HA SZÁMBAVETTED…  
Ha számbavetted mind a vétkeid, Szemed, ha metszőn önmagadba látott: ,                                             Az ismeretlen sok-sok bűnödért Még mondj el egy pár imádságot!                                                      Mert szüntelen a mi bűnbeesésünk, Mert végtelen a vétkeinknek száma
S talán nem az a legölőbb csapás, Mit sújt az öklünk tudva, odaszánva.                                                 A legsikoltóbb seb talán nem az, Mit oszt a kardunk nyílt, lovagi tornán                                                     S tán az se, mit suttogva, hátmögött, Ejtünk kajánul, titkon és orozván.
A legsikoltóbb, legégőbb sebek Egy mosolyunktól nyílnak, úgy lehet.                                               Mely indult jóakarat ösvényén És öntudatlan gúnyba tévedett.                                                                  A  legszörnyűbb lavinák úgy lehet, Indulnak egy elejtett szó nyomán,
Mit elhallgatni – véltük – nincs miért, S mit elhallgatni jobb lett volna tán.,                                                      S mikor egy gyötrődő szív úgy eped Egy szónkért, mely meg tudná váltani,                                              S virágoskertből sivataggá lesz. Mert azt az igét nem mondottuk ki.
Mert elnéztünk a ködös messzeségbe, A léptünk rajta döngve áthaladt,                                             Semmit se tettünk – csak nem vettük észre – És eltapostuk, mint egy bogarat.                                       Oh végtelen a vétkeinknek száma, Mi álomroncsba, tört reménybe járunk,
Pusztán azáltal, hogy élünk, megyünk, Szüntelen egy virágot tör le lábunk.                                         Ha számbavetted mind a vétkeid, Szemed ha metszőn önmagadba látott:                                               Az ismeretlen sok, sok bűnödért Még mondj el egy pár miatyánkot.
(Tarts őszinte, mély bűnbánatot!!) Reményik Sándor (utolsó sor: Borzási Sándor)

----------------------------------------------

Nagy az én hitem.
Nagy az én terhem, Uram, mint a fának a hó, a jég.                                                                          Roskadok, csontjaimban mintha terheket hordanék.                                                                                  Nagy az én fáradtságom, Uram, el se bírnék többet.                                                                                   S mégis úgy kezdem napom, mint akik mindig sürögnek. .                                                        Nagy az én hitem, Uram, mint azoké, akik vágynak, .                                                                            remélnek türelemmel – szegényei a világnak…                                                                                             Füle Lajos (Hozsannázó napok, II/498) 

-------------------------------------------------------------------------

2016-04-25

Ezért tehát nem vagytok többé idegenek és jövevények, hanem polgártársai a szenteknek és háza népe Istennek. Mert ráépültetek az apostolok és a próféták alapjára, a sarokkő pedig maga Krisztus Jézus, akiben az egész épület egybeilleszkedik, és szent templommá növekszik az Úrban, és akiben ti is együtt épültök az Isten hajlékává a Lélek által. (Efézus 2,19-22)

Nem lehetünk egymás számára idegenek, ha ugyanazon településen élünk, ha ugyanazt az Urat követjük, ugyanazt a Szentírást olvassuk, ha ugyanazokért a célokért imádkozunk! Akkor olyan szervesen kell egymásra épülnünk, miként egy jó alapokkal bíró házban a téglák tartják stabilan az épületet! Mindnek megvan a maga helye, ahová az alkotó teremtő akarattal helyezi! Mi sem véletlenül születtünk abba a családba, ahová, arra a településre, ahová. Nekünk itt kell lennünk polgártársaivá a szenteknek, és háza népévé Istennek.

Azt mondod, a te lakóhelyeden a gyülekezet közel sem „a szentek gyülekezete”? Valóban nem az. Profán, világi értelemben véve valóban nem. Bűnökkel terhelt, kísértésekkel küzdő, sok nyomorúságban elbukott, tökéletlen emberek közössége, megannyi hibával, felróható botlással. De Istennek mégis az tetszett, hogy ilyenekre bízza az evangélium ügyét, hogy ne angyalok szolgálják az ő nevét ebben az épületben, a földi életben, az anyaszentegyházban, hanem esendő emberek! Akik bibliai értelemben véve mégiscsak szentek, hiszen a Bibliában szent az, ami Istennek van elkülönítve! (Gyallai Henrietta)

A nap gondolata:

A szeretet nem adó, vagy követelés, mely mögött ott áll a végrehajtó. A szeretet úgy árad, mint a napfény: csöndesen és állandóan - egyedül a maga csodatévő hevétől.

-----------------------------------------------------

 

2016-04-24

Ezért tehát nem vagytok többé idegenek és jövevények, hanem polgártársai a szenteknek és háza népe Istennek. Mert ráépültetek az apostolok és a próféták alapjára, a sarokkő pedig maga Krisztus Jézus, akiben az egész épület egybeilleszkedik, és szent templommá növekszik az Úrban, és akiben ti is együtt épültök az Isten hajlékává a Lélek által. (Efézus 2,19-22)

Egység, összefogás, együvé tartozás… Olyan szavak ezek, melyeket a Szentírás nem a hangzatos, de sokszor üres, tartalom nélküli frázisok szintjén ad elénk, hanem a valós életben megvalósuló alapelvek szintjén. Beszél a lelki testvérek közötti összetartozásról akkor, amikor az egyházat és a gyülekezeteket úgy mutatja be előttünk, mint a Krisztus-test valóságát, amelyben mindenkinek megvan a maga, Istentől kapott talentumai által élhető feladata.

Úgy van szükségünk egymás támaszára, testvéri közösségére, miként testünkben szükség van a kezekre, lábakra, a legkisebb szerveinkre, minden sejtünkre… Ezért hamis az az állítás, amit sokan a magukénak vallanak: nekem van hitem, de nincs szükségem a gyülekezetre, nem igénylem a közösséget. Gyülekezet nélkül nem lehet együtt örülni az örülőkkel, és együtt sírni a sírókkal! Gyülekezeti közösség nélkül senki ne akarja megélni az apostolok örömét, amikor az ősgyülekezetben egy szívvel és egy lélekkel imádták az Urat, és szolgálták a felebarátot! Sem a televíziós, sem a rádiós istentisztelet nem fogja megadni ennek áldását! Sem a karosszékben, sem vasárnap délelőtt a fakanál mellett állva! Még ez a mostani igeolvasásod sem adja meg ennek az áldásnak örömét! (Gyallai Henrietta)

A nap gondolata:

A szeretet lángjaiban a legkeményebb vasnak is meg kell olvadnia. Senki sem téríthet el engem ettől a meggyőződéstől, mert a tapasztalás tanított meg rá. (Gandhi)

--------------------------------------

VISSZA AZ ISTEN  ÍGÉJÉHEZ

A mindennap nyugtalanságából --- vissza az Isten békességhez,

Emberi csalódásokból --- vissza Krisztushoz,

Világi bölcsességből — vissza az evangéliumi üdvbizonyossághoz,

Széttagoltságból --- vissza az őskeresztyén egységhez,

Szervezkedésből --- vissza az apostoli rendhez,

Merev liturgiából --- vissza a szellemben imádáshoz,

Világias életformából --- vissza Jézus hű követéséhez !

KOMOLY  KÉRDÉSEK  ??

Mikor v olt utoljára , hogy ?

egy lelket Krisztushoz vezettél, egy haragosoddal kibékültél,

igazi áldozatot hoztál, bizonyságot tettél,

valakit megvigasztaltál, valakinek lelki segítséget nyújtottál,

őszinte bűnbánatot tartottál,  imád meghallgatásra talált ,

ébredésért imádkoztál, szólt hozzád az Ige , szeretetből szolgáltál,

vállaltad a felelősséget,  Isten  előtt csendben voltál,

valakitől bocsánatot kértél, nem ítélkeztél, hanem elnéző voltál,

időztél a kereszt alatt , az első szeretet tüzében égtél,

felvetted a keresztet, végig olvastál egy biblia könyvet,

beláttad,hogy nincs igazad,hálát adtál a szenvedésért,

örvendeztél, bár mellőztek, csendes maradtál, amikor megbántottak ??

/mikor volt utoljára ??/

Kész vagy – e  ?

elszenvedi fájdalmat ,bánatot , kitartani a próbákban , útra kelni,

otthonmaradni, más helyét betölteni, a legalacsonyabb szolgálatra,

Másokat hordozni, félre állni és várni, szólni, hallgatni, lemondani,

Őrködni és imádkozni, türelmesen várni, lelkeket menteni, 

Feszültségeket elhordozni, szelíden figyelmeztetni, engedelmeskedni,

Az utolsó helyet elfoglalni, élni Krisztusért, meghalni Krisztusért,

Isten előtt megállni, Jézus vissza jövetelére várni  ?

/ Kész vagy – e ?? /

HÁNYFÉLE KERESZTYÉN VAN ?

Sötétkamra keresztyén :

Hitéletét titkon , a sötétben éli meg, hogy ,más ne lássa.

Novemberi keresztyén :

Közelében  az embert a hideg rázza, November hónapja ködös.

Nézőközönség keresztyén :

Ott ül a tribünön ,leselkedik, érdeklődik, de nem vesz részt semmiben .

Porcelán keresztyén :

Vigyázattal kell bánni vele, törékeny, érzékeny, sértődékeny..

Kirakat keresztyén :

Szépet mutat, de élettelen, kirakati bábu.

Látszat keresztyén :

Képmutató , azaz egy képet mutat, de a valóság más.

Névleges  keresztyén : Csak a neve az.

Tamáskodó keresztyén : csak azt hiszi, amit lát.

Mentsen – Uram ! – keresztyén :

Péter a szenvedésnek  még a gondolatától is vissza riadt.

Ágaskodó keresztyén :

Csak egy fontos kérdést ismer, ki nagyobb ?

Persze ő magát tartja a legnagyobbnak

Világító – lámpás keresztyén :. Máté. 5:16.

Hasonlítasz ezek közül valamelyikre ?

------------------------------------

   INNEN ONNAN.

A sötét felhő nem tarja el a napot örökre és kioltani sem tudja a fényét.

Végül szerte kell foszlania és előtör a nap fénye.

Épp így a megpróbáltatások és szenvedések sötét fellege nem képesek

Isten kegyelmét és jóságát eltakarni vagy kioltani.

                       -.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-

A hála nem abból áll, hogy szereted azt, aki szolgálatot tett neked és te viszont

szolgálatot teszel neki.  Az igazi hála az egész emberiség felé történő viszontszolgálat és nem csupán az egy ember felé, akinek lekötelezettje vagy .

                            .-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-

Istennek tetsző életet  akarsz élni ? Kérdezd meg magadat : „ Isten uralma alatt áll az otthonom, a munkám, a szórakozásaim „?

Mit jelent Isten uralma ?  Tekitsd meg Jézus életét ,-  Ő tökéletesen szemléltette. Mi is követhetjük őt. Akkor ima és imádat nem kellemetlen kötelesség, lesz hanem erőforrás

                                     .-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-

A modern vallásos élet nagy hiánya a mély, erőteljes, bensőséges megtérés ( magábaszálás és megfordulás , Pálfordulás ) A modern élet rohan és az ember  nem áll meg. Lelkigondozók, orvosok és lélekbúvárok  igazolják, hogy a bűn kérdését alaposabb , átfogó módon kellene kezelni, mert az --- sokszor tudat alatt,-- súlyosan ránehezedik az emberre.

                                          .-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-..-.-.-.-.-.-.-

Idézetek Istenről ----1

Amikor Isten parancsolatai szerint járunk, összhangban érezzük magunkat a világmindenség erejével, mint akik a valóságos lét főútján haladnak.
Spurgeon
A világ Isten eleven képmása. Campanella
Amilyennek az ember a saját lelkét érzi, alapjában véve olyan rendszerint az Istene is. Vagy jóságos, szerető és igazságos, vagy bosszúálló, haragos és rosszindulatú. Lucy Mallory
Kerestem Istent, elrejtőzött előlem; kerestem önmagamat, nem találtam; kerestem testvéremet és megtaláltam mind a hármat. Boros László
Ne veszítsd el soha a bizalmadat! Isten egyenesen ír görbe vonalakon.
portugál közmondás
Minél nagyobb a baj, annál közelebb vagyunk Istenhez. Mörike
Sorsunk alakulásában nem láthatjuk mindig Isten kezét, de bizonyosak lehetünk afelől, hogy mindig velünk van. Spurgeon
Nem látjátok? Isten szinte nyomon követ bennünket, hogy megmentsen. Mi pedig menekülünk előle, hogy a vesztünkbe rohanjunk. Szalézi Szt. Ferenc

Amelyek láttatnak, idő szerint valók, de amelyek nem láttatnak, örökkévalók.
Pál apostol, II, Korint. IV. 18.

-------------------------          

Hit-aggodalom

Abban hinni, hogy Isten igazat mond, nem volna szabad nehéznek lenni.

Az aggodalmaskodás kezdete a hit vége, és az igazi hit kezdete az aggodalmaskodás vége.

Némely kétely annyira ízléstelen, hogy leküzdésének legjobb módja az enyhe gúny. (Spurgeon)

Isten ígéretei telt korsójából csak a hit keze tölthet. A hitetlenség kilyukasztja a fenekét.

Hitünk lehet olyan kicsi, mint a mustármag, de ha élő és valódi, összeköt a Mindenhatóval.

A szent szám tudomány ez: Hinni! A hitnek mind a négy számtani alapműveletét meg kell tanulni.                                                                              1-Először összeadni, vagyis minden bajhoz és nehézséghez hozzászámítani a Mindenható Istent.                                                            2-Azután kivonni Minden aggodalmaskodásból leszámítani a holnapi napot, mert meg van írva, hogy az gondot visel magáról-  3-Harmadszor szorozni, mert a hívőnek nagy családja számára csak öt kenyere és két hala van, de az imádkozó hittel megszorozza, az eredménye ez: Mindnyájan megelégednek.     4-Végül osztani is meg kell tanulni. Ha hívő mindent, ami őt az életben éri, az egy szükséges dologgal oszt el, mindig az jön ki, hogy minden javára szolgál.

-------------------------------------

 Imádság

Ne legyünk olyanok, mint a koldusok, akik folyton csak kéréseikkel ostromolják az Urat, hanem imádjuk Őt. (Stewart)

Az igazi imádság feltétlen engedelmességből fakad. (Pauer I)

Olyanok számára, akik imádságos életükben meglanyhultak, a Zsoltárok könyve olyan, mint egy sínpár, amelyen Isten imádkozó szentjei jártak egykor. Jó elakadt kocsinkat erre a sínpárra helyezni. (Modersohn)

Semmi sem vonzza annyira a mennyei Atyát gyermekéhez, mint annak kiáltása. (Spurgeon)

Gyümölcseiről ismerjük fel a helyes imádságot. Ha imádságod természeti hajlamaidat és a világhoz való ragaszkodásodat megöli benned, és helyette az Úr Jézus képét tükrözteti vissza, akkor imádságod jó. (Tersteegen)

A kereszt terhét - amelyet Isten helyez vállunkra, – érezni és örömmel viselni a legtökéletesebb imádság. (Tersteegen)

Az imádság tűz, és aki nem gyakorolja, meghidegül. (Terstseegen)

Az imádság lelkének elnyerésénél jobbat nem kívánhatunk, mert az imádság Isten csodáinak kincsesházába és a szeretet szent kamrájába vezet el bennünket.

