verses bizonyság

TÁNCOL, az EGYHÁZ

Nem kell az Ige, sem a hit, de mert adni kell valamit,
átadjuk a helyet a táncnak.
S áll a bál, ünnepel a hús, a protestáns és a katolikus.
Táncban virrad meg a vasárnap.

Táncol az egyház. Ördögöt ördöggel űzne. Ó a balga!
A testnek kedvez, hízeleg, mert lelkeken már nincs hatalma.
Szentség helyett paráznaság, hit helyett szenvedély lobog.
Bor az Ige, prímás a pap s a báltermek a templomok.

Táncol az egyház. Ennyi nép a templomokba kéne, - de
„Isten dicsőségére ’’ megy, hát ki szólhatna ellene?
 Iványiné Sinka Magdolna  versei…


TITOK

Azt látjátok, hogy gondtalan vagyok
s kérditek: a szemem mitől ragyog?

Mi visz előre? Nincs rajtam teher?
Mért lebegek, mint akit szárny emel?

Gyermek, asszony, munka, kenyér, lakás,
tüzelő, orvos, cipőtalpalás,

számla és részlet. . . bűn, gond, szenvedély. . .
Hogyan bírom mindezt oly könnyedén?. . .

Mi a titkom?. . . Honnan van az erő?
. . . Titkom és erőm egyedül csak Ő,

Ő, ki elvette minden terhemet,
Ő véd, vigasztal, táplál és szeret.

Könnyű menni, ha köves is az út,
vére a kőre hullt s ott megaludt.

Piros szőnyeg lett lábaim alatt.
El nem botolhat, ki rajta halad.

Könnyű menni, hisz Ő lépked elől
s Előtte a lehetetlen ledől.

Könnyű menni, hisz a tövises ág
mindig csak az Ő szent arcába vág!

Könnyű menni, hisz rajta a teher
s a vétkeimért is majd Ő felel.

Könnyű menni, mert Ő utat nyitott. . .
Tudjátok most már. . . Ím ez a titok!