HITÉRT KÖNYÖRGÖK      

Így nem könyörgött senki még,

Mint én könyörgök a hitért,

A nagy hitért, a szent hitért,

Amit nem adnék semmiért.

Pedig enyém volt valaha,

Hittem, hogy eljutok Haza!

Az a hit volt a véderőm,

Az éltetőm, felemelőm.

Az a hit volt az én imám,

A csillagom, vak éjszakán.

Azt a hitet könyörgöm én,

Amitől ifjú lesz a vén,

Amitől a halott feláll,

És a hitetlen prédikál,

Mitől fiúvá lesz a kő,

Ami a fény, ami erő.

Azt a hitet könyörgöm én,

Mitől gazdag lesz a szegény.

Földet rázó hatalomért,

Nem elmúló földi lomért,

Hitért, hitért, örök hitért,

Amit nem adnék semmiért!

Azt a hitet add meg nekem,

Add vissza, édes Istenem!

Szívem, lelkem sikolt Feléd

Azért a régi szép hitért!

            Kárász Izabella

----------------------------------------------------------------------------

HINNI   

Hinni, hinni és hinni

a terheket így vinni.

Látni a csodát fent, lent,

hinni a hihetetlent.

Hinni, hinni és hinni,

az életet így vinni,

s ne mi vigyük hitünket,

a hitünk vigyen minket.

            Falu Tamás

IMÁDSÁGOK 

Tudják, kik az Urat imádják:

nincs meg-nem-hallgatott imádság,

csak nem teljesített kérés, ha

az válhat a javunkra néha.

Színe előtt jó, ha így állunk,

mindent jobban tud Ő minálunk,

s ha úgy áld, hogy nem teljesíti

imánk - nem kell miatta sírni.

            Füle Lajos

----------------------------------------------------

LEHETETLEN           

Te azt mondod, hogy lehetetlen

És leereszted a kezed,

Csüggedt-fásultan belenyugszol:

Ha nem lehet, hát nem lehet!

Te azt mondod, hogy lehetetlen

S befagy az ajkad, a szíved,

Már alig mersz, s kihal belőled

Minden nagy, hősi lendület.

S miattad dúlhat itt a gazság,

Fertőzhet a bűn, a kapzsiság,

Hagyod, hadd rohanjon vesztébe

Dühödt őrültként a világ.

Hát mit tehetnék? Nincs hatalmam;

Se szó, se vér, se könny, se jaj,

Se ész, se fegyver nem segít már,

Se ezer nábob, se arany...

Legyen mi lesz... ha ég az erdő,

Ki oltja el, s mit ér a gát,

Ha a tenger kilép medréből,

S őrültként dobálja magát?

Lehetetlen, - hát lehetetlen!

Méreggel, átokkal teli

A világ, - szenny, láz, kelevény már!

Lehetetlen megmenteni.

Így szólsz, mert hitvány, nyavalyás vagy,

S tapló van melleden belül.

És nem tudod, hogy a hívőnek

A lehetetlen sikerül!

Szavára forrás kél a pusztán,

A néma szól. a béna megy,

Manna hull, a hegyre hág a tenger,

Vagy a tengerbe lép a hegy!

Szeretet lesz a gyűlöletből,

A büszke megalázkodik,

A kapzsi ingét odaadja

S a káromló imádkozik!

Vízen járhatsz, tűzön mehetsz át,

Ha hiszel! - s mindez nem mese,

Példák beszélnek, nézd, körülvesz

A „bizonyságok fellege“!

Higgy, és minden lehet! Ne ejtsd

Le csüggedt-fáradtan fejed,

Lehet béke, lehet bocsánat,

Új élet, jóság, szeretet...

Erő, fegyver, ész, pénz, ravaszság,

Könyörgés, - semmi nem segít:

De megmentheti a világot

A legnagyobb erő: A HIT!

                     Bódás János

Imádkozom

Ó, jöjj viharja életemnek

És zúgj fölöttem, zúgj vadul,

Légy, mint viharzó tenger árja,

Hullámzó, korlátlanul!

Bátran tekintek szembe véled,

Egy jaj se kél az ajkamon,

Nem rettegek! – Imádkozom.

Ábrándjaim tündérvilágát

Kegyetlenül szétdúlhatod,

Reményeim szép rózsafáját,

Mit lelkem hűn ápolgatott,

Letörheted! Én készen állok!

Könny nem pereg le arcomon,

Nem, nem sírok! – Imádkozom.

Rabold el tőlem, ami kedves,

Miért a lelkem ég, hevül,

Mi másnak díszes pályabére,

Nekem ne legyen érdemül.

Szívem erős vár, az irigység

Egy gyenge rést sem vág azon,

Hogy is? – Hiszen imádkozom.

Űzd messze tőlem hű barátom,

Testvérem, vagy rokonom,

Öld meg szívüknek szeretetét,

Hogy átkot szórjanak reám!

E szív még akkor is szeret majd,

Őket viszont nem átkozom!

Nem átkozom! – Imádkozom.

Legyek szegényebb a szegénynél,

Ki utcasarkon kéreget,

Se pompa, fény; nyomor, betegség:

Az látogasson engemet.

Tudom, e sorsot elviselni

Nehéz leszen, nehéz nagyon,

De eltűröm! – Imádkozom.

Imádkozom. Óh, az imádság

Erős, hatalmas égi kincs!

Az Isten adta azt kezünkbe,

Korlát, határ előtte nincs.

Ha áhítattal kél a szívből,

Felhat az égi boltokon,

Fölér az Isten trónusáig,

S ő hallja azt… - Imádkozom.

 Túrmezei Erzsébet  (Balogh Debóra füzetéből, Kolozsvár)

---------------------------------------------------------------------------

Hit 

Zúghat az orkán!

Dühönghet az ellen felszabadult árja,

Dühönghet a tenger szirthez vert hulláma,

Visonghat e szörnyű éjben a vészmadár,

Nem félek! Mert lábam az örök sziklán áll.

Krisztus ez az erős és örök sziklavár

Vészben és viharban ingathatatlan kőszál.

Jöhet rám próba!

Rettenthet a sátán sok ezernyi hada,

Borulhat rám bár rém sötét éjszaka,

Üldözhet a balsors, balszerencse, rémkép,

Bizalmam nem lankad, kitartok mindenképp.

Mert hiszem, hogy igaz a Krisztus szava:

„Aki bennem hisz, az nem csalódik soha”.

Nem veszhetek el!

Bár testem zúzhatja szét az élet terhe.

Vagy sötét poroszlók hada törje, verje,

Márthatják szurokba, köthetik máglyára,

Szegezhetnek csúful átkos keresztfára,

Égethetik tűzben, szórhatják szét hamvam,

Halálnak úgysem lesz diadalma rajtam.

Örökké élek!

Mert lelkemet nem e gonosz világ szülte,

Hanem Isten. Aki oly nagyra becsülte

Az embert, hogy bár múló por a teste,

De mégis fáj Neki az ember eleste.

Azért Jézus által lelke megtisztulva

Hozzá száll a mennybe, boldog nyugalomba.

   Kudelász Nándor   (Balogh Debóra füzetéből, Kolozsvár)

-------------------------------------------------------------

BIZALOMTELJES KÖNYÖRGÉS

Atyám, benned bízom. Nincs más reményem.

Te vagy erős váram, Kősziklám nékem.

Egyszülött Fiadban, Drága Megváltómban

Küldj segítséget. Halld  meg szívem szavát,

Ó, adj szabadulást, Bűnömből tisztulást,

Mint megígérted.

Atyám, benned bízom, Áldom szent neved.

A bűn hogyha kísért, Én győzök veled.

Sátán hogyha támad, Nekem mitsem árthat,

Hű karod megvéd. Megváltott népeddel,

Szentek seregével Ujjongó örömmel

Áldalak üdvömért.

Atyám, benned bízom,Vezess utamon.

Ha  néha fáradok Te légy támaszom.

Melletted nem félek, Szüntelen rád nézek,

Tudom, hogy szeretsz. És bár a halálnak

Bús völgyében járjak, Én ott is imádlak,

Mert mennybe vezetsz.

            Cseh szöveg alapján: Gerzsenyi Sándor

Jer, dicsérjük Őt, az égi Királyt,

Ki gondviselőnk, ki annyi jót ád!

Hű őrizőnk, pajzsunk, a bajban megvéd;

Most ujjongva áldjuk az Úr szent Nevét.

2. Nagy bölcsességét ki foghatja fel?

Mit alkotott Ő, mind Hozzá emel.

A hegy, völgy, az erdő, a mező, a szél,

Az eső, a harmat Őróla beszél.  

_-----------------------------------------

556

Ne rettegj, akármi sújt téged! Isten gondol reád.

Szárnyai alatt van védelmed, Isten gondol reád.

Refrén:

Isten gondol reád, Minden napon, minden úton,

Ő gondot visel reád, Isten gondol reád.

2. Nehéz a kereszted, fél szíved? Isten gondol reád.

Ha a nagy veszélyek rád törnek, Isten gondol reád. Refr.

3. Ne csüggedj el a nagy ínségben! Isten gondol reád.

Ő nyújthat segélyt, csak bízz Benne! Isten gondol reád. Refr.

4. Ha barátaid mind elhagynak, Isten gondol reád.

Nyugtalan szívednek békét ad, Isten gondol reád. Refr.

---------------------------------------------------

264

Ha szemem nyitva tartom, Mindennap újra látom,

/:Mint visel gondot énreám, Hordozza terhem jó Atyám.:/

2. Ha szemem nyitva tartom, Mindennap újra látom,

/:Kegyelme nékem oly csodás, Minden szava vigasztalás.:/

3. Ha szemem nyitva tartom, Mindennap újra látom,

/:Csodát tesz újra énvelem, Pedig nincs semmi érdemem.:/

4. Ha szemem nyitva tartom, Mindennap újra látom,

/:Áldása bőven árad még, Nekem ez teljesen elég.:/

---------------------------------------------------------

91

Áldjad vígan az Urat, Aki égi üdvöt ad:

Refrén: Mert kegyelme végtelen, Bőven árad szüntelen.

2. Úr Ő minden úr felett, Néki jár a tisztelet: Refr.

3. Áldjad Őt, ki üdvünkért Csodát mívelt lelkünkért: Refr.

4. Eget, földet alkotott, S jóságában ránk gondolt: Refr.

5. Népét súlyos romlásból Ő kihozta rabságból: Refr.

6. Ételt adott atyaként, Sötét éjben gyújtott fényt: Refr.

7. Éjjel-nappal ügyel ránk, S kegyes szívvel van hozzánk: Refr.

8. Áldd a mennynek Istenét, Most és mindig szent Nevét: Refr.

-----------------------------------------------------

Mindeddig vélem volt az Úr, Megáldott minden jóval.

Mindeddig védett hűn az Úr, És őrzött éjjel nappal.

Mindeddig éltem pajzsa volt, Az éjszakában fényt adott.

Mindeddig megsegített.

2. Dicsének zeng az ajkamon, És hála tölti szívem,

Mert azt mind el se mondhatom, Hogy mit tett vélem Isten.

Míg élek, mindig hirdetem: Nagy dolgot tett az Úr velem,

Mindeddig megsegített.

3. Tarts meg tovább is, jó Atyám, Hogy hozzád jussak végre!

Ha jönne még sok próba rám, Légy éltem menedéke!

Erőd, kegyelmed adja meg, Hogy fönn is elzenghessem ezt:

Mindeddig megsegített.

------------------------------

284

Hogyha hajt a szélvész vad hullám felett,

És remegve félsz, hogy minden elveszett,

Számláld meg az áldást, nézd meg egyenként,

Lásd, az Úr szent kezéből mily sok jó ért!

Refrén:

Nézd az áldást, nézd meg egyenként,

Nézd az áldást, mind a jót, mi ért!

Nézd az áldást, nézd meg egyenként,

Lásd, az Úr szent kezéből mily sok jó ért!

2. Gond, ha nyomja lelked, válladat kereszt,

Szinte attól tartasz, el se bírod ezt,

Számláld meg az áldást, oszlik bánatod,

Énekelve, vígan töltöd a napot! Refr.

3. Így a földi harcban, míg tart életed,

Ne csüggedj el soha, mert az Úr veled!

Számláld meg az áldást, tedd ezt minden nap,

Angyalai őrzik végig utadat! Refr.

Isten hord karjain, ne csüggedj el;

Védelme biztató, jöjj, ismerd fel!

Hatalmas karjain magához von,

Nem árthat semmi sem, Ő oltalom.

Refrén:

Kézen fog Isten és vigyáz reád,

Szeret, mint gyermekét, hisz Ő Atyád;

Hitben e szent tudat sziklaszilárd,

Hűsége megmarad próbákon át.

2. Isten hord karjain magányodban,

Meghallgat könnyező fohászodban.

Ha a sok gond alatt megfáradt vagy,

Felvidít hű Urad, bízd Rá magad! Refr.

3. Isten hord karjain ínségedben,

Elmúló életed sok terhében,

Megáll az Ő szava, vissza nem tér,

Fogadd be, benned is örökké él. Refr.

-----------------------------------------

Istentiszteleti munkatársak 1Krónikák 23,1–6.31–32

Igénk nem csupán a történetírás rendjéből adódó folytatása a tegnapinak, hanem

témájában is rokon a kettő. Itt is arról van szó, hogy a szolgálat érdekében

némelyek engedelmesen vállalják az alárendelt szerepet. A babiloni fogság utáni

időre a szolgálatok fokozatosan differenciálódtak az ószövetségi zsidó kultuszban,

különös tekintettel a papság és a léviták munkaterületére. Áron leszármazottaié

lett az örökös papság, míg a többi lévita feladata visszaszorult az éneklés, az

őrködés és az áldozati segédkezés területére (28–32. v.). Egy törzsön/családon belül

különösen nehéz lehetett alázatban és engedelmes szolgálatkészségben elhordozni

ezt a kényszerű különbségtételt. Mindazonáltal a léviták nem voltak mellőzöttek,

hiszen Dávid király számított rájuk a kultuszi élet szervezése során, sőt,

mondhatni, nélkülük az Ároni papok nem tudták volna ellátni az összes, törvényben

előírt feladatot. Egy gépezetben – amilyen az istentisztelet is – a legkisebb

alkatrészre is nélkülözhetetlen szükség van. Az apró elemek integrált rendszere

adja az alapját a fő részek teherviselésének és munkavégzésének. Persze a

zökkenőmentes működéshez gondos tervezés (lásd 1–6. v.) és engedelmes végrehajtás

szükséges. Kedves Testvérem! Be tudsz-e illeszkedni az Úr magasztalását

és népe megerősödését szolgáló istentiszteleti életbe? Tudod-e vállalni a kizárólag

emberileg(!) alacsonyabb rendű feladatokat is? Szükség van erre!

------------------------------------------------------------------

Az igazság áldása. Példabeszédek 11,1–11

A létfenntartásért és a megélhetésért folytatott küzdelemben az ember hajlamos

egyoldalú kompromisszumokat kötni, azaz a földi haszonszerzésért

gondolkodás nélkül – vagy inkább ösztönösen – kész szellemi-etikai károkat

elszenvedni. Így jön létre a „hamis mérleg” (1. v.), a „hűtlenség” (3. v.) és a „mohóság”

(6. v.). Bevallhatjuk, hogy sokszor hívőként is nehéz kitartóan úgy élni,

hogy „nem a láthatókra nézünk, hanem a láthatatlanokra, mert a láthatók ideig valók,

a láthatatlanok pedig örökkévalók” (2Kor 4,18). Igen nagy kihívás távlatokban

mérlegelni és megélni a hétköznapok döntéseit, mikor a mindent könnyen és

azonnal elérni akaró türelmetlenség közege vesz körül bennünket. No de hiába

jut bárki is látszólag messzebbre rövidebb idő alatt, az Úr végső igazságszolgáltatásának

pillanatában hirtelen beérjük egymást, sőt... „Nem használ a vagyon

a harag napján, az igazság azonban megment a haláltól” (4. v.). Van-e elég türelmünk

kivárni a becsületes és igaz élet áldását – az isteni időzítés szerint, vagy

hitetlenül a hamarabbi és biztosabbnak vélt kézzelfogható reményében engedünk

a dolgok etikai vetületéből? Még a népi bölcsesség is kreált vezérigét a

hazug ember gyors kudarcáról. Mennyivel inkább kell törekednünk nekünk,

Isten gyermekeinek arra, hogy ne csak az emberek előtt, hanem a Mindenható

szemében is feddhetetlennek bizonyuljunk!?

Az igazságszeretet öve Efézus 6,14a; 1Sámuel 18,1–5

Érdekes párosítás ez a két igeszakasz. Egy ószövetségi mozzanat, ami inkább

csak illusztrálása, nyomatékosítása Dávid és Jónátán szövetségkötésének,

illetve egy műfajilag teljesen eltérő újszövetségi levéltöredék Pál intelmeivel.

Közös viszont bennük, hogy mindkét rész az ókori kelet ruházatából

és fegyverzetéből említ elemeket. Ma délutáni témánk ezen belül is az övre

koncentrál. Mind a Dávidi történet, mind az Efézus tanítás fontosnak tartja

az övet is bevenni a fő ruhadarabok sorába. Palesztina vidékén a meleg éghajlat

és a praktikum arra ösztönözte az embereket, hogy laza, bő, egyrészes

felsőruházatot viseljenek. A munkához és harci tevékenységhez azonban a

gyors és aprólékos mozgásban akadályozó bő ruházatot övvel össze kellett

fogni. Talán éppen a szóban forgó öv volt a legkisebb ruhadarab, mégis igen

fontos szerepet kapott: a főruhadarabnak segített a funkcióját betölteni. Mai

öltözködési kultúránkban is hasonlóan elemi küldetése van az övnek. Bár

könnyű megfeledkezni róla vagy számításon kívül helyezni, hiányában hamar

hordhatatlanná válik egy nadrág vagy egy szoknya. Ellenben ha élünk

vele, egy mozdulattal képes az ember méretére igazítani az illető ruhadarabot,

s így viselhetővé tenni az addig használhatatlant.

A lelki harchoz szükséges fegyverzeti eszközök sorából sem hiányzik, ahol

is az igazságszeretet hordozója. Az Efézusi levélben említett katonai ruhadarabok,

kellékek nem véletlenszerűen párosulnak hitbeli fogalmakkal, hanem

funkciójuk rokon vonásai alapján. Ennek értelmében súlyosságát tekintve az

igazságszeretet nem vetekszik például a hittel, az üdvösséggel vagy az evangélium

hirdetésével, mégsem elhanyagolandó ismérve egy krisztusi harcosnak.

Ahogy öv nélkül lényegüket vesztik egyes ruházati elemek, úgy igazságszeretet

hiányában érvénytelenné válhat valakinek a hite és egyéb keresztyén

jellemvonása. Ezek ugyanis csak együtt tudnak hatékonyan győzelemre segíteni.

Ha bármelyik hiányzik, ellentmondásba kerül önmagával és hitvallásával

a keresztyén ember. Az igazság nem más, mint a kendőzetlen valóság. Aki szereti

az igazságot, az nemcsak az őszinteség jegyében él, hanem a tökéletességet

idéző isteni normára törekszik, amely minden hamisságnak és torzításnak szöges

ellentéte. Urunk nem álomvilágot teremtett, és nem is a fantázia birodalmának

bebarangolására sarkall bennünket, hanem a teremtettség fizikai-matematikai

törvényeivel is az egyértelműséget hirdeti kezdettől fogva. Úgy is fogalmazhatnánk,

hogy hiába az üdvbizonyosság és a hegyeket mozgató hit,

vagy az evangéliumhirdetés készsége, vagy akár épp a Lélek kardja, ha hiányzik

az igazság szeretete és az arra való törekvés. Az is figyelemreméltó, hogy a

harci felszerelés sorában az első helyen áll az öv, az öltözködés folyamatában

ugyanis a legelemibb mozzanat, ami előfeltétele a továbbiaknak. A sorrend felcserélhetetlen.

Alapozzuk hát meg életvitelünket igazsággal, mert a környezetünkben

élő emberek számára is ez a legszembetűnőbb!

A sztriptíztáncosnő megtérése

Mrs. Texas, drogfüggő, édesapja és édesanyja halála, szexuális molesztálás, fizikai bántalmak, Isten elleni lázadás, pásztor, bárok, extasy, szívroham, ima, eskü, ital, vért hány, pénzhiány, vetkőzés, randevú, esküvő, férj, odaszánás, Jézus elfelejti bűneit, gyógyszerfüggőség, szabadulás, szépségverseny, győzelem, Isten dicsősége

Igevers:

Testében a fára vitte fel vétkeinket, hogy a vétkekre ne legyünk kaphatók, hanem az igazságosságnak éljünk. Véres zúzódásai gyógyítottak meg titeket.

I. Péter 2, 24 - Csia ford.

De a százados ezt felelte: Uram, nem vagyok én arra elég méltó, hogy fedelem alá jöjj, hanem csak szóval mondd, s legényem meggyógyul. Hiszen magam is fennhatóság alatt álló ember vagyok, alattam katonák vannak. Ha ezt mondom egyiknek: Indulj útnak! - elindul.

A másiknak: Jer csak! - eljön; s a rabszolgámnak: Tedd meg ezt! - megteszi. Mikor Jézus ezt hallotta, elcsodálkozott, és ezt mondotta azoknak, akik őt követték: Bizony azt mondom nektek, Izraelben senkinél ekkora hitet nem találtam.  Máté 8, 8-10 - Csia ford.

Aki kér tőled, annak adj, és aki kölcsön akar kérni tőled, attól ne fordulj el.

Máté 5, 42 - Új ford.

Mert Ezsdrás szívből törekedett arra, hogy kutassa és teljesítse az Úr törvényét, és tanítsa Izráelben a rendelkezéseket és döntéseket.  Ezsdrás 7, 10 - Új ford.

Menjetek el, és hirdessétek: elközelített a mennyek országa!  Máté 10, 7 - Új ford.

A hazug ajkak némuljanak el, a melyek vakmerően szólnak az igaz ellen, kevélységgel és megvetéssel.

Ekkor az igazak mennyei Atyjuk királyságában ragyognak majd, mint a nap. Akinek van füle, hallja!  Máté 13, 43 - Egyszerű ford. Zsoltárok 31, 19 - Károly ford.

És a Szellem mindjárt a pusztába hajtotta (kivetette), és ott volt a pusztában negyven napig, közben megkísértette (próbára tette) a sátán és együtt volt a vadállatokkal és az angyalok szolgáltak neki.

Márk 1, 12-13 - Vida ford.

A szakács második esélye

összetartó olasz családban, fiatalon apja vallomása, sikkasztás miatt lelép, joint, szövetségi ügynökök, letartóztatás, családfővé válik, felfedezik főzési tehetségét, gyülekezetben befogadja az Urat, éttermi karrier, üzlettársa majd később felesége, a legjobb séfek mellé gyakornoknak, siker miatt Isten háttérbe szorul, Európában, Chicago, könyvek és elismerések, válás, Jézus lábainál, újra Isten felé fordítja figyelmét, megszabadított a dühtől és az elvetettség érzésétől, Ő végezte el, régi gyülekezeti barát, kapcsolatuk szorosabbá válik, összeházasodnak, megbocsát apjának, Isten meggyógyította a kapcsolatomat az apámmal, befogadta ő is Jézus Krisztust a halála előtt, egésszé tette a családját, Isten meg akar minket áldani és tudatja velünk hogy szeretett gyermekei vagyunk

Igevers:

Te magad vagy az én királyom oh Isten! Rendelj segítséget Jákóbnak!

Zsoltárok 44, 5 - Károly ford.

------------------------------------------------------------------------------
A sztriptíztáncosnő hitre jutása

  arra vette rá a férfiakat hogy azt higgyék az övék vagyok, hitegette őket hogy hadd próbálkozzanak, sok pénzt költöttek rá, sztriptíztáncos volt, a magánéletet nem tudta irányítani, élettársát kell eltartania és annak gyerekei, szülei elváltak kiskorában, hozzászokott a fájdalomhoz, két nő és egy fiú is molesztálta, egy férfi zaklatta, volt barátja rendszeresen megerőszakolja, öngyilkossági gondolatok, megkeményítette magát, bármikor kész volt verekedni, szégyellte magát, a tettei elszigetelték, egy keresztény barátnő, gyülekezetben, az ítélkezéstől tartottam, a lány feltétel nélkül elfogadta, mellette nem éreztem magam bűnösnek, az életéből láttam hogy a gyülekezet is jó lehet, olyat láttam az életében ami az enyémben nem volt meg, a gyülekezetben úgy éreztem ott hon vagyok, ebből értettem ,mit akar velem az Úr.

Igevers:

Serkenj fel! Miért alszol, Uram? Ébredj föl, ne taszíts el végképp! Miért rejted el orcádat, miért felejted el nyomorúságunkat és ínségünket?

Zsoltárok 44, 24-25 - Új ford.

Zsoltárok XIV.

Dicsőség királyának bevonulása

Jahve a teremtő, a dicsőség királya. Ősi himnusz prófétai lelkülettel. Történetisége összefügg a Szent Láda Jeruzsálembe vitelével.

1-2. vsz: Jahvéé a föld kereksége és annak lakói. Jahve mindenekfelett valóságát teremtő hatalma biztosítja. Ez tesz őt Úrrá, Királlyá.

3-6. vsz: Jahve a belső tisztaságban élőket szereti. (15. zsoltárban szereplő gondolat). A szent sátort kísérőkről van szó. Akik kísérik, azoknál feltétel a belső tisztaság. Ezek képezik Jahve népét.

7-10. vsz: A dicsőség királyának bevonulása. A Szent Sátorral Jahve is bevonult a szent hegyre, Jeruzsálembe. A „Mindenség Ura” erős, hatalmas népét győzelemre viszi.

Jahve ceba’ot: Seregek ura. Jahve a harci Isten, aki minden sereget legyőz. Ez a kép található a kifejezés mögött, pedig ennél többről szól. Nem a harci Istenről, hanem a Mindenség Urát fejezi ki az író (I.Mózes 2:1).

Kapu: A város kapuról van szó.

A hét első napján használták liturgikus elemként.

Napi gondolat:

„Ti kapuk emeljétek fel fejeiteket” (zsoltárok 24:7)

Jeruzsálembe elöl viszik a Szent Sátort, utána megy a tömeg. A kapuk megnyílnak Isten jelenlétére és az azt követő sokaságnak. Kérdés, ki állhat meg a szent hegyen? Ki maradhat meg ott? Be lehet menni, de a megmaradás a hangsúly!

A válasz, aki a szívében, belsejében tiszta, aki Isten népe. Jézus Krisztus ezért halt meg a kereszten, hogy megtisztítson minket a bűneinktől. Ezzel leszünk tiszták. Ámen.

Imádság:

Újjászületést adó Megváltó Úr Jézus Krisztus! Köszönjük a Te teremtő hatalmadat. Köszönjük, hogy Te egyben gondviselő Urunk is vagy.

Adj erőt a kereszt lábaihoz való leboruláshoz, add nekünk a Te kegyelmedet, melyből az újjászületés csodáját élhetjük át. Ámen

-------------------------------------------------------------

NOVEMBER 26. A világot vagy Istent szeressük? 1János 2,12–17 Az újabb idők veszedelme, hogy a gyülekezetekben a nemzedékek elkülönülnek egymástól. Bár a szentíró gyermekeket, ifjakat és apákat szólít meg, de látszik, hogy szoros egységben tudja őket. Példáját követve fáradozzunk mi is a nemzedékek Krisztusban megvalósuló egységéért! Közösségünk alapja az Atya iránti szeretet. Ha közelebb törekszünk hozzá, akkor közelebb kerülünk egymáshoz is. Az Úrral és az egymással való közösség rajongó értelmezése teljes bezárkózáshoz vezethet, emiatt nem tudnak környezetükre hatni az egyébként hittől és szeretettől áthatott evangéliumi közösségek. Az elhatárolódást gyakran a 15. verssel indokolják: „ne szeressétek a világot...” Mit értsünk a világon? Nem az embervilágot, mert azt Isten szereti (Jn 3,16), nem a teremtett világot, melyről számos elismerő szó található a Bibliában, hanem az Istennel és az ő igazságaival szembefordult világot. Ha ez utóbbi- tól megőrizzük magunkat (akár a Potifárné csábításának ellenálló József), akkor hálával élvezhetjük a természeti világ értékeit, és képesek leszünk az embervilág testi javának és lelki javának munkálására is. Uram, őrizz meg a világtól, és tégy áldássá a világban!  Törvényszegő törvényismerők Jeremiás 5,1–6 A legjobb törvények is hatástalanokká lesznek, ha hivatott ismerőik meg- szegik. Az átlagemberek ugyanis így okoskodnak: „Ők sokkal jobban ismerik a szabályokat, mint mi, ha mégis túlteszik magukat rajtuk, mennyivel inkább megtehetjük ezt mi, akik e dolgokban járatlanok vagyunk.” Az Úr elvárta volna, hogy Jeruzsálem vezetői élen járjanak a jó rend szabályainak betartásában, bűnbánatra hívó szavának elfogadásában. Ezt várja ma is az Örökkévaló Isten a gyülekezetek vezetőitől, mindazoktól, akiknek véleményformáló szerep jutott a hívők közösségében. Ha egy gyülekezetben rosszul mennek a dolgok, mielőtt bárki mást bűnbakká tennének, tartsanak szigorú önvizsgálatot és bűnbánatot a gyülekezet vezetői, mert rendszerint az ő körükből indul ki minden! A jó is, de sajnos a rossz is. Aki szolgálatot végez a gyülekezetben, vegye szívére a kedves ének biz- tatását: „Kövesd mindig a jó Pásztort, Légy szelíd és türelmes! Kérj sok erőt, bátorságot, Így lesz élted győzelmes!”  Imádkozzunk gyülekezetünk, egyházunk elöljáróiért, hogy Isten akaratának példamutató cselekvői és képviselői lehessenek körünkben!

Győzelmek 1Krónikák 18

Dávid megverte ellenségeit, és az eltulajdonított zsákmányt az Úrnak

szentelte. Sem előtte, sem utána nem volt még egy ilyen győztes hadvezér Izrael

történetében. De miben is rejlett sikerének titka? Úgy gondolom, hogy

ennek több magyarázata is van, melyek közül kiemelhetjük a hit mérhetetlenül

fontos szerepét. Ha Dávid nem hitt volna, akkor nem, mert volna. Ha nem

mert volna, akkor nem is győzte volna le ellenségeit. De ő hitt, és a filiszteusokkal

kezdve, ellenségeit egymás után megverte. A Zsid 11, 33 szerint még

sokan követték Dávid példáját: „Ezek hit által országokat győztek le.” Az Úr

népének ma is harcolni kell! A Szentírás azt mondja, hogy az Úré a föld és annak

teljessége. Nem nukleáris fegyverekkel, hanem elsősorban imádsággal

tudjuk a sátántól visszaszerezni az általa bitorolt területeket. A bel- és külmisszió

nem más, mint honfoglalás. Ameddig országunkban fehér foltok

vannak, amelyek az evangéliumi gyülekezetek hiányáról beszélnek, addig

nem ülhetünk tétlen, hanem harcolnunk kell. Ha nem tesszük, akkor az ellenség

fog végezni velünk. Ez a harc életre-halálra megy. Istenünk, adj hitet,

hogy merjük vállalni a missziót még akkor is, ha kevesen vagyunk! Hiszen

nem a számok a döntőek! Vagy mégis?

---------------------------------------------

Ismétléssel rögzített igék 5Mózes 6,1–9

A gyermekkorban rögzített aranymondások ma is elevenen élnek a szívünkben,

mert amikor azokat tanultuk, a memóriánkban még sok üres hely

volt. Egy idő után úgy tűnik, hogy telítődik a „tárolóegység”, vagy legalábbis

sokkal nehezebben megy a rögzítés, mint gyermekkorban. Tanítsuk gyermekeinket

naponta Isten igéjére, hogy ezzel legyen telítve a szívük és gondolatviláguk!

A jól látható helyeken felbukkanó igeversek olyanok, mint a

választások előtti óriásplakátok. Felhívják a figyelmünket, és tartalmuk bevésődik

a lelkünkbe. Tegyünk egy rövid szemlét a lakásunkban! Mivel vannak

tele a falak? Kinek a képei vagy milyen mondások függnek a falakon, és

milyen hatást fejtenek ki ránk? Fel lehet-e ismerni a hívő ember otthonát

anélkül, hogy tudnánk, ki lakik ott? Végül, álljunk tükör elé! Ha magunkat

látjuk, kiábrázolódik-e bennünk a Krisztus? Milyen ékszereink vannak, és

azok milyen célt szolgálnak? Könyörögjünk, hogy az Úr adjon kegyelmet a

megtérésre, és vállaljuk az ige áldást hozó jelenlétét az életünkben!

Szakadások és rések...

Ki kell álljuk a kísértések sorát,

Meg kell vívjuk a szellemi csatát.

A kísértés okozta vereségek

Olyanok, mint várfalon a rések,

Melyeket ha nem tömnek be,

Egyre nagyobb rés lesz belőle.

Ilyenek a megbomlott kapcsolatok,

Mely a felek közt tátongó űrt okoz.

Mint az elintézetlen ügyek,

Idővel csak felgyülemlenek.

Hozzátartozik a lelki karbantartáshoz,

Hogy elrendezzük, amiket a bűn okoz.

A haragot, a félreértést,

A sértődöttséget, a neheztelést.

Mert mit sem ér az áldozat,

Ha panasz árnyékolja be, és rosszkapcsolat.

Legyen békés minden kapcsolatunk,

Ami rajtunk múlik, arra legyen gondunk.

Amiről meg nem tehetünk,

Isten elvégzi helyettünk.

Vajdai Zita, 2011.01.11.

-------------------------------------------------

Amint vagyok, sok bűn alatt, De mert hallám hívó szavad,

S mert értem áldozád magad, Fogadj el, Jézusom!

2. Amint vagyok, így bűnösen, Megyek Tehozzád megtörten,

Te megtisztíthatsz teljesen: Fogadj el, Jézusom!

3. Amint vagyok, bár gyötrelem S kétség rágódik lelkemen,

Kívül sok harc, bent félelem: Fogadj el, Jézusom!

4. Amint vagyok, vak és szegény, Hogy kincset leljek Benned én,

S derüljön éjszakámra fény: Fogadj el, Jézusom!

5. Amint vagyok, nincs semmi gát, Kegyelmed mit ne törne át;

Hadd bízza lelkem Rád magát: Fogadj el, Jézusom!

6. Amint vagyok, e földön lent, Add megtudnom, hogy mit jelent

Kegyelmed most és egykor fent: Fogadj el, Jézusom!

A ki nem mondott szó

A ki nem mondott szó is lehet romboló,

A rendezetlen ügyek halogatása is ártó,

Mert a neheztelés bántja a lelket

Mindaddig, míg feloldozást nyerhet.

Ne hordozzunk lelkiterheket magunkba’,

Mert azokat az idő csak felduzzasztja.

Maguktól a dolgok nem oldódnak meg,

Meg kell tenni mindent, amit lehet.

Ha érzed, hogy megbántottál mást,

Valakinek lelki kárt okoztál,

Ne számíts arra, hogy elfeledi,

Csak te tudod: neked kell helyrehozni!

A ki nem mondott szó is lehet bántó,

Mint a veszekedés, épp olyan ártó.

Mert poshadása izgatja a lelket,

A test a lélekkel együtt szenved.

Ha más bántott meg téged,

Ugyanez a helyzet, azonos a képlet.

Amíg tiszta szívből meg nem bocsátasz,

Addig a lelked csüggedt és fáradt,

Mert a sérelem miatt őrlődik,

Ami az énképre kivetítődik.

Ez az áldatlan állapot ártó.

Légy készséges és megbocsátó!

Úgy is, ha nem kérnek bocsánatot,

Ha nem ismerik el, hogy sérelmed jogos,

Ha hiába várod a ki nem mondott szót:

Előlegezd meg, és légy megbocsátó!

Mert a bűnbocsánatnak az a feltétele,

Az Úrtól tanult imádság ezt tárja előnkbe.

Amiképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétőknek,

Isten nekünk is, akképpen bocsát meg!

Vajdai Zita, 2010.11.01.

A szabadulás titka

A bűnteher lelki súlyként nyomaszt;

Nyugtalanító, bús gondolat.

De Isten hű és igaz,

Hogy megbocsásson, ha megvallottad,

Megbántad mélyen, és elhagytad.

A bűn beépül a tudatba.

Az emlékezés előhozza,

A lelket terheli, nyomasztja,

Szabadságától a lelket megfosztja.