------------------------------------------

Hit-aggodalom

Az olyan hit, mely várja a meghallgatást, nem fog meglepődni, amikor az imádságra megjön a felelet. (Müller)

1. A hit bizalom és engedelmesség.
2. A hit elhiszi, amit nem lát, és az a jutalma, hogy meglátja, amit hisz.
3. Az igazi hit megtiszteli Istent, Isten pedig megtiszteli az igazi hitet.
4. Nem nagy hitre, hanem a nagy Istenben való hitre van szükségünk.
5. Úgy képzelitek, hogy Krisztusban hinni, az valami lekötelező szívesség Vele szemben, valójában pedig Őbenne és szavaiban hinni – olyan megtiszteltetés és előjog, amelyhez csak komoly elmélyedés, megalázkodás és önmegtagadás árán jut el az ember.
6. Akkor leszünk mindenre képesek, ha van megbízatásunk és elegendő bátorságunk Istent szavánál fogni. (Spurgeon)
7. Hinni annyit tesz, mint bízni, és pedig teljesen bízni Isten Fiának személyében, munkájában, érdemében és hatalmában.

----------------------------------

Biztonságom,- Kurczina Terézia

Utamat Jézussal kézen fogva járom, társaságán kívül másra nem is vágyom.
Átengedem Neki, szabadon terelje életem folyását a legjobb mederbe.
Mindennapi létem akárhogy alakul, minden körülményben Őt veszem alapul.
Bármilyen helyzetben Őrá építkezem, teljes életemet a kezébe teszem.
Meggyőződésem, hogy elveszni nem hagyja, szeretete az én biztonságom adja.
Ha épp nincsen gondom, s könnyen boldogulok, Őhozzá mélységes hálával fordulok.
Bajokban Szívéhez simulok azonnal, segítségét kérem teljes bizalommal.
Reménykedő hittel esdek Tőle támaszt, bizonyosan tudom, azzal el is áraszt.
Ajándékaival bőkezűn elhalmoz, lelkem mélységébe csendes nyugalmat hoz.
Gondviselő kezét állandóan érzem, gyakorta megsegít, mielőtt még kérem.
Rögvest hozzábújok lelkem viharában, s nyomban elmerülök meleg vigaszában.
Karjaiba véve nehézségen átvisz, szívem minden bajban csakis Őrá számít.
Fájdalom és sok gond gyötör, vagy felbőszít, átöleli lelkem, bátorít, erősít.
Igaz segítségem, ki bármit megtehet, valós biztonságom csak mellette lehet.
Felemel magához bármilyen mélységből, mindenkor kivezet lelki sötétségből.
Sérüléseimre gyógyító sebtapaszt gyöngéd szeretettel személyesen ragaszt.
S hogyha menet közben lendületem fogyna, vállamon karjait szorosabbra fonja.
Botladozó lábam léptét irányítja, kegyelme özöne szívem kitágítja.
Jöhet sok nehézség, nem veszek el mégse, biztonsággal vagyok Nála körülvéve.
Világosan látom, milyen gyönge vagyok, ezért bizalommal mindent Őrá hagyok.
Törékenységemben ott van erőssége, így lesz láthatóvá bennem dicsősége.
Hatalmas kincseit aprópénzre váltom, gondviseléséért dicsérem és áldom.

-------------------------------------------------------

ígei bozonyság.

 Rend a templomi életben Ezékiel 46,8–12 „Rend a lelke mindennek.” Ez a bölcsesség valószínűleg sok nemzedék tapasztalatát fejezi ki. Ahol rendet találunk, ott biztos, hogy munka folyik, és igényesek az ott élők. Amikor vendéget fogadunk otthonunkba, első dolgunk, hogy rendet rakjunk, hogy legalább ami szem előtt van, az legyen rendezett. Isten országában azonban a Lélek a rend ura.                                 A Mindenható is rendezettséget akar látni az életünkben, de nemcsak ott és akkor, amikor mások látják, hanem kívül-belül. A templomi élet rendjéhez hozzátartozik, hogy a fejedelemtől kezdve az ország egész népe az Úr parancsa szerint mutatja be áldozatát. Az Istennek való engedelmesség áll tehát a valódi rend hátterében. Jézus Krisztus azért jött el, hogy miután megtisztította az életünket, a Lélek templomává szentelje azt. Ez azt jelenti, hogy az életünk minden területén a Szentlélek vezetésében kell járnunk. Az Úr pedig kijelentette, hogy szoros kapu és keskeny út vezet őhozzá (Mt 7,13–14). Ez a keskeny út pedig a szeretet útja, ami a helyes áldozat feltétele (1Kor 12,31–13,8). Ma is ezen a kapun és ezen az úton jöjjünk és menjünk, hogy kedves legyen Isten és az emberek előtt is az életünk! /PZs/ Erős a gyengeségekben 2Korinthus 12,1–10 Pál tisztában volt saját képességeivel, mégis mindenért Istennek adta a dicsőséget. Nagyon sok embert látott megszabadulni megkötözöttségekből, bűnökből, számtalanszor átélte a gyógyítás csodáját is, tisztában volt az Úr természetfölötti hatalmával. Hitt benne, vele járt, neki élt. A Gonosz ott üt, ahol fáj. Pál önmagáról írja, hogy a kinyilatkoztatások nagysága miatt – nehogy elbízza magát – komoly gyötrelmeket kellett elszenvednie. Imádkozott, ezt tette másokért is, akik rendre meg is gyógyul- tak, rendbe jöttek, helyreálltak. Az ő gyötrelmei nem szűntek meg. Pált ekkor hatalmas dologra vezette el az Úr: „az én erőm erőtlenség által ér célhoz”! Mivel saját életében tapasztalta meg, mit jelent ez, megdöbbentően hat erőteljes bizonyságtétele: „amikor erőtlen vagyok, akkor vagyok erős”. A mindenható Isten harcosai között ezek szerint mindenki ott lehet: a hithős, az erős, de az erőtlen és a gyenge egyaránt – én is, te is; mindannyian. Az Úr még a gyengeségeinket is fel tudja használni a szolgálatban. Akik szeretjük és behívtuk őt az életünkbe, számíthatunk rá, hogy megosztja velünk erejét és az örök életet. Legyen ezért hála mindörökké! 

-------------------------------

MÉFIBÓSET,- 2Sámuel 9:1-13

És felrémlik a gyermekkori emlék,
riaszt borzongat lázas éjszakán…
Ötéves volt… felkapta őt a dajka,
és futott vele át a palotán,
sikongva, mint ki eszét vesztve száguld,
mert Jezréelben rettentő csatán
elesett Saul, a megszállott király is,
a nagyapa, – és apja: Jonathán.
A dajka fut, reszket már gyenge karja,
és hirtelen: rettentő zuhanás!
Rémült sikoly! Vad fájdalom hasít át
Mindkét lábán, mint a villámcsapás.
Felemelik, mert talpraállni nem tud,
a dajka vonja-rántja őt tovább…
– Árvaság, jajszó, csúfos összeomlás,
és dermedten csüng a két béna láb.
Évek telnek, ő csak tengődik árnyként.
Naponta reszket, teste-lelke fáj.
Mi vár reá, bukott királyi sarjra?
Az országban most Dávid a király!
S hirtelen kemény léptek zaja koppan,
Királyi testőr menten ott terem,
– Uram reád lelt, küldi a parancsot:
színe előtt sürgősen megjelenj!
Véget ér hát a boldogtalan élet?
Saulért most Dávid rajta bosszút áll?
– Asztalomnál lesz naponta étked,
Saul minden birtoka rád visszaszáll!
– Reám, holt ebre? – dadog Méfibóset,
az ámulattól elakad szava.
– Többé ne rettegj. Megterítve vár rád
a királyi kegyelem asztala.
***
(Jaj, hányszor voltam jótettekre béna,
bukott Ádámnak lázadó fia,
de hívat töviskoronás Királyom –
kenyérbe-borba rejtve, látom:
Vár reám a Kegyelem asztala!) Siklós József –IG---

------------------------------------------

DÁVID ÉS GÓLIÁT .

Páncélba bújt a pogány Góliát,
Úgy szidalmazta Isten táborát.
„Hol van a sok hős, bátor ember,
Megvívni vélem senki sem mer?!“
Hallja ezt Dávid, Isai fia,
Szívében érzi: helyt kell állnia.
„Dárda és kard van a kezedben.
Én pedig bízom Istenemben!“
Jó parittyából éles kő repül.
Góliát attól rögtön elterül.
Ujjong a tábor: „Ez az Úr volt!
Dáviddal Isten maga harcolt!“ Siklós József

-----------------------------------------------

ELVESZETT A KIS BÁRÁNY .

Elveszett a kis bárány,
vad oroszlán tépte,
Dávid pásztorgyerek volt,
bátran elment érte.
Amíg küzdött, neki is
kiserkent a vére,
selymes szőrű juhának
életét megvédte.
Jézus juha vagyok én;
rám támadt a Sátán,
jó Pásztorom értem jött,
veszedelmem láttán.
Le is győzte a Gonoszt
véres keresztfáján,
így tett nekem szabaddá,
örök élet vár rám! Siklós József

---------------------------------------------

Most más madár dalol
Mióta Jézus Krisztus velem jár,
elhallgatott a fekete madár,
mely minden év után azt sírta: Kár!
Végig az úton, tűnő éveken
azóta más madár dalol nekem.
Erőm újul a csengő éneken.
Ha hervad a százvirágú tavasz,
arról dalol, hogy Jézus ugyanaz,
akár virág nyit, akár tél havaz.
Ha évek után évek tűnnek el,
és egyre sebesebben szállnak el,
– az örök ifjúságról énekel.
Arról, hogy mindig új a kegyelem,
és mindig egy, aki itt jár velem
fénylő nappalon, sötét éjjelen.
A célról, amint hívogatva int,
s minden lépéssel közelebb megint…,
melyért könny, küzdelem megérte mind.
Előttem száll, és énekel nekem.
Énekeit vele zümmöghetem,
amint megyek át tűnő éveken.
Újulva hallgatom új dalait,
amint reájuk sorra megtanít
a csodaszárnyú, szent madár: a HIT. Túrmezei Erzsébet

-----------------------------------------------------

In Memoriam id. Szőllősi Árpád.

„Mert aki innotok ad egy pohár vizet az én nevemben, mivelhogy a Krisztuséi vagytok, bizony mondom néktek, el nem veszti az ő jutalmát.”

 Márk evangéliuma 9:41

Ahogy visszanézel az életedre, mindig azok a pillanatok magasodnak ki, amikor másokért tettél valamit - írta Henry Drummond

 A napokban hallottam, hogy valaki elkezdte olvasni János evangéliumát arra figyelve, hogy Jézus mennyit prédikált és mennyi jót tett. Egy füzet egyik oldalára írta a prédikációkat a másikba a tetteket. Már az első fejezetek után abba is hagyta az összehasonlítást, mert az egyik oldalon a strigulák behozhatatlanul megsokasodtak.

Jézus sokkal többet segített az embereknek, mint amennyit prédikált. Ezért mondta Mahatma Gandhi, amikor megkérdezték tőle, hogy hogyan terjedhetne el a kereszténység az Ő hazájában, hogy „ Éljetek úgy, ahogy Uratok Jézus Krisztus élt”.

Gyermekkoromból emlékszem egy lelkészre, aki először az öreg Simson motorjával látogatta szüleimet, később már egy Trabant személygépkocsival. Nagyon meghatározó volt életem alakulásában ez a lelkész. Sokat tanultam tőle szolgálatból, elhívásból, szeretetből. Soha nem felejtek el egy jelenetet. Szüleim a házunk előtt dolgoztak. Nagy munkában voltunk, az új kerítés alapját betonoztuk. Megérkezett a lelkész egy lelkipásztori látogatásra. Amikor meglátta, hogy milyen munkát végzünk, kinyitotta a Trabant csomagtartóját, kivette a munkásruháját és leállt betont keverni. Ezt a lelkészt úgy hívták, hogy id. Szőllősi Árpád.

Ő többet adott egy pohár víztől és Jézus azt ígéri, hogy ennek meg lesz a jutalma.

Szószólónk, Jézus

„Kedves gyermekeim, azért írtam ezt nektek, hogy ne vétkezzetek. De ha valaki mégis bűnt követ el, van aki segít nekünk, és szót emel az érdekünkben az Atya-Istennél: az igazságos Jézus Krisztus!” (Egyszerű fordítás) János első levele 2:1

„És mi van, ha mégis…?” Kérdezzük gyakran, leginkább olyankor, mikor tisztában vagyunk saját gyengeségünkkel, sebezhetőségünkkel – és látjuk a kihívás nagyságát.

A bűnnel és kísértésekkel szembenézni pedig nem kis dolog, „emberfeletti” kihívás. Isten ismeri gyengeségeinket, korlátainkat, ugyanakkor erőt és győzelmet is biztosít.

A végső cél pedig a BÉKESSÉG Istennel. Békesség, hiszen a lázadó, Isten elől menekülő embernek nem lehet nyugalma. Ezért ajánlotta fel Jézus Krisztus által a megbékélés lehetőségét. Ha voltál már tartósan haragban valakivel, akkor tudod, hogy ez mennyire megterhelő tud lenni. Nehéz megtenni az első lépéseket, de utána már könnyebben és természetesebb minden.

Krisztus által – mint közös ismerősön keresztül – bátran mehetünk Istenhez. Ő nem egy olyan haragvó Isten, akit valahogyan ki kell engesztelni. Bár Jézus vállalta a halált, mégis a teljes Szentháromság minden tagja az emberiség megmentésért fáradozik.

Pál azt írta a 2Kor 5: 17-19 versében:

„ Így hát, ha valaki Krisztusban van, az az ember már az Új Teremtéshez tartozik! Ami benne régi volt, az elmúlt, és minden tekintetben újjá (új teremtéssé) lett! Mindez Istentől származik, aki Krisztus által kibékített és újra egyesített saját magával bennünket. Sőt, ránk bízta, hogy mi is segítsünk más embereknek abban, hogy kibéküljenek vele.  Isten ugyanis maga volt jelen Krisztusban, amikor kibékítette az embereket önmagával, és nem hibáztatta őket a bűneik miatt. Ezt az üzenetet pedig, amely az Istennel való kibékülésről szól, ránk bízta.” (Egyszerű fordítás)

Milyen bátorító a gondolat, hogy bármilyen bűnt is követtünk/követünk el, Jézus által szabadon mehetünk Istenhez bocsánatért, aki maga is azon van, hogy helyreállítsa a megromlott kapcsolatunkat.

-------------------------------------------------------

Csak szeress...

„Jézus így válaszolt: Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. Ez az első és a nagy parancsolat. A második hasonló ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat. E két parancsolattól függ az egész törvény és a próféták.”  Máté evangéliuma 22:37-40

Csak ennyi lenne az egész. Csak szeretni kellene, és nem itt tartanánk. Csak szeretni kellett volna már az elején, szeretni Istent, és nem enni a gyümölcsből, amire azt mondta, hogy tabu. Csak szeretni a másikat, és felvállalni, hogy „vétkeztem, Uram...” Csak dönteni helyesen Isten mellett akkor is, ha épp nem igazán érthető a miért, és nem hallgatni a Kísértő szavára, mert az óta sem tudjuk, mi a jó és mi a rossz, és bár Isten képére lettünk teremtve, ma már közel sem hasonlítunk rá. 

Csak szeretni, ennyi lenne. Nem várni, hogy lépjen a másik elsőként, hanem megtenni azt a bizonyos legnehezebb lépést. Nem várni, hogy Isten oldja meg életem összes gondját, problémáját, táncoljon úgy, ahogy én fütyülök, és majd akkor Őt választom, hanem elfogadni, amit adott az Élet, és megtanulni, szeretni Őt. Ma. 

Nem nézni a bőrszínt, etnikai hovatartozást, politikai nézetet és gondolkodásbeli különbséget, hanem úgy bánni a másikkal, ahogy én is szeretném, hogy velem bánjanak. Nem gondolkozni azon, hogy megéri-e, hanem kinyújtva kezemet, adjak esélyt a másiknak az újrakezdésre. És időnként nem azt nézni, én hogyan járok jobban, hanem mi lenne neki a hasznos. 

Álomvilágban élek - mondod halkan magadban. De még lehet. Talán. Ha te és én ma döntünk, akkor neked, nekem és a környezetünknek más lesz. Ha végre igazán megértjük azt az áldozatot, amit Isten hozott meg értünk, ha végre igazán megértjük, hogy Ő szeret, akkor nem lesz nehéz dönteni. Akkor akarni fogjuk ezt a döntést, és a szeretet lesz a természetes. 

Hát legyen így! Engedjük Istent közel magunkhoz, engedjük be az életünkbe, és hagyjuk, hogy cselekedeteinket átformálja a szeretet egyszerű parancsolata!

-----------------------------------------

Az istenfélelem fontossága

„A dolognak summája, mindezeket hallván, ez: az Istent féljed, és az ő parancsolatit megtartsad; mert ez az embernek fődolga! Mert minden cselekedetet az Isten ítéletre előhoz, minden titkos dologgal, akár jó, akár gonosz legyen az.  (Prédikátor könyve 12:5-6)

Bölcs Salamon ezekkel a szavakkal összegzi tanításának lényegét: „féld az Istent és tartsd meg parancsolatait”. Egész életbölcsessége ebben az egy mondatban foglalható össze. Az ember legfontosabb dolga, hogy megtanulja félni az Urat és a neki való engedelmességet. Az emberi élet végső célja tehát nem a gyermeknemzés, nem a karrierépítés vagy a vagyonszerzés, de még csak nem is a jó cselekedetek sora, hanem az istenfélelemre és az engedelmességre való eljutás.

Mai világunkban erre esik a legkevesebb hangsúly. Mindenki boldogulni akar, egyről a kettőre szeretne jutni anyagilag, megszabadulni a hitelektől, valamire vinni ebben az életben, szerencsét próbálni külföldön, stb. De szinte sohasem halljuk, hogy valakinek az lenne az életcélja, hogy megismerje Isten rá vonatkozó tevének részleteit, jobban megismerje az Úr akaratát, Igéjének tanítását és hogy saját terveit, akaratát Isten ellenőrzése alá helyezze. Amikor valaki ilyenekről beszél, akkor azt általában nem tartják normálisnak. Bölcs Salamon azonban ebben látja az élet végső célját, értelmét.

Az indoklásban arra hívja fel a figyelmet, hogy tetteinket Isten meg fogja ítélni; nem csak a nyilvánosakat, hanem a titkos tetteket, sőt még a gondolatainkat is. Semmi sem terelheti majd el az Úr figyelmét, minden tettünk, szavunk, gondolatunk, indítékunk az Ő ítélete alá fog esni. Isten végső soron igazságot fog szolgáltatni, akkor majd mindenki megkapja jutalmát, büntetését.

A Jelenések könyvében, a hármas angyali üzenetben, az első angyal üzenete érdekes módon nagy hasonlóságot mutat Salamon előbbi megállapításával. Az első angyal üzenetét így olvashatjuk: „Féljétek Istent, és adjatok neki dicsőséget, mert eljött ítéletének órája, és imádjátok azt, aki teremtette a mennyet, a földet, a tengert és a vizek forrásait.” (Jelenések 14:7). A három angyal üzenete olyan hír, amit meg kell hallania minden földön élő embernek (ezért repül az angyal az ég közepén). Ez a hír pedig nem más, mint Isten félelme. (Félni Istent nem egyenlő Istentől félni. Istent félni azt jelenti: tisztelni, szeretni, nagyra tartani, megbecsülni, engedelmeskedni neki). A világnak, s benne nekem és neked is kedves barátom, az a legfőbb dolgunk, hogy megtanuljuk félni az Atyát, Jézus Krisztust és a Szentlelket.

Az angyal üzenete azonban sürgető, mert azt mondja: „eljött az Ő ítéletének órája”. Vagyis Isten félelmének elsajátításával nem várhatunk sokáig, hiszen az ítélet a küszöbön van. A bibliai próféciákból tudjuk, hogy Isten ítélete kezdetét vette. Az azóta eltelt évek Isten kegyelmének, türelmének köszönhető. Itt az ideje, hogy komolyan imádkozzunk azért, hogy a Szentlélek Isten félelmére megtanítson bennünket, s az Úr törvényét a szívünkbe írja, hogy engedelmesek legyünk Isten akaratának.

Isten kegyelme, türelme nem jogosít fel bennünket arra, hogy visszaéljünk vele.                            Az idő értünk van, Isten azért nem vetett még véget a földi történelemnek, mert időt akar adni nekünk az élet legfontosabb leckéjének elsajátításához: az Ő félelmének és az iránta való engedelmességnek az elsajátításához. Péter apostol így beszél Isten türelméről:.                   „És a mi Urunknak hosszútűrését üdvösségnek tartsátok” (2Péter 3:15);                                        „Nem késik el az ígérettel az Úr, mint némelyek késedelemnek tartják; hanem hosszan tűr értünk, nem akarván, hogy némelyek elvesszenek, hanem hogy mindenki megtérésre jusson.” (2Péter 3:9).

Fontoljuk meg, hogy eddig mi volt az életcélunk. Szükség van-e korrekcióra?                       Tűzzük ki életünk legfontosabb céljául Isten félelmét és a neki való engedelmességet! Imádkozzunk azért ma , hogy Isten Szentlelke tanítson meg erre bennünket.

Én leszek a te száddal! (2Móz 4,12)
Uram! Te szólj,
ha beszélnem kell,
vagy maradjon néma szám.
Bezárt szívek rozsdás zárait
nem töri fel emberi készség.
Mit használ szép szó,
ríkató beszéd,
nagyszerű érvelés?
A bűn bilincsébe vert
hitetlenség,
kétség éjjelét,
közöny fojtó ködét
semmiféle lelkesedés
nem űzi szét.
Kevés
minden emberi akarás.
Senki és semmi más,
csak teremtő Szavad
ragadhat magával
bénát, sántát, vakot.
Sötét földünk sűrű ködébe
csak atyai szíved
nyithat az égből ablakot.
Szikszai Béni, 1976. október 16 (Fáradt fejem keresztfádhoz hajtom c. kötetből)

2016-04-24

Ezért tehát nem vagytok többé idegenek és jövevények, hanem polgártársai a szenteknek és háza népe Istennek. Mert ráépültetek az apostolok és a próféták alapjára, a sarokkő pedig maga Krisztus Jézus, akiben az egész épület egybeilleszkedik, és szent templommá növekszik az Úrban, és akiben ti is együtt épültök az Isten hajlékává a Lélek által. (Efézus 2,19-22)

Egység, összefogás, együvé tartozás… Olyan szavak ezek, melyeket a Szentírás nem a hangzatos, de sokszor üres, tartalom nélküli frázisok szintjén ad elénk, hanem a valós életben megvalósuló alapelvek szintjén. Beszél a lelki testvérek közötti összetartozásról akkor, amikor az egyházat és a gyülekezeteket úgy mutatja be előttünk, mint a Krisztus-test valóságát, amelyben mindenkinek megvan a maga, Istentől kapott talentumai által élhető feladata.

