verses bizonyság

NE JÁRJ MAGAD! 

Ne járj sehol, soha magadban,
mert könnyen elér a veszély.
Legyen kísérőd utaidban,
ki megvéd, megóv, megsegél.

Hisz minkét oldalán utadnak
tátong a mélység, és neked
folyton vigyázva kell haladnod,
s botlástól lábad féltened.

A bűnnek réme ékes arcot
öltve magára, jő feléd.
Mézként kínálja gyilkos mérgét,
csábosan rádvetve kezét.

Ne járj tehát soh’se magadba’,
bármerre lépj, bármerre menj;
ó, hívj kísérőt oltalmadra
ki bátor, hős és hű legyen!

Ez a kísérő, - én testvérem -,
ki lenne más, mint Mesterünk:
Megváltó Jézusunk, ki készen
kalauzul jönni velünk
        
 TUDSZ-E SZERETNI

Szeretni nem tud minden ember.
A lélek drága gyöngye ez,
melyet a testtől senki nem nyer,
csupán csak Isten adja ezt.

Szeretni tudni – kincs a mennyből.
Ez tesz gazdaggá igazán.
Mellette oly kicsinyre törpül
minden művészet, tudomány.

A gőg, kevélység meg nem érti,
hogy ez valóban létezik,
de ha egy szívben elkezd égni,
az érzi édes, szent tüzit.

Szeretni Istent, embertársat,
szolgálni, tenni szívesen.
Irgalmat, üdvöt nyújtni másnak,
Dicsérni Istent szüntelen.

És átkarolni gyöngédséggel
ellent, barátot boldogan.
Szeretni nem tud minden ember,
csak kiben Isten Lelke van.

Tekints csak fel a Golgotára,
ott látod Jézust, hogy szeret.
Ő felvette bűnöd magára
és érted önként szenvedett.

Ó szív, kívánj e drága kincsből,
s ha kell, forrását megleled!
Istennek örök szerelméből
meríthetsz hittel – eleget.




D. Timár Klára