Amit kimondasz.

Egy este, naplemente idején, háza küszöbén elmélkedett a földműves és élvezte a hűvös estét. Közelében  volt egy út, amely a faluba vezetett. Jött valaki, és amikor meglátta a gazdát, elgondolkozott:
 „Ez egy lusta férfi  lehet, nem dolgozik, és az egész napot a küszöbén ülve tölti el...”
Később egy másik utas jött arra. Ő pedig  ezt gondolta:
„Ez a férfi egy szoknyavadász. Csak azért ül itt, hogy a lányokat nézze, és megjegyzést tegyen  rájuk...”
A harmadik idegen, aki a helység felé igyekezett, így gondolkozott:
„Ez a férfi biztosan egy  szorgalmas ember. Napközben sokat dolgozott és egész este élvezi a megérdemelt pihenést...”
Túl sokat mi sem tudhatunk a földművesről, aki az ajtó előtt ült. Annál többet a három férfiról: az első egy  lusta ember volt, a másodikban tisztátalan indulatok voltak, a harmadik pedig egy dolgos ember volt.
 Amit  kimondasz, az rólad beszél, különösen, ha másról teszed!
(ismeretlen szerző)

----------------------------------

Isten csodálatosan működik

Egy királynak volt egy minisztere, aki minden alkalmas és alkalmatlan helyzetben azt mondta: "Isten csodásan működik." Egy idő után a király olyan sokszor hallotta ezt a mondatot, hogy már elege lett belőle. A király és minisztere vadászatra indultak. A király lőtt egy szarvast. Mindketten éhesek voltak, így tüzet raktak és megsütötték. A király nekilátott az evésnek, de a nagy sietségében levágta egy ujját. A miniszter most is azt mondta: "Isten csodásan működik."
A királynál most már betelt a pohár. Elbocsátotta miniszterét és megparancsolta neki, hogy tűnjön el a szeme elől. A miniszter elment. A király, a szarvas sülttel jóllakva, elaludt. Vad rablók, Kali istennő imádói törtek rá. Megkötözték, fel akarták áldozni isten nőjüknek - majd elfogyasztani. De az utolsó pillanatban észrevette egyikük, hogy a királynak hiányzik egy ujja. A rablók tanácskoztak, és úgy találták: "Ez az ember nem tökéletes. Hiányzik egy testrésze. Istennőnk csak tökéletes áldozatot kaphat." Így futni hagyták.
A király visszaemlékezett minisztere szavaira: "Isten csodásan működik." És megértette, hogy ebben az esetben is igaza volt. Bűnösnek érezte magát, hogy száműzte, és megparancsolta, hogy keressék meg. Hosszú idő után rátaláltak. A király bocsánatot kért tőle és kérte, álljon újra szolgálatába.
A miniszter azt válaszolta: "Nem kell bocsánatot kérned. Hálás vagyok, hogy elküldtél magadtól. Különben engem áldoztak volna fel a rablók. Nekem megvan minden ujjam. Isten csodásan működik

---------------------------------

 Az éber lelkiismeret .

  Egy misszionáriust megkérdezett egy ember:

- Mit tegyek, mert egyáltalán nem érzek lelkiismeret furdalást?

  Kérdéssel felelt a megkérdezett:

- Mit érezne ön, ha egy 400kg súlyú szikla zuhanna a magasból önre?

- Nem éreznék semmit, mert azonnal szörnyethalnék. – válaszolta ő.

- No, látja, kérem, ilyen az ön lelkiismerete is. Már halott, azért nem érez semmit, ezért nem ismeri a bűnmardosást!

                              -.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.- 

  Kanadában, az egyik szállodában az ágyak fölött felírást talál az ember:

Kedves Vendégünk!

A világ legjobb ágyait szereztük be,

Hogy Önnek kényelmet biztosítsunk.

Ha ennek ellenére mégsem sikerülne jól aludnia,

A hibát ne ágyainkban,

Hanem a lelkiismeretében keresse!

-------------------------------------------

 Te kié vagy?

Kína egyik belső tartományában az idegenek ellen fellázadt tömeg megragadott egy védtelen keresztyén iratterjesztőt és végig hurcolva az utcán, arra akarta kényszeríteni, hogy torkaszakadtából kiáltozza: „Én az idegenek ostoba rabszolgája vagyok!” az iratterjesztő erre azt mondta, hogy ő csak akkor hajlandó kiáltozni, ha megengedik neki, hogy ő megnevezhesse azt az idegent, akinek ő a rabszolgája. Azok szitkozódások és fenyegetések között mondták, hogy megengedik, csak minél hangosabban kiáltozzon, de azonnal. Az iratterjesztő erre boldog örömmel harsogta végig az utcákon – míg csak be nem rekedt teljesen:

„Én Jézus Krisztus hűséges rabszolgája vagyok!”

-------------------------------------------

Értékesebb mint egy drága kő

Egy bölcs asszony, amikor a hegyekben utazgatott, egy folyóban talált egy különösen értékes követ. Másnap találkozott egy másik utazóval, aki éhes volt, így hát a bölcs asszony kinyitotta a csomagját, és megosztotta ennivalóját a vándorral.
 Az éhes utas meglátta a drágakövet az asszonynál, és kérte őt, hogy adja neki. A nő habozás nélkül neki adta a követ. A vándor örvendezve jó szerencséjén továbbállt, hiszen tudta, a drágakő olyan értékes, hogy élete hátralévő részében nem kell többé szükséget szenvednie.
 Ám néhány nappal később a vándor visszatért az asszonyhoz, és visszaadta neki a követ. „Gondolkoztam…” – szólalt meg. „Jól tudom milyen értékes ez a kő, de visszaadom abban a reményben, hogy adhatsz nekem valamit, ami még értékesebb.
 Add nekem azt a valamit belőled, ami képessé tett arra, hogy nekem add a követ.”
----------------------------------------------

Filippibeliekhez 3:17-20,-  Legyetek én követőim, atyámfiai, és figyeljetek azokra, akik úgy járnak, amiképen mi néktek példátok vagyunk.

