2010. november 19., péntek

bizonyság

 "A Krisztussal való közösség, az emberi közösséget is befolyásolja." Herczeg Pál                   
 "A könyvre kiadott pénz látszólag kidobott pénz. Mint a vetőmag." Gárdonyi Géza                    
"Akik Krisztussal kapcsolatba kerültek, azok kapcsolata egymással szemben sem lehet akármilyen." Herczeg Pál                                                                                                               
 "Nem az az ébredés, hogy nagy dobveréssel kiözönlünk az utcára, hanem az, hogy nagy zokogással visszamegyünk a Golgotához.  Roy Hession                                                     
"Minden bűn annak a magrablása, amit Isten ránk bízott; hálátlan támadás az ő dicsősége és a világ rendje ellen."     Anselmus                                                                                                      
 "A bűnök a csüggedés talaján szaporodnak. Az egyik vétek könnyen a másikhoz vezet, és máris ördögi körbe keveredtél, míg meg nem érted: a múltadnak nem kell uralnia a jövődet." Erwin Lutzer                                                                                                                             
 "a Sátán nagyon jól tudja, hogy életünknek mely területeit nem rendeltük alá Istennek, és pontosan ezeken fog megkísérteni                                                                                                         
 "A bűn kezdete, az Istenbe való bizalom elvestése."                                                                       
  "Ha hiszel Krisztusban, de nem remélsz benne, nem is szereteted." Zwingli                                   
"Minél inkább telik el valaki az Istennel, annál kevésbé van eltelve önmagával." Zwinglil                                                                                               "Minél bensőségesebb az ismeretségem Istennel, annál szilárdabb alapon nyugszik békességem." C. H. Mackhintos
A kis Adorján álma                                                                           
Rendkívüli álma volt a kis Adorjánnak. Látta a menny gyönyörű kapuit és falait. A kapukon kívül állt a föld összegyűjtött népe. Otilde; maga is ott volt a nagy seregben. Ott volt édesapja, édesanyja és ott volt két testvére, Edit és Ernő. A menny kapujához közel, kezében egy nagy könyvvel angyal állt és szólította azok nevét, akik bemehetnek. Akinek a neve elhangzott, az otthagyta a tömeget és belépett a gyönyörű városba. Egyszer csak hallja, hogy édesanyja nevét kiáltják. Oda rohant Otilde is, megragadta anyja kezét, s kérte: - Ó, mama, hadd menjek veled én is! - Nem, édes fiam, te nem mehetsz be a mama nevén- mondta édesanyja. Neked várnod kell, s majd megtudod, hogy neved benn van-e a könyvben. Néhány perc múlva apja nevét hallotta. Őt is kérte, hogy vigye be magával.
Apja azonban fejét rázva felelte: - Nem, nagyon sajnálom fiam, de itt csak az mehet be, akinek a neve be van írva az Élet Könyvébe. Várnod kell, s majd kiderül, hogy ott van-e a te neved is. Adorján tehát várt. Nemsokára testvérének, Editnek a neve hangzott. Edit otthagyta két testvérét, s a nagy sokaságból belépett a dicső mennyei városba. Milyen elhagyatottnak érezte most már magát a kis Adorján. Szemében nagy könnycseppek jelentek meg. Azon töprengett, vajon az angyal kezében levő nagy Könyvben ott van-e az Otilde neve is? Egyszer csak kiáltja az angyal: - Barát Adorján! - Itt vagyok! Olyan hangon kiáltott, hogy felébredt rá. Nem csak Otilde ébredt fel, hanem a földszinten alvó édesanyja is fölébredt. Felkiáltott hozzá: - Mi van veled édes Adorjánom? -Jelentkeztem, mert a nevemet kiáltották- felelt vissza a fiú. A mennybe csak az léphet be, akinek a neve be van írva az Élet Könyvébe. Ott van-e a neved?! (Jelenések 21:27)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése