2011. október 4., kedd

ígei bozonyság


A tékozló fiúhoz (2)  Húzódj inkább közelebb.                  Értelmesen szeretnék szólni hozzád. Vajon hathatós segítség-e a gyűlöleted,      Hogyha ellened vall a szád? Miért válaszolsz haraggal                               Az Én türelmemre? Miért veted minden hibád Az Én szememre?  Azt mondod, hűséges vagy, Számomra tartogatod magad,                          De aztán a világ felé kacsintgatsz, Elárul szavad.                                      A Nekem tett ígéreteid , Sohasem tartod be. Hányavetin vállat vonsz S büszkén nézel szemembe. Ne feledd, egyszer befogadtál A szívedbe!    Ne feledd, hogy helyetted mentem A keresztre! Nekem fáj, hogy hazudtál.  Nekem fáj, hogy megtagadtál. Minden egyes szavad ilyenkor  Egy szög a testembe. És minden egyes gondolatodat A véremmel festem be,                                                                                           Hogy lemossam a bűneidet És megtisztítsam szívedet.                                 Kit szeressek mást Ilyen reménytelenül, Hogy meggyőzze csodám, Mert mégis teljesül. Íme, látom a tékozlót, Ahogy Felém közeleg. Térdre esik Előttem S felemelem, hadd öleljem meg.

ígei bozonyság


OKTÓBER 4. Elfordulás az emberi erőtől 1Krónikák 21,7–30 A babiloni fogságból való visszatérés után keletkezett történelmi iratok részeként a Krónikák könyvének célja a már korábban lejegyzett történetek újra elmondása némi csiszolással, kiegészítéssel vagy éppen kihagyással. Mindezt egy végigvonuló meghatározó hangsúly alkalmazásával teszi, ami nem más, mint a fogság utáni helyreálláshoz vezető út legfőbb kapaszkodós, a templom és az ahhoz kapcsolódó kultusz. Talán ennek tulajdonítható, hogy kizárólag a Jeruzsálemet magában foglaló déli országrésszel foglalkozik, valamint a Jézusig vezető dinasztia első királyától, Dávidtól kezdi meg az események lényegi tárgyalását, Sault (az ország ténylegesen első királyát) csak hanyatlásában említve meg. Azt sugallja ezzel, hogy a nép történelmének érdemi és maradandó szakasza akkor kezdődik, amikor a templom körüli forgolódás megindul. A legfontosabbnak azt tartja, hogy Isten jelen van az ő népe között fizikailag is, illetve a vele való találkozás helyszínét tartja lényegesnek, nem az emberi erőt és vívmányokat. A nép addigi sorsának értékelő újrafogalmazásából fakadóan, a Krónikák könyveit olvasva hasonló élményünk támadhat, mint a négyféle, mégis egy evangélium tanulmányozásakor. Kisebb-nagyobb – többnyire adatbeli – eltérések, más-más előadói stílus, a szándékolt központi üzenet azonban azonos. Ma délelőtti történetünk is párhuzamosan olvasható 2Sám 24-ben. A Krónikás már egy érettebb, többet tapasztalt korban ki meri mondani a király botlásának okát: „a sátán ... támadt, és rávette Dávidot” (1. v.; vö. 2Sám 24,1). A lényeg azonban ugyanaz mindkét olvasatban: a király vétett Isten ellen, s ezért büntetés járt. Mindazonáltal már az Ószövetség lapjain is áttűnik Isten kegyelmes szeretete, még jogos ítéletén keresztül is! Jól példázza ezt az a mozzanat, ami- kor az Úr visszahívja végrehajtó angyalát (15. v.). A könyv leírásakor még frissen él a választott népben az Isten ítéletét megtestesítő fogság réme, a következetesség szigora, de még ennél is aktuálisabb élmény bennük a megbocsátó elengedés és a szabadulás átélése. Bár sokszor lett volna alkalma és joga az Úrnak egyszer s mindenkorra gátat szabni az ember ámokfutásának, még- is minden esetben korlátozta haragját hol létszámban (lásd Noé családja), hol időben (70 év), és megóvta teremtettjeit a visszafordíthatatlan pusztulástól. Dávid tette azért számított bűnnek, mert a földi paraméterekre helyezve a hangsúlyt jólétével és eredményeivel volt elfoglalva. Ezzel szemben Isten arra neveli az övéit, hogy ne emberi erőben és kapacitásban bizakodjanak, ha- nem mindenkor és minden helyzetben kizárólag őbenne legyen hitük a jövőt illetően. Hányszor vétettünk e téren mi is! Urunk viszont hányszor megkönyörült rajtunk! „Szeret az Úr, azért nincs még végünk, mert nem fogyott el irgalma: minden reggel megújul.” (JSir 3,22–23) /VE/ Imaáhítat: Magasztaljuk Istent ránk áradó kegyelméért! – 1Tim 1,12–14
-,-,-,-,-,-,-,,-,-,-,-,-,-,-,-,-

