2012. január 29., vasárnap

bizonyság

Imádság:
Uram, Jézus! A világban folynak a dolgok úgy, ahogyan, de a tieid között nem kell, hogy úgy történjenek. Sőt, nekünk fel kellene mutatnunk a Rád tekintő másságot, amely azt jelenti, hogy ha a világban acsarkodnak és gyűlölködnek, mi akkor is szeretjük egymást, ha a világban békétlenség és széthúzás uralkodik, mi akkor is békére és összetartásra törekszünk. Segíts, hogy az- az indulat legyen bennünk, amely Téged jellemez. Ámen

-,-,-,-,-,-,,-,-,,-,-,-,-,-,-,-,-

“Korán hallasd velem kegyelmedet, mert bízom benned! Mutasd meg nékem az utat, melyen járjak, mert hozzád emelem lelkemet!”
Zsoltárok 143,8
A kisfiú lágy mosollyal bújt az anyja ölébe:
- Mond nekem! – súgta a fülébe.
- Mit? – kérdezte a szülő.
- Tudod. Amit úgy szeretek hallani. – nyújtotta a beszédet kérőn. Közben felnézett a szemébe és az anya haját kereste a kezével.
- Ja, azt. – de nem folytatta, csak hallgatott.
- Anyúúú, légyszi!
Az asszony odanyújtotta az arcát és szinte azonnal kapott rá egy édes puszit. Rámosolyodott a gyermekre, a szemébe nézett és azt mondta:
- Szeretlek.
- Akkor is szerettél, amikor még a pocidban voltam?
- Igen, ott is szerettelek.
- És akkor is szeretni fogsz, ha majd megnövök és olyan nagy leszek, mint apu?
- Igen, akkor is. Mindig szerettelek és mindig szeretni foglak.
- Oké, akkor most már felöltözöm.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése