II. Mózes 34:6-7/a 

És az Úr elvonul ő előtte és kiáltá: Az Úr, az Úr, irgalmas és kegyelmes Isten, késedelmes a haragra, nagy irgalmasságú és igazságú,

Aki irgalmas marad ezeriziglen; megbocsát hamisságot, vétket és bűnt: de nem hagyja a bűnöst (bűnt!) büntetlenül,…

------------------------------------------- 

Reményik Sándor. Kegyelem

Először sírsz.
Azután átkozódsz.
Aztán imádkozol.
Aztán megfeszíted
Körömszakadtig maradék-erőd.
Akarsz, egetostromló akarattal -
S a lehetetlenség konok falán
Zúzod véresre koponyád.
Azután elalélsz.
S ha újra eszmélsz, mindent újra kezdesz.
Utoljára is tompa kábulattal,
Szótalanul, gondolattalanul
Mondod magadnak: mindegy, mindhiába:
A bűn, a betegség, a nyomorúság,
A mindennapi szörnyű szürkeség
Tömlöcéből nincsen, nincsen menekvés!
S akkor - magától - megnyílik az ég,
Mely nem tárult ki átokra, imára,
Erő, akarat, kétségbeesés,
Bűnbánat - hasztalanul ostromolták.
Akkor megnyílik magától az ég,
S egy pici csillag sétál szembe véled,
S olyan közel jön, szépen mosolyogva,
Hogy azt hiszed: a tenyeredbe hull.                                                                                                          Akkor - magától - szűnik a vihar,
Akkor - magától - minden elcsitul,
Akkor - magától - éled a remény.
Álomfáidnak minden aranyágán
Csak úgy magától - friss gyümölcs terem.                                                                                                  Ez a magától: ez a Kegyelem.

Csak Jézusban.

Csak Jézusban örvendezve  boldog az szív!

Ó, halld meg, hát, lélek, ha Megváltód hív!

Hozd szíved és életed minden sebét,

hogy áldhasd majd boldogan Jézus nevét!

Jöjj, zengjük nagy hálával dicséretét!

Az életünk és ajkunk hirdesse szét,

hogy Jézus gyógyító, hogy elfogad, gondoz,

boldogít Ő! Almási Mihályné

---------------------------------------------------------------

Kinek tartod Jézust?

Bár Isten volt és ember lett, De mégsem ismerték;

Az ember Fia sok jót tett. Még így sem kedvelték.

Csak embert láttak őbenne. Nem Isten Fölkentjét,

S hogy prófétánál több lenne, Azt alig sejtették.

De Péter a Lélek által  Ott felismerte őt,

És megvallotta nagy bátran  Az emberek előtt:

Te Krisztus vagy, a Messiás, Az Isten egy Fia!

Nincs is szívünknek senki más,  Kiben kell bíznia!

Megkérdez az Úr téged is, hogy kinek tartod Őt...

Tán elnémít a kétkedés,  Mely szíved mélyén nőtt?

Ne gyűjtsd a balga érveket S mi tőle távolít,

De hittel hajtsd meg térdedet, Hidd el, ez boldogít.

Bár benne sokan kétkednek, S őt most is támadják;

De boldogok mind, kik hisznek, S Péterrel ezt mondják:

Te Krisztus vagy, a nagy Király, Az Isten egy Fia!

Megvalljon téged szív és száj, Ó, mindenek Ura!

Szak Antal A hit hangjai, 1960. kiadás - 104. ének

JÉZUS KRISZTUS.  

Ő volt a Kezdet, ős-ige - s lettek mindenek; Általa sarjad a lét,

sugárzik élet, nyílik üdvösség.

Angyali ének, mennyei fények, csillagsugárban tündöklik a föld

- Betlehemben, jászolban testetölt.

Öleli rejtve Názáret csendje, ifjúsága: titkos növekedés.

Így érik világ-táplálóvetés.

Boldogság titkáttárja fel: Isszák ezrek az élet vizét a hegyen;

Így szólni még nem hallottak sosem!

Megvetett népek, koldus szegények, kiket gőg, önzés a jóból kizár:

Szeret az Isten, pártotokon áll!

Tolvaj, parázna, ki bűnét bánja, ki fáradt, aggódó, békételen:

Várja bocsánat, erő, kegyelem!

Vak, süket-néma, vérfolyós, béna tódul Hozzá mind, s epilepsziás:

Mellette testi-lelki gyógyulás.

Földi jutalma: Golgota halma, töviskorona és durva kereszt.

- Bocsáss meg nékik... Elvégeztetett.

Gyolcsaik hozzák, hogy balzsamozzák; száll népe ajkán boldog csodahír:

Feltámadott, él! Már üres a sír!

Mindig velünk jár,titkosan táplál, és vezet szeretet útjain át;

Hű tanúira úgy vár a világ!

Lelke kiárad,új élet támad, bűnt töröl, mennyet tár a drága vér.

Övéi tudják: Jézus visszatér.

Szava ítél meg majd minden népet, s e földre fénylőn lehajlik az ég.

Istené minden, minden dicsőség!

     Siklós József (Szádhoz a kürtöt!, 77. old.)

---------------------------------------------------------

Mindenem Te vagy!

Jézus, égi fényem,  jó és hű Vezér,

Kőszirt vagy Te nékem,  bármi próba ér.

Manna vagy, mely éltet,  víz, mely enyhet ad;

Véled célba érek,  Mindenem Te vagy.

Elhagy bátorságom,  elfogy az erőm,

Megtagad barátom,  nincsen segítőm.

Nélküled az éltem  árva, bús marad,

Békém, reménységem, Mindenem te vagy!

Vándorutam vége már közel, tudom,

Áhítattal, csendben várlak, Jézusom.

Hogyha hív a kürtszó, mennybe fölragadj!

Ott is ezt kiáltom: Mindenem te vagy!

A hit hangjai, 351

-------------------------------------

TEGNAP, MA ÉS MINDÖRÖKKÉ 

Tegnap a földön jártál

Betlehem s Golgota közt;

- letepert, kifosztott földünk

csodákba öltözött.

Ma is csodákra ámul,

ki Veled találkozik.

Megnyílt ég sugarában

csodák közt jár a hit lábunk.

Oly gyorsan váltják egymást

pillanatnyi divatok!

- Örök sziklára állt rá,

ki Veled találkozott.

     Siklós József

--------------------------------------

Méltó a Bárány!

Méltó a Bárány, hogy felnyissa ama Könyvet,

és táruljanak földi-égi titkok.

Vére árán váltotta meg népét,

Minden nemzetből akit elhívott.

(Jel 5.) Siklós József

Alfa - Omega

(Jel 1, 10-18.)  

Bokáig érő tiszta fehérségben

lángoló szemmel áll az Úr maga.

Lába izzó érc, szava vízmorajlás.

Első - utolsó. Alfa - Omega.

(Jel 5.) Siklós József

----------------------------------------

"Áldott legyen az Úr! Napról-napra gondoskodik rólunk a mi szabadításunk Istene! Szela.                      Ez a mi Istenünk, a szabadításnak Istene, és az Úr Isten az, aki megszabadít a haláltól. Csak Isten ronthatja meg az ő ellenségeinek fejét, a bűneiben járónak üstökös koponyáját                    Zsoltár 68,20-36                                                                                                                              Nagyon ismert Ige az első mondat. Sokszor láthatjuk falimondásokon is: "Áldott legyen az Úr! Napról-napra gondoskodik rólunk." Nagy ajándék, hogy ezzel az ígérettel kezdhetjük a hetet. Minden nap megadja majd, amire szükségünk van. Ennek a mondanivalója az is, hogy elég minden napnak a maga gondja, baja. Elég, amit az Úr egy napra akar adni. A mindennapi kenyér csodája, hogy napról-napra gondoskodik rólunk. A mindennapi lelki kenyér csodája, hogy az Úr így szeret és így gondoskodik rólunk napról-napra. Valaki azt kérdezte: miért nem adja messzebbre? Mert minden nap akar veled, velem találkozni. Ma is akar adni, holnap is mehetsz Hozzá, és az öröm, hogy mehetek Hozzá, és Tőle kapom a mindennapi Igét, kenyeret

Áldott legyen az Úr, hogy napról-napra gondoskodik az ítéletről és a kegyelemről. Nem engedi el az Úr azt, amire most van szükségem. Elmondja itt az Ige, hogy miről gondoskodik az Úr, és miért legyen áldott a mi szabadításunk Istene. "Csak Isten ronthatja meg az ő ellenségeinek fejét, a bűneiben járónak üstökös koponyáját." Csak Ő szabadíthat meg külső és belső ellenségeinktől.

---------------------------------------------------

Jézus, Ég és föld Királya

Jézus, te drága, Ég és föld Királya,

Ó, Isten egyszülött Fia! Áldlak, dicsérlek,

Várlak, szeretlek, Te vagy szívem boldogsága.

2. Oly szép az erdő, Illatos a mező,

Ha a tavasz megérkezett. Ám Jézus még szebb:

És még kedvesebb, Ő kéri most a szívedet.

3. A napfény ékes És a Hold is fényes.

Fenn ragyognak a csillagok. Ám Jézus még szebb:

És még fényesebb, Várja, hogy szíved átadod.

4. Jézus, Te drága, Ég és föld Királya,

Ó, Isten egyszülött Fia! Áldlak, dicsérlek,

Híven követlek, Életem hű Megváltója.

Münster (Almási Mihály fordítása)

(v.ö. Gerzsenyi Sándor: Legdrágább Jézus c. fenti versfordításával)

--------------------------------------------------------

Jézus, hű Megváltó, Isten áldott Szentje,

Égi Főpap, Úr és Király, Béke hírnöke…

Refrén:

Hála néked, Bárány, Mert Atyám lett az Isten,

És elküldted Lelkedet, Hogy megtartsd életem!

2. Jézus, hű Megváltóm! -Nem adatott más név,

Amely által éltem lenne S üdvre juthatnék. Refr.

3. Elé állok egykor, Színről színre látom.

Dicső fénye rám ragyog majd, Krisztus lesz Napom. Refr.

---------------------------------------------

Az áldott Orvos jön hozzánk, A drága Főpap: Jézus.

Igéje balzsamként hull ránk. Üdvünk, reményünk: Jézus.

Refrén:

Halld, mint zeng az égi kar, Lágyan csengő hangokkal!

Szívemben is zeng e dal: Jézus, Jézus, Jézus!

2. Ki minden vétket megbocsát, S bűnünk eltörli: Jézus.

Megnyitja mennynek ajtaját, S vezérel minket Jézus. Refr.

3. Megölt Bárány, ó, dics Neked, Üdvünk szerzője, Jézus!

Te győztél minden bűn felett, Ó hála Néked, Jézus! Refr.

(*BGyÉ. 127.)

Isten tenyerén Életem ott van

Isten tenyerén, azért nem félek én, azért van az, hogy

bármi fáj nekem, mosolyog a szemem.

Száz jajszó között is bízom vakon,hitem fel nem adom.

Rám törhet elvadult baj veszély,Isten így szól: ne félj!

Miért és mitől is félhetnék én az Isten tenyerén

Isa pur (Porszem Isten tenyerén )

Porszem vagyok Isten tenyerén:
talán árnyék vagyok, talán fény,
apró parány, mit sodor a szél,
vagy rész egy tervben, csoda, rejtély.

Tenyér, vagy kagylóvá tárt titok,
hová porszem-valóm berepül;
létem gyöngyszemmé érlelt homok,
ha a kagyló könnye rákerül.:

----------------------------

Ez az a nap, amelyet az Úr elrendelt…” (Zsoltárok 118:24) Isten határozza meg életed napjainak számát, de te döntesz arról, hogyan töltöd azokat

Isten tenyerén.,,, Mindig csak a jóra vágytam, akartam a jót.
A szép után áhítoztam, s kerültek a jók. Álmodtam az életemet, s éltem a valót,
Ábrándokba menekültem, Tenger vízébe merültem,
S élveztem a sót.
-----------------------------.                                                                                                                            Ám az Isten halkan, csöndben Tenyerére tett,
---------------------------------------- .                                                                                                            Így a jövőm - nem lassítva - mellettem elsuhant, Töprenghetek, hogy ezzel Ő
Vajon mit akart? Mitől félnék ezek után az Isten tenyerén?
Más volt célja, s hogy mi, azt majd... csak megtudom én! Szima

-------------------------------------------

"Mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri lelkében pedig kárt vall? Van valami, ami többet ér a lelkednél?" (Mt 16.26 )
Az élet egyre kompikáltabb lesz. És ráadásul egyre több cuccot szerzünk be. Ezekkel, a dolgokkal a legfőbb probléma az, hogy minél több van belőlük, annál több törődést igényelnek- annál többet kell takarítani, annál jobban kell rájuk vigyázni, annál jobban kell őket biztosítani, és annál többet kell őket javítani.
Nem tart már sokáig, míg eljön az az idő, amikor a dolgaid fogják meghatározni az életedet. Lefogadom, hogy sokkal több cuccod van, mint a szüleidnek volt ebben az időben. Tény az is, hogy ma egy egész olyan részleg létezik, ami 50 éve nem létezett még. Ezt személyes raktárkészletnek hívjuk. Ez az, ami miatt nincs elég hely a házadban, ezért egy raktárhelyiségbe viszed őket és fizetned kell azért, hogy ezeket tárolják.   Nagyon sok ember gondolja azt, hogy az élet célja, hogy gyűjtögessünk. Láttad már ezt az autómatricát, amelyen ez áll: "Az aki a legtöbb játékkal hal meg, az a nyertes." Az igazság az, hogy: aki a legtöbb játékkal hal meg, attól még halott marad. De az életed nem a dolgaidról szól, amiket összegyűjtöttél. Isten nem erre teremtett téged. Nem arra alkotott, hogy folyamatosan csak gyűjts és gyűjtögess. Az egyik nap a Twitteren (@rickwarren) ezt az üzenetet küldtem: "amikor+akkor" gondolkodás hazugság: "Amikor megkapom, amit akarok, akkor boldog leszek." Tehát mennyi mindenre van még szükséged ahhoz, hogy boldog legyél? A Mt 16,26-ban Jézus azt mondja: "Mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, de a lelkét elveszíti? Van-e értékesebb dolog a lelkednél?" Jézus egy nagyon egyszerű életet mutatott be. Nem olvasod azt róla, hogy gyűjtögető életmódot folytatott volna. Az idejét és az enegriáit a kapcsolataiba fektette be- mert tudta, azok sokkal értékesebbek, mint bármennyi és bármilyen dolog a világon. Beszéljetek róla:

Ha valaki belenézne az életedbe, mit mondana, mi az értékesebb számodra: a dolgaid vagy a kapcsolataid?- Mi kell megváltozzon a hozzáállásodban a dolgaid felé, hogy még inkább hasonlóvá válhass Jézushoz?

 

            

"Elől és hátul körülzártál engem
és fölöttem tartod a kezedet."
Zsoltár 139,5

Ha fogom a kezed,
Nem félek a nagy kietlen szobában,
Sem kint a tágas, tágas messze-messze udvaron,
Sem a végtelen hosszú-hosszú utcán,
Még tán a nagy, beláthatatlan mezőre is ki merek veled menni.
Pedig ott egy nagy kutya van, aki förtelmesen ugat .
És ijesztően vicsorítja a fogát.
És már gyakorta futottam előle.
De hogyha Te velem vagy, nem tudok félni tőle.
---------------------------------------------------------.

Igen, ott vagyok...és most utam végét járva ismertem fel, hogy mindig is ott voltam. Akkor is ott voltam, amikor igazán mély gödörben éreztem magam. Amikor ugyancsak meg kellett küzdenem azért, hogy végre lássak kiutat, egy kis világosságot. Szeretett és óvott engem...életemen és gyermekemen kívül sok mindent köszönhetek az Úrnak..

Az élet végső szakaszát taposva már másképp gondolkodik az ember, ilyenkor teljesen más értelmet kaphat egy szó, egy mondat, vagy akár egy gondolat. De más jelentőséggel bírhat  egy emlék is

Az Isten tenyerén

Gondoskodó karjaiban élek én az Isten tenyerén.
Hordoz, ápol, tanít, formál,szelíden kényszerít.
Védelmez, nevel,szeretettel ölel.

Napfény van itt mindig,bár néha felhőt látok,
mert a Nap felette ragyog. Soha nem hagy el,
melegen átölel, mint egy napsugár
én egy kis virág nyújtózkodva táncolom át,
úgy, mint egy régi jó barát.

 Vigasztalás

Mi más, ha nem egy Isteni simogatás.
Kéz mely átölel és karjába zár.
Csók mely a homlokodhoz ér és
felmelegíti szíved jégkorongjait.
Add tovább, add tovább
és általad új utat ró,
a vigasztalás Istene, a Mindenható

Az Úrban bízzál .

"Nem nékünk Uram, nem nékünk, hanem a Te nevednek adj dicsőséget, a Te kegyelmedért és hívségedért. Miért mondanák a pogányok: hol van hát az Ő Istenük? Pedig a mi Istenünk az égben van, és amit akar, azt mind megcselekszi. Azoknak bálványa ezüst és arany, emberi kezek munkája. Szájok van, de nem szólanak, szemeik vannak, de nem látnak. Füleik vannak, de nem hallanak, orruk van, de nem szagolnak. Kezeik vannak, de nem tapintanak, lábaik vannak, de nem járnak, nem szólanak az ő torkukkal. Hasonlók legyenek azokhoz készítőik, és mindazok, akik bíznak bennük!

Izráel! te az Úrban bízzál, az ilyenek segítsége és paizsa Ő. Áronnak háza! az Úrban bízzál: az ilyenek segítsége és paizsa Ő. Akik félitek az Urat, az Úrban bízzatok: az ilyenek segítsége és paizsa Ő. Az Úr megemlékezik mi rólunk és megáld minket: megáldja Izráel házát, megáldja Áronnak házát. Megáldja azokat, akik félik az Urat, a kicsinyeket és a nagyokat. Szaporítson titeket az Úr, titeket és a ti fiaitokat. Áldottai vagytok ti az Úrnak, aki teremtette a mennyet és a földet. Az egek az Úrnak egei, de a földet az ember fiainak adta. Nem a meghaltak dicsérik az Urat, sem nem azok, akik alászállanak a csendességbe. De mi áldjuk az Urat mostantól fogva mindörökké. Dicsérjétek az Urat." Zsoltár 115,1-18

"Elől és hátul körülzártál engem
és fölöttem tartod a kezedet."
Zsoltár 139,5

Isten tenyerén

Életem ott van Isten tenyerén
Azért nem félek én, bármi fáj nekem,
Mosolyog a szemem.
Száz jajszó között is bízom vakon,
Hitem fel nem adom!
Rámtörhet vadul ezer baj veszély,
Isten így szól: ne félj !
Miért is, mitől is félhetnék én:
Az Isten tenyerén?

----------------------------

Isten tenyerén.

Életem ott van  Isten tenyerén,

azért nem félek én, azért van az, hogy

bármi fáj nekem, mosolyog a szemem.

Száz jajszó között is bízom vakon,

hitem fel nem adom. Rám törhet vadul

ezer baj veszély, Isten így szól: ne félj!

Miért és mitõl is félhetnék én az

Isten tenyerén?!

A kerítés melletti sír.

William Barclay írt egy katonai szakaszról, melynek tagjai a második világháború egyik csatájában elveszítették egyik barátjukat, és szerették volna tisztességgel eltemetni.

Találtak egy templomot, mögötte temetővel, amit fehér kerítés vett körül. Megkeresték a papot, és megkérdezték, hogy eltemethetik-e barátjukat a templom temetőjében.

„Katolikus volt?” – kérdezte a pap.
„Nem.” – felelték a katonák.
„Akkor nagyon sajnálom. A temetőt az anyaszentegyház tagjai számára tartjuk fenn.                     De eltemethetik a barátjukat a kerítésen kívül. Gondoskodom róla, hogy gondozzák a sírját.” – válaszolta a pap.
„Köszönjük, atyám.” – felelték a katonák, és eltemették barátjukat a temető mellett, a kerítés túloldalán.

Amikor véget ért a háború, a katonák még egyszer el akartak látogatni barátjuk sírjához, mielőtt hazautaztak. Emlékeztek rá, hol volt a templom, és a sír a kerítésen kívül.               Keresték, de nem találták. Végül felkeresték a papot, hogy megkérdezzék, hol a sír.

„Uram, nem találjuk a barátunk sírját.” – mondták a katonák a papnak.
„Nos – válaszolt a pap – miután önök eltemették elesett bajtársukat, valahogy nem tűnt helyesnek a számomra, hogy ott legyen eltemetve, a kerítésen kívül.”
„Akkor áthelyezte a sírját?” – kérdezték a katonák.
„Nem” – felelt a pap. – „A kerítést helyeztem át!”

Pontosan ezt tette értünk Isten. Nem érdemeljük meg, hogy „a kerítésen belül” legyen a helyünk. Nem érdemeljük meg, hogy a Mennybe kerüljünk, ha meghalunk. Isten azonban kegyelmesen elmozdította a kerítést. Elküldte Fiát, Jézus Krisztust, hogy meghaljon értünk, hogy mi is tagjai lehessünk örökkévaló családjának.

„Békességünk van Istennel a mi Urunk Jézus Krisztus által. Őáltala kaptunk hitben szabad utat.” Rómaiakhoz írt levél 5:1-2.
--------------------------------------

Az adakozás öröme (2)

„Ki-ki az ő képessége szerint adjon…” (5Mózes 16:17 Károly)
A Schindler listája című Oscar-díjas film arról szól, hogy egy ember igyekszik a lehető legtöbbet kihozni egy kétségbeejtő helyzetből. Egy németországi lőszergyár igazgatójaként Schindler úgy dönt, hogy életmentésre használja fel a pozícióját. Úgy tud megmenteni elítélt zsidókat a gázkamrától, hogy alkalmazza őket a gyárában. De a megtartásuk költséges. Apránként felszámolja személyes tulajdonát azért, hogy a gyárat fenntartsa. A történet végén a nácik veszítenek. Schindler erőfeszítéseinek a jelentősége akkor válik igazán nyilvánvalóvá, mikor a halottakat összeszámolják, és az élők visszatámolyognak a szabadságba. Az egyik jelenetben, a vasúti vágányok mellett térdelve, melyeken ezreket vittek a halálba, Oskar Schindler döbbenetes felismerést tesz: még néhány életet megmenthetett volna. Rátör a megbánás, sír amiatt, hogy még mindig maradt egy kevés vagyona. Ha tudta volna, hogy a háború mikor ér véget, többet tett volna. De már túl késő. Oskar Schindler hős. Több életet mentett meg a II. világháború idején, mint bárki más. De érdekes módon csak arra tudott gondolni, amit nem tett meg. Azt kívánta, bárcsak többet tett volna.
Hatalmas leckét tanulhatunk meg az adakozásról ettől az embertől. Mert hozzá hasonlóan még a jókedvvel adakozók is úgy fognak visszatekinteni az életükre, hogy azt fogják kívánni, bárcsak többet tettek volna. Ami pedig azokat illeti, akik egyáltalán nem adtak soha, vagy kevesebbet adtak, mint amire lehetőségük volt – képzeljük csak el, mit fognak gondolni, amikor majd Isten előtt állnak a végső elszámoláskor, és számot kell adniuk arról, hogyan kezelték pénzügyeiket – és a szerint lesznek jutalmazva!

---/EZT A KISFILMET LÁTTUK   A  BUDKALÁSZI  GYÜLEZETBEN !/---

--------------------------------------------

A l á z a t és e r ő!

Szerénység, HATALOM és csodatévő képességek.

Ha Isten valóban olyan hatalmas, hogy szavak által teremtett mindent, akkor egyetlen szava elég lenne arra, hogy mindent el is pusztítson.

MIÉRT NEM TESZI évezredek óta ezt?

Hiszen nagyon nagy a gonoszság, erőszak és szeretetlenség!
------------------------------------------------------------------

Ahova tettél,ott szolgállak,
ahol megsejtettelek,megcsodállak,
ahogy tudlak,úgy követlek,
ha meg-megbotlom,nem csüggedek,
amim van azért magasztallak,
amim nincs,azért nem zaklatlak,
ami a munkám azt megcsinálom,
a jószót érte sose várom.
Ha nem sikerül,nem kesergek,
és másnap mindent újra kezdek!
Szeretettel üdvözlök mindenkit,legyen egy áldott napotok!!!!!

------------------------------------------

JÉZUS KRISZTUS.  

Ő volt a Kezdet, ős-ige - s lettek mindenek; Általa sarjad a lét,

sugárzik élet, nyílik üdvösség.

Angyali ének, mennyei fények, csillagsugárban tündöklik a föld

- Betlehemben, jászolban testetölt.

Öleli rejtve Názáret csendje, ifjúsága: titkos növekedés.

Így érik világ-táplálóvetés.

Boldogság titkáttárja fel: Isszák ezrek az élet vizét a hegyen;

Így szólni még nem hallottak sosem!

Megvetett népek, koldus szegények, kiket gőg, önzés a jóból kizár:

Szeret az Isten, pártotokon áll!

Tolvaj, parázna, ki bűnét bánja, ki fáradt, aggódó, békételen:

Várja bocsánat, erő, kegyelem!

Vak, süket-néma, vérfolyós, béna tódul Hozzá mind, s epilepsziás:

Mellette testi-lelki gyógyulás.