2011. október 3., hétfő

verses bizonyság


Fogom a kezed
Lassan homályosul el a világ.Távolodik a látható valóság.
Tehetetlenül zuhanok, a múltba révedek.
Agyam nem tartja vissza a felgyorsult képeket.
Minden, mi volt átfut rajtam egy pillanat alatt.
De ez az egy villanás megmaradt.
Nem tudja eltörölni a vénülő emlékezet,
Uram, mikor megfogtam a jobb kezed.
Az életem pozdorjaként elégett.
A homokszemekkel leperegtek az emlékek.
Az ifjúságom oly hűtlenül elhagyott.
Vágyaim kihunytak, mint hajnalban a csillagok.
Szólnék, de szájam makacsul néma marad.
Elmémből kihullanak a szavak.
Testem, mint az ólom elnehezedett,
de lélekben még mindig fogom a jobb kezedet.


Dániel :

Vitrinek porcelán istenkéi, dohos falakon lógó kőcsontvázak,aranytól, brokáttól, drágakövektől roskadozó házak, ó, mily messze vagytok ti Istentől!
Szemforgató, korbácsos szolgák, kik siettek elvégezni Isten helyett a dolgát,
hordószónok prédikátorok, templomi kígyóbűvölők, pojácák, akik hasra estek a tömeg előtt,
ó, mily messze vagytok ti Istentől!
Jaj, a nehéz titkoknak, mit rejtenek a falak, jaj a földi kincseknek, mikhez vér tapadt,
jaj a titkos, dédelgetett bűnöknek, melyek gyönyört szereztek az ördögnek!
Jaj a kenettelen szavaknak, mik a keserűségnek szárnyat adnak,
melyek élettelenek, mint a kő s dolguk végezetlenül le hullanak!
Én sarkig kitárom szívem ablakát s makacsul térdre esek.
Bármit is parancsol e világ ura, dicsőítem szent Neved!

bizonyság


Eltévedtem a múzeumban:
Ott benn a múzeumban  eltévedtem, Kedvesem, pedig csak egy pillanatra fordultam el hirtelen.
Csupán egy villanásra engedtem el kezedet, de ez elég volt arra, hogy Mellőled elvesszek.
Varázslatok, praktikák, ákombákom szvasztikák, indián apostolok, cipókeblű idolok ,aszcendensek, szúrák, mantrák és tűzevő szalamandrák, alkímia, bölcsek köve, Thor isten harci pörölye, dohos, bűzös katakombák, miket elleptek a gombák, üveges szemű, holt bálványok, részegen kábuló sámánok, mandalák, miket széthord a szél, sok hűhó semmiért.                                                                       Bejártam a babonák minden táját, ködös gondolatok zordon hazáját, hol rettentettek idegen csillagzatok, de megtaláltál s Nálad itthon vagyok.
-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-
 
Ötperces üzenet:
Elszállt egy apró léghajó, lepkekönnyű kis buborék.
Üzenete ötperces volt, a jó hírre ennyi is elég:
Nagykövet voltam, emberek, köztetek.
Fájdalommal vonszoltam végig létemet.
Jézus volt számomra az egyetlen jó barát.
Megtisztelt, hogy végigjártuk együtt a Golgotát.
Kínok közt is öröm volt rövidke életem.
Mert Ő fogta kis kezem s keresztülvitt mindezen.
Íme, az örök Élet, mint ötperces üzenet,
mit szenvedések között szült meg a szeretet.
Itt hagytam e pár szót. