ígei bozonyság

AUGUSZTUS 31. Egyiptom ítélete Ezékiel 29 Az egyiptomi fáraó elleni prófécia két alapvető okot jelöl meg mint Isten ítéletének az alapját. Egyrészről a fáraó Tírusz királyához hasonlóan gőgös felfuvalkodottsággal isteni hatalmat igényelt magának, másrészről a Babilonnal való szembenállásban segítségért hozzá folyamodó Izraelt hamis reményekkel kecsegtette. A szükségben lévőnek sokszor már az felüdülést jelent, ha ígéretet kap arra, hogy amennyiben kritikusra fordulnak a dolgai, akkor megérkezik a segítség. Ígéretet kapni pedig könnyen lehet, sokféle szándéktól vezérelve... Lehet ígérni jó szándékkal, ám a felelősség tudatának hiányával. Ilyenkor gyakran kiderül, hogy hiába a segítő szándék, de soha nem is voltak meg a feltételek az ígéret megtartására. Vannak, akik a segítség legkisebb szándéka nélkül ígérnek, bízva abban, hogy soha nem kerül rá sor, vagy elfelejtik azt. Mások ígérnek, mert terhükre van a pártfogást kérő, és úgy gondolják, így le- het tőle legkönnyebben megszabadulni. Hívő emberekként jó megtanulni azt, hogy soha ne tegyünk könnyelmű ígéreteket másoknak, hiábavaló reményt ébresztve. Nem véletlenül tanít az ige, hogy „a ti beszédetekben az igen legyen igen” (Mt 5,37)...  Absolon, a lázadó fiú 2Sámuel 15,1–16 Absolon lázadásának hátterében családi tragédia húzódik meg (lásd 2Sám 13–14). Olyan események történtek, amelyek sok sebet okoztak, amelyekben nem történt rendezés. Dávid elveszítette apai tekintélyét fia előtt, Absolont pedig egyetlen dolog foglalkoztatta, hogyan állhatna bosszút apján. Ki hibázott, ki miatt történtek így a dolgok? Nagyon jó lenne, ha ennyire leegyszerűsíthetőek lennének a dolgok, mert akkor megnevezhetnénk a hibást, és felmenthetnénk a többieket. Apa és fiú kapcsolatában azonban minden érvet felülír Isten törvényének a parancsa, hogy „tiszteld apádat és anyádat” (2Móz 20,12). Ez alól a parancs alól nincs feloldás. Nem tanít sehol Isten igéje arra, hogy milyen esetekben nem kell a szülő iránt tiszteletet tanúsítani. Absolon nem egyszerűen a király elleni csínyt követett el, hanem apjával szemben lázadt fel. Fájdalmas szemlélni, hogy milyen kitartást eredményezett apja elleni el- lenszenvenégy évig munkálta tervének végrehajtását. Elkeserítő az is, ahogyan a végső lépésre elszabadítja magát – tudta, hogy mit jelent Dávidnak Isten és a vele való kapcsolat, ezért vallásos ürüggyel tévesztette meg apját. Szomorú apa és gyermeke között ilyen kapcsolatról olvasni, ami csak fájdalmat jelent mindenkinek. Imádkozzunk, hogy soha ne ismerjük ezt családjainkban! Törekedjünk inkább szüleink iránti tiszteletre!

verses bizonyság

Tündérfok

Az életednek van egy titkos csúcsa,
Mely rejtve őrzi boldogságod,
Egy sziklafok, ahonnan Te az élet
Töretlen teljességét látod,
Hol imádkoznál hosszan, térdenállva,
Mert onnan végtelen a panoráma.

Az életednek van egy titkos csúcsa
Köröskörül őserdő, ősbozót -
Keresztül-kasul vágtató csapások,
A sok hamistól nem látni a jót,
Isten előre ment, a csúcson vár be -
Csak az a kérdés, hogy odatalálsz-e?

Az életednek van egy titkos csúcsa,
Hová a mélyből kibukkan fejed
S a szépség minden gazdagsága, fénye
Megáldja két csodálkozó szemed,
Hol tiszta vagy, mint kristálypatakok
S megnyitod szíved, mint egy ablakot.

Az életednek van egy titkos csúcsa,
Vezetnek hozzá szent véletlenek,
Jaj, hogy leszállni kell, jaj, hogy nem adhatsz
A pillanatnak örökéletet!
S botlasz újra sok rögös, buta úton. -
De mindegy. Egyszer fenn voltál a csúcson.
 

UTOLSÓ MUNKÁS 

A nap leszáll, és szőlőhegyek ormát

aranyozza az alkony, Istenem.

Munkásaidat látom fent mozogni,

Apró bogárkák, serény hangya-népek,

ki kapál, ki vesszőt metsz, ki szüretel.

Munkálkodjatok, míg nappal vagyon -

mondtad, s elküldted mindannyiokat.

Mentek. Ki hajnalban, ki délelőtt, ki délben.

Verejtékük hullt zord szőlőhegyedre,

És felszállt áldozati páraként

s virágillat lett: édes öntudat

És boldog, tiszta lelkiismeret.

Hogy sürögnek ott fenn a hunyó napban,

aranyként csillan szürke hangya-testük,

már készülődnek lassanként haza. -

Egy óra még, és itt van a sötét.

 Sötét, sötét: hogy száll a szörnyű szó,

éjszaka: hogy suhognak szárnyaid,

mily félelmes vagy, mily irtózatos,

még annak is, ki dolgozott napestig,

hát még annak, kit elhagyott a hajnal,

és elhagyott a délelőtt s a dél.

S kit a hanyatló Nap is így talál:

hivalkodva és haszontalanul.

 Álltam valami messze piacon,

És tarka rongyként ráztam lelkemet.

Így tűnt a hajnal, így futott a dél,

és így jött rám a késő alkonyat.

Utolsó munkás és utolsó óra - -

most itt állok a szőlőhegy tövén,

napszámodba szegődnék, Istenem.

Egy óra még, és itt van a sötét.

 Ezt az utolsó órát add nekem

 Prohászka Ottokár

  KŐ AZ ÚTON                                                                           
Gondolod, kerül életed útjába
Egyetlen gátló kő is hiába?

Lehet otromba, lehet kicsike,
hidd el, ahol van, ott kell lennie.

De nem azért, hogy visszatartson téged,
s lohassza kedved, merészséged.

Jóságos kéz utadba azért tette,
Hogy te megállj mellette.

Nézd meg a követ, aztán kezdj el
Beszélni róla Isteneddel.

Őt kérdezd meg, milyen üzenetet
Küld ezzel az akadállyal neked.

S ha lelked az Istennel találkozott,
Utadba minden kő áldást hozott.

verse bizonyság

"Egymás terhét hordozzátok: és így töltsétek be a Krisztus törvényét." Gal.6.2.                                                                   Jézus, boldogságom

Jézus, boldogságom, Közeledbe vágyom,

Te vagy örömöm. Lelkem üdvösségét,

Az életet, békét Neked köszönöm.

Megváltóm, jó pásztorom, Nálad nagyobb, drágább kincsem

Égen-földön nincsen.Száz vihar ha támad,

Menedék vár nálad, Biztos oltalom.

Bár megrendül minden, Mellettem állsz híven,

Drága Jézusom. Légy velem,

s nincs félelem. Bűn, pokol hatalma ellen

Karod megvéd engem.
Jézus, rád tekintek, S múló földi kincset

Nem keresek én. Hírnevet, nagyságot,

Sikert itt nem várok, Csak te légy enyém!

Utamon ha fájdalom És kereszt vár, hordom hittel:

Tőled nem szakít el.

Jézus, üdvösségem, Örömöm, napfényem

Te vagy halálig. Kik szeretik Istent,

Azoknak itt minden Javára válik.

Borúban visz bár utam,

Te vagy fénylő napvilágom, Jézus, boldogságom!

Johann Franck 1618-1677 (német).

http://enekeskonyv.lutheran.hu/

-,-,-,-,-,-,-,-,---,-,-,-

 Bibliáról

 Ha van egy jó könyved,Sohasem vagy magad!

Elhagyottan is Hű barátod marad.

Mindig beszél hozzád,Vigasztal, felemel,

Csüggedő lelkednek Szárnyakat is nevel.

Csendes magányodban Csengő forrás fakad…

Ha van egy jó könyved,Sohasem vagy magad.

 -,-,-,-,-,-,-,-,-,-,,-

 Istenem! Istenem!  

Istenem, Istenem, Te légy segedelmem!

Jó Atyám, ne engedd, Hogy vétekbe essem,                                                    

 Minden féle rossztól Őrizd meg a lelkem.

 Tiszta legyen, mint a Fehér galamb szárnya,                                     

 Harmatgyöngyben fürdő Liliom virága,                                                                

 Mint a leesett hó, Mint a nap sugára.

-,-,-,,,-,-,-,-,-,-,-,-

ígei bozonyság

Oswald Chambers "Krisztus mindenekfelett" c. könyvéből

A SZELLEMI BECSÜLETESSÉG KÉRDÉSE

"Mind a görögöknek, mind a barbároknak, mind a bölcseknek, mind a tudatlanoknak köteles vagyok..." (Róm 1,14).

Pált eltöltötte az az érzés, mennyire adósa Jézus Krisztusnak, és hogy ezt kifejezhesse, teljesen odaadta magát az Urának. Pál életének nagy ihletettsége az a látás volt, hogy Jézus Krisztus az ő szellemi hitelezője. Ugyanilyen adósnak érzem-e én is magam Jézus Krisztussal szemben minden egyes megváltatlan lélekre vonatkozóan? Akkor élek szellemi értelemben becsületesen, ha ezt az adósságot a lelkekre nézve törlesztem. Ami az életemben értékes, még a legkisebbet is Jézus Krisztus váltságának köszönhetem. Vajon teszek-e valamit azért, hogy váltsága más emberek életében is érvényesüljön? Csak olyan mértékben tehetem ezt, amennyire Isten Szent Szelleme adós voltom tudatát kimunkálhatja bennem. Nem felsőbbrendű személynek kell lennem az emberek között, hanem Jézus Krisztus rabszolgájának. "Nem a magatokéi vagytok" (1Kor 6,19). Pál önmagával fizetett Jézus Krisztusnak. Azt mondta: Adósa vagyok mindenkinek az egész föld kerekségén Jézus Krisztus evangéliumával. Azért vagyok szabad, hogy teljesen szolgája lehessek Uramnak. Ez a Jézus Krisztusnak elkötelezett ember jellemvonása, aki szellemi vonalon becsületes. Hagyd abba az imádkozást magadért és add oda magadat másokért, mint Jézus rabszolgája. Így leszünk valóban megtört kenyér és kiöntött bor.

-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-

Myra B. Welch: A mester érintése

Ütött-kopott volt, s az árverező Úgy hitte, fáradni kár.
Mégis kezébe vette a vén hegedűt, S mosolyogva mutatta fel.
– Hölgyeim és uraim, figyelmet kérek! Lássuk, a licitálást ki kezdi?
Egy dollár, ott hátul, kettő, igen! Csak kettő? Ki ad hármat?
Három dollár először, és másodszor is... Már koppant volna a kalapács, de mégsem,
A terem végéből ősz hajú férfi Lépett közelebb, s felemelte a vonót;
Letörölte a port az ódon hangszerről,Felhangolta a megereszkedett húrokat.
Tiszta és édes dallam kelt szárnyra, Akár egy égi angyal éneke.

Elhallgatott a muzsika, s az árverező Furcsán fojtott hangon szólt:
– Ki ad többet a régi hegedűért? Felmutatta a hangszert és a vonót.
– Ezer dollár, ki ad érte kettőt? Kétezer dollár! Ki ad hármat?
Háromezer először, háromezer másodszor, Háromezer harmadszor!
Tapsolt a terem, de valaki bekiabált: – Nem értem, mitől ez a hirtelen
Értéknövekedés? Nem váratott magára a válasz: – A mester érintésétől.

Sok emberélet, akár a lehangolt húr, Ütött-kopott, vétkektől szennyes,
Megkaphatja bárki olcsón,Bizony, mint az avítt hegedűt.
Egy tál lencse, pohár bor, Perdül a kocka – és sodródik tovább.
Az ára szinte semmi, s kis híjánKoppan már a kalapács.
Ám jő a mester, s a tudatlan tömegNem érti, mitől a hirtelen változás,
Ami a lélek értékét megezerszerezi. Pedig egyszerű: a mester érintésétől.

-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,

verses bizonyság

AKIT SZERETSZ...

 Akit szeretsz, ajándékként fogadd

Az Úr kezéből, s légy hálás e kincsért!

Nem érdemed, hogy tiszta, szép, eszes;

Érette Isten áldott nevét dicsérd!

 Akit szeretsz, szeresd szerelmesen,

Becézgesd szépmívű, gyöngéd szavakkal!

Ha jönnek is a szürke köznapok,

Legyen virággal díszített az asztal.

 Akit szeretsz, szeresd imádkozón;

Hordozd erőtlenségeit szelíden.

Állj érte naponként az Úr előtt;

Kegyelméből javadra fordul minden.

 Akit szeretsz, szeresd örvendezőn.

Ne verjen sátrat nálatok a bánat!

Harsanjon kacaj! Jókedvű beszéd,

Vidám énekszó lengje át a házad.

 Akit szeretsz, szeresd hűségesen.

Cserben ne hagyd soha. Légy hű halálig!

Boldog, ki társát boldoggá teszi,

Kinek az Ige szent fénye világít.

 A LEGNAGYOBB CSALÁD

 Ismertem egy kínzott embert. Árva volt szegény.

Evezőjét vesztett bárka a lét tengerén.

 Édesanya nem ölelte, Nem féltette őt.

Apai szív nem sugárzott Szívébe erőt.

 Űzött vadként kóborolt, mint Egy halálra szánt,

Míg egy csöndes estelen egy Ház előtt megállt.

 Apró otthon ablakából Ének hangja szólt,

Megragadta ott az úton Búsan baktatót.

 Majd behívta és bevonta. Félve engedett.

Ige mellett volt együtt egy  Kis gyülekezet.

 Fájó szívét megragadta Isten szent szava.

Üdvösségben részesült ott  Akkor éjszaka.

És ki addig hontalan volt, Otthonra talált.

Anyja helyett anyát kapott, Testvért és apát.

 Mert család az Úrnak népe, Szent és drága nép:

Földre szállott szép mennyország, Üdvös menedék!

 A MENYASSZONY DALA 

 Feladom sikeres, szomorú magányom.

Elhagyom anyámat, bárhogy is sajnálom.

Búcsúzom apámtól, bármennyire fáj is...

Szerelem csillaga, utamon világíts!

 Ahová te indulsz, oda megyek immár...

De mit tegyek, hogyha Istentől elhívnál?!

Néped az én népem, mondom a szép Igét;

De így hadd folytassam: Istenem a tiéd!

 Utamat mostantól nem egyedül járom...

Bárcsak megtalálnám tiszta boldogságom!

Reménység lámpása, utamon világolj!

Hitemnek parazsa, oltáromon lángolj!

 Vasból vert bűn-béklyóm Krisztus rég leverte,

szeretet igáját rakta rám helyette.

Szolgálni óhajtom őt, amíg csak élek...

Induljunk hát együtt - egy test és egy lélek.

 Áldjon és őrizzen minket az Úr Isten,

Csodatévő karja védjen és segítsen!

Kísérjen az úton szeretet, imádság,

Meg ne rontsa senki frigyünk boldogságát.

 Jól tudom: itt minden, de minden hiába,

Ha az Úr a házat nem őrzi-vigyázza...

De ki benne bízik, megmarad mindvégig,

Annak életében Isten arca fénylik.

 AZ ÚR HÁZA 

 Megkondul a harang. Azt zengi az érchang:

Jöjj, vár az Úr háza.Ma örvendjünk együtt!

Az Úr napja eljött: Bú, gond és baj múljék!

 Szent Igéje szólít, Szelíd szava gyógyít...

Jöjj, dicsérjük, áldjuk!

A KISGYERMEK PÉLDÁJA                                                                               

Neves sztárokhoz hasonlóvá lenni! Vonzóbb e célnál nem is lehet semmi.  - Így vélekedsz... És Jézus nem neheztel, Csak játszik csöndesen a gyermekekkel.  Majd föltekint, majd egyet ott kiválaszt, És megadja a mély értelmű választ.  Ki lesz nagyobb a mennyek országában? Te is lehetsz - kicsiny gyermekké váltan!  Alázat, tisztesség és egyszerűség - Az életedet ezek ékesítsék!  Ki hajlékát egy gyermekkel megosztja, Otthonába a Megváltót fogadta.  Ki önmagát őszintén megalázza, Csak az mehet a mennyek országába. Bízd Atyádra az élted, mint a gyermek, Így nyerhetsz tőle majd örök kegyelmet!

ígei bozonyság

 A CSÜGGEDÉS KÖVETKEZMÉNYEI                                                   

 „Mint a fecske és a daru, sipogtam, nyögtem mint a galamb, szemeim a magasságba meredtek: Uram! erőszak rajtam, szabadíts meg" (Ézs 38:14).

A bibliai leírás nem hagy kétséget afelől, milyen erős volt az Ezékiást hangos sírásra késztető fájdalom. Az érzelmi gyötrelem kifejezése kultúránként eltérő. Van, ahol némán szenvednek, kerülve a nyilvános, feltűnő panaszkodást. Mások, mint pl. Ezékiás, nyögnek és sírnak szomorúságukban. Személyiségbeli különbségek is léteznek. Egyesek nyugodtabban gondolnak a halálra, mint mások. Hosszan tartó vagy végzetes betegségben szenvedőknél általában megfigyelhetők depresszióra utaló tünetek. Ezékiás király halálos betegségbe esett. Ezért kerítette hatalmába a depresszió, amit Ézsaiás könyve 38. fejezete ír le. A depresszió tünetei olyan fájdalmasak is lehetnek, hogy a beteg öngyilkosságot kísérel meg, így akarva szabadulni a szörnyű állapottól. A klinikai depresszióban szenvedők több mint 10%-a véget is vet az életének. Ez egyértelműen súlyos betegség, és ennek megfelelően kell kezelni.
1Kir 19:4 Zsolt 31:11 Zsolt 77:5 Zsolt 102:5-6                                               
 Milyen tünetekről olvashatunk a következő versekben?                                     
 A depresszió különféle fájdalmas módon jelentkezhet: a) mély szomorúság (bánat); b) az ember nem akar semmit tenni, még örömteli dolgokat sem; c) változik az étvágya, fogyni vagy hízni kezd; d) alvászavar lép fel, túl kevés vagy túl sok alvás; e) önbizalomhiány; f) nem kiegyensúlyozott, helytelen gondolkodás és memóriazavar; g) halállal és öngyilkossággal kapcsolatos gondolatok. Egyeseknél csak egy-két tünet jelentkezik, másoknál több, és akár hónapokig is szenvednek, mielőtt változás állna be. Sok esetben roppant nagy a depresszióval járó teher, ezért feltétlenül szükséges az orvosi vagy lelki segítség.

Előbb-utóbb mindannyian találkozunk a szomorúsággal és a csalódással, így vagy úgy. Általában mi az, ami elcsüggeszt? Miért? Idézzünk fel olyan eseteket, amikor Isten vezette az életünket! Hogyan találunk reményt és bátorítást, ha az Úr múltbeli tetteire gondolunk? Miért olyan fontos életben tartani ezeknek az emléké

ÉRZÉSEK VAGY TÉNYEK

A történet szerint egyszer megkérdezték Luther Mártontól: érezte-e, hogy Isten megbocsátott neki. Luther így válaszolt:
„Nem, de olyan biztos vagyok benne, mint a mennybéli Isten létezésében. Mert az érzések jönnek és elmúlnak, az érzések becsaphatnak. Az én biztosítékom Isten Szava, hinni semmi másban nem érdemes!"
Ez nem is változott az évek során. Sokszor nehéz „érezni" a megbocsátást. Itt van szükség a hitre. A keresztyén hit alapja pedig a meggyőződés, hogy Isten nem hazudik. „Vétkemet bevallom néked, bűnömet el nem fedeztem. Azt mondtam: Bevallom hamisságomat az Úrnak – és te elvetted rólam bűneimnek terhét" (Zsolt 32:5).
A megbocsátás a talaj, amibe az Úr beleplántálta érzelmi gyógyulásunkat és azt a képességet, hogy újból szeretni tudjunk.
Minden képességünk, lehetőségünk Istentől ered. Azért kapjuk, hogy szent bizalommal megőrizzük. Isten segítségével nagylelkűen juttathatunk másoknak is áldásainak gazdag tárházából.
Néhány jól megválasztott megbocsátó szó olyan, akár a fertőtlenítőszer, ami megtisztítja a sebet és elindítja a gyógyulás folyamatát.

--,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-

verses bizonyság

MENEDÉKEM!    

Múló időm, Uram Teremtőm,

csak forgács az időtlenből,

a véges út, a földi pálya

a teremtés hasadt szilánkja.

Hogy is lehet, hogy e szilánkot

jelenléteddel így megáldod?

S a halandó emberi lelket

hatalmaddal újjáteremted?

Köszönöm, hogy hinni, remélni

én is ide jöhettem: é l n i !

S földi időm, ha itt letelne,

kaput nyitsz az időtelenbe,

mert a múlás csalóka látszat,

mert hatalma nincs a halálnak

azon, akit Krisztusa éltet!

Menedékem: az örök élet!                                                               

-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,- 

MENHELYI GYEREKEK

Darabka a végtelen láncból,
melynek neve: emberiség.
Totyognak a névtelen úton
reménytelen egyformaságban,
egymás kezét szorítva fáradt
igyekezettel, tétova
szemekkel bámulva a város
várfalait, hol cicomás kis
apródok élnek kacagás közt,
tündérszavú édesanyákkal.

Elnézem őket szomorún, míg
törékeny, szőke nevelőjük
soraikat rendezve lágyan
megsimogatja hajukat.
Sajnálom, hogy két keze van csak,
sajnálom, hogy egy szíve van csak:
harmincan is kapnak utána.

 -,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,--,-,-,-,-,-,-,-,--,

 MÉLTÓ SZENVEDÉLY

Legszebb, emberhez
legméltóbb szenvedély:
ö r ö m ö t  szerezni.
Gyógyító kúra ez
betegségben, szomorúságban.
Biztos védelem
az érdektelenség köde,
az önzés fagya ellen.
Boldog, ki ebben égeti magát!
Élete füstje,
mint jó illatú áldozat,
száll fel az égre...

 -,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-

MICSODA FEGYELEM

Micsoda rend! Micsoda fegyelem!

A napraforgók mind vigyázzban állnak,

mint díszőrségre kivezényelt század,

a Nap felé fordulnak... Figyelem:

elvétve sincs rendbontó köztük egy se.

- Vajha az ISTEN népe így lehetne!

 -,--,,--,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-
Micsoda hit kell hozzá

Micsoda hit kell hozzá, hogy a rend,
a csírák rendje s a galaktikáké
magától lett, hogy nincs, aki teremt,
csak az anyaghoz fordulhatsz
csodákér'.

Micsoda hit kell hozzá, hogy magad,
te komputernél sokkal többet érő
véletlenek vak képződménye vagy,
micsoda hit kell hozzá, hogy -
nem él Ő!
 -,-,-,-,-,-,-,-,,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,,-

MIKOR MÁR SEMMI SEM MARAD...   

Mikor már semmi sem marad

az ifjúkori lendületből,

érett kori fogadkozásból:

marad pár jó szó, jó imádság

azokért, akik nem szeretnek,

azokért, akik nem kívánják,

de akikért egy életen át

őrt kellett volna állni, hordván

terheiket (könnyebb lett volna

úgy s akkor a magunk keresztje),

szóval pár jó szó, jó imádság

értelmet adhat életünknek

mikor már semmi sem marad

s amikor mégis gazdagabbak

leszünk, mint  bármikor korábban,

mert fontos lesz az üdvösségünk,

a magunké, s a másoké is.

 -,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-

 MIT KÍVÁNSZ

Mit kívánsz? Végre
el kell döntened:
vagy sikeres, vagy
áldott életet?
Mert ritkaság az,
bárhogy is szeretnéd,
hogy ez a kettő
szépen egybeessék.

-,-,-,-,-,-,-,--,-,-,-,-,-,-,-,-,,-

NE FÉLJ                                                                
Háromszázhatvanhat 'Ne félj!'
táplálja bennünk a reményt
a Biblián át... Aki tud
olvasni, minden napra jut
annak ígéret s védelem,
hogy megszűnjék a félelem.
Híd ez, mely mindent átível,
csak hinni kell.
Csak hinni kell!

lelkitanács

Isten Igéje

1. A Te Igéd olaja folyton sokasodik, és nem fogy el soha, amíg üres korsókkal járulunk hozzá. (Fulér Tamás)
2. Akkor áldásos a Biblia-olvasásunk, amikor az Ige beteljesedik rajtunk.
3. Nekünk az Írást nem úgy kell olvasni, ahogy az ügyvéd olvassa a végrendeletet, hogy tartalmát megértse, hanem mint az örökös, hogy megtudjuk, mit nyertünk. (Newton)
4. Isten Igéje olyan, mint a villamos áram, nemcsak világít, de erőt is ad.
5. Az Írás szerint Istennek a legeslegnagyobb csapása és a legeslegnagyobb haragja az, amikor Igéjét vonja meg az emberektől, viszont nincs nagyobb kegyelme, mint amikor Igéjét közli. (Luther)
6. A Bibliában való hitnek legnagyobb akadálya a bűnös életmód. (Spurgeon)
7. A Szentírás a kisded Jézus pólyája, bontsd ki, és megtalálod benne a Megváltódat. (Spurgeon)
8. A Szentírás nagy igazságait a természetből vett példákkal alátámasztani annyit jelent, mint Istennek egyik könyvét a másikkal megmagyarázni. (Spurgeon)
9. Az evangéliumnak azért van sokak előtt a legcsekélyebb tekintélye, mert azt munkálja, hogy az elsők utolsók legyenek, és az utolsók elsők. (Luther)
10. Fejedelmi leveleket kétszer, háromszor kell elolvasni az embereknek, mert megfontolva és bölcsen vannak írva. Mennyivel inkább kell az embernek a Bibliát gyakran olvasni, hiszen benne Isten a maga bölcsességét íratta le. (Luther)

ígei bozonyság

Balog Miklós  : A GYOM    

 Amikor két levélkében kikél oly gyönge a gyom és paréj.                                     Meg nem halad vékony cérnaszálat, azt véled senkinek sem árthat.       De csakhamar mélyen a földbe, lefúródik éhes gyökere.                                  S szívja a drága nedveket, melyeket a föld rejteget.                                        Nő, izmosul, hajt sűrűn és sokat, Árnyékos, ernyős ágbogat.                         Körötte már a kerti vetemény, elfonnyad, elsárgul szegény.                  Kezdő kertész, hát jól jegyezd meg ezt: A gyomirtást későn ne kezd!    Ha már a kertben mindent elnyomott, késő irtani a gyomot.    Gyermek, a bűn is kezdetben kicsiny. Azt gondolod, csak balga csíny. De csakhamar felnő, nagyra föl. S szívedben minden jót ki öl.

-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,- 

 A JÉZUST SZOLGÁLÓ CSALÁD  

 Lázár, Márta és Mária mindig kaput tártak betániai házukban  az Emberfiának.  Mikor Márta vacsorával szolgált köztük egyszer,   Mária hű Urunk lábát  dús drága kenettel  öntözte meg, s törölgett  saját szép hajával. Megtelt a ház a kenetnek csodás illatával.             Görbe szemmel nézte Júdás, ki is mondta nyomban,  hogy használta volna ő a  kenet árát jobban: „Szegényeknek kellett volna! Mért így tékozolni?“ Pedig azért mondta csupán, legyen miből lopni.                 Jézus Mária mellé áll, így szól s rá nagy csönd lesz: „Temetésem idejére tartogatta ő ezt. Mert nem akkor tisztel csupán majd ha eltemetnek: míg itt élek, adja jelét igaz tiszteletnek.“  Jézusra a papi tanács jaj, még itt is “rászállt“, amiért feltámasztotta  halálából Lázárt. Ők is meg akarták ölni, hisz puszta élete bizonyság volt Jézus mellett; érte hittek Benne.  Lázár, Márta és Mária példáját követve, Szolgáljunk az Úr Jézusnak s örömünk lesz Benne!

ígei bozonyság

[Máté 13:1-23.]

"Akinek van füle, hallja!
A ti szemetek pedig boldog, mert lát, és fületek boldog, mert hall."
A magvető példázatát elég gyakran halljuk Istentiszteleteken, de talán mégsem elégszer. őszintén szólva nem szeretem, ha egy hosszú igerész van kijelölve olvasásra, és először kedvem sem volt elolvasni, de megtettem. és úgy olvastam, mintha sosem hallottam volna ezt a példázatot. annyira furcsa volt számomra, abszolút idegen történet. a mondanivalója magával ragadott, mivel teljesen aktuális a téma most számomra, nagyon foglalkoztat a magvetés. annyira megszólított Isten, hogy egyes verseket többször is újra olvastam. a héten, vagy úgy mostanában az a kérdés merült fel bennem, hogy vajon elvetjük egyáltalán a magokat? csak mert sokszor úgy érezzük, hogy csinálunk valamit, azt gondoljuk, hogy egy túl jó bizonyságtételt tettünk például, és látszata semmi. nincs reakció, csend van, nincs visszajelzés. emiatt elcsüggedem sokszor, hogy hiába fáradozom, nincs gyümölcstermés... pár nappal később értette meg velem Isten, hogy minden az Ő időbeosztása szerint történik, és ne csüggedjek el, ha nincs termés azonnal, majd lesz! csak kitartóan kell tovább szórogatni a magvakat! ha rögtön az elején feladjuk, és nem hintjük el a magot, akkor nincs is esély arra, hogy valaki megismerhesse Istent, és elfogadja Őt Megváltójának! és pedig minél többeket az örök életre kell vinnünk, sosem tudhatjuk, kiben mikor kezd csírázni a magvacska, és mikor terem jó gyümölcsöt!
"Én ültettem, Apollós öntözte, de a növekedést az Isten adta."   [1Kor. 3:6.]
-,--,--,-,,-,-,-,-,-,-,-,-,-,,,-"Az Úr önszántából és készségesen Önmagát ajánlja fel nekünk az Ő Krisztusában, akiben a mi nyomorúságunk helyett teljes boldogságot kínál nekünk." Kálvin--,-,--,,-,-,-,-,--,,,,,-,,-,-,--,-,,,,,

-,-,,,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,,-,-,,-
Milyen nagy alkotásaidnak száma, Uram! Valamennyit bölcsen alkottad, tele van a föld teremtményeiddel. (Zsolt. 104,24)                                                                                                                                                                                 Isten teremtményeivel tele van a föld és milyen csodálatos belegondolni abba,hogy Isten gondot is visel teremtményeiről. Kis porszemek vagyunk,de Isten féltőn óv,hordoz bennünket,akkor is ha ezt nem érezzük,akkor is,amikor úgy gondoljuk,hogy Isten mintha elfeledkezett volna kéréseinkről,imáinkról .Ő tudja,hogy mikor és mire van szükségünk és ha nem is jön rögtön a válasz,Ő akkor is meghallgat minket. Amikor vergődünk,akkor is  Ő nála nyerhetünk megnyugvást. Ez ad erőt minden nap,amikor a hullámok mintha összecsapnának a fejem felett,ilyenkor is futhatok Ő hozzá,ahol megnyugszik a lelkem.

verses bizonyság

DICSÉRET

 Meghódolok Uram előtted.
Hatalmad látom, ismerem.
Neked köszönhetem, hogy lettem:
Te vagy a teremtő Istenem.

Neked köszönhetem, hogy élek,
s ezer halálos buktatón
nem vesztem el, - hiszen Te voltál
megtartóm és oltalmazóm.

S mert az ördög zsákmánya lettem
és veszni tért az életem,
- hogy megszerezd - a véred árán
megváltóm is lettél nekem.

Áldásodat meg nem becsültem,
eltaszítottam kezedet,
Te türelmesen csak megáldasz,
mert Jóság vagy és Szeretet.

Vigasztalás az is, ha /méltán/
meg-megdorgálsz, s ha néha versz
mert biztat a hit: gyermekednek
tekintesz, s mint Atyám, nevelsz.

S ha majd az életem kialszik,
nem zár örökre sírhalom,
Tenálad vár az üdv, az élet,
mert magad vagy az Irgalom

-,-,-,-,-,-,,,,,,,-,-,-,-,-,-,-,

ÉN SEM VAGYOK JOBB

Sokszor vad, lázadó szavak

sisteregnek az ajkamon.

Ha kimondanám, vért, világot

gyújtana fel egy-egy dalom.

Feldúlnak sokszor engem is

lidérces, szörnyű álmok, vágyak,

lelkem sötét bozótja közt

indulatok csordái járnak.

Sokszor parázna a szemem,

gondolatom, szennyes az álmom,

úgy érzem, szemétdomb vagyok

és magamat is megutálom.

Úgy szégyenlem, ha jónak láttok,

nemesnek, tisztának, igaznak

s nem halljátok, hogy bennem is zúg

őserdeje hínárnak, gaznak.

És rettegek: mi lesz, ha egyszer

kitör belőlem rontás, átok?

Hogy futnak mard irtózva tőlem

szülők, fiak, hívek, barátok?

Nem vagyok én se jó, se tiszta,

ne várjatok semmit se tőlem.

Ha nem fogna a Kegyelem,

ugyan, mi lett volna belőlem?

Ne csaljon meg, ha szép, „szelíd’’,

,,tiszta fehér’’ minden dalom.

Ami rossz bennem - Valaki

nem engedi kimondanom!

Valaki, Aki úgy akarja,

hogy szelíd virágot teremjek,

s gyarló, bűnös voltomban is

hirdetője legyek a mennynek.

Ha Ő nem óvna, belőlem is

kitört volna régen az állat.

Kegyelem csak, ha „jónak’’ látszom.

Rosszabb vagyok, Testvér, tenálad.

-,-,-,-,-,-,,-,-,-,-,-,-,-,-,-

verses bizonyság

-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,

JEREMIÁS PRÓFÉTA                                                                                                                                

 Sötét van,
sötétet látok:
mint zúdul pusztulás rátok
hamarosan.

Úgy zokog valami bennem!
Előre siratom azt a vészt,
amit már érzek  és emészt;
mindentől elment a kedvem.

Nem érti senki a fájdalmam.
'Mindig lesz valahogy' - legyintnek többen.
Pusztába kiáltott szó  szavam.

Zajlik az élet köröttem;
szerepem szinte komolytalan...
...Jaj, milyen küldetéssel jöttem!...  

 JÉZUS

álruhás királyfi izgalmas szitu
Isten Fia járt itt inkognitóban
kudarcot vallott(unk) nem hittünk neki
száguld velünk a 'Titanic' valaki sír

 JÉZUS... 1-3.
1.Isten titka volt karácsonyig.
Nagy karriert e földön nem csinált,
bár körötte megbolydult a világ;
de hiába volt sok ellenkezés,
elterjedt híre, híve sem kevés,
míg másoknak, sokaknak
mindmáig titok maradt.
Isten titka: Isten Fia: Jézus.

2.Magányos volt, mert nem értették;
kitehette a szívét-lelkét,
megcsodálták, és elfeledték.

Pedig Ő örök hűségre vágyik,
szerelmes, szent frigyre mindhalálig;
ki lesz az igazi, így elválik.

3.Kimondottan, kizárólag
csak miattunk, csak miértünk
lett lakója a jászolnak,
várományosa bitónak.
 JÉZUS... 4-5.                                                                                               
4.jött Jézus látszólag semmi sem változott
csak kinyílt a mennybe egy ajtó
az Ajtó Jézus

5.jött Jézus információ első kézből
kizárólagos képviselő teljhatalmú megbízott
egyetlen igazi közvetítő Isten és ember között
Jézus
  JÉZUS... 6.                                                                                                
6.Jött Jézus:  betelt a szomjazók szomjúsága,
betelt a várók váradalma: eljött a Messiás.
De... betelt a pohár is:
mindenki bíráját, Isten Fiát
halálra ítélték bünös emberek.
Ennél rosszabbat nem tehettek.
De ennél jobb se származott még
ártatlan kínból: egyetlen mentségünk az ítéletkor,
hogy Jézus már szenvedett helyettünk.
Megmenekültünk!!!