Úgy van szükségünk egymás támaszára, testvéri közösségére, miként testünkben szükség van a kezekre, lábakra, a legkisebb szerveinkre, minden sejtünkre… Ezért hamis az az állítás, amit sokan a magukénak vallanak: nekem van hitem, de nincs szükségem a gyülekezetre, nem igénylem a közösséget. Gyülekezet nélkül nem lehet együtt örülni az örülőkkel, és együtt sírni a sírókkal! Gyülekezeti közösség nélkül senki ne akarja megélni az apostolok örömét, amikor az ősgyülekezetben egy szívvel és egy lélekkel imádták az Urat, és szolgálták a felebarátot! Sem a televíziós, sem a rádiós istentisztelet nem fogja megadni ennek áldását! Sem a karosszékben, sem vasárnap délelőtt a fakanál mellett állva! Még ez a mostani igeolvasásod sem adja meg ennek az áldásnak örömét! (Gyallai Henrietta)

A nap gondolata:

A szeretet lángjaiban a legkeményebb vasnak is meg kell olvadnia. Senki sem téríthet el engem ettől a meggyőződéstől, mert a tapasztalás tanított meg rá. (Gandhi)

----------------------------------------------

2016-04-23

Az én igám boldogító, és az én terhem könnyű. (Mt 11,30)

A kanapén pihentem a nappaliban, amikor észrevettem a négy éves kisfiunkat a folyosón. Kétségbeesetten sírt, mert nem tudott kinyitni egy dobozt, aminek a fedele túl szoros volt. Szóltam neki, hogy hozza ide, majd én segítek. De ő mindenáron maga akarta kibontani. Tovább sírt, és egyre idegesebb lett. Amikor már teljesen elfáradt, csak akkor engedte meg, hogy segítsek. Csak nézte, nekem milyen könnyen sikerült kinyitni a dobozt. Elkerülhette volna a csalódást és rossz érzést, ha hamarabb hozzám fordul.
Ez az élmény jó leckét jelentett a számomra is, hogyan kezeljük a nehéz helyzeteket. Túl gyakran megesik, hogy ahelyett, hogy Isten segítségére hagyatkoznánk, először a saját módszereinkkel próbálunk megoldani egy problémát. Végül csalódottak vagyunk, vagy sírunk. De Isten ígérete itt áll előttünk: "Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek." Istennek megfelelő megoldásai vannak a problémáinkra. Higgyünk és bízzunk Isten szavában - és kérjük Isten segítségét!

(Forrás: Csendes Percek)

A nap gondolata:

Nem az számít, honnan indulsz, hanem az, hogy milyen döntéseket hozol arról, hogy hová akarsz végül eljutni. (Anthony Robbins)

--------------------------------------------

1 Korintusiaknak 10,16"Az áldás kelyhe, amelyet megáldunk, nemde a Krisztus vérében való részesülés? S a kenyér, amelyet megtörünk, nemde a Krisztus testében való részesedés?"

Korintusiaknak 11,26,- "Valahányszor ugyanis e kenyeret eszitek, és e kehelyből isztok, az Úr halálát hirdetitek, amíg el nem jön."

János 6,33,- "Mert az az Isten kenyere, aki alászállt a mennyből és életet ad a világnak."

Márk 6,51-52,- "Az ámulattól nem tudtak hová lenni, mert még a kenyerek csodáját sem fogták fel, a szívük még érzéketlen volt."

-------------------------------

Isten  nagysága:

Szeretném meglátni Istenedet - mondta Traianus római császár egy rabbinak.
- Halandó ember szeme nem láthatja meg Őt - válaszolta amaz.
De a válasz a császárt nem elégítette ki.
- Akkor hát vedd szemügyre egyik követét! - javasolta a rabbi -.                                                        Nézz az égre és szemléld a napot!
- Még mit nem! - szólt a császár -, hiszen ha belenézek, elvakít!
- Uram, gondold csak meg: ha nem bírod elviselni Isten egyik
teremtményének dicsőségét, vajon képes lennél-e közvetlenül szemlélni
a Teremtő dicsőségét?

------------------------------------------

A nevem: Idő
 Nem voltam mindig, és nem is leszek mindig, de most vagyok, hogy
megmérjem az életet.
Az emberek várnak rám, alárendelik magukat nekem, félnek tőlem, és
Istenen kívül senki sem tud feltartóztatni. Isten a kezében tart, s ha
Ő szól, az én utamnak vége...
A legtöbb ember azt hiszi, hogy én mindig leszek. De ez nem igaz.                                                     Ha én majd elmúlok, az örökkévalóság jön...
Akkor már késő lesz!
Túl késő lesz a bűnbánatra, túl késő Istennel Jézus Krisztus által
megbékülni. Túl késő lesz hinni. Akkor már csak az "örök" lesz: örök
békesség és öröm, vagy örök rettegés és ítélet.
Ma van a megváltás napja. Azt, hogy mi leszel az örökkévalóságban, ma
döntöd el. Ma még vagyok, és haladok. De eljön egy nap s nem lesz
többé így. Akkor már nem leszek veled... s neked nem lesz lehetőséged
többé örökkévalóságod felől dönteni!
/ ismeretlen szerző /
------------------------------------------

Igaz hit - Panni! Tudod-e, mit jelent ez a szó: HIT? – kérdezte Pannit a mamája.
- Hisznek valamiben, amit fontosnak tartanak.

- Hát, nem éppen ezt jelenti…

- Akkor viszont nem nagyon tudom.

- A hit nem más, mint rendíthetetlen bizalom Istenben. Azt jelenti, hogy becsületszóra, vakon hiszünk Neki anélkül, hogy bizonyítékokat keresnénk. A mi hitünk segítségével cselekszik Isten. A Bibliában nagyon sok történetet olvashatunk olyan emberekről – sőt, néha gyerekekről is – akik hittek Istenben. Volt köztük még római tiszt is! Ha akarod, megkeressük őt Izrael egy kicsiny városában.

- Jó, keressük meg!

- Jézus akkoriban éppen a galileai tó partján lévő Kapernaumban időzött. A hír gyorsan terjedt. „Jézus köztünk van!” – mondták egymásnak az emberek. A városban római katonák állomásoztak.

- Háború volt:

- Nem, de ebben az időben Izrael római megszállás alatt volt. Őrállomásokat állítottak fel az ország különböző részeiben, hogy fenntartsák a rendet és az engedelmességet a nép körében. A katonák közt volt egy tiszt. Egy százados, akinek szép háza és sok szolgája volt. Jó és egyenes embernek ismerték.  Szerette Izrael népét, főképpen az ő Istenüket. Őt, Akiről a Biblia beszél. A százados egyik szolgája már egy ideje beteg volt, és már halálán van. Szerette a szolgáját és nagyon fájt neki, hogy elveszítheti. Ezért így gondolkodott: - Hívatnom kell Jézust, Ő az egyetlen, Aki meg tudná gyógyítani az én szolgámat! – Önmagát méltatlannak érezte ahhoz, hogy Jézushoz menjen. Ezért néhány fontos méltóságot betöltő barátját kérte fel arra, hogy keressék meg Jézust.

Így történt, hogy nemsokára néhány ember jelent meg Jézusnál és így szóltak Hozzá: Mester, ő igazán megérdemli a segítségedet. Jó ember, aki szereti a mi Istenünket. Micsoda zsinagógát épített nekünk! Kérlek, gyere most velünk! Jézus habozás nélkül, azonnal követte őket. Ahogy közeledtek a római százados felé, ő eléjük jött: - Mester, nem érdemlem meg, hogy átlépd házam küszöbét! Csak mondj néhány szót innen, és a szolgám meggyógyul! Hisz én is parancsot adok katonáimnak és szolgáimnak. Az egyiknek azt mondom, „Csináld ezt!”, a másiknak: „Gyere ide!” – és megteszik parancsomat. Tudom, hogy Neked is elég néhány szót szólnod, és a szolgám meggyógyul!

-----------------------

Lukátsi Vilma

Megmérettünk

Évnek fordulóján, új élet kezdetén vagy akár olykor „csak úgy” megpróbálhatunk magunkba nézni, és ha dolgainkat merjük odatenni az egyetlen Ige világosságára is, megkapjuk azt, amit a lelke mélyén mindenki érez: az igazságot.

 Könnyűnek találtatunk.

 Lám, a törvény alatt élő régiek is birkóztak a számvetéssel, az ő mérlegük a Törvény volt, a hiányt tételesen akarták fölszámolni, azért a Tórát magyarázták a Talmuddal, a Talmudot a Misnával – de a hiány megmaradt!

 Jézus Krisztus, Aki az idők teljességében jött el, megszánta a hiányt súlyozgató, araszolgató embereket, odahívta őket magához, hogy azután együttesen nézzenek szembe a Törvénnyel:

- Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek… - én pedig azt mondom néktek… - és megpúpozta a mérleg serpenyőjét! Nemcsak hogy a felebarátodat szeresd, hanem az ellenségedet is! Nemcsak hogy ne paráználkodj tettel, a szemedet se engedd oda parázna nézésre!

 És merte mondani!

 Még azt is merte mondani, hogy a törvényből egy jottát vagy pontocskát sem hagyhatunk el betöltetlenül – és szombatnapon, a törvény nyugodalomnapján meggyógyította a betegeket!

A felhördülésre adott válaszát ezzel zárta le: „A törvény betöltése a szeretetet!” – Isten a szeretet! Nem azért jöttem, hogy a törvényt eltöröljem, hanem hogy betöltsem!

 És Ő betöltötte maradéktalanul. Nem a magyarázatokat, a Talmudot, a Misnát, hanem az eredetit, az Istentől adottat. Nem a törvény betűit, hanem a lelkületét. Ő maga töltötte be, az emberré lett Isten.

Ezzel a hittel már odaállhatunk számvetésünk mérlegére.

 Könnyűnek találtatunk!   Egymagunkban!

--------------------------------------------

A lehetetlen méltatlan az emberhez

"Külön világ minden ember. Ami összeköt bennünket az, az emberség és az Istentől

örökölt , kapott lelkiismeret , Isten-i rész.

Aki képes bölcsen dönteni, mindent egynek lát: a szeretet igazsága magába olvasztja a türelem, a figyelem, az odaadás az együttérzés, a magasba vágyódás, a felemelkedés képességét és az erényeit.

A lehetetlen  méltatlan az emberhez.
Ne vágyakozzunk nagy örömökre, mert észrevétlen elmegyünk az élet igazi örömei mellett.
Ne vágyakozzunk nagy dolgok után, érjük be apróságokkal, de azt szeretettel tegyük.
Aki örömet tud szerezni másnak, magának szerezte a legnagyobb örömet."

----------------------------------

A pillanat

"Isten minden nap ad nekünk egy pillanatot, amikor megváltoztathatunk mindent, ami boldoggá tesz. S mi minden nap úgy teszünk, mintha nem vennénk észre ezt a pillanatot, mintha nem is létezne, mintha a ma ugyanolyan lenne, mint a tegnap és semmiben sem különbözne a holnaptól.
 De aki résen van, az észre fogja venni „azt a „ pillanatot. Bármikor meglephet minket: reggel, amikor bedugjuk a kulcsot a zárba, vagy az ebéd utáni csöndben, vagy a nap bármelyik percében, amelyik nem látszik különbözőnek a többitől. Mert ez a pillanat létezik és ebben a pillanatban a „ fentről kapott erő” minden ereje belénk száll, és segítségével csodákra leszünk képesek."

---------------------------------------

Az élet és a szeretet csupán egyetlen időt ismer a jelent

Az egyetlen érzékelhető idő a pillanat, amelyben élünk, amikor szeretünk.
Amikor együtt tudunk élni jó és rossz tulajdonságainkkal, akkor élünk együtt saját énünkkel.

Mindenkinek van egy árnyék énje. Hatalmadban áll a választás fény és árnyék között.
Az árnyék nem azért lakozik benned, hogy elsötétítse a fényességet,
hanem, hogy felhívja figyelmedet tökéletlenségeidre.
Az erénynek csak egy fajtája van - az erény; a gonoszságnak ellenben számtalan.
Szeretnünk kell mások tévedéseit, hiszen a saját tévedéseinkbe egyenesen szerelmesek vagyunk.
Senki sem tökéletes, tudd ezt magadról is.
Ha saját vétkeidet csupán apró botlásnak tartod, fogadd megértéssel mások hibáit.

"Úgy tarthatunk meg valamit, ahogyan megszereztük."(Ghandi)
"Századunk egyszerűsítette a becsület fogalmát: mindenkit,aki nem börtönviselt, talpig becsületes ...
"Minden nagy teljesítmény egy álommal kezdődik. A tölgyfaalszik a makkban, a madárka vár a tojásban ...
- Jó játék volt, köszönöm! "Vannak emberek, akikszemrebbenés nélkül képesek nagyokat hazudni. ...
"Ha egy nő beszél hozzád, azt figyeld, mit mond a szeme."(Viktor Hugó)

Amit kimondasz.

Egy este, naplemente idején, háza küszöbén elmélkedett a földműves és élvezte a hűvös estét. Közelében  volt egy út, amely a faluba vezetett. Jött valaki, és amikor meglátta a gazdát, elgondolkozott:
 „Ez egy lusta férfi  lehet, nem dolgozik, és az egész napot a küszöbén ülve tölti el...”
Később egy másik utas jött arra. Ő pedig  ezt gondolta:
„Ez a férfi egy szoknyavadász. Csak azért ül itt, hogy a lányokat nézze, és megjegyzést tegyen  rájuk...”
A harmadik idegen, aki a helység felé igyekezett, így gondolkozott:
„Ez a férfi biztosan egy  szorgalmas ember. Napközben sokat dolgozott és egész este élvezi a megérdemelt pihenést...”
Túl sokat mi sem tudhatunk a földművesről, aki az ajtó előtt ült. Annál többet a három férfiról: az első egy  lusta ember volt, a másodikban tisztátalan indulatok voltak, a harmadik pedig egy dolgos ember volt.
 Amit  kimondasz, az rólad beszél, különösen, ha másról teszed!
(ismeretlen szerző)

----------------------------------

Isten csodálatosan működik

Egy királynak volt egy minisztere, aki minden alkalmas és alkalmatlan helyzetben azt mondta: "Isten csodásan működik." Egy idő után a király olyan sokszor hallotta ezt a mondatot, hogy már elege lett belőle. A király és minisztere vadászatra indultak. A király lőtt egy szarvast. Mindketten éhesek voltak, így tüzet raktak és megsütötték. A király nekilátott az evésnek, de a nagy sietségében levágta egy ujját. A miniszter most is azt mondta: "Isten csodásan működik."
A királynál most már betelt a pohár. Elbocsátotta miniszterét és megparancsolta neki, hogy tűnjön el a szeme elől. A miniszter elment. A király, a szarvas sülttel jóllakva, elaludt. Vad rablók, Kali istennő imádói törtek rá. Megkötözték, fel akarták áldozni isten nőjüknek - majd elfogyasztani. De az utolsó pillanatban észrevette egyikük, hogy a királynak hiányzik egy ujja. A rablók tanácskoztak, és úgy találták: "Ez az ember nem tökéletes. Hiányzik egy testrésze. Istennőnk csak tökéletes áldozatot kaphat." Így futni hagyták.
A király visszaemlékezett minisztere szavaira: "Isten csodásan működik." És megértette, hogy ebben az esetben is igaza volt. Bűnösnek érezte magát, hogy száműzte, és megparancsolta, hogy keressék meg. Hosszú idő után rátaláltak. A király bocsánatot kért tőle és kérte, álljon újra szolgálatába.
A miniszter azt válaszolta: "Nem kell bocsánatot kérned. Hálás vagyok, hogy elküldtél magadtól. Különben engem áldoztak volna fel a rablók. Nekem megvan minden ujjam. Isten csodásan működik

---------------------------------

 Az éber lelkiismeret .

  Egy misszionáriust megkérdezett egy ember:

- Mit tegyek, mert egyáltalán nem érzek lelkiismeret furdalást?

  Kérdéssel felelt a megkérdezett:

- Mit érezne ön, ha egy 400kg súlyú szikla zuhanna a magasból önre?

- Nem éreznék semmit, mert azonnal szörnyethalnék. – válaszolta ő.

- No, látja, kérem, ilyen az ön lelkiismerete is. Már halott, azért nem érez semmit, ezért nem ismeri a bűnmardosást!

                              -.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.- 

  Kanadában, az egyik szállodában az ágyak fölött felírást talál az ember:

Kedves Vendégünk!

A világ legjobb ágyait szereztük be,

Hogy Önnek kényelmet biztosítsunk.

Ha ennek ellenére mégsem sikerülne jól aludnia,

A hibát ne ágyainkban,

Hanem a lelkiismeretében keresse!

-------------------------------------------

 Te kié vagy?

Kína egyik belső tartományában az idegenek ellen fellázadt tömeg megragadott egy védtelen keresztyén iratterjesztőt és végig hurcolva az utcán, arra akarta kényszeríteni, hogy torkaszakadtából kiáltozza: „Én az idegenek ostoba rabszolgája vagyok!” az iratterjesztő erre azt mondta, hogy ő csak akkor hajlandó kiáltozni, ha megengedik neki, hogy ő megnevezhesse azt az idegent, akinek ő a rabszolgája. Azok szitkozódások és fenyegetések között mondták, hogy megengedik, csak minél hangosabban kiáltozzon, de azonnal. Az iratterjesztő erre boldog örömmel harsogta végig az utcákon – míg csak be nem rekedt teljesen:

„Én Jézus Krisztus hűséges rabszolgája vagyok!”

-------------------------------------------

Értékesebb mint egy drága kő

Egy bölcs asszony, amikor a hegyekben utazgatott, egy folyóban talált egy különösen értékes követ. Másnap találkozott egy másik utazóval, aki éhes volt, így hát a bölcs asszony kinyitotta a csomagját, és megosztotta ennivalóját a vándorral.
 Az éhes utas meglátta a drágakövet az asszonynál, és kérte őt, hogy adja neki. A nő habozás nélkül neki adta a követ. A vándor örvendezve jó szerencséjén továbbállt, hiszen tudta, a drágakő olyan értékes, hogy élete hátralévő részében nem kell többé szükséget szenvednie.
 Ám néhány nappal később a vándor visszatért az asszonyhoz, és visszaadta neki a követ. „Gondolkoztam…” – szólalt meg. „Jól tudom milyen értékes ez a kő, de visszaadom abban a reményben, hogy adhatsz nekem valamit, ami még értékesebb.
 Add nekem azt a valamit belőled, ami képessé tett arra, hogy nekem add a követ.”
----------------------------------------------

Filippibeliekhez 3:17-20,-  Legyetek én követőim, atyámfiai, és figyeljetek azokra, akik úgy járnak, amiképen mi néktek példátok vagyunk.

Mert sokan járnak másképen, kik felől sokszor mondtam néktek, most pedig sírva is mondom, hogy a Krisztus keresztjének ellenségei;

Kiknek végök veszedelem, kiknek Istenök az ő hasuk, és akiknek dicsőségök az ő gyalázatukban van, kik mindig a földiekkel törődnek.

Mert a mi országunk mennyekben van, honnét a megtartó Úr Jézus Krisztust is várjuk;

„A Biblia többször is az ideiglenes külföldi kiküldetéshez hasonlítja földi életünket. Nem itt van a végleges otthonunk, nem ez a végállomás. Csak átutazók vagyunk, látogatóként jöttünk a földre…

Személyazonosságunk az örökkévalósághoz köt bennünket, otthonunk a mennyben van. Ha ezt igazán megértjük, nem fogunk már annyira aggódni amiatt, hogy mindenünk meglegyen itt a földön. Isten nem kertel, amikor arról beszél, mennyire veszedelmes a pillanatnak élni, és magunkévá tenni a minket körülvevő világ értékrendjét, prioritásait és életmódját. A világból jövő kísértésekkel való flörtölést egyenesen lelki paráznaságnak nevezi.(Jakab 4:4)…

Az a tény, hogy a föld nem végső otthonunk megmagyarázza, hogy Jézus követőinek miért kell annyi nehézséget, szomorúságot és elutasítást elszenvednünk ebben a világban. Arra is magyarázatot ad, miért tűnik beteljesületlennek Isten némelyik ígérete, megválaszolatlannak valamely imánk és igazságtalannak néhány körülményünk. Ez ugyanis még nem a történet vége.

Isten megengedi, hogy jelentős mértékű elégedetlenséget éljünk át – legyenek vágyaink, amelyek a földön soha nem teljesednek be -, nehogy túlságosan ragaszkodni kezdjünk ehhez a világhoz. Azért nem vagyunk itt maradéktalanul boldogok, mert nem is kell annak lennünk! A föld nem a végső otthonunk, valami sokkal jobbra teremtettünk…

Az a felismerés, hogy a földi élet pusztán ideiglenes állomáshely, radikálisan át kell, hogy alakítsa értékrendünket. Döntéseinket örökkévaló, nem pedig ideiglenes értékekre kell alapoznunk.„ Rick Warren: Céltudatos élet (6. fejezet)

--------------------------------------

 I Korinthus 6:19-- Avagy nem tudjátok-é, hogy a ti testetek a bennetek lakozó Szent Lélek temploma, amelyet Istentől nyertetek; és nem a magatokéi vagytok? 
„A természet törvényeinek szakadatlan áthágása nem más, mint Isten törvényeinek megszegése. A legtöbb ember tudatlan marad lényének törvényei felöl. Szívesen vesztegelnek a homályban a következményeket illetően. Lassan ölő mérgekkel elégítik ki megromlott étvágyukat, melyek tönkreteszik a vért, aláássák az idegek erejét és következményképpen betegséget és halált vonnak magukra. Barátaik a gondviselés rendelésének nevezik ezeket a bajokat. Pedig ezzel csak Istent gyalázzák. Nem történt más, mint hogy föllázadtak a természet törvényei ellen és elvették a törvényszegésért járó büntetést. Szenvedés és korai halandóság uralkodik ma mindenfelé…
A természet tiltakozni fog az élet törvényeinek felrúgása ellen. Ameddig csak bírja, elviseli a visszaélést, de végül mégis elérkezik a megtorlás. Ez nemcsak a testi, hanem a szellemi erőkre is kihat. S az átok nem ér véget a törvénytaposónál, hanem a gonosz hatásokat nemzedékről nemzedékre továbbadja az ember… Istennek sohasem volt szándékában, hogy ilyen nyomorúságos állapotok uralkodjanak.
És amikor fellép a betegség, sokan Isten ellen zúgolódnak elesettségük miatt. Pedig nem Isten felelős azért a szenvedésért, ami a természet törvényeinek megrontását követi..”E.G.White
Az emberek felelőtlenek, azt mondják, meg kell halni valamiben. De amikor megbetegszenek akkor jó esetben belátják, mekkora hibát követtek el.
Egyik ismerősömnek az édesapja 60 éves korában tüdőrákban meghalt. Megfogadta, hogy leszokik a dohányzásról, de mégsem tette. Elhitette magával, hogy nem képes rá, valójában azonban nem is akart igazán leszokni. Néhány évvel később, amikor az egyik barátja gége rákos lett, ismét megfogadta, hogy leszokik a dohányzásról. Nem tette meg. Kitalálta, hogy a szervezete önmaga ellen fordulna, ha abbahagyná, mert két embert is ismert, aki miután leszokott, akkor diagnosztizálták nála a rákot. Évek óta rosszul érezte magát, de nem mert elmenni orvoshoz, hátha találnak nála valami rendellenességet. Egy hónapja annyira rosszul lett, hogy orvoshoz kellett vinni. Mintát vettek a tüdejéből és rákos sejteket találtak. Kétségbe esett, azonnal abbahagyta a dohányzást. Most kemoterápiás kezelést kap.    
A Szent Lélek csak ott tud igazán munkálkodni, ahol Isten egészségügyi törvényeit is betartják.