Ígéret
Isten azonban nem hagyta végleg elveszni az embert. Ígéretet tett Ádámnak és Évának, hogy az asszony magva a kígyó fejét fogja taposni. (1.Móz.3,15) El fog jönni az -az asszonytól született személy, aki megszabadítja a halál fogságából az embert. A további generációk a bűn következményeit hordozták. Átélték minden átkát annak, hogy a bűn elválasztja őket Istentől: Betegségtől, éhségtől szenvedtek, gyilkosságok és halál vette őket körül.
Isten ígérete azonban kettéválasztotta az emberiséget. Akik elhiszik Isten ígéretét, azok életükkel, és sokszor halálukkal is hirdetik, hogy bíznak Istenben. Az első emberpár az Isten által teremtett Édenben elhitte, hogy Isten gonosz, valami jótól akarja megfosztani az embert. Akik a bűn alatt szenvedő világban Isten ígéretére teszik fel az életüket, azok hirdetik, hogy Isten jó és igaz.
Akik elhagyták az ígéretet, azok csak a napi lehetőségekre gondolnak. Egyre gátlástalanabbul, mások kárára is kihasználják az adódó lehetőségeket. Nem látnak a földi létnél tovább, most akarnak minden jót átélni, megszerezni. A beteljesített vágyak azonban csak rövid ideig szereznek örömöt. Mindig új kell, mindig jobb kell, a másé kell, ha nem adja elveszem. Ami nem sikerül, azért mások a felelősök, akiket meg lehet bélyegezni, akiket a halálba lehet kívánni, akiket ki lehet irtani.
A zsidó nép
Isten szólt Ábrámnak, hogy hagyja el rokonságát, hazáját, és költözzön át arra a helyre, amit Ő mutat neki. Az új helyen Isten megáldja őt és egy nagy nép fog tőle származni. Ábrám engedelmesen követte Isten utasítását. Sátorban lakott - idegenként - azon a földön, amit Isten neki ígért. Lett volna ideje arra, hogy megfutamodjon, visszatérjen szülőföldjére, de minden látható nehézség ellenére bízott Istenben, és az Ő ígéretének beteljesülésében. Ábrámnak és feleségének Szárainak nem volt gyermeke. A kitartó, de agg házaspárnak Isten új nevet adott. Ábrámot Ábrahámnak (sokaság atyjának), Szárait pedig Sárának (fejedelem asszonynak) nevezte el. Végül Ábrahám száz éves korában, hosszú várakozás után megszületett fia, Izsák.
Látszólag rendbe jöttek a dolgok. Azonban Isten ismét szólt Ábrahámhoz: "Vedd a te fiadat, ama te egyetlen egyedet, akit szeretsz, Izsákot... és áldozd meg őt égőáldozatul... " (1.Móz.22,2). Ábrahám kész lett volna megtenni Isten kérését, de az Úr az utolsó pillanatban leállította őt: "... már tudom, hogy istenfélő vagy, és nem kedveztél a te fiadnak, a te egyetlen egyednek én érettem" (1.Móz.22,12). Isten ezután megerősítette Ábrahámnak tett ígéretét, hogy nagy nép fog származni tőle, és az ő magvában megáldatnak a Földnek minden nemzetségei.
Ugyan azon a helyen, ahol Ábrahám készült feláldozni Izsákot, közel 2000 évvel később egy másik Atya adta oda az egyetlen Fiát áldozatul a világ bűneiért.

INTELMEK, ÚTRAVALÓUL 

Ne ítélj a látszat után,

Mert tévedés érhet.

A korai ítéletre

Rácáfol az élet.

Sokszor ahol rosszat látsz, ott

Jó dolog történik;
Viszont igaz, hogy nem minden

Arany, ami fénylik.

Ne adj hitelt minden szónak,

Mit mondanak néked,

Különösön ha vádolják

Barátod, testvéred.

Kérdezd meg őt, mi a való?

S várj a véleménnyel,

Ne válassza lelketeket

A rágalom széjjel.

Nem kell mindent elmondanod

Amit tudsz másoknak.

Gondold meg azt, hogy szavaid

Hatni hogyan fognak?

Építenek-e, vagy rontanak,

Gyógyítnak, vagy vágnak?

Ne légy másnak terjesztője,

Csak az igazságnak.

De ne nézd el tétlenül se,

Ha valaki téved.

Mert egy érték elvesztése

Neked is a vétked.

Felelős vagy másokért is,

A jó Isten előtt,

Igyekezz hát helyes útra

Hozni a vétkezőt.

     Novák László

 

A  SZAVAK  ÉRTÉKE  

A szavak: szappanbuborékok,

üveggyöngyök, kövek, göröngyök,

vagy csillogó arany ékszerek,

gyógybalzsam, zene, drágagyöngyök,

sötétben villanó fényjelek...

Bármivé válik a beszédünk

azt a lelkünk határozza meg.

Hogy szavam legyen hív üzenet,

mely célhoz segít tévelygőket,

lélek, mely gyógyít, elevenít,

megtört kenyér az éhezőknek,

győztes erő démonok felett, -

mennyből érkező tűz, Szentlélek

tisztítsd meg, s gyújtsd lángra lelkemet!

                 Gerő Sándor

HA EGY-EGY SZÓ...   

Ha egy-egy szó könnyelműen kimondva

Mint nehéz kő, megüt s szíven talál,

Gondold meg, hogy nem volt éppen

                                    meggondolva

S talán legjobban fáj annak, aki mondta,

Mikor lehiggad s magába száll.

S ha látod buját, néma bánkódását,

S mint teszi dacossá a büszkeség,

Csókold meg, minden sértődést feledve,

Hadd ragyogjon rád újra felhős lelke,

Mint vész után a szivárványos ég.

VAJON MINDENT JÓVÁTEHETSZ?      

Mit embertársad ellen vétkezel te

azt vele tán mind jóváteheted;

de van, mi sokszor semmiségnek látszik,

és jóvátenni többé nem lehet!

Bűnét megbánva, egyszer felkeresi

egy pletykás asszony lelkipásztorát,

tanácsot kérni: hogy tehetné jóvá

a sok hamis hír végtelen sorát!

„Vegyen magához, kedvesen, egy párnát,

s a megbántottak küszöbére mind

tegyen belőle egy-egy tollat, aztán

nagyon kérem, hogy jöjjön el megint!”

...Furcsa tanács... De nénink megfogadja,

s úgy jár, ahogy közülünk járna sok,

ha osztaná a tollat házról házra,

hogy kiürül a degesz párnatok.

„Megtettem – szól a papnak -, rendben van hát?”

S dicséretet remélve rátekint…

„Sajnos még nincs... Ez volt a könnyebb része.

Most menjen el, és szedje össze mind!”

Nagy-nagy sokára visszatér az asszony,

s kezében az üres ciha beszél.:

„Kerestem, testvér, óh, de mindhiába,

a tollakat elfújta már a szél...”

Mit embertársad ellen vétkezel te,

Azt véle tán mind jóváteheted,

De van, mi sokszor semmiségnek látszó,

És jóvátenni többé nem lehet...!

      Balog Miklós verse

ÉRETLEN GYÜMÖLCS  

Minek annyit beszélni sulytalan,

felesleges, haszontalan beszéddel!

Mint éretlen gyümölcs, a szél ha rázza

fák ágait, úgy hullanak

szét az ízetlen, meg nem ért szavak.

Ha több a csend, ha mind megérik lassan,

mennyi édes íz fér meg a szavakban.

Csak egyetlen szóban is!

Hogy íze, súlya legyen a szavaknak,

Lélek, előbb hallgatni taníts!

            Túrmezei Erzsébet

CSAK EGY SZÓT!     

„Csak szólj egy szót!“ - és Jézus szólt.

          Kimondta.

A szélütött szolga felült az ágyon

erre a szóra, mert ebben a szóban

erő volt, hatalom.

Ne sírnék sok erőtelen szavamon?

És ne hallgatnék el, hogy Ő beszéljen,

hogy bennem Ő, a Krisztus szóljon, éljen?

Elhallgatok, s könyörgök hangtalan:

Csak szólj egy szót; s meggyógyul a

                             szívem...

meggyógyul a szavam.

            Túrmezei Erzsébet

HA NYELVEMRE VIGYÁZNI TUDNÉK  

Ha nyelvemre vigyázni tudnék,

Nem érne annyi kínzó gyötrelem,

Okot botrányra soha nem adnék,

S lenne sokaknak bennem védelem.

Ha nyelvemre vigyázni tudnék,

Senkiről rosszat nem szólnék soha,

Csak azt mondanám mindig, mi igaz,

Panaszra számnak nem lenne oka.

Ha nyelvemre vigyázni tudnék,

Nem rabolnám el másnak idejét,

Csak azt mondanám, mi nagyon fontos,

S nem törnék össze sok jó, víg kedélyt.

Ha nyelvemre vigyázni tudnék,

Nem vétkeznék úgy, mint ennek híján,

tökéletesen járnám utamat,

Szép lenne arcom s a szívem vidám.

Ó, én Istenem, tégy ajkamra zárt,

igazolj mindent szót az ajkamon,

Ki ne engedjen őrizetlenül. . .

Ó, legyen mindig zár az ajkamon!

            Dénes Ferenc

VÉTKES HALLGATÁS  

Ma bűn a néma ajkak

könnyelmű hallgatása.

Vétek, ha álmos szemmel

gunnyasztanak az őrök

a várfokon magányos

semmittevésbe mélyedt,

komor, beteg lélekkel...

Nekem fáj némaságba

burkoltan várakozni,

hogy mások végezzék el

helyettem gyönge éltem

nemes, nagy hivatását.

Jöjj, szánj meg, drága Lélek,

és tölts meg bátorsággal,

hogy hangosan kiáltsam

e füstölgő világba

az örök Jót, az Igét,

az örök Békét, Krisztust

s az örök Hont, a Mennyet.

            Gerzsenyi Sándor, 1958

MÉG  A SZÍV IS KEVÉS  

Ha megszólalok, ha beszélek:

sohase hangozzanak

mit se érő, mit se jelentő,

mit se segítő, üres szavak!

legyen ott a szívem a szóban!

egész szívem!

De még a szív is kevés.

Krisztusom, tégy csodát velem!

Szívemben is, szavamban is

Te légy jelen!

S akármit teszek, a parányi tettek,

mozdulatok is áldássá lehetnek,

csak semmit se végezzek sohasem

gépiesen.

Legyen ott minden tettben a szívem!

Egész szívem.

De még a szív is kevés.

Krisztusom tégy csodát velem!

Szívemben és tettemben is

Te légy jelen!

            Túrmezei Erzsébet „Emberré lettél...”

MIT MONDJAK, NEM TUDOM 

Ha tudnám…

Ha tudhatnám a szót,

a varázsigét,

hogy visszanyerné, akinek kimondom

elveszített hitét.

Ha tudhatnám a szót, a varázsigét,

de nem tudom,

csak nézek tanácstalan, hallgatag.

Ha ismerhetném annak életét,

akivel éppen szemben állok!

Milyen hatások

után találkozott velem?

De semmilyen szót nem találok.

Mit mondjak, nem tudom…

Uram, a nagy úton

csodatevést tenni nem akarok,

de egy szót, hogyha megadod,

mondanék mindenkinek

(magamtól szólni látod, nem merek),

hogy felcsillanna szeme,

dalba fogna szíve,

kacagna boldogságban,

lehullna egy imában,

kiáltaná:

Elvesztettem, de megtaláltam! –

…Én állok csak. Ő elmegy.

Mázsárnyi terhek nyomják.

Ha tudtam volna a szót, amit várt!

…Uram, a szót súgd, add belém!

   Kárász Izabella  "Fényből fényességet" 204

Jel. 18:20-24
Ez volt Isten ítélete a kereskedelmi és vallási rendszerek ellen. Tehát Babilon hirtelen fog elpusztulni. Vele együtt megsemmisül a kincs, a földi érték ami után eddig vágyakoztál. Hol van a te reménységed? Te hol állsz? Ámen

Örülj õ rajta menny, és ti szent apostolok és próféták; mert az Isten büntette meg õt érettetek való büntetéssel.
És egy erõs angyal egy nagy malomkõhöz hasonló követ felvõn és a tengerbe veté, ezt mondván: Ilyen módon nagy sebességgel vettetik el Babilon, ama nagy v áros, és többé meg nem találtatik.
És hárfásoknak és muzsikásoknak, és síposoknak és trombitásoknak szava te benned többé nem hallatik; és semmi mesterségnek mestere nem találtatik többé te benned; és malomnak zúgása sem hallatik többé te benned;
 És szövétneknek világossága többé te benned nem fénylik; és võlegénynek és menyasszonynak szava sem hallatik többé te benned; mert a te kalmárid + valának a földnek fejedelmei; mert a te bûvöléseidtõl eltévelyedtek mind a népek.
És abban prófétáknak és szenteknek vére találtatott, és mindeneknek, a kik megölettek a földön.

 

TISZTA GONOLKOZÁS: -

 „Továbbá, Atyámfiai, amik csak igazak, amik csak tisztességesek, amik csak igazságosak, amik csak tiszták, amik csak kedvesek, amik csak jó hírűek; ha van valami erény és ha van valami dicséret, ezekről gondolkodjatok"             (Fil 4:8). Mi a lényege Pál tanácsának? Mi a kulcsa annak, hogy az ember képes is legyen így tenni? Lásd még.           „2-Pt 3:1-2” ! …                                                                                                                                                                              ”… A ti gondolkozásotokat emlékeztetés által serkentgetem. Hogy megemlékezzetek a szent prófétáktól ezelőtt mondott beszédekről és az Úrnak és Megtartónak általunk, az apostolok által közölt parancsolatjáról…”.,.                                                                                                                                                   Az egyik legnagyobb lelki áldás, hogy megjegyezhetjük, elismételhetjük a Biblia szavait, azokról gondolkozhatunk, elmélkedhetünk. Ez a biztos módja annak, hogy ápoljuk magunkban a „tiszta" gondolkozást.    2Pt 3:1).                                                                                                                                                                Számtalan ember jutott már nagyszerű áldásokhoz úgy, hogy kívülről megtanult fontos bibliaszövegeket. Az aggodalom, kétely, félelem, idegesség vagy kísértés pillanataiban felidézték e verseket, és így a Szentlélek ereje által megkönnyebbültek, békére leltek.                                                                                                                             Mivel annyi csábító lehetőség vetekedik figyelmünkért (tv, számítógép stb.), a hívők jelen generációja számára nagy a kísértés, hogy félretegyük a Bibliát. Éppen ezért szükséges komolyan elhatároznunk, hogy naponta olvassuk az Igét és elmélkedünk róla. Isten Igéje az egyetlen igazi védelem a világ támadásaival szemben, amelyek a gondolkozásunkra irányulnak.                                                                                                                              Tanulmányozzuk az iménti bibliaszöveget! Soroljuk fel, hogy milyen dolgokkal találkozunk, amelyek igazak, tiszták, kedvesek stb.! Mi az, ami közös bennük? Szombaton beszélgessünk saját listánkról a csoport többi tagjával!                                                                                                                                               Az imádkozás is egy mód arra, hogy gondolatainkat távol tartsuk attól, ami bajba keverne. Amíg Istennel beszélünk, kevés az esélye annak, hogy gondolataink a testi kívánság vagy az önzés egyéb formái körül forogjanak. Biztos védelem a bűnös gondolatok – és ebből következően a bűnös cselekedetek – ellen, ha olyan szokásokat alakítunk ki, amelyek imaéletünket erősítik.                                                                                                                            A Bibliából világosan láthatjuk: Isten odafigyel a gondolatainkra, amelyek hatnak szavainkra, tetteinkre és általános jólétünkre. Isten azért akarja, hogy jó dolgokkal foglalkozzunk, mert a „tiszta gondolkozás" előnyünkre válik úgy lelkileg, mint fizikailag. Ha a Biblia dolgain elmélkedünk, ha imádkozunk és a Lélek késztetésére hallgatva döntünk, valóban képesek lehetünk elménket és szívünket is afelé fordítani, ami minket és másokat is felemel.

Áldott reggeli csendességet kívánok mindazoknak, akik hitben ráállnak ennek igazságára!

Az összetört hegedű   :                                                                                                                       Egy hegedűművész hangversenyt adott. A terem zsúfolásig megtelt. A művész felvette hegedűjét és olyan remekül játszott, hogy az egészen elragadta a hallgatóságot. Egyszerre csak mindenki nagy meglepetésére földhöz vágta és darabokra törte a hangszert. Ez egy olcsó értéktelen hangszer volt, - mondta a művész. Azt szerettem volna önöknek bemutatni, hogy nem annyira a hangszer a fontos, hanem az aki a hangszeren játszik.

Myra B. Welch: A mester érintése

Ütött-kopott volt, s az árverező
Úgy hitte, fáradni kár.
Mégis kezébe vette a vén hegedűt,
S mosolyogva mutatta fel.
– Hölgyeim és uraim, figyelmet kérek!
Lássuk, a licitálást ki kezdi?
Egy dollár, ott hátul, kettő, igen!
Csak kettő? Ki ad hármat?
Három dollár először, és másodszor is...
Már koppant volna a kalapács, de mégsem,
A terem végéből ősz hajú férfi
Lépett közelebb, s felemelte a vonót;
Letörölte a port az ódon hangszerről,
Felhangolta a megereszkedett húrokat.
Tiszta és édes dallam kelt szárnyra,
Akár egy égi angyal éneke.

Elhallgatott a muzsika, s az árverező
Furcsán fojtott hangon szólt:
– Ki ad többet a régi hegedűért?
Felmutatta a hangszert és a vonót.
– Ezer dollár, ki ad érte kettőt?
Kétezer dollár! Ki ad hármat?
Háromezer először, háromezer másodszor,
Háromezer harmadszor!
Tapsolt a terem, de valaki bekiabált:
– Nem értem, mitől ez a hirtelen
Értéknövekedés? Nem váratott magára a válasz:
– A mester érintésétől.

Sok emberélet, akár a lehangolt húr,
Ütött-kopott, vétkektől szennyes,
Megkaphatja bárki olcsón,
Bizony, mint az avítt hegedűt.
Egy tál lencse, pohár bor,
Perdül a kocka – és sodródik tovább.
Az ára szinte semmi, s kis híján
Koppan már a kalapács.
Ám jő a mester, s a tudatlan tömeg
Nem érti, mitől a hirtelen változás,
Ami a lélek értékét megezerszerezi.
Pedig egyszerű: a mester érintésétől. -,-,-,-,-,-,,-,-

Egyszer eljön a nap, amikor minden szívbe beköltözik a szeretet, és az ember legrettenetesebb ellensége - a magány, amely rosszabb, mint az éhezés - örökre elűzetik a föld színéről.

Egyetlenegyszer mertem megkérdezni tőle: "Miért szeretsz te engem?"
Azt felelte: "Fogalmam sincs, de egyáltalán nem is érdekel."

A szeretet energiája nem mehet veszendőbe, mert hatalmasabb mindennél, és sokféleképpen meg tud nyilvánulni.

Nem magányra vagyunk teremtve, és akkor ismerhetjük meg magunkat igazán, amikor meglátjuk magunkat a másik ember szemében.

Nem hiszem, hogy megbotlottam és elestem. Inkább úgy gondolom, hogy megint ki kell állnom egy próbát, ami megtanít a következő lépésre.

Amit adsz, azt te is visszakapod - noha lehet, hogy onnan, ahonnan a legkevésbé várnád.

Jó adni, ha kérnek, de jobb kérés nélkül, megértve adni.

Problémáink többsége valójában nem egyébből fakad, mint a szabályok követéséből.

Fontos, hogy hagyjuk, hogy a sors beavatkozzon az életünkbe, és eldönthesse, mi a legjobb mindannyiunk számára.

Bármilyen tánc során, amelynek örömmel átadjuk magunkat, agyunk elveszti a kontrollt, és testünket a szívünk irányítja tovább.

Új boszorkányüldözés veszi kezdetét. Ezúttal nem tűzzel és vassal, hanem gúnnyal és elnyomással. Jaj annak, aki véletlenül fölfedez magában valamilyen különleges képességet, és erről beszélni merészel másoknak! Még a családtagok is - a férj, a feleség, az apa vagy a gyermek, mindegy -, ahelyett, hogy büszkék lennének rá, megtiltják, hogy szóba hozza a témát, mert félnek, hogy a család nevetség tárgya lesz.

Krisztust koldusok, prostituáltak, vámszedők és halászok vették körül. Szerintem ez azt jelenti, hogy az isteni szikra ott van minden ember lelkében, és soha nem alszik ki.

Aki a viszonzás reményében szeret, csak az idejét vesztegeti.

Képes vagyok szeretni és tisztelni azt az embert, akit nem kedvelek.

Mindannyian tartozunk annyival a szeretetnek, hogy megengedjük neki: olyan formában nyilvánuljon meg, amilyenben akar.

Azt mondom, hogy inkább hívjanak minket továbbra is cigányoknak, de számoljanak le a legendákkal, amelyek bemocskolnak minket a világ színe előtt!

A fény harcosának szüksége van a szerelemre. A szeretet és a gyöngédség éppen olyan elemi szükségletei, mint az evés, az ivás, és a Jó Harc. Ha a harcost nem teszi boldoggá a naplemente, tudja, hogy valami baj van. Ha így érzi, leteszi fegyverét, és elindul, hogy társat keressen magának, akivel együtt gyönyörködhet az alkonyatban.

-,-,-,-,-,-,-,-,-,-

A gadarai megszállott megszabadítása Márk 5,1–20

Egy viharos éjszaka után, alighogy partot értek, Jézus és a tanítványok máris újabb kihívással találták szembe magukat: egy ördögi lélektől megszállott emberrel találkoztak.

Mi jellemezte ezt az embert? Tisztátalan lélek volt benne – olyan lelkület, ami nem egyezett a krisztusival. Az ördög ma is olyan lelkületet terjeszt, ami ellentétes a krisztusival. Sírboltokban lakott – ahol nem élő emberek laktak, mert az ördögi lelkület távol űz azoktól, akikben élet uralkodik. Ez elszakítja, ellenséggé teszi, távol tart azoktól, akikben a krisztusi élet van. Béklyókkal és láncokkal volt megkötözve – amit már az emberek tettek vele. Mert az emberi

törekvés egyébre nem képes, csak még nagyobb megkötözöttséget ad. A sok okoskodás, bűbáj egyre jobban megkötöz, mivel mi nem tudunk megszabadítani senkit az ördög hatalmától. De legalább ne tanácsoljunk senkit bölcstelenül! Kövekkel vagdosta magát – vagyis kárt tett magában. Aki az ördögi sugallatra hallgat, azt fogja cselekedni, ami káros. Minden ördögi cselekedet  a kárunkra van úgy belsőleg, mint külsőleg: gyötrődik a lélek, és gyötrődik

a test is.

Mit tett Jézus? Először is odament ahhoz a megszállotthoz – nem félt tőle, nem utasította el. Akiket megrontott, tönkretett a régi kígyó, Jézus azokhoz jött, hogy megszabadítsa őket. „Leszállott a mennyei fényből, / Elhagyta a dicső hazát, / Hogy széttörhesse rabbilincsünk, / Hogy hintsen az éjbe sugárt.”

 Megtisztította, megszabadította – parancsolt a tisztátalan lelkeknek,

hogy távozzanak. Az ördögi erőknek menekülniük kellett! Kapitulálniuk kellett

Jézus előtt, mert ahol Jézus megjelenik, ott a sötétség erői eltűnnek. Két uralom nem lehet egy helyen. Megengedte a tisztátalan lelkeknek, hogy belemenjenek a disznónyájba – nem volt kérdés, hogy ki értékesebb Jézus szemében: a

disznók, vagy az ember. Egy ember lelke sokkal értékesebb, mint a világ összes disznónyája!

Az emberek kimentek, hogy személyesen meggyőződjenek a csodáról.

Mit láttak meg az emberek? Aki nemrég ruhátlan és mezítelen volt, most fel volt öltözve. Mert Jézus azért jött, hogy akiket megszabadít, azokra tiszta, fehér ruhát adjon. Eszénél volt – magához tért. Sokan mondják a megtértekről és megszabadultakról, hogy elment az eszük. Pedig épp ellenkezőleg: akkor jött meg! Ennek az embernek is megújult az értelme, kezdett másképp gondolkozni.

Az igazi szabadulás egyik jele a megújult értelem. Jézussal akart maradni– mert az igazán megtisztult embernek csak az az egy vágya van, hogy hátralevő életében Jézussal járhasson, őt kövesse híven mindenütt.

„Ha tehát a Fiú megszabadít titeket, valóban szabadok lesztek.” (Jn 8,36)

-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,,-,-

2Péter 3,14–16

Az életünk azzal telik el, hogy várunk valamire. A kisgyermek azt várja, hogy felnőtté váljon, a fiatal várja élete nagy szerelmét, az édesanya várja születendő gyermekét, a nagyszülők várják gyermekeiket és unokáikat stb. Sok minden várakozással tölt el, de nem biztos, hogy bekövetkezik.

Egy azonban biztos: hogy az Úr vissza fog jönni, de eljövetelének idejéről még az angyalok sem tudnak. A várakozás idejét éljük. Várjuk Urunk megjelenését.

A várakozás idejében arra kell törekedni, hogy semmi szeplő ne

legyen lelkünkön.

Isten türelmes még, és ma is arra int téged, hogy használd ki a türelmi időt, hogy megtisztogasd lelkedet, és törekedj a békességre minden emberrel, azokkal is, akiket kevésbé kedvelsz. Adj ma reggel hálát Isten hosszútűréséért, törekedj a békességre, és tegyél bizonyságot másoknak, hogy még sokan megismerjék a mi türelmes és szerető Istenünket! Az, hogy nem ér azonnal Isten ítélete, nem azt jelenti azt, hogy Isten nem fogja megbüntetni a gonoszságot.

Ne próbálgasd Isten hosszútűrését, hanem adj hálát az életért, amit Isten azért adott, hogy rendezetlen dolgaidat helyrehozd!

-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-

Új ég és új föld ígérete 2Péter 3,11–13

Amikor a minket körülvevő világra tekintve jövőképet keresünk, akkor ez az ige egy számunkra ismeretlen időről, de nem ismeretlen eseményről beszél: a világ felbomlásáról, a láthatók anyagi megsemmisüléséről. Mivelhogy ezek mind meglesznek, egy nagyon fontos kérdésnek kell foglalkoztatnia minket: milyennek kell lennünk? Mert nemcsak ezek felbomlásáról beszél az

ige, hanem egy ezután következő új égről és új földről.

Milyennek kell lennünk most, és milyennek kell lennünk majd, amikor ez az esemény bekövetkezik? Most is és akkor is szent életben és kegyességben kell élnünk, mert ez tesz alkalmasakká bennünket arra, hogy várjuk azt a napot.

Ehhez egy néhány tudnivalót szeretne nyújtani számunkra az ige.

Mindezek – az anyagi világ, ami körülvesz, amiben sokan bíznak, amitől remélik a jobb létet, mind felbomlik. A mind azt jelenti, hogy nem marad meg semmi, amibe érdemes lenne megkapaszkodni, ami e földhöz tartozik. Ami

a szem előtt most kedves, káprázatos, ezek egyszer a tűz martalékává válnak, kivétel és kímélet nélkül.

Akik várjátok és siettetitek... A megsemmisülés azt az érzést kelti bennünk, hogy azt követően a jövőben nem lesz semmi. De akik hitben járnak, azok tudják, hogy azt, ami most látható és egyszer megsemmisül, felváltja egy dicsőséges lét. Amikor siettetjük és sóvárogjuk ennek a jelenleginek az elmúlását, arra gondolunk, ami ezt fel fogja váltani. És minél jobban várjuk, annál édesebb lesz a beteljesülés.

Az elemek égve megolvadnak – ez nem egy egyszerű átváltozás, hanem megsemmisülés.

Semmi sem maradhat meg, ami magán hordozza a megromlott

világ engedetlenségét és bűnének nyomait. Az új eljöttét meg kell előznie a régi teljes pusztulásának.

Újat várunk – mint amikor valami megavul, elromlik, és új kell helyette.

Az emberi természetnek is van egy olyan igénye, hogy váltani kéne, a régi helyett újat előhozni. Ez a világ megromlott, kárhozatra van ítélve, mihez lenne érdemes ragaszkodni? Ha újat vársz, szakítanod kell a régivel! Ha új életet akarsz, szakíts régi életeddel, és ha új földre vágysz, szakíts a régi világoddal!

„Nem a világból valók, mint ahogy én sem vagyok a világból való.” (Jn 17,16)

Várakozz reménységgel, mert ezeket Isten ígérte, és ő nem ember, hogy hazudjék!

Zsoltárok 12.

Panasz a kegyesek fogyása és az istentelenek elhatalmazása miatt.

Bizalom Isten segedelmében.

Szabadítást szerzek az elepedt szívűeknek: A zsoltáros korának állapota: a hívek veszni látszanak, a kétszínűség, az álnokság, a hamis igék hirdetés lett úrrá, a nyomorultak, a szegények sóhajtva epednek.

Jahve ezeket a sóhajokat meghallja, figyelemre méltatja. Közvetlen a kapcsolat Jahve és hívei között. Jahve igéi mindig igazak, úgy is, hogy nincs közbeiktatva pap, áldozat, templom.

2-5. vsz: Ki lehet Úr felettünk?

A bűn elszakítja az embert Istentől, majd embertársaitól is, önmaga lesz önmaga ura. Sokasodik a gonoszok körében a félrevezető, hamis ige, a hazugság, az álnokság, a nagyotmondás. Ennek a gondolatnak a csúcsa: „Ki lehet Úr felettünk?”

6-9. vsz: Jahve beszédei tiszták, mint a hétszer tisztított ezüst.

Jahve szövetségi rendjét a bűn és a bűnöző meg nem akadályozhatja, nem késleltetheti. Jahve óvja, őrzi övéit.

Napi gondolat:

„Az Úr beszédei tiszta beszédek, mint földből való megolvasztott ezüst, hétszer megtisztítva” (Zsoltárok 12:7)

A zsoltáros panasza, hogy a gonoszság olyan magasra rúg, hogy az emberek úgy érzik: ők a maguk urai. Nincs senki felettük, azt tesznek, a mit akarnak.

Erre szól az ige: „Az Úr beszédei tiszta beszédek”. Nincs benne romlandóság, megtartó, megőrző szavak.

Tartson meg bennünket a mi Megváltó Jézus Krisztusunk a teremtő, megtartó szavával. Ámen.

Imádság:

A szavaddal Világot teremtő Istenünk!

Köszönjük szavadat, mely ma is szól felénk, mely nem engedi a gonoszt a végső győzelemre. A szövetség rendjét érvényesíted Istenünk. Nyisd meg fülünket a Te megtartó, megőrző, szabadító hangod meghallására. Ámen.

Egységben (Csel 2,42-47.)     

Új csoda: Lélek tüzében összeforr

új nép: hitben, imádságban egy.

És egy Kenyéren él, mindenben osztozik.

És egyre boldogabb. És egyre népesebb.

Siklós József

KÖSZÖNÖM A HANGOT

Megköszöntem már a hangot Neked?  Az eddig hallott végtelen sokat?

Kedves, meleg, ismerős hangokat, szigorúakat és szelídeket?

Az édesanyám minden jó szavát, dalos madárét és harangokét?

Szellősuttogást és tücsökzenét, ha az éjszaka csendjén suhan át?

S a Te hangodat, hogy beszélsz velem, és megérthetem és meghallhatom?!

Minden szavad élet és kegyelem, akár sújt ítél, akár simogat.

Általuk vezetsz boldog utakon. Köszönöm a hangot. A hangodat!

         Túrmezei Erzsébet  „Emberré lettél...”

JÚLIUS 31. Isten megharagításának következményei Ezékiel 5 Egy jól működő törvényszéken az ítélet előtt ismertetik a vádlottal bűneit. Isten is így cselekszik. Kemény ítélet készül, és mielőtt végrehajtaná, tudat- ja népével. Vizsgáljuk meg, mi miatt jött az ítélet Izraelre! Engedetlen volt az Úr törvényével szemben. A törvény az isteni kijelentést tartalmazta, és amikor azt nem vették figyelembe, tulajdonképpen magát Istent nem vették figyelembe. Bűnösebbek lettek, mint a pogányok. Pál szomorú- an állapítja meg, hogy a korinthusiak közt olyan bűn volt, amit még a hitet- lenek sem tettek, és ezzel Isten haragját vonják magukra. Tragédia lenne, ha Isten népének neveztetnénk, és mégis bűnben élnénk! Engedetlenek voltak rendelkezéseivel szemben. Amikor Isten utasítást adott népének a személyes életre, az istentiszteletre, a családi életre nézve, azt azért tette, mert népe közt jó rendet akart látni. Ő a legfelsőbb hatalom, akinek mi alárendeltjei vagyunk. Nem saját kialakított nézetünk, elveink, öntörvényű szabályaink szerint kell élnünk, hanem az Úr igéje szerint. Figyeljünk oda Istenre és rendelkezéseire! He nem tesszük, akkor ne lepjen meg, ha Isten haragja ítélettel sújt minket! Az ítélet napján sokan nem fogják megérteni, vagy meglepő lesz számukra az isteni ítélet. Ez a példa bennünket a bűn súlyos következményeiről akar meggyőzni. Legyen számodra Izrael élete meggyőző példa, és úgy tekints a bűnre, mint ami Isten ítéletét vonja magára!  Megvilágosítja szemünket János 1,1–13 Egy tisztán látó ember bizonyságtételét olvashatjuk ezekben a versekben, akinek az Igéről tiszta látása volt. Mit látott János világosan? Először is az Ige eredetét, másodszor, hogy mit tett az Ige a világban, majd azt is látta, hogy a világ hogyan viszonyult hozzá. János ezt a látást attól kapta, aki meg tudja világosítani értelmünk szemeit. Az elhomályosodott látású ember csak tapogatózik, és nehezen ismeri fel a valóságot. Az Ige, amely testté lett, megvilágosíthatja minden ember lelki szemét. Ennek ellenére mégis azt kellett mondania Jánosnak: „a világban volt, a világ nem ismerte meg őt. De akik be- fogadták, hatalmat adott nekik, hogy Isten gyermekeivé legyenek” (10. v.). Amikor Jézus a földön járt, sokak előtt világos volt, hogy ő maga a testté lett Ige, az isteni üzenet élő változata. Csak a megvilágosult szem és értelem képes meglátni és felismerni azokat a tulajdonságokat, amelyekkel ő rendelkezik. Az Ige jelenléte a világban időhöz volt kötve. Ahhoz, hogy ezt az időt hatékonyan tudjuk felhasználni, engednünk kell munkájának az életünkben, amikor tiszta látást akar adni. Aki az ő hatalma alá kerül, tiszta látáshoz jut, és helyesen fogja látni az ő dicsőséges személyét. Kérj ma imában megvilágosult lelki szemeket!

-,-,-,,-,-,,,-,,-,