2016. április 23., szombat



2016-04-24

Ezért tehát nem vagytok többé idegenek és jövevények, hanem polgártársai a szenteknek és háza népe Istennek. Mert ráépültetek az apostolok és a próféták alapjára, a sarokkő pedig maga Krisztus Jézus, akiben az egész épület egybeilleszkedik, és szent templommá növekszik az Úrban, és akiben ti is együtt épültök az Isten hajlékává a Lélek által. (Efézus 2,19-22)
Egység, összefogás, együvé tartozás… Olyan szavak ezek, melyeket a Szentírás nem a hangzatos, de sokszor üres, tartalom nélküli frázisok szintjén ad elénk, hanem a valós életben megvalósuló alapelvek szintjén. Beszél a lelki testvérek közötti összetartozásról akkor, amikor az egyházat és a gyülekezeteket úgy mutatja be előttünk, mint a Krisztus-test valóságát, amelyben mindenkinek megvan a maga, Istentől kapott talentumai által élhető feladata.
Úgy van szükségünk egymás támaszára, testvéri közösségére, miként testünkben szükség van a kezekre, lábakra, a legkisebb szerveinkre, minden sejtünkre… Ezért hamis az az állítás, amit sokan a magukénak vallanak: nekem van hitem, de nincs szükségem a gyülekezetre, nem igénylem a közösséget. Gyülekezet nélkül nem lehet együtt örülni az örülőkkel, és együtt sírni a sírókkal! Gyülekezeti közösség nélkül senki ne akarja megélni az apostolok örömét, amikor az ősgyülekezetben egy szívvel és egy lélekkel imádták az Urat, és szolgálták a felebarátot! Sem a televíziós, sem a rádiós istentisztelet nem fogja megadni ennek áldását! Sem a karosszékben, sem vasárnap délelőtt a fakanál mellett állva! Még ez a mostani igeolvasásod sem adja meg ennek az áldásnak örömét! (Gyallai Henrietta)

A nap gondolata:
A szeretet lángjaiban a legkeményebb vasnak is meg kell olvadnia. Senki sem téríthet el engem ettől a meggyőződéstől, mert a tapasztalás tanított meg rá. (Gandhi)

2016-04-23

Az én igám boldogító, és az én terhem könnyű. (Mt 11,30)
A kanapén pihentem a nappaliban, amikor észrevettem a négy éves kisfiunkat a folyosón. Kétségbeesetten sírt, mert nem tudott kinyitni egy dobozt, aminek a fedele túl szoros volt. Szóltam neki, hogy hozza ide, majd én segítek. De ő mindenáron maga akarta kibontani. Tovább sírt, és egyre idegesebb lett. Amikor már teljesen elfáradt, csak akkor engedte meg, hogy segítsek. Csak nézte, nekem milyen könnyen sikerült kinyitni a dobozt. Elkerülhette volna a csalódást és rossz érzést, ha hamarabb hozzám fordul.
Ez az élmény jó leckét jelentett a számomra is, hogyan kezeljük a nehéz helyzeteket. Túl gyakran megesik, hogy ahelyett, hogy Isten segítségére hagyatkoznánk, először a saját módszereinkkel próbálunk megoldani egy problémát. Végül csalódottak vagyunk, vagy sírunk. De Isten ígérete itt áll előttünk: "Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek." Istennek megfelelő megoldásai vannak a problémáinkra. Higgyünk és bízzunk Isten szavában - és kérjük Isten segítségét!
(Forrás: Csendes Percek)
A nap gondolata:
Nem az számít, honnan indulsz, hanem az, hogy milyen döntéseket hozol arról, hogy hová akarsz végül eljutni. (Anthony Robbins)
--------------------------------------------


1 Korintusiaknak 10,16"Az áldás kelyhe, amelyet megáldunk, nemde a Krisztus vérében való részesülés? S a kenyér, amelyet megtörünk, nemde a Krisztus testében való részesedés?"


Korintusiaknak 11,26,- "Valahányszor ugyanis e kenyeret eszitek, és e kehelyből isztok, az Úr halálát hirdetitek, amíg el nem jön."


János 6,33,- "Mert az az Isten kenyere, aki alászállt a mennyből és életet ad a világnak."

Márk 6,51-52,- "Az ámulattól nem tudtak hová lenni, mert még a kenyerek csodáját sem fogták fel, a szívük még érzéketlen volt."

-------------------------------



Isten  nagysága:
Szeretném meglátni Istenedet - mondta Traianus római császár egy rabbinak.
- Halandó ember szeme nem láthatja meg Őt - válaszolta amaz.
De a válasz a császárt nem elégítette ki.
- Akkor hát vedd szemügyre egyik követét! - javasolta a rabbi -.                                                        Nézz az égre és szemléld a napot!
- Még mit nem! - szólt a császár -, hiszen ha belenézek, elvakít!
- Uram, gondold csak meg: ha nem bírod elviselni Isten egyik
teremtményének dicsőségét, vajon képes lennél-e közvetlenül szemlélni
a Teremtő dicsőségét?
------------------------------------------
A nevem: Idő
 Nem voltam mindig, és nem is leszek mindig, de most vagyok, hogy
megmérjem az életet.
Az emberek várnak rám, alárendelik magukat nekem, félnek tőlem, és
Istenen kívül senki sem tud feltartóztatni. Isten a kezében tart, s ha
Ő szól, az én utamnak vége...
A legtöbb ember azt hiszi, hogy én mindig leszek. De ez nem igaz.                                                     Ha én majd elmúlok, az örökkévalóság jön...
Akkor már késő lesz!
Túl késő lesz a bűnbánatra, túl késő Istennel Jézus Krisztus által
megbékülni. Túl késő lesz hinni. Akkor már csak az "örök" lesz: örök
békesség és öröm, vagy örök rettegés és ítélet.
Ma van a megváltás napja. Azt, hogy mi leszel az örökkévalóságban, ma
döntöd el. Ma még vagyok, és haladok. De eljön egy nap s nem lesz
többé így. Akkor már nem leszek veled... s neked nem lesz lehetőséged
többé örökkévalóságod felől dönteni!
/ ismeretlen szerző /
------------------------------------------


Igaz hit - Panni! Tudod-e, mit jelent ez a szó: HIT? – kérdezte Pannit a mamája.
- Hisznek valamiben, amit fontosnak tartanak.
- Hát, nem éppen ezt jelenti…
- Akkor viszont nem nagyon tudom.
- A hit nem más, mint rendíthetetlen bizalom Istenben. Azt jelenti, hogy becsületszóra, vakon hiszünk Neki anélkül, hogy bizonyítékokat keresnénk. A mi hitünk segítségével cselekszik Isten. A Bibliában nagyon sok történetet olvashatunk olyan emberekről – sőt, néha gyerekekről is – akik hittek Istenben. Volt köztük még római tiszt is! Ha akarod, megkeressük őt Izrael egy kicsiny városában.
- Jó, keressük meg!
- Jézus akkoriban éppen a galileai tó partján lévő Kapernaumban időzött. A hír gyorsan terjedt. „Jézus köztünk van!” – mondták egymásnak az emberek. A városban római katonák állomásoztak.
- Háború volt:
- Nem, de ebben az időben Izrael római megszállás alatt volt. Őrállomásokat állítottak fel az ország különböző részeiben, hogy fenntartsák a rendet és az engedelmességet a nép körében. A katonák közt volt egy tiszt. Egy százados, akinek szép háza és sok szolgája volt. Jó és egyenes embernek ismerték.  Szerette Izrael népét, főképpen az ő Istenüket. Őt, Akiről a Biblia beszél. A százados egyik szolgája már egy ideje beteg volt, és már halálán van. Szerette a szolgáját és nagyon fájt neki, hogy elveszítheti. Ezért így gondolkodott: - Hívatnom kell Jézust, Ő az egyetlen, Aki meg tudná gyógyítani az én szolgámat! – Önmagát méltatlannak érezte ahhoz, hogy Jézushoz menjen. Ezért néhány fontos méltóságot betöltő barátját kérte fel arra, hogy keressék meg Jézust.

Így történt, hogy nemsokára néhány ember jelent meg Jézusnál és így szóltak Hozzá: Mester, ő igazán megérdemli a segítségedet. Jó ember, aki szereti a mi Istenünket. Micsoda zsinagógát épített nekünk! Kérlek, gyere most velünk! Jézus habozás nélkül, azonnal követte őket. Ahogy közeledtek a római százados felé, ő eléjük jött: - Mester, nem érdemlem meg, hogy átlépd házam küszöbét! Csak mondj néhány szót innen, és a szolgám meggyógyul! Hisz én is parancsot adok katonáimnak és szolgáimnak. Az egyiknek azt mondom, „Csináld ezt!”, a másiknak: „Gyere ide!” – és megteszik parancsomat. Tudom, hogy Neked is elég néhány szót szólnod, és a szolgám meggyógyul!
-----------------------
Lukátsi Vilma
Megmérettünk

Évnek fordulóján, új élet kezdetén vagy akár olykor „csak úgy” megpróbálhatunk magunkba nézni, és ha dolgainkat merjük odatenni az egyetlen Ige világosságára is, megkapjuk azt, amit a lelke mélyén mindenki érez: az igazságot.
 Könnyűnek találtatunk.
 Lám, a törvény alatt élő régiek is birkóztak a számvetéssel, az ő mérlegük a Törvény volt, a hiányt tételesen akarták fölszámolni, azért a Tórát magyarázták a Talmuddal, a Talmudot a Misnával – de a hiány megmaradt!
 Jézus Krisztus, Aki az idők teljességében jött el, megszánta a hiányt súlyozgató, araszolgató embereket, odahívta őket magához, hogy azután együttesen nézzenek szembe a Törvénnyel:
- Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek… - én pedig azt mondom néktek… - és megpúpozta a mérleg serpenyőjét! Nemcsak hogy a felebarátodat szeresd, hanem az ellenségedet is! Nemcsak hogy ne paráználkodj tettel, a szemedet se engedd oda parázna nézésre!
 És merte mondani!
 Még azt is merte mondani, hogy a törvényből egy jottát vagy pontocskát sem hagyhatunk el betöltetlenül – és szombatnapon, a törvény nyugodalomnapján meggyógyította a betegeket!
A felhördülésre adott válaszát ezzel zárta le: „A törvény betöltése a szeretetet!” – Isten a szeretet! Nem azért jöttem, hogy a törvényt eltöröljem, hanem hogy betöltsem!
 És Ő betöltötte maradéktalanul. Nem a magyarázatokat, a Talmudot, a Misnát, hanem az eredetit, az Istentől adottat. Nem a törvény betűit, hanem a lelkületét. Ő maga töltötte be, az emberré lett Isten.
Ezzel a hittel már odaállhatunk számvetésünk mérlegére.
 Könnyűnek találtatunk!   Egymagunkban!
--------------------------------------------


A lehetetlen méltatlan az emberhez
"Külön világ minden ember. Ami összeköt bennünket az, az emberség és az Istentől
örökölt , kapott lelkiismeret , Isten-i rész.

Aki képes bölcsen dönteni, mindent egynek lát: a szeretet igazsága magába olvasztja a türelem, a figyelem, az odaadás az együttérzés, a magasba vágyódás, a felemelkedés képességét és az erényeit.

A lehetetlen  méltatlan az emberhez.
Ne vágyakozzunk nagy örömökre, mert észrevétlen elmegyünk az élet igazi örömei mellett.
Ne vágyakozzunk nagy dolgok után, érjük be apróságokkal, de azt szeretettel tegyük.
Aki örömet tud szerezni másnak, magának szerezte a legnagyobb örömet."
----------------------------------


A pillanat
"Isten minden nap ad nekünk egy pillanatot, amikor megváltoztathatunk mindent, ami boldoggá tesz. S mi minden nap úgy teszünk, mintha nem vennénk észre ezt a pillanatot, mintha nem is létezne, mintha a ma ugyanolyan lenne, mint a tegnap és semmiben sem különbözne a holnaptól.
 De aki résen van, az észre fogja venni „azt a „ pillanatot. Bármikor meglephet minket: reggel, amikor bedugjuk a kulcsot a zárba, vagy az ebéd utáni csöndben, vagy a nap bármelyik percében, amelyik nem látszik különbözőnek a többitől. Mert ez a pillanat létezik és ebben a pillanatban a „ fentről kapott erő” minden ereje belénk száll, és segítségével csodákra leszünk képesek."
---------------------------------------
Az élet és a szeretet csupán egyetlen időt ismer a jelent
Az egyetlen érzékelhető idő a pillanat, amelyben élünk, amikor szeretünk.
Amikor együtt tudunk élni jó és rossz tulajdonságainkkal, akkor élünk együtt saját énünkkel.

Mindenkinek van egy árnyék énje. Hatalmadban áll a választás fény és árnyék között.
Az árnyék nem azért lakozik benned, hogy elsötétítse a fényességet,
hanem, hogy felhívja figyelmedet tökéletlenségeidre.
Az erénynek csak egy fajtája van - az erény; a gonoszságnak ellenben számtalan.
Szeretnünk kell mások tévedéseit, hiszen a saját tévedéseinkbe egyenesen szerelmesek vagyunk.
Senki sem tökéletes, tudd ezt magadról is.
Ha saját vétkeidet csupán apró botlásnak tartod, fogadd megértéssel mások hibáit.

"Úgy tarthatunk meg valamit, ahogyan megszereztük."(Ghandi)
"Századunk egyszerűsítette a becsület fogalmát: mindenkit,aki nem börtönviselt, talpig becsületes ...
"Minden nagy teljesítmény egy álommal kezdődik. A tölgyfaalszik a makkban, a madárka vár a tojásban ...
- Jó játék volt, köszönöm! "Vannak emberek, akikszemrebbenés nélkül képesek nagyokat hazudni. ...
"Ha egy nő beszél hozzád, azt figyeld, mit mond a szeme."(Viktor Hugó)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése