2010. november 30., kedd

bizonyság


Advent 2. Vasárnapja                                                                                                       Evangélium Lk. 3,1-6. „Tiberius császár uralkodásának tizenötödik esztendejében történt: Poncius Pilátus volt Júdea helytartója, Galileának Heródes volt a negyedes fejedelme, testvére, Fülöp meg Itureának és Trachonitisz tartományának, Liziniász pedig Abilinának volt e negyedes fejedelme. Annás és Kaifás főpapok idejében az Úr szózatot intézett Jánoshoz, Zakariás fiához a pusztában. S ő bejárta a Jordán egész vidékét, hirdette a bűnbánat keresztségét a bűnök bocsánatára, ahogy meg van írva Izajás próféta beszédeinek könyvében: A pusztában kiáltónak ez a szava: Készítsétek az Úr útját, egyengessétek ösvényeit. A völgyeket töltsétek fel, a hegyeket, halmokat hordjátok el. Ami görbe, legyen egyenessé, a göröngyös változzék sima úttá, és minden ember meglátja az Isten üdvösségét.”                                                                                              Egyengessétek az Úr útját! - Keresztelő János a szívünkben lévő magatartás kialakítására szólít. Ez egy egyenesség, amely képessé tesz minket a keskeny ösvényen megmaradni. Keskeny ösvény vezet föl az Úr hegyére, és ezért nem cipelhetünk magunkkal felesleges dolgokat. Az életünkben lévő halmok lehetnek nagyon felesleges ragaszkodások, amelyek elnehezítenek és kibillentenek a keskeny ösvényen. Egyengessük ezeket. Engedjük el, ami a széles útra terel, és azt tartsuk meg, ami segít kapaszkodni.                                                                                  -                ,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,,-,-,-,-,-                                                                 Mit jelentett Karácsony? Mit üzent a betlehemi Gyermek nekem?
Megpróbálok visszaemlékezni, s talán nem jut eszembe semmi, főleg az nem, amit azóta folyamatosan, naponta kellett volna tennem. A többi ünnep mennyire emelte fel szívemet? Hónapok múlva él még bennem a Felfeszített szenvedése? Pedig az is értem volt. Él a Feltámadott győzelme fölötti örömöm? Allelujázok Vele naponta                                                             
-                         ,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,,--,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-                                                                                                                                                                         Az egyházi év Isten szeretetének nem játéka, hanem valósága. Ha kezembe veszem a Szentírás megfelelő részét, ha imával készítem ünneplőbe lelkemet az ünnepre, ha kis pénzemből tudok áldozatot hozni szeretetből, ha időmből mind többet nyújtok Neki és az Őt jelenben itt képviselő embertestvéreimnek, milyen csodás mondanivalója, vigasza, reményt keltése lesz majd számomra és családi-, ifjúsági-, vallási-közösségem számára a jól előkészített és várt ünnepnek.
Állj meg és nézz szemébe! Lépésben sétálva, ütemesen rohanva, szamáron baktatva, kocsin, szánkón haladva, lovon ügetve, vágtázva, kerékpáron, motorkerékpáron, Trabanton, Mercédeszen, 50-nel, 200-zal, száguldó vonatokon, vitorlázón, Boeingon versenyt repülve az idővel, űrhajón az űrben ... Gyorsan, gyorsan, nem számít az erdő, a virág, a madár dala, a legelő állat, a teremtett világ ezer szépsége, sőt a másik ember sem, akkor sem ha szép, vagy éhes, ha gyermek, vagy öreg. Pontot se tettem, hogy érezhető legyen a mi, mai rohanó tempónk. Gépek diktálják a munkánk ütemét, felhasznált száz és száz könyv felsorolt címe a diploma értékét, kapcsolat sorozatokkal mérik az u. n. szerelmet. Legalább két munkahely kellene a megélhetéshez, öt-hat fizetés az igényeinkhez. Fáradtak vagyunk, kiégettek. Élünk, de nem tudjuk minek, mi a célja életünknek. Már kedélyvilágunk sem változik, ha a borús ég után végre kisüt a nap. Nincs már semmi érték számunkra. Élet, lélek, Isten, templom, világnézet, erkölcs, becsület, önzetlenség, szeretet, e szavaknak már nincs visszhangja bennünk. Házasság, gyermek, nem a boldogságunk előidézői. Még jó, hogy van válás, meg abortusz. Szülő meg nagyszülő talán csak nem várja el, hogy velük is törődjünk?! Kétezer évvel ezelőtt is baj volt az értékekkel. Nem volt érték a betlehemi Gyermek, se a főpapoknak, se az írástudóknak, se a jeruzsálemi népnek, s a királynak is csak annyira, hogy miként tudja eltenni még időben láb alól. Mária csendes, van ideje kisfia részére. József csendes mindent megtesz és elvisel a kicsiért. Pásztorok figyelik a természetet, az állataikat és az eget: mennek is, sőt szegénységükből szeretet ajándék is kitelik. Pogányok jönnek hódolni, volt idejük megfigyelni a csillagokat. Rohanó, érték vesztett fiatalok, emberek! Álljatok meg a jászol-szegénységében fekvő Gyermek előtt. Nézzetek szemébe. E szempár dalolja: Atyám jövök, hogy teljesítsem akaratodat! Boldog, mert szeret és értünk jött, hogy értünk áldozza életét. Egyik szeme szívembe kiáltja: Nézd, hogy szeret az Atya téged, érted küldött e világba, hát láss! A másik szeme csendes könnycseppel jelzi, annyira szeretlek, hogy a kereszten halok meg érted!!! Állj meg és nézz szemébe! Biztos megérted, hogy miért élt Ő és hogy élj te!

2010. november 27., szombat

bizonyság

    Adventi köszöntő

Harmatozzatok ti Égi magasok.
Mindenki lelkét, tisztára mossátok!
Legyen minden ember, szíve hófehér,
Így majd a szeretet mindenkit elér.

Földön az emberek békében élhetnek,
A tiszta lelkek hozzád igyekeznek.
Én édes Istenem, legyél mindig velünk,
Így a Szent lelked, mindig érezhetjük.

Add Uram békédet és tiszta szívedet,
Hogy az emberek közt szeretet legyen.
Hogyha reánk nézel, örömöd leljed,
Minden ember boldogan élhessen.

A szeretet szárnyán repülni veled,
Így a mi életünk boldogabb lehet.
Te hozzád Istenem, én felsóhajtok,
Imádkozom, és nyugalmat kapok.

Adventnek ünnepén téged köszöntelek,
Szűzanyám, hogy fiad megszülessen.
A szép zöld fenyőfák ontják illatukat,
Az emberek várják, megváltójukat.


Valami jobbat ?
Egy ateista istentagadó propaganda anyagból iratokat küldött egy hitben élő fiatalnak. Javasolta azok elolvasását, s kérte, adjon véleményt arról, hogy azok mennyivel értékesebbek és kiválóbbak a Bibliánál.
A fiatalember ezt válaszolta:
Ha ön valami jobbat tud a Hegyi Beszédnél;
Szebb történetet ismer a tékozló fiú hazatérésénél;
Meghatóbbat tud az irgalmas samaritánus tetteinek leírásánál;
Vagy erkölcsileg színvonalasabbat a Tízparancsolat rendelkezéseinél;
Vigasztalóbbat a 23. zsoltár sorainál;
Továbbá, ha tud valamit, ami az Isten szeretetét kinyilatkoztatja, az Ő kegyelmét az emberi szívhez megnyerőbben eljuttatja;
Ha ismer valamit, ami az ember földi életét boldogabbá teheti, mint a Krisztus váltsághalálának elfogadása;
Ha ismerete van olyasvalamiről, ami biztosíték arra, hogy az örökkévalóságot a mennyországon kívül dicsőségesebben lehet eltölteni…
akkor küldje el mindezeket nekem… a lehető leggyorsabban.
Herold

2010. november 26., péntek

bizonyság


A Bibia azt mondja :
„MEGISMERTETED VELEM AZ ÉLET ÚTJÁT, TELJES ÖRÖM VAN TENÁLAD…”
                                                     Zsoltárok 16,11
Alfred Souza mondta:
Sokáig abban a hitben éltem, hogy a valódi, igazi életem még csak most fog elkezdődni, és az ehhez vezető úton mindig voltak megoldásra váró akadályok: gúnyos „meg nem értettség”, időigényes tennivalók, még nem törlesztett kölcsönök… Aztán kezdődik a valódi élet !
Végül megértettem, hogy ezek az "akadályok" a Valódi élet. Ha ily módon elfogadjuk a dolgokat, az segít megérteni, hogy nincs egy olyan módszer, ami a boldogsághoz elvezet, mert a módszer maga a boldogság.
Következésképpen élvezzük ki az élet minden pillanatát és élvezzük még annál is jobban, ha megoszthatjuk egy számunkra kedves emberrel a ritka pillanatokat és emlékezzünk rá, hogy az idő nem vár senkire…
… és akkor biztosan nem fogunk arra várni, hogy
- majd ha vége lesz az iskolának,
- majd ha elkezdődik az iskola,
- majd ha lefogyok 5 kg-ot,
- majd ha sikerül felszedni 5 kg-ot,
- majd ha gyermekem lesz,
- majd ha végre kirepülnek a gyerekek,
- majd ha dolgozni fogok,
- majd ha végre nyugdíjba megyek,
- majd ha férjhez megyek...