Mert sokan járnak másképen, kik felől sokszor mondtam néktek, most pedig sírva is mondom, hogy a Krisztus keresztjének ellenségei;

Kiknek végök veszedelem, kiknek Istenök az ő hasuk, és akiknek dicsőségök az ő gyalázatukban van, kik mindig a földiekkel törődnek.

Mert a mi országunk mennyekben van, honnét a megtartó Úr Jézus Krisztust is várjuk;

„A Biblia többször is az ideiglenes külföldi kiküldetéshez hasonlítja földi életünket. Nem itt van a végleges otthonunk, nem ez a végállomás. Csak átutazók vagyunk, látogatóként jöttünk a földre…

Személyazonosságunk az örökkévalósághoz köt bennünket, otthonunk a mennyben van. Ha ezt igazán megértjük, nem fogunk már annyira aggódni amiatt, hogy mindenünk meglegyen itt a földön. Isten nem kertel, amikor arról beszél, mennyire veszedelmes a pillanatnak élni, és magunkévá tenni a minket körülvevő világ értékrendjét, prioritásait és életmódját. A világból jövő kísértésekkel való flörtölést egyenesen lelki paráznaságnak nevezi.(Jakab 4:4)…

Az a tény, hogy a föld nem végső otthonunk megmagyarázza, hogy Jézus követőinek miért kell annyi nehézséget, szomorúságot és elutasítást elszenvednünk ebben a világban. Arra is magyarázatot ad, miért tűnik beteljesületlennek Isten némelyik ígérete, megválaszolatlannak valamely imánk és igazságtalannak néhány körülményünk. Ez ugyanis még nem a történet vége.

Isten megengedi, hogy jelentős mértékű elégedetlenséget éljünk át – legyenek vágyaink, amelyek a földön soha nem teljesednek be -, nehogy túlságosan ragaszkodni kezdjünk ehhez a világhoz. Azért nem vagyunk itt maradéktalanul boldogok, mert nem is kell annak lennünk! A föld nem a végső otthonunk, valami sokkal jobbra teremtettünk…

Az a felismerés, hogy a földi élet pusztán ideiglenes állomáshely, radikálisan át kell, hogy alakítsa értékrendünket. Döntéseinket örökkévaló, nem pedig ideiglenes értékekre kell alapoznunk.„ Rick Warren: Céltudatos élet (6. fejezet)

--------------------------------------

 I Korinthus 6:19-- Avagy nem tudjátok-é, hogy a ti testetek a bennetek lakozó Szent Lélek temploma, amelyet Istentől nyertetek; és nem a magatokéi vagytok? 
„A természet törvényeinek szakadatlan áthágása nem más, mint Isten törvényeinek megszegése. A legtöbb ember tudatlan marad lényének törvényei felöl. Szívesen vesztegelnek a homályban a következményeket illetően. Lassan ölő mérgekkel elégítik ki megromlott étvágyukat, melyek tönkreteszik a vért, aláássák az idegek erejét és következményképpen betegséget és halált vonnak magukra. Barátaik a gondviselés rendelésének nevezik ezeket a bajokat. Pedig ezzel csak Istent gyalázzák. Nem történt más, mint hogy föllázadtak a természet törvényei ellen és elvették a törvényszegésért járó büntetést. Szenvedés és korai halandóság uralkodik ma mindenfelé…
A természet tiltakozni fog az élet törvényeinek felrúgása ellen. Ameddig csak bírja, elviseli a visszaélést, de végül mégis elérkezik a megtorlás. Ez nemcsak a testi, hanem a szellemi erőkre is kihat. S az átok nem ér véget a törvénytaposónál, hanem a gonosz hatásokat nemzedékről nemzedékre továbbadja az ember… Istennek sohasem volt szándékában, hogy ilyen nyomorúságos állapotok uralkodjanak.
És amikor fellép a betegség, sokan Isten ellen zúgolódnak elesettségük miatt. Pedig nem Isten felelős azért a szenvedésért, ami a természet törvényeinek megrontását követi..”E.G.White
Az emberek felelőtlenek, azt mondják, meg kell halni valamiben. De amikor megbetegszenek akkor jó esetben belátják, mekkora hibát követtek el.
Egyik ismerősömnek az édesapja 60 éves korában tüdőrákban meghalt. Megfogadta, hogy leszokik a dohányzásról, de mégsem tette. Elhitette magával, hogy nem képes rá, valójában azonban nem is akart igazán leszokni. Néhány évvel később, amikor az egyik barátja gége rákos lett, ismét megfogadta, hogy leszokik a dohányzásról. Nem tette meg. Kitalálta, hogy a szervezete önmaga ellen fordulna, ha abbahagyná, mert két embert is ismert, aki miután leszokott, akkor diagnosztizálták nála a rákot. Évek óta rosszul érezte magát, de nem mert elmenni orvoshoz, hátha találnak nála valami rendellenességet. Egy hónapja annyira rosszul lett, hogy orvoshoz kellett vinni. Mintát vettek a tüdejéből és rákos sejteket találtak. Kétségbe esett, azonnal abbahagyta a dohányzást. Most kemoterápiás kezelést kap.    
A Szent Lélek csak ott tud igazán munkálkodni, ahol Isten egészségügyi törvényeit is betartják.