Földi jutalma: Golgota halma, töviskorona és durva kereszt.

- Bocsáss meg nékik... Elvégeztetett.

Gyolcsaik hozzák, hogy balzsamozzák; száll népe ajkán boldog csodahír:

Feltámadott, él! Már üres a sír!

Mindig velünk jár,titkosan táplál, és vezet szeretet útjain át;

Hű tanúira úgy vár a világ!

Lelke kiárad,új élet támad, bűnt töröl, mennyet tár a drága vér.

Övéi tudják: Jézus visszatér.

Szava ítél meg majd minden népet, s e földre fénylőn lehajlik az ég.

Istené minden, minden dicsőség!

     Siklós József (Szádhoz a kürtöt!, 77. old.)

II. Mózes 34:6-7/a 

És az Úr elvonul ő előtte és kiáltá: Az Úr, az Úr, irgalmas és kegyelmes Isten, késedelmes a haragra, nagy irgalmasságú és igazságú,

Aki irgalmas marad ezeriziglen; megbocsát hamisságot, vétket és bűnt: de nem hagyja a bűnöst (bűnt!) büntetlenül,…

------------------------------------------- 

Reményik Sándor. Kegyelem

Először sírsz.
Azután átkozódsz.
Aztán imádkozol.
Aztán megfeszíted
Körömszakadtig maradék-erőd.
Akarsz, egetostromló akarattal -
S a lehetetlenség konok falán
Zúzod véresre koponyád.
Azután elalélsz.
S ha újra eszmélsz, mindent újra kezdesz.
Utoljára is tompa kábulattal,
Szótalanul, gondolattalanul
Mondod magadnak: mindegy, mindhiába:
A bűn, a betegség, a nyomorúság,
A mindennapi szörnyű szürkeség
Tömlöcéből nincsen, nincsen menekvés!
S akkor - magától - megnyílik az ég,
Mely nem tárult ki átokra, imára,
Erő, akarat, kétségbeesés,
Bűnbánat - hasztalanul ostromolták.
Akkor megnyílik magától az ég,
S egy pici csillag sétál szembe véled,
S olyan közel jön, szépen mosolyogva,
Hogy azt hiszed: a tenyeredbe hull.                                                                                                          Akkor - magától - szűnik a vihar,
Akkor - magától - minden elcsitul,
Akkor - magától - éled a remény.
Álomfáidnak minden aranyágán
Csak úgy magától - friss gyümölcs terem.                                                                                                  Ez a magától: ez a Kegyelem.

"Jöjjetek el és halljátok meg, hadd beszélem el minden istenfélőnek: miket cselekedett az én lelkemmel! Hozzá kiálték az én szájammal, és magasztalás volt nyelvem alatt. Ha hamisságra néztem volna szívemben, meg nem hallgatott volna az én Uram. Ámde meghallgatott Isten, figyelmezett könyörgésem szavára. Áldott az Isten, aki nem vetette meg könyörgésemet, és kegyelmét nem vonta meg tőlem." Zsoltár 66,16-20

---

Uram, kérünk, szólíts most meg Igédben. Köszönjük, hogy hívsz és köszönjük, hogy jöhetünk Hozzád. Áldd meg kérünk így az egész hetet, hogy valóban találkozhassunk Veled. Segíts, hogy már ma este mehessünk Hozzád. Ámen.
--------------------------------------------

Az első szó így hangzik: "Jöjjetek!" Ezért is énekeltük: "Jézushoz jöjjetek!" Ezt nekünk már nem kell mondani, mert eljöttünk otthonról, eljöttünk a körülményeinkből. Kornélius így mondja Péternek: "Jól tetted, hogy eljöttél!" (ApCsel 10,33)-„. Azonnal azért küldöttem hozzád; és te jól tetted, hogy eljöttél. Most azért mi mindnyájan az Isten előtt állunk, hogy meghallgassuk mindazokat, amiket Isten néked parancsolt.”-

”Jézushoz jöjj, Megmentődhöz! Édes a béke, mit ád

Bár mily kemény is az szíved,.még ma jöjj, és Néki add át !!

Jöjj csak Hozzá, Jézushoz jöjj, Megmentődhöz! Ő elfogad!

Jöjj, Hozzá hát ! Jézushoz jöjj! Megmentődhöz Ő elfogad!!”