- Nem várjuk a péntek estét,
- a vasárnap reggelt,
- az autócserét,
- a házvásárlást.
- Sem a tavaszt, a nyarat, az őszt, a telet,
- sem az élet végét…

… hanem eldöntjük magunkban, hogy nincs az életben jobb pillanat a boldogságot "elkezdeni" , mint ez a pillanat. Az életöröm és a boldogság nem úti célok, hanem maga az utazás.

NÉHÁNY ÖTLET MÁRA:
- DOLGOZZ ÚGY, mintha nem lenne szükséged pénzre…
- SZERESS úgy, mintha nem fájna a csalódás…
EGY GYERTYA NEM VESZÍT SEMMIT,
HA MEGGYÚJT EGY MÁSIKAT!
Ezek a mondatok egyszerűek, maguktól értetődőek és nincs nagy jelentőségük, de néha-néha nem árt elolvasni őket, ha egyébként tisztában is vagyunk mindezzel. Gyakran túlságosan elmerülünk abban, amit csinálunk... és közben elfelejtjük, miért is csináljuk…
„ A lámpást … azért gyújtják meg… hogy a lámpatartóra tegyék,
és akkor világít mindenkinek…
Úgy ragyogjon a ti világosságotok az emberek előtt,
hogy lássák jó cselekedeteiteket,
és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat."
Máté 5,15-16

2010. november 25., csütörtök

bizonyság


Miatyánk  Máté 6,9-13
-Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy...
-Igen?
-Kérlek, ne zavarj, imádkozom.
-De te megszólítottál!
-Én téged szólítottalak? Biztos, hogy nem! Csak imádkozom:                                           
   Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy...
-Újra megszólítottál.
-Mit csináltam?
-Megszólítottál. Azt mondtad: Mi atyánk, aki a mennyekben vagy. És itt vagyok. Mit akarsz?
-Ezt nem gondoltam komolyan. Csak elkezdtem mondani a reggeli imádságomat. Minden reggel elmondom a "Miatyánk"-ot. Ezután mindig jól érzem magam. Olyan érzés ez, mintha elvégeztem volna a kötelességemet.
-Jó, akkor mondd tovább!
-Szenteltessék meg a Te neved!
-Egy pillanat. Mire gondolsz?
-Ez azt jelenti, azt jelenti... Ó, édes Istenem, nem tudom, mit jelent! Honnan is tudnám? Ez egyszerűen az imához tartozik. Különben mit is jelent ez?
-Tiszteletet, szentséget, mindenek felett dicséretet és csodálatot.
-Jól hangzik. Eddig sohasem gondoltam erre.                                                               
  Jöjjön el a Te országod, legyen meg a Te akaratod, amint a mennyben úgy itt a földön is.
-Komolyan gondoltad?
-Természetesen, miért ne?
-És mit tettél ennek érdekében?
-Ennek érdekében? Semmit, úgy hiszem. Sokszor gondolkozom, milyen szép lenne, ha Te itt lent mindent a kezedbe vennél úgy, ahogyan azt ott fent teszed.
-Te talán nem vagy a kezemben?
-Igen..., járok a gyülekezetbe...
-Nem ezt kérdeztem. Hogyan állsz heveskedéseiddel, a türelmeddel? Ezekkel mindig gondod van, nem? És hogyan gazdálkodsz a pénzeddel? Mindig minden csak neked kell? Milyen könyveket olvasol? Mit nézel a tévében?
-Ne mondd ezt nekem! vagyok én is olyan jó, mint mások a gyülekezetünkben.
-Bocsánat, azt hittem, hogy azt kéred, legyen meg az akaratom. Ha ezt tényleg így gondolod, akkor csiszolnom kell rajtad, és e szerint cselekednem.
-Igen, természetesen. Tudom, vannak problémáim. Miután emlékeztetsz, eszembe jut egy pár dolog.
-Nekem is.
-Eddig ezeken nem sokat gondolkoztam, de azért szívesen megszabadulnék tőlük. Őszintén szólva, szívesen lennék szabad.
-Jó. Most, hogy előbbre jutottunk, dolgozzunk együtt! Biztosan lesznek győzelmeink, és büszke lehetek majd rád.
-Igen, Uram, de nekem még be kell fejeznem ezt az imádságot. Ma ez sokkal több időt vesz igénybe, mint általában szokott.                                                       
Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma!
-A kenyered megvan! Csak segítene, ha az evésben is mértékes lennél!
-Ez már mindig így lesz? Kritizálsz? Csak teljesítem vallásos kötelességemet, és egyszer csak úgy hirtelen megszólítasz, és a gyengeségeimre emlékeztetsz!
-Az imádság veszélyes dolog. Azzal hozzám fordulsz. Kérdéseket teszel fel. Ezáltal teljesen más ember lehetsz. Inkább szeretném nyomatékosabbá tenni, hogy tarts ki az imádságban! És hogy van tovább?
-...Merjem tovább mondani?
-Mit nem mersz elmondani? Mitől félsz?
-Már most tudom, mit fogsz válaszolni.
-Előbb azért csak folytasd!
-Bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsájtunk az ellenünk vétkezőknek!
-Mi van a szomszéddal?
-Tudtam, hogy ezzel fogsz jönni! De hát a szomszéd hazugságokat mondott rólam, és emiatt mások a családomról pletykálnak. Még a pénzt sem adta meg, amivel tartozik. Megesküdtem, hogy ezt nem hagyom annyiban!
-Akkor mit jelent a te imádságod?
-Nem gondolom komolyan.
-Legalább őszinte vagy. De jónak találod azt, hogy másokra haragszol?
-Nem de talán akkor jobban leszek, ha a bosszúm betelt. Azt fogja legalább kívánni, hogy sohase legyen a közelünkben.
-Számodra ez nem lesz jobb, hanem rosszabb. A bosszú ugyanis nem tesz boldoggá. Gondold meg, mennyire boldogtalan vagy most. De én mindent megváltoztathatok.
-Meg tudnád tenni? De hogyan?
-Bocsáss meg a szomszédodnak, hiszen én is megbocsátok neked. A szomszédodnak is le kell rendeznie a gyűlöletét, a bűneit. De te szabad leszel, ha megbocsátasz, és a szívedben békesség lesz.
-Ó, igazad van! Neked mindig igazad van! Belátom, fontosabb, hogy veled való kapcsolatom rendben legyen, mint a bosszúvágyam a szomszédommal szemben. De... ...Na, jó. Megbocsátok. Segíts neki is, hogy megtalálja a helyes utat, Uram! Ha most őrá gondolok, nyomorúságosan érezheti magát, mint mindenki, aki állandóan rosszat tesz másoknak. Kérlek, mutasd meg neki is valamilyen módon a szabadulást!
-Na látod! Így talán nem sokkal jobb? És hogy vagy most?
-Tulajdonképpen egészen jól. Azt hiszem, ha ma este lefekszem, ez lesz az első alkalom, hogy nem leszek olyan rettenetesen túlfeszített, mint eddig. Talán még jobban is fogok aludni.
-Még nem fejezted be az imádságodat.
-Igen, igazad van.                                                                                                              
  És ne vigy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól!
-Jó, akkor ezt is megteszem. De kerülj minden olyan dolgot, ami kísértésbe vihet!
-Mire gondolsz?
-Ne kapcsold be a tévét, mielőtt át nem gondolod, mit akarsz megnézni, és érdemes-e? Gondold át, hogyan osztod be az idődet, kikkel barátkozol, miről beszélgettek! Gondolkozz el azon, mi az, ami számodra becses és értékes az életben! Mindenekelőtt arra kérlak, ne csak a szükség idején fordulj hozzám!
-Az utolsó mondatot nem értettem.
-De hát ezt olyan sokszor megteszed! Valahogy belekerülsz a nehézségekbe vagy egy rossz helyzetbe, és akkor hozzám szaladsz és ezt mondod: "Uram, kérlek, segíts ki ebből, soha többé nem csinálok ilyet." Emlékszel ezekre?
-Igen, Uram. Szégyellem magam, sajnálom.
-Mindig megőríztelek. De te megtartottad az ígéreteid?
-Nem, legtöbb esetben nem. Eddig mindig azt hittem, meg tudom tenni azt, amit akarok, ha a "Miatyánk"-ot elmondom. Például ezt a mai beszélgetést veled nem terveztem.
-És hogyan folytatódik az ima?
-Tied az ország, a hatalom és a dicsőség, mindörökké. Ámen.
-Tudod, milyen dicsőség lehetne ez? Minek örülnék igazán?
-Nem, de szívesen megtudnám. Örömet szeretnék szerezni neked. Egyre inkább kezdem érteni, milyen dicsőség lenne, ha valóban követnélek.
-Ezzel már a kérdésedet meg is válaszoltad.
-Valóban?
-Igen, számomra a dicsőség azt jelenti, hogyha a hozzád hasonló emberek valóban szeretnek engem. Jó lenne, ha látnák, hogy a kapcsolat köztünk helyreállt. Miután egyes bűneidet megbeszéltük, és ezek már nem zavarnak bennünket, csodálkozni fogsz, hogy mit fogunk tenni közösen.
-Uram, engedd meg, hogy megláthassam, mit tudunk együtt megvalósítani!
-Majd meglátod, ezt át fogod élni!
-Köszönöm!

2010. november 23., kedd

bizonyság

Nem az a fontos...

Nem az a fontos, hogy boldogok legyünk, hanem, hogy másokat boldoggá tegyünk.
Nem az a fontos, hogy minket szeressenek, hanem, hogy mi szeressünk másokat és áldássá legyünk számukra.
Nem az a fontos, hogy mi érvényesüljünk, hanem, hogy önmagunkat megtagadjuk.
Nem az a fontos, hogy megtaláljuk életünket, hanem, hogy mi teljesítsük az Ő akaratát.
Nem az a fontos, hogy sokáig éljünk, hanem, hogy életünk megtalálja igazi tartalmát.
Nem az a fontos, hogy mit gondolnak és mondanak az emberek rólunk, hanem az hogy mik vagyunk Isten előtt.
Nem az a fontos, hogy mik vagyunk, hanem, hogy milyenek vagyunk.
Nem az a fontos, hogy sok mindent tudjunk, hanem az, hogy amit tudunk, azt cselekedetekre váltsuk át.
Nem az a fontos, hogy a szenvedést elkerüljük, hanem, hogy a szenvedés elérje bennünk a célját.
Nem az a fontos, hogy mikor halunk meg, hanem, hogy készek vagyunk-e Isten elé állni.
-,-,---,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-
"Jól csak a szívével lát az ember,
ami igazán lényeges
az a szemnek láthatatlan"
(Saint-Exupéry)
-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-
"A lehetetlent is
Szabad lesz remélni!
Meglátod, hogy milyen
Érdekes lesz élni."
(Szép Ernő)
-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,
"Nehéz, vagy könnyű? Beleroskadok?
Csak annyit érek, amennyit vállalok,
Mert szívemben a jövőt hordozom,
és alkuba már nem bocsátkozom!"
(Tamási László)
-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-
"Előre, föl, miénk az élet,
A széles földnek kerekén
Szemünkben csillog az ígéret
És bennünk ring a jó remény!"
(Tóth Árpád)
-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,
"Fény vagy te is, lobogj hát,
Melegíts és égess,
Hinned kell, hogy a világ
Teveled is ékes."
(Tóth Árpád)
-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,
"És érezzék egy kézfogásról rólad,
hogy jót akarsz és te is tiszta, s jó vagy
Egy tekintetük elhitesse, véled
Szép dolgokért élsz, és érdemes élned."
(Váci Mihály)
-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-
"Nem elég jóra vágyni:
a jót akarni kell!
És nem elég akarni:
de tenni, tenni kell."
(Váci Mihály)

2010. november 21., vasárnap

bizonyság

Ősi tanítás :
Vehetsz házat, de otthont nem.
Vehetsz ágyat, de álmot nem.
Vehetsz órát, de időt nem.
Vehetsz könyvet, de tudást nem.
Vehetsz pozíciót, de tiszteletet nem.
Megfizetheted az orvost, de az egészséget nem.
Megveheted a lelket, de az életet nem.

Egy szép történet :

Két, súlyosan beteg ember feküdt ugyanazon kórteremben.

Egyikük minden nap délután felült az ágyban egy órácskára, hogy ezzel megmozgassa a szervezetét.
Az ágya a kórterem egyetlen ablakához  volt közel .
A másik beteg ember egész nap csak feküdt az ágyában,
a plafont bámulva.
Beszélgettek a családról, feleségről, gyerekekről, a katonakorukról,
a nyaralásaikról, ahogy az szokásos ilyen helyzetben.
Az az ember, aki az ablaknál feküdt, minden délután, amikor felült,
azzal töltötte az időt, hogy elkezdte közvetíteni a másiknak, mit lát az ablakon át a kinti világból.
A másik ágyon fekvő embert egy idő után szinte csak ezek a színes beszámolók tartották életben, már alig várta őket, ez volt minden változatosság az életében.
Az ablak egy kellemes, tavacskával díszített parkra nézett. Vadkacsák és hattyúk úszkáltak a tavon, és gyerekek játszottak távirányítós ékhajóikkal rajta.
Szerelmespárok üldögéltek a színes virágágyások mellett órákig, egymásba felejtkezve. Miközben az ablak melletti beteg kimerítő részletességgel írta le a kinti világot, a másik, folyton fekvő behunyta a szemét és maga elé képzelte a látványt.
Egy meleg délutánon az ablak melletti ember egy, a parkon átvonuló karneváli menetről beszélt.
Bár a folyton fekvő ember nem hallotta a zenészeket, maga elé képzelte őket a másik érzékletes leírása alapján.
A napok és hetek teltek.
Egy reggel a betegeket fürdetni készülő nővér az ablak melletti embert élettelenül találta az ágyában, mert az éjjel csendben elaludt örökre.
Elszomorodva hívta a személyzetet, hogy kivigyék az elhunytat.
Amint alkalom kínálkozott rá, a korábban a belső ágyon fekvő beteg kérte, hogy a másik ágyban fekhessen.
A nővér szívesen segített, kényelembe helyezve őt azon az ágyon, majd magára hagyta.
Lassan, fájdalmaktól gyötörve az ablak felé fordult az ember, és megdöbbenve látta: az ablak egy tűzfalra néz.
Megkérdezte a nővért, mi történhetett az eltávozott szobatárssal, hogy olyan szépnek festette le az ablakon túli világot.
A nővér elárulta, hogy az az ember vak volt, nem láthatta a falat sem. Valószínűleg csak bátorítani akarta Önt! - mondta a férfinak.
Tanulság: igazi boldogság boldogabbá tenni másokat, nem törődve saját helyzetünkkel.

--

2010. november 20., szombat

bizonyság


Meg van írva!
Egy hideg téli este kocsival hazafelé tartottunk egy alkalomról. A kocsival igen lassan haladtunk a csúszós út miatt. Egyszer megszólal az egyik fiatal: Miért nem taposol a gázra? Meg van írva "ha Isten velünk kicsoda ellenünk?". Mire feleszméltem volna, megszólalt egy másik fiatal a kocsiban: De az is meg van írva: "ne kísértsd az Urat, a te Istenedet! (bt)
Levél neked  :
Figyeltelek, ahogy ma reggel felkeltél, és reméltem, hogy beszélni fogsz hozzám, még ha csak egy pillanatra is, de megkérdeznéd a véleményemet, vagy megköszönnéd azt a jót, ami tegnap történt veled.
De észrevettem nagyon elfoglalt voltál. Egyszer egy ideig várnod kellet, 15 percig tétlenül üldögéltél. Aztán láttam, beszélni akarsz velem, de te e helyett telefonhoz rohantál, és felhívtad egy barátod, hogy megtárgyaljátok a legújabb pletykákat. Egész nap türelmesen néztelek. Végső soron azt hittem, több dolgod volt annál mintsem, hogy szakítani tudnál, volna rám egy kis időt. Észrevettem, hogy ebéd előtt körülnéztél. Talán kínosnak érezted, hogy hozzám szólj, ezért nem hajtottad meg fejed. Mikor három vagy négy asztallal odébb néztél, láttad, amint néhány barátod röviden beszél hozzám, mielőtt enni kezdet.
Te nem tetted.
Elmentél az Isten Házába, hallgattad a hozzád is intézett üzentemet.. Hallgattál ,mint oly sokan mások is. Voltak kik megszólaltak, de Te és mások nem indultak meg a szó kimondására, a köszönet nem hangzott el .                                                                         
Rendben. De még van idő, és remélem, hogy egyszer majd fogsz velem beszélni. Hazamentél. Úgy tűnt, sok dolgod van. Miután néhányat elvégeztél, bekapcsoltad a tévét. Te csak ülsz, és gondolatok nélkül nézed a műsort.
Ismét türelmesen vártam, míg tévézés közben megvacsoráltál, de most sem szoltál hozzám. Lefekvéskor, túl fáradtnak látszottál. Jó éjt kívántál a családodnak, majd bezuhantál az ágyba és pillanatok alatt el is elaludtál.
Ez érthető, mert talán fel sem tudod fogni, hogy én mindig ott vagyok melletted.
Türelmesebb vagyok, mint gondolnád.
Meg akarlak tanítani arra is, hogy légy türelmes másokkal. Nagyon szeretlek téged, és minden nap várok egy fejbólintásra, egy imára vagy a szíved hálatelt részére. Nagyon nehéz egyoldalúan beszélgetni. Nos, te ismét felkelsz és én újra várni, fogok rád a szeretettemmel. Remélem, ma szánsz rám egy kevés időt. Szerető Istened !!
Legyen szép a hétvégéd! 

2010. november 19., péntek

bizonyság

 "A Krisztussal való közösség, az emberi közösséget is befolyásolja." Herczeg Pál                   
 "A könyvre kiadott pénz látszólag kidobott pénz. Mint a vetőmag." Gárdonyi Géza                    
"Akik Krisztussal kapcsolatba kerültek, azok kapcsolata egymással szemben sem lehet akármilyen." Herczeg Pál                                                                                                               
 "Nem az az ébredés, hogy nagy dobveréssel kiözönlünk az utcára, hanem az, hogy nagy zokogással visszamegyünk a Golgotához.  Roy Hession                                                     
"Minden bűn annak a magrablása, amit Isten ránk bízott; hálátlan támadás az ő dicsősége és a világ rendje ellen."     Anselmus                                                                                                      
 "A bűnök a csüggedés talaján szaporodnak. Az egyik vétek könnyen a másikhoz vezet, és máris ördögi körbe keveredtél, míg meg nem érted: a múltadnak nem kell uralnia a jövődet." Erwin Lutzer                                                                                                                             
 "a Sátán nagyon jól tudja, hogy életünknek mely területeit nem rendeltük alá Istennek, és pontosan ezeken fog megkísérteni                                                                                                         
 "A bűn kezdete, az Istenbe való bizalom elvestése."                                                                       
  "Ha hiszel Krisztusban, de nem remélsz benne, nem is szereteted." Zwingli                                   
"Minél inkább telik el valaki az Istennel, annál kevésbé van eltelve önmagával." Zwinglil                                                                                               "Minél bensőségesebb az ismeretségem Istennel, annál szilárdabb alapon nyugszik békességem." C. H. Mackhintos
A kis Adorján álma                                                                           
Rendkívüli álma volt a kis Adorjánnak. Látta a menny gyönyörű kapuit és falait. A kapukon kívül állt a föld összegyűjtött népe. Otilde; maga is ott volt a nagy seregben. Ott volt édesapja, édesanyja és ott volt két testvére, Edit és Ernő. A menny kapujához közel, kezében egy nagy könyvvel angyal állt és szólította azok nevét, akik bemehetnek. Akinek a neve elhangzott, az otthagyta a tömeget és belépett a gyönyörű városba. Egyszer csak hallja, hogy édesanyja nevét kiáltják. Oda rohant Otilde is, megragadta anyja kezét, s kérte: - Ó, mama, hadd menjek veled én is! - Nem, édes fiam, te nem mehetsz be a mama nevén- mondta édesanyja. Neked várnod kell, s majd megtudod, hogy neved benn van-e a könyvben. Néhány perc múlva apja nevét hallotta. Őt is kérte, hogy vigye be magával.
Apja azonban fejét rázva felelte: - Nem, nagyon sajnálom fiam, de itt csak az mehet be, akinek a neve be van írva az Élet Könyvébe. Várnod kell, s majd kiderül, hogy ott van-e a te neved is. Adorján tehát várt. Nemsokára testvérének, Editnek a neve hangzott. Edit otthagyta két testvérét, s a nagy sokaságból belépett a dicső mennyei városba. Milyen elhagyatottnak érezte most már magát a kis Adorján. Szemében nagy könnycseppek jelentek meg. Azon töprengett, vajon az angyal kezében levő nagy Könyvben ott van-e az Otilde neve is? Egyszer csak kiáltja az angyal: - Barát Adorján! - Itt vagyok! Olyan hangon kiáltott, hogy felébredt rá. Nem csak Otilde ébredt fel, hanem a földszinten alvó édesanyja is fölébredt. Felkiáltott hozzá: - Mi van veled édes Adorjánom? -Jelentkeztem, mert a nevemet kiáltották- felelt vissza a fiú. A mennybe csak az léphet be, akinek a neve be van írva az Élet Könyvébe. Ott van-e a neved?! (Jelenések 21:27)

2010. november 17., szerda

bizonyság


 "Az igazán reménykedő nem abban bízik, hogy meglesz, amit ő akar, hanem Istenben bízik; és tudja, hogy az a jó, amit Ő ad, vagy megenged." Mócsy Imre                                              
"Istenem, adj derűt, hogy elfogadjam azt, amit nem tudok megváltoztatni. Bátorságot, hogy megváltoztassam azt, amit meg bírok változtatni, és bölcsességet, hogy fel tudjam ismerni, a kettő közötti különbséget." Marcus Aurelius                                                                             
 "Isten jóságából egy óra alatt nagyobb eredményt érünk el, mint a magunkéból, egész életünk folyamán"  Aranyszájú szent János                                                                                                   
"A Szent Szellem mindig arra a tényre helyezi a hangsúlyt, hogy a Jézus Krisztussal való személyes kapcsolatunk -más szavakkal, az, hogy ki Ő nekünk, és kik vagyunk mi neki-, megelőzi azt, amit Ő érte teszünk." Cor Bruins                                                                                    
"A Biblia visszatart a bűntől, a bűn visszatart a Bibliától." Anonymus                                     
"Minél bensőségesebb az ismeretségem Istennel, annál szilárdabb alapon nyugszik békességem." C.H. Macintoshos                                                       "Nem építhetünk egyidejűleg két országot. Vagy a saját kis világunkon dolgozunk és önmegvalósításra törekszünk -amit majd a rozsda fog megemészteni, vagy pedig Isten országát  építjük, ami örökre megmarad." Bruno Schwengeller                                                           
"A gyülekezeti tagok azok, akik életükkel megtapasztalták az örökkévaló evangélium erejét. Ezek alkotják az igaz, Isten szerinti gyülekezetet, és ez sokszor nem azonos azzal, amit az emberek egyháznak neveznek ." Origenesz
A rendőr őrmester esete                                                                                                       John D. WHEELER, hajdani RENDŐRŐRMESTER, megtérése után evangélista lett Angliában, és nagy áldással szolgált. Hallgatói számára sokszor eredeti módon tette érthetővé az evangéliumot régi tapasztalatai elmondásával. Egyszer azt kérdezte prédikáció közben: "Még mindig az a véleményetek, hogy Jézus a legfőbb ellenségetek, aki örömötöket akarja elvenni, és zsarnokoskodni kíván rajtatok? - és folytatva a következőket mondta
- Tanúskodnom kellett évek­kel ezelőtt egy veszedelmes bűnöző perében. Mikor a tárgyalótermet elhagy­tam, a folyosón haladva figyelmes letten egy másik tárgyalás védőügyvédjének hangjára, mely a zárt ajtón keresztül kihallatszott. Kíváncsi lettem, s belépve leültem. Egy Kelly nevű embert vádoltak valami értékes óra ellopásával.
A teremben fojtott nevetés támadt, és a derültség fokozódott, mikor a vád­lott azzal védekezett, hogy az órát - mely a szakértő szerint kb. 15 fontot ért - 30 fontért vásárolta valakitől. Az eladó nevét azonban nem tudta meg­mondani, bár állította, hogy felismerné, ha látná. Méltatlankodott, hogy nem hisznek neki, mire a bíró rendreutasította izgágaságért. Fölemeltem a kezem, és a tanúk helyére álltam szót kérve, mivel tudtam valamit erről az óráról: Egyenruhám miatt a vádlott ellenségnek sejtett, és felháborodva tiltakozott meghallgatásom ellen. A bírák csendre intették, s így elmondhattam, hogy né­hány hete két elítéltet kísértem vonaton egyik börtönből a másikba. Az egyik rab vigyorogva mesélte társának: Jól kitoltam az öreg Kellyvel, eladtam ne­ki egy-két fontot sem érő órát harminc fontért! Ez a vallomás azonnal megváltoztatta a bíróság állásfoglalását, de a vádlott rólam alkotott negatív véleményét is. Kelly fél óra múlva szabad volt. - Miért mondtam ezt el? Hogy ne lássatok Jézusban ellenséget! Nem vádolni akar benneteket az ítéletkor, hanem kegyelmet kér számotokra, ha most a bűnbánat útjára tértek. Bűne­ink büntetését elhordozta a Golgotán, és bűnbocsánatot ad azoknak, akik ben­ne hisznek. Mint a legjobb barát zörget szívetek ajtaján.   Azt ígéri:
"Ha valaki meghallja hangomat és megnyitja az ajtót, bemegyek ahhoz,
vele vacsorálok, és ő énvelem"
(Jel 3,20).
--

2010. november 16., kedd

bizonyság

 "Az Istennel való személyes közösségünk mélységétől függ érte végzett nyilvános szolgálatunk értéke"   Oswald Chambers                                                                                          
"Néha fontos dolgok maradnak ki, a sürgős dolgok miatt. És minden sürgőssé válik sokszor éppen az, ami Istentől talán elsodor minket -Pedig egyáltalán nem fontos." Cseri Kálmán    "Csak kétféle ember van: Az igazak, akik bűnö
snek tartják magukat, és a bűnösök, akik igaznak tartják magukat." Blaise Pascal                                                                                            
 "Ha sokkal komolyabb hívő életet élnének a keresztyének, akkor több megkötözött ember szabadulhatna meg, nem elég, hogy imádkozgatnunk, hanem állandóan az imádság lelkületében kell lennünk." Matyó Annamária                                                                        
 "Ahelyett, hogy bizonyos fölösleges és abszolút értelmetlen dolgokon rágódjak, csinálok valami hasznosat." (dolgozok)                                                                                                      
 "Amíg görcsösen ragaszkodunk valamihez, vagy valakihez, nem engedjük, hogy az ÚR munkálkodjon bennünk."                                                                                                            
  "Azokat, akik az égi haza örömét keresik, ne tartóztassa fel semmiféle akadály: Hiszen ha egyszer valaki, egy kitűzött cél felé tart, akkor e törekvéstől, az út nehézségei már nem tántoríthatják el. De csábító kellemességek se térítsenek el bennünket, hiszen igazán oktalan az a vándor, aki egyszerre elfelejti, hogy hová is készült, mihelyt útján egy szép virágos rétet megpillant."  Nagy Gergely (pápa)

A vírus                                                                                                                                 

   Vége a napnak. Hazafelé mész a kocsiddal. Bekapcsolod a rádiót. A recsegő adáson keresztül hallasz egy kis faluról, valahol távol Indiában, ahol a falu három lakója váratlanul és nagyon furcsa módon meghalt. Valami olyan influenza okozta a halálukat, amiről még soha senki nem hallott. Igazából nem is influenza, és tulajdonképpen csak három emberről van szó. Néhány orvos útban van, hogy kivizsgálják a dolgot. Aztán vasárnap a rádióban újabb híreket hallasz. Most már nem csak három emberről van szó, hanem harminc ezerről, és most már a tévé is foglalkozik a témával. Egy olyan különleges járványról van szó, amilyennel még eddig nem találkozott az emberiség.
Hétfő reggel, mire felkelsz, már minden újság vezércikke ez a történet. Most már nemcsak India, de Pakisztán, Afganisztán és Irán is megfertőződött, és mielőtt észbe kaphatnál, már mindenhol erről beszélnek. Az elnök tartott valami beszédet, amelyben elmondta, hogy ő is és a kormányban mindenki reménykedik, hogy minden rendbe jön De mindenki elmélázik egy kicsit a bejelentésen, hogyan tudjuk távol tartani magunktól mindezt? És ekkor Franciaország elnöke Európát sokkoló bejelentést tesz közzé: lezárják a határaikat. Bármely érintett országból érkező repülőjáratra érvényes a zárlat, vagyis nem szállhatnak le a gépek az ország területén.
A hír hallatán kiver a verejték, és lefekvés előtt kicsit tovább nézed a CNN nemzetközi műsorát. Akkor egy tudósító bejelenti, hogy egy férfi Párizs egyik kórházában haldoklik a rejtélyes influenzától. Tehát megérkezett a vírus Európába is. Mindössze annyit tudnak róla, hogy amikor kiüt rajtad a betegség, tulajdonképpen már egy hete lappangott benned. Aztán négy napig hihetetlenül rossz állapotba kerülsz, különféle tünetekkel, majd meghalsz. Anglia lezárja határait, de túl későn. Kedden reggel az Egyesült Államok elnöke a következő bejelentést teszi: "A nemzet biztonságának érdekében minden repülőjárat Európába és Európából, valamint Ázsiába és Ázsiából törölve." Négy napon belül az egész ország kimondhatatlan félelembe merül. Az emberek arról beszélnek, hogy mi lesz, ha a mi országunkat is eléri? Szerda este valaki a parkolóból lélekszakadva ront be a terembe:
"Kapcsoljátok be a rádiót, kapcsoljátok be a rádiót!"
Mindenki feszülten figyel a kis hangszóróból jövő bejelentésre: megtörtént a legrosszabb, amire számítani lehetett: két nő New York állam egyik kórházában haldoklik a rejtélyes influenzában. Órákon belül végigsöpör ez a valami az egész országon. Emberek ezrei dolgoznak éjjel-nappal, hogy megtalálják az ellenszert. De semmi nem bizonyul hatásosnak. Váratlanul érkezik a hír: megfejtették a rejtélyt... Megtalálták az ellenszert.
De az elkészítéséhez egy olyan valakinek a vére kell, aki még teljesen tiszta. Az egész ország felnőtt lakosságát felszólítják, hogy mindenki menjen el a városi kórházba, hogy a vértípusát ellenőrizhessék. Mindössze ennyit kérnek az emberektől. Természetesen, amikor pénteken, késő este a kórházhoz értek, már a parkolóban kígyózik a sor. Nővérek és orvosok rohangálnak, szúrják meg sorra a várakozókat és címkézik a kémcsöveket. Aztán odaérnek hozzád és családodhoz, és tőletek is vért vesznek. Fiad, aki még kiskorú, ragaszkodik hozzá, hogy ő is vért adhasson. Arra kérnek, maradjatok a parkolóban, és csak ha halljátok a neveteket, hogy hazamehettek, akkor induljatok el. Hirtelen egy fiatal férfi rohan ki a kórházból ordítva. Egy nevet kiabál és egy kórlapot lebegtet.
A fiad megrángatja a kabátod ujját: "Apu, az én nevemet kiabálja. " És mielőtt bármit tehetnél, megragadják a fiadat. - Egy pillanat! Álljon meg! - kiáltasz rá, mire azt válaszolják: - Semmi baj, minden rendben van. A vére teljesen tiszta. Szeretnénk megbizonyosodni róla, hogy nem fertőzött. Úgy tűnik ugyanis, hogy megfelelő a vértípusa. Öt feszült perc múlva sírva és egymást ölelgetve jönnek ki az orvosok és a nővérek. Néhányan még nevetnek is. Az elmúlt egy hét alatt ez az első alkalom, hogy valakit nevetni látsz. Egy idősebb orvos ekkor odalép hozzátok, és azt mondja: Köszönjük, uram.
A fia vére tökéletes. Tiszta és hibátlan. Most már elő tudjuk állítani az ellenszert. Ahogy a hír elkezd terjedni, a parkolóban álló tömeg egyre hangosabban örvendezik, imádkozik, sír és nevet. De aztán az ősz orvos feleségedet és téged félrevon:
- Beszélhetnék önökkel egy percre? Nem vettük észre, hogy a donor kiskorú, ezért szükséges, hogy aláírják ezt a beleegyező nyilatkozatot. Elkezded aláírni, de aztán észreveszed az üresen hagyott leveendő vérmennyiség rubrikáját.
- M-m-m-mennyi vért vesznek le tőle? És ekkor az idős orvos mosolya eltűnik.
- Nem tudtuk, hogy egy kisgyermek lesz  Nem voltunk rá felkészülve. Az összes vérére szükségünk lesz. Megdöbbenve válaszolsz:
- De-de. Ezt maga nem értheti! Ő az egyetlen fiam!
-Mi a világról, az egész emberiségről beszélünk! Kérem, írja alá! Mindre szükségünk van. - Nem lenne megoldható, hogy vérátömlesztést kapjon?- Ha lenne tiszta vérünk, akkor kaphatna. Kérem, aláírná? Tompa csöndben aláírod. Aztán megkérdezi az orvos:- Szeretnének néhány percre bemenni hozzá, mielőtt elkezdjük?
Oda tudsz menni? Oda tudsz menni, ahol a fiad az asztalon ül, és azt kérdezi: - Apa? Anya? Mi történik itt? Meg tudod fogni a kezét, és azt mondani neki: - Fiam, nagyon szeretünk téged, és soha nem hagynánk, hogy valami olyan történjen veled, ami elkerülhető, érted? El tudsz menni? Ki tudsz úgy menni a szobából, hogy közben hallod fiadat, amint azt kérdezi:
- Apa? Anya? Apa? Miért, miért hagytok el? És aztán a következő héten, amikor a fiad temetése van, néhányan átalusszák az alkalmat, és vannak, akik el sem jönnek, mert más dolguk van, vagy vannak, akik eljönnek ugyan, de csak egy mesterkélt mosolyt erőltetnek az arcukra, hogy úgy tűnjön, fontos nekik az egész. Vajon nem akarnál felugrani, és azt mondani:
ELNÉZÉST! A FIAM ÉRTED HALT MEG! HÁT ENNYIRE NEM ÉRDEKEL? EGYÁLTALÁN JELENT EZ NEKED VALAMIT?!
Vajon Isten is ezt szeretné mondani ezekben a napokban?
"A FIAM ÉRTED HALT MEG !!                                                                                                                                                                                      SZÁMÍT EZ NEKED VALAMIT  ?                                                                                                                                                                               HÁT NEM ÉRTED, HOGY NEKEM ENNYIRE FONTOS VAGY?"

2010. november 15., hétfő

bizonyság


Csak hívő vagyok.. vagy TANÍTVÁNY is.
-A hívő megtart magának bizonyos területeket az életéből és így egy vagy több területen is engedetlenségbe lázadásba kerül Isten akaratával. 
Egy Tanítvány fő jellemzője hogy ENGEDELMES Isten beszédének. /nem tradícióknak nem emberi rendeléseknek, hanem csak és kizárólag Isten beszédének./
-A hívő hallgatja az igét... de egyáltalán nem  biztos, hogy cselekszi is.
Egy igazi  tanítványa az Úr Jézus Krisztusnak  cselekszi, megtartja és beépíti az életébe a szentírás szavait.
-A hívő vagy semmi vagy csak minimális áldozatot hoz az Isten országáért Isten tervének megvalósulásáért itt a mai jelenben. S nem igazán kíváncsi Isten életére szóló személyes vezetésére és akaratára.
Egy igazi tanítvány tud és hoz is  bármikor áldozatot Isten akaratáért. Ha kell szenvedést vállal , de  tovább megyek kész életét feláldozni Uráért.  /mint ahogy ezt teszik azok a mártírok akik Kínában, Indiában és más helyeken ma meghalnak az evangéliumért./
A hívő, mint nevében is benne van hisz Isten beszédének igazságában, / Krisztusi,Krisztus követő / de ez a hit inkább nevezhető egy értelmi elfogadásnak bizonyos dolgokról megállapított igazságok helyesnek tartásával. Ami legyünk őszinték nem teljesen az a hit, amit Isten jogosan elvár az Öt követő emberektől.   Mégpedig azért nem mert eme hitnek nincsenek Isten akarata szerinti cselekedetei melyek a lelki területről a súlypontot  a szellemi területre áthelyezve Isten dicsőségére szolgálnának. S így a  hit cselekedetek nélkül halottá működésképtelenné válik.
Pár éve, mint egy divathullám sokan állítják magukról, hogy hisznek, én nem is akarom ezt kétségbe vonni.
Csak arra hívnám fel a figyelmet, amit a Biblia állít határozottan, hogy eme állapot még nagyon kevés hiszen  mint látjuk a Bibliában maga Sátán is a bukott gonosz szellemi lények is hisznek Istenben azaz tudják hogy létezik hogy az Ö beszéde igazság.  DE  NEM  IS AKARJÁK , ÉS GONOSZSÁGUK FOLYTÁN NEM IS TUDJÁK CSELEKEDNI ISTEN AKARATÁT.  Ahogy az ige mondja, róluk várják a rettenetes ítéletüket
hiszen tudják, hogy ez következik rájuk.
De visszakanyarodva a témánkhoz: Egy hívőnek nem elég hogy csak úgymond hisz. Egy hívőnek az kell, hogy életcélja legyen, hogy  Tanítvánnyá váljon, hogy az igének ne csak hallgatója vagy ismerője legyen  ...
HANEM CSELEKVŐJE, betöltője , megtartója valóságosan megélője legyen. 
Egy igazi tanítvány engedelmes  amit megért azt legjobb tudása szerint elkezdi megvalósítani megcselekedni.
Egy tanítvány tanul! Tanulja Isten beszédét akaratát vezetését, tanulja a hívő életet  Isten dicsőségére élni itt a Földön. Az igének szó szerint CSELEKVŐJE! A hívő meg csak annyit mond: de hát én hiszek. 
Nos sok esetben ezért nem változik semmi ezért nem tud megvalósulni Isten akarata akár egy személy akár egy társadalom életében.
Isten támogasson minket az engedelmesség szellemével hogy Igazi TANÍTVÁNYOK legyünk.
Legyen így az Úr Jézus nevében! 

2010. november 14., vasárnap

bizonyság

Vörösmarty Mihály                                                                                                                              
 A szegény asszony könyve/részlet /
Egy szegény nő, Isten látja, Nincs a földön egy barátja,
Agg, szegény és gyámolatlan, Ül magán a csendes lakban. (...)

Hajh azóta csak bút látott, Hogy a gazda sírba szállott:
Gyermekei szétfutottak Napkeletnek, napnyugotnak,
S a szegény nő elhagyatva Úgy maradt, mint a szedett fa. (...)

Most ott ül az asztal mellett, Imakönyvében keresget.
Könyvét hívják Rózsás-kertnek, Melyben szent rózsák teremnek.
Régi, jó, de kopott jószág, Melyet még csak a barátság
S egypár ernyedt szál tart össze, Oly igen meg van viselve.
S ím kopognak, és köhentve Az öreg jó Sára lép be:
"Isten áldja meg, nagyasszony! Most ugyan csak legjobb itthon.
Jó, hogy ilyenkor ki nem jár, Majd elvesztem, oly nagy a sár."
"Hát mi jót hoz, Sára néni?" "Istenem! bár tudnék hozni.
Egy kéréssel jöttem volna, Ha miatta meg nem szólna.
Oly nehéz most a szegénynek, Tán jobb volna, ha nem élnek.
Imádságos könyvet kérnék, Higgye meg, most oly jólesnék.
Mert hiszen ha már az ember Szép szerint jóllakni sem mer,
Már ha szűken él kenyérrel, Éljen Isten Igéjével,
Így legalább árva lelkünk Az imádság tartja bennünk.
Itt, tudom, van heverőben: Adjon az Isten nevében."
"Jó asszony, felelt az özvegy, Könyvem nincs több, csak ez az egy,
De ha már úgy megkívánta, És ettől függ boldogsága,
Vegye egy felét jó névvel, Én beérem más felével."
S fele ide, fele oda, Könyvét kétfelé osztotta.

Most a két jó öregasszony, Hogy semmi jót ne mulasszon,
Fél könyvből, de nem fél szívvel, Imádkoznak este, reggel,
S ha van Isten mennyországban, Nem imádkoznak hiába.
"Nem csak prédikálni kell, de lelki eledelt kell adni"
 "Nézz magad körül -és látni fogod, milyen sokan vannak, akik barátságodra, mosolyodra, szíves vigasztaló szavaidra várnak"    Arsene Garnier
 "Megnyertem Isten barátságát és ez nagyobb dolog annál, mintha megnyertem volna az egész világ barátságát."   Martin Luther
 "Aki szeret, az már nem akar többé a saját élete központja lenni. Engedi, hogy életének más legyen a központja, és ezt nyereségnek és boldogságnak érzi." Walter Trobisch
 "Az emberiség ma egy könnyebb megoldást keres, ami teljesíthetőbb, mert a jézusit nem tudja teljesíteni. Olyan megváltásra vágyik, ami mellett lehet bármit cselekedni, hisz van rá magyarázat. De mégsem megy."   Boros Miklós
 "Olyan a közösségben a csak magára gondoló ember, mint az emberi testben a rákdaganat: Ahelyett, hogy az egész test életét munkálná, elkezd önálló életet élni." Sarkadi Nagy Pál
 "Tér és idő végtelenén kel át Isten végtelen szeretete, hogy megkeressen minket magának. Hatalmunkban áll befogadni vagy elutasítani közeledését. Ha nem fogadjuk, újra és újra jön, akár egy koldus, de akár egy koldus, egy napon ő sem jön többé." S. Weil

A SZIGET
Volt egyszer nagyon régen egy sziget, ahol emberi érzések éltek: a Vidámság, a Bánat, a Tudás és még sok más, így a Szeretet is. Egy napon az érzések tudomására jutott, hogy a sziget süllyed. Ezért valamennyien előkészítették hajóikat és elhagyták a szigetet. Egyedül a Szeretet akart az utolsó pillanatig maradni. Mielőtt a sziget elsüllyedt, a Szeretet segítségért imádkozott A Gazdagság egy luxushajón úszott el a szeretet mellett. Ő megkérdezte:
-Gazdagság, el tudnál vinni magaddal?
-Nem, nem tudlak! A hajómon sok aranyat, ezüstöt viszek, itt nincs már hely számodra!
Így hát megkérdezte a Szeretet a Büszkeséget, aki egy csodaszép hajóval közeledett:
-Büszkeség, kérlek! El tudnál engem is vinni?
-Nem Szeretet, nem tudlak elvinni! -válaszolt a Büszkeség,- itt minden tökéletes, és Te esetleg árthatnál a hajómnak!
Hát, a Szeretet megkérdezte a Bánatot is, aki éppen előtte hajózott el:
-Bánat, kérlek, vigyél el magaddal! -Oh, Szeretet!- mondta a Bánat- Én olyan szomorú vagyok, de egyedül kell maradnom a hajómon! A Vidámság is elhúzott a Szeretet mellett, de olyan elégedett és boldog volt, hogy meg se hallotta a szeretet kérését. Hirtelen megszólalt egy hang:
-Gyere Szeretet, én elviszlek téged! Aki megszólalt, egy öregember volt. Szeretet olyan hálás volt és olyan boldog, hogy elfelejtette megkérdezni az öreg nevét. Amikor földet értek, az öreg elment. A Szeretet úgy érezte,sokkal tartozik neki, ezért megkérdezte a Tudást:
-Tudás, meg tudod mondani, ki segített nekem?
-Az IDŐ volt- mondta a Tudás.
-Az IDŐ?- kérdezte a Szeretet. Miért segített rajtam az IDŐ?
A Tudás válaszolt:
-Mert csak az IDŐ érti meg, hogy milyen fontos az életben a SZERETET!





2010. november 13., szombat

bizonyság

"Nem az az ébredés, hogy nagy dobveréssel kiözönlünk az utcára, hanem az, hogy nagy zokogással visszamegyünk a Golgotához."Roy Hession
 "Minden bűn annak a magrablása, amit Isten ránk bízott; hálátlan támadás az ő dicsősége és a világ rendje ellen."     Anselmus
 "A bűnök a csüggedés talaján szaporodnak. Az egyik vétek könnyen a másikhoz vezet, és máris ördögi körbe keveredtél, míg meg nem érted: a múltadnak nem kell uralnia a jövődet." Erwin Lutzer
 "Ha mindjárt az elején képesek lennénk fölmérni az elkövetendő bűnök borzalmas voltát, eliszonyodnánk tőlük, és Istenhez rohannánk segítségért, hogy őrizzen meg bennünket tisztaságban. Csakhogy az ellenség lépésenként vezet félre - minden alkalommal egy rossz döntés, egy kis megalkuvás -, hogy föl ne ocsúdjunk, mígnem a horgára akadtunk. Ha egyáltalán akkor felocsúdunk."
 "Életünk első felében egészségünket áldozzuk fel, hogy pénzt keressünk. Életünk második felében pénzünket áldozzuk fel, hogy visszanyerjük egészségünket
 "Nem csak prédikálni kell, de lelki eledelt kell adni"
 "Nézz magad körül -és látni fogod, milyen sokan vannak, akik barátságodra, mosolyodra, szíves vigasztaló szavaidra várnak"    Arsene Garnier
 "Megnyertem Isten barátságát és ez nagyobb dolog annál, mintha megnyertem volna az egész világ barátságát."   Martin Luther
 "Aki szeret, az már nem akar többé a saját élete központja lenni. Engedi, hogy életének más legyen a központja, és ezt nyereségnek és boldogságnak érzi." Walter Trobisch
 "Tér és idő végtelenén kel át Isten végtelen szeretete, hogy megkeressen minket magának. Hatalmunkban áll befogadni vagy elutasítani közeledését. Ha nem fogadjuk, újra és újra jön, akár egy koldus, de akár egy koldus, egy napon ő sem jön többé." S. Weil
 "Istenem, adj derűt, hogy elfogadjam azt, amit nem tudok megváltoztatni. Bátorságot, hogy megváltoztassam azt, amit meg bírok változtatni, és bölcsességet, hogy fel tudjam ismerni, a kettő közötti különbséget." Marcus Aurelius
 "HA a világot, amely Isten előtt oly csekély, az emberek oly nagyra tartják, mi akkor a mennyország, amelyet Isten ajánl?!" John Bunyan
"Az Istennel való személyes közösségünk mélységétől függ érte végzett nyilvános szolgálatunk értéke"   Oswald Chambers

2010. november 12., péntek

bizonyság

„Rég hitel vesztett statisztikával áltatjuk magunkat, ha azt képzeljük, akiket megkereszteltünk, azok keresztyének is lettek.”

„Felvétettem Isten kegyelmi szövetségébe Krisztus rendelése szerint. A bűn ostromolhat, de nem fog uralkodni rajtam. Vádolás és kárhoztatás közepet hittel támaszkodhatom a megváltás tényére: Isten elfogadott engem.”

 „Elérjük-e lankadatlan erőfeszítéssel a teljes szentséget? –Szó sincs róla./ A teljességet majd odaát az Örök Hazában érjük el !/ Ez a végidők váradalma. Előrehaladás a keresztyén életben abban az értelemben van, hogy egyre inkább megismerjük bűneink nyomorúságát, de ugyanakkor egyre jobban látjuk a kegyelem nagyságát is. A bűn és kegyelem e megtapasztalt kettősségében örvendezhetünk a jó cselekedeteknek, mint a kegyelem gyümölcseinek.”

, „Nem azok a nagy emberek, akik nagyra nőnek,

Nem azok a hősök, akik másokat legyőznek.

Nagy ember az, ki magával küzd, de nem él magáért,

Oda adná szívét társai javáért .’

"Szeretni nem azt jelenti, hogy a másikat szófogadóvá, hozzánk hasonlóvá, számunkra kényelmessé tesszük, szeretni azt jelenti, hogy a másikat szabadnak hagyjuk, ha kell elengedjük, és hagyjuk önmagává válni... "                                                                           

„Az ítélkezés IDŐ-t emészt. Milyen szabad lennél, ha egyszerűen csak megengednéd a tö1b1bieknek, hogy azok legyenek, akik?!" ....                             

„Ha nem a világnak játszol, ha megéled magad, akkor a világ felfigyel rád. Mert az ember mindig felfigyel arra, ami igaz: a médiának és a reklámoknak köszönhetően manapság már annyi a talmi, hogy mindig feltűnik a valódi. "

A szeszkirály diadaléneke!  /részlet/
Igen. Az én hatalmam óriási. Én a Sátán szolgálatába állok. Pedig a Sátán a világ ura. Az én uram kedvéért teljes munkát végzek. A test mellé megölöm a lelket is. A végén a nagy zsákmányt, a lekaszált embermilliókat odaadom az én uramnak, a Sátánnak.
De megmondom neked, hogy azért valakitől félek. Van valaki aki még az én kezemből is ki tudja ragadni a zsákmányt, aki még az én rabszolgáim bilincsét is le tudja szaggatni. Van valaki, aki előtt nekem reszketnem kell. Van egy név, amely elől menekülnöm kell:                                                                   a „Jézus” neve az.
Látod azt a csillagos tornyot, amely alól az ének zendül felénk? Az a Jézus háza. Ott nekem nincs semmi hatalmam. Ott is szól a zene, de nem a táncra. Ott is énekelnek, de nem az uramnak, a Sátánnak tiszteletére. Ott az én rabszolgáimat akarják megszabadítani a Jézus számára. Ott anyák, feleségek, gyermekek imádkoznak a fiú, a férj, az Atya lelkéért, hogy az Isten adjon az elveszett számára kegyelmi időt, hogy megtérhessen és éljen. Nézd, most is egyről leszedik az én rongyaimat s fehér ruhába öltöztetik, hogy beállhasson a Bárány seregébe. Szeretném őket összetaposni s a lelkemen keresztülvonaglik a halálsejtelem. Nem jöhet-e idő, amikor a Bárány szavára az emberek összefognak s engem, mint egy bélpoklost kitaszítanak a világból?
Igen: ez a Jézus erősebb nálam, sőt erősebb az én uramnál, a Sátánnál is. Szerencsére, erről az én szegény, buta rabszolgáim nem akarnak tudni s ha valaki mondja is nekik, a szemébe vigyorognak. De meg én is minden pokolbeli segítőtársammal megteszek mindent, hogy az emberek észbe ne kapjanak. Mi bedugjuk az emberek fülét, bekenjük a szemét, összezavarjuk a lelküket, megkeményítjük a szívüket, hogy ne hallgassanak a Jézus hívó szavára. Amíg bírjuk, konkurálunk a templomokkal ,az imaházakkal s a söntésbe hívogatjuk az embereket a Sátán imádására.
Köztem és Jézus között sohasem lehet békesség. Én az embereket nyomorulttá teszem.      Ő boldoggá teszi őket.                                                 Én gyűlöletet, haragot és viszálykodást támasztok. Ő megtölti a szívet szeretettel. .                                                                                                     Én lerombolok, aláaknázok minden földi szeretetet, Ő szerető szülőket, engedelmes gyermekeket, áldott családi életet teremt.                                           Ő új életet hoz, én halált. Ő végtére paradicsomi örömöt s örök boldogságot ad híveinek, én a pokol örvényébe taszítom az enyéimet. S mivel a Sátán is, én is tudjuk, hogy az időnk rövid, azon vagyunk, hogy minél több gyászt, pusztulást, halált és kárhozatot terjesszünk az emberek között.
Kis Tükör 1935 január

2010. november 11., csütörtök

bizonyság


Hogyan gyakoroljuk a közbenjárást                                                            Talán soha nem voltak fontosabbak az emberi társadalomban a kapcsolatok, mint ma, legalábbis nem voltunk ennek ennyire tudatában. Valamilyen módon mindannyian szembesülünk ezzel a ténnyel, amikor pl. el akarunk intézni valamit, vagy állást keresünk magunknak, ill. ismerőseinknek...                                               A közbenjárás is kapcsolatokon alapuló tevékenység: valaki(k)ért Valakinél bocsánat, az ítélet elengedésének ill. elhalasztásának a kieszközlése.
Az egyik szókönyv szerint (Bibliai nevek és fogalmak) a közbenjáró „közvetítő személy, aki két vagy több, egymástól elidegenedett ember közt segít helyreállítani a jó kapcsolatot”.
Ez a meghatározás nem teljesen fedi a bibliai közbenjáró fogalmát. A Bibliában ui. sokkal több forog kockán, mint elidegenedés, ill. kapcsolat elromlása. Az egész közbenjárás azért „jött létre”, mert elromlott az „alapkapcsolatunk” a bennünket teremtő Istennel. És ebből sok „bonyodalom” támadt és támad az óta is, amelyek adott esetekben a legsúlyosabb következményt, a pusztulást „vonják maguk után”.
A közbenjáró (k) akkor „lépnek be”, amikor már ki van mondva az ítélet, és nincs mentség látszólag: pl. Mózes, a nagy közbenjáró szembesül Isten jogos haragjával az aranyborjút készítő és azt imádó nép felé (2Móz 32,9–14).
A másik kiemelkedő ószövetségi példa Eszter, a zsidó lányból lett perzsa királyné. Az ő esetében is el volt döntve – visszavonhatatlan parancsba adva – a zsidók elpusztítása. Ekkor kellett közbenjárnia népéért.
Bár a két eset között van különbség (Mózesnek Istennél, Eszternek a királynál kellett közbenjárnia), de megfigyelhetők bizonyos törvényszerűségek ennek a szolgálatnak a végzőinél.
1. A saját érdekeiket teljesen háttérbe szorítva a mások érdekeiért az életüket is kockára teszik, ha kell.
2. Teljesen azonosulnak azokkal, akikért közbenjárnak, még akkor is, ha bűneiket kell magukra vállalniuk (ld. Dániel imája – Dán 9,5–8).
3. A végsőkig elmennek érvelésükkel (Ábrahám), vagy ha kell, kreatívan adják elő ügyüket (Eszter), hogy elhárítsák a fenyegető veszedelmet.
4. Bár teljesen elkötelezettek a bajbajutottak felé, és szenvedélyesen küzdenek megmenekülésükért, végső soron alárendelik magukat a „fölöttes hatalom” döntésének.
5. Vannak sikertelen közbenjárások is (Ám 7,1–9; Ez 14,13–20).
Mi a helyzet a jelenben? Vannak-e, lehetnek-e ilyen nagy szabadításért közben járó  emberek? Igen.
A Biblia szerint Isten keresi a közbenjárókat. Ezékiel próféta könyve arról tudósít, hogy „Kerestem köztük valakit, aki építené a falat, és odaállana a résre színem elé az országért, hogy ne pusztítsam el, de nem találtam. Ezért kitöltöm rajtuk dühömet, megsemmisítem őket haragom tüzével, fejükre olvasom tetteiket! – így szól az én Uram, az Úr.” (Ez 22,30–31)
Az Újszövetségben Jézus Krisztus az egyetlen közvetítő Isten és az emberek között (1Tim 2,5). Ő tökéletesen betöltötte a feltételeket. Az ő követőiként földi körülményeink között mi is végezhetjük ezt a szolgálatot, is mint az ő munkatársai. Az előfeltétel azonban a krisztusi életvitel, az életszentség. Ez azonban még nem elég ehhez a szolgálathoz (sem). Szükséges hívő önzésünk legyőzése, a krisztusi példa követése, a teljes odaszánás, önzetlenség, és nem utolsó sorban,” szeretet „a mási embertársam felé.
Isten jogos ítélete egyre közeledik a mi világunk, országunk felé is. De ő most is keresi a közbenjárókat, akik odaállnak a résre, Isten elé az országért, hogy megkegyelmezhessen.
„Hiszen nem kívánom én a bűnös ember halálát – így szól az én Uram, az Úr –, hanem azt, hogy megtérjen útjáról, és éljen” – vallja szerető Istenünk. (Ez 18,23)

…”Lk.11:1.v…” Történt egyszer, hogy valahol / Jézus Krisuztus /imádkozott,
És mikor befejezte, így szólt hozzá egyik tanítványa : „Uram, taníts minket imádkopzni !”
Imádkozni azt jelenti : Istennel beszélni . ehhez nem kell tehetség !
Minden ember tud imádkozni,ha akar, még egy kisgyermek is Ha egy ember tudstára ébred a bűneinek, akkor egy komoly imádságban megvallja a benne levő gonoszt, hopgy bocsánatot nyerjen. Aki bocsánatot kapott,bűneir, az szívből hálát adhat érte Istennek.
Milért kell akkor méágis kérni : „Uram, taníts minket imjádkozni !” ?
Mert az imádság nemcsak a kívánságok elmondása, nemcsak segélykiáltás vagy hálaadás és köszöünet lehet, hanem állapot, a fölfelé figyelés, várakozás és hallgatás állapota.
Az imádkozás aktív közösséget jelent Istennel, és az iléyen közösség alakítja és fejleszti bensőnket : aki sokat imádkozik, az jobban megismeri Istent .
Ezt láttuk az Úr Jézusdnál, amikor Ő a földön volt.
Imaélete nem marad rejtve tanytványai előtt , inmnen a kérésük .
Milyen sokszor hallották Őt imádkozni – hálát adni éhes emberek megelégítésekor, étkezéseik előtt, munka előtt és után. De nyilván az volt rájuk a legnagyobb hatással, amikor visszavonult, hogy egyedül legyen Atyjával .
Milyen szoros függőséget fejezett ez ki ! Egész élete imádság volt !
Őnként válallta , hogy Isten hű, alárendelt szolgája legyen, aki „ minden reggel” engedi, hogy Isten „megnyissa a fülét „/ És.50 : 4-5-v./ Minden reggel csöndben várt arra, hiogy miként akarja Őt Atyja aznap vezetni. Igen ,meg kell tanulnunk imádkozni ! Az Isten előtti csönd igen fontos hajszolt és nyugtalan korunkban. Az Úr Jézus meg tud és meg akar minket tanítani erre az Ő példája által .  A Biblia elént tárja ezt a csodálatos tanítást .
Thess. I.lev. 5:17.v…” szüntelen imádkozzatok !...”
Hozzám kiálts,így szól az Úr tenéked. Hozzám , ha minden
Elhagyott. /: Megmentelek én, s te mejad nevem dícséred.
Hozzám kiálts: Urad vagyok! :/