Olyan, mint egy lelki kaloda.

Nem segít, csak a lélek harca,

Ha felbukkan a bűn arca,

És a képedbe vigyorog,

Kísért, mint a fantomod...

Rád-telepszik, ha hagyod!

Szilárd hittel verd vissza,

Tudatosítsd, hogy meg van bocsátva.

Ha Istennel a bűnt rendezted,

Arra törekedj, hogy feledjed,

Isten sem emlékszik róla meg.

Jézus minden bűnt elhordozott,

A Golgotán értünk áldozott,

Életével fizetett érte,

Hogy bűneink vettessenek a feledés tengerébe –

Ki bűnbánattal kéri, Jézus nevébe.

Ne saját érzésedre hagyatkozzál,

Hanem Isten ígéretére támaszkodjál.

A bűn ellen a harcot vedd fel naponta,

Előre nézz, ne tekints vissza,

Ez a szabadulás titka!

Vajdai Zita, 2010.07.23

-----------------------------------------------------

Ismételt figyelmeztetés és ennek okai Efézus 6,13; 2Péter 1,3–15

A figyelmeztetés mindig jókor jön. Ma is szükséges meghallani és megfogadni

az apostoli tanácsot: „vegyétek fel az Isten fegyverzetét”. Az élet sokszor

elvárja tőlünk, hogy egy-egy közegben a megfelelő öltözetben jelenjünk meg.

Egy vegyi anyagokat előállító üzemben nem sétálhatunk akárhogyan, hétköznapi

ruhában. Speciális öltözet, védőruha, védőmaszk, csak hogy egy néhányat

említsünk, amelyekre szükségünk van ahhoz, hogy biztonságban

közlekedhessünk és dolgozhassunk. Ezek nélkül veszélyben van az életünk.

Hát még mennyire igaz ez a hitéletünkre nézve! Ha nem vagyunk kellőképpen

felvértezve hittel, ismerettel és más lelki fegyverekkel, akkor a világ mérgező

molekulái felszívódnak testünkben, és hamarosan beáll a lelki halál. Tulajdonképpen

a gonosz kívánságoknak teret engedő hívőben pillanatokon

belül lebénul az ideg- vagy az izomrendszer, és így az addig buzgó és lelkiismeretében

érzékeny keresztyén elveszíti józan ítélőképességét, rugalmasságát.

Tétlen, terméketlen, vak, rövidlátó és feledékeny mindaz, aki a figyelmeztetést

nem veszi komolyan. Ezek ellentéte is igaz: tevékeny, termékeny,

éber, széles látókörű és visszaemlékező az az ember, aki igyekszik elhívatását

és kiválasztását megerősíteni.

Kiválasztásunknak azt a célt kell szolgálnia, hogy szentek és feddhetetlenek

legyünk (Ef 1,4) az Istennel való közösségben, és magasztaljuk az ő dicsőséges

kegyelmét (Ef 1,6.12). Az apostol feladatának tekinti, hogy ébresztgesse,

sürgesse és emlékeztesse a testvéreket. Mi komolyan vesszük-e az

apostoli figyelmeztetést? Ne várjuk, hogy mindig csak minket biztassanak és

figyelmeztessenek, hanem álljunk a helyünkre, hogy az őrállói szolgálatban

mi is kivehessük a részünket! Csak akkor vagyunk képesek másoknak segíteni,

ha mi már megtanultuk a leckét. Ha kellőképpen fel vagyunk vértezve,

akkor az ellenség tüzes nyilai nem ártanak nekünk, miközben mások sebeit

kötözzük.

Úr Jézus, segíts, hogy felölthessük magunkra a teljes lelki fegyverzetet, és

készek legyünk segíteni, hogy mindannyian megállhassunk, és majd tőled

koronát kapjunk! Ámen.

----------------------------------------

Mit építsünk? 1Krónikák 17,1–15

Tizenéves voltam, amikor gyülekezetünk imaházépítésbe kezdett Zilahon.

A régit a kommunista hatalom elbontatta, mivel úgy találta, hogy nem

illik a városképbe. A régi ellenség, az ősi kígyó akkor is támadta az Úr népét,

mint ahogy napjainkban is. Soha nem felejtem el azt a lelkesedést és munkakedvet,

amely akkor a gyülekezet tagjait jellemezte! Mindenki csinált valamit,

és mindenki igyekezett aktív lenni, hogy az új imaház, amely nagyobb is

lett jóval a réginél, felépülhessen. Akkor az egy közös cél mindenkit összefogott,

és a legelső és legfontosabb volt mindannyiunk életében. Ma is épülnek

imaházak, ám nem biztos, hogy hasonló lelkesedéssel és önzetlen munkával.

Sokszor saját lakásunk felépítése elsőbbséget élvez az Úr háza építésével

szemben. Jól van ez így? Dávid is hamarabb felépítette saját palotáját, mint

ahogy nekifogott volna az Úr hajlékának. Isten ezt elnézte neki, de vajon ha

mi így teszünk, marad-e energiánk felépíteni az Úr házát? Tegyünk most félre

minden egyéni érdeket, és építsük fel az Úr házát, ha még nem épült fel

abban a helységben, ahol élünk! Nem azt kell kérdezni, hogy mit építsünk,

hiszen Isten akarata az, hogy úgy a lelki, mint a földi templom felépüljön az

ő dicsőségére.