeledett. Utólag gondolkodva arra jöttem rá, hogy nem szégyellem, hogy engedelmeskedtem a parancsnak, hiszen bízom a feleségemben, és szeretem őt.

"Jöjj!" - hangzik Jézus hívása. Aki bízik benne és szereti őt, elindul. Nem félelemből, nem azért mert kisebbrendűségi érzése van, vagy mert bizonytalan, ha valaki nem mondja meg, mit kell tenni. Aki követi Jézust, annak bíznia kell Őbenne és szeretnie kell Őt. Sőt, annak a meggyőződésnek kell élnie benne, hogy őt is szereti Jézus és megbízik benne. Jézust csak felnőttként lehet követni igazán: önsajnálat, magabízás, (ön)bizonytalanság, félelem, feltételezések és agresszió nélkül. Csak így lehet teljességgel meghallani, megérteni és értékelni Jézus szelíd és határozott hangját. Hallgass ma Őrá!

--------------------------

A mennyei dolgok

„Ha a földiekről szóltam néktek és nem hisztek, mimódon hisztek, ha a mennyeiekről szólok néktek?” (Jáno,- 3. 12. )

Milyen konok és makacs nemzedék volt Jézusé. Hihetetlen, hogy nem vették észre, hogy nem jutott el az agyukig, hogy kicsoda Jézus, hogy mit akar igazán, hogy az emberek jólétén fáradozik, hogy enni ad az éhezőknek, hogy meggyógyítja a betegeket, hogy felemeli az elesetteket.

De nézzük csak! Mi különbek vagyunk? Mai társadalmunk szeretőbb, megértőbb, több hittel rendelkezik?

Lehet már te is tapasztaltad; mikor legnagyobb jó indulattal megpróbáltál segíteni, mikor csak egy nyúlfarknyi jó tanácsot próbáltál adni, hogy kilábaljanak egy adott problémából, hogy jobb legyen az életük, a válasz ma is; legyintés.

És milyen rossz, ha legyintenek. Főleg, ha sorozatosan legyintenek. Bizony velem is megtörtént már, hogy a meg nem értés következtében én is viszont legyintettem és úgy voltam, mint Jeremiás:

„Nevetségessé lettem minden időre, mindenki csúfol engemet;…Mert az Úr szava mindenkori gyalázatomra és csúfságomra lett nékem. Azért azt mondom: Nem emlékezem róla, sem az ő nevében többé nem szólok.” (Jer.20:7-9)

S milyen jó, hogy Jézus nem ilyen. Milyen jó, hogy nem mond le rólunk akkor sem, mikor nemet mondunk neki. Ő akkor sem legyint ránk, ha nem fogadjuk el tanácsait, hanem folyamatosan zörget, és zörget, és zörget…

Nem küldött Jeremiás, Mózes, Illés,… helyett más prófétát, hanem kiemelte őket depressziós állapotukból: „mintha égő tűz volna szívemben, az én csontjaimba rekesztetve, és erőlködöm, hogy elviseljem azt, de nem tehetem.” (Jer.20:9) - folytatja Jeremiás

És ha minden ajtó bezárul előttünk, mikor a mennyei dolgokról, a reménységről beszélünk, kövessük a tanítványok példáját, akiket:

„Krisztus szerelme szorongat!” (2Kor.5:14)

És ezért „nem tehetjük, hogy a miket láttunk és hallottunk, azokat ne szóljuk.” (Apcsel.4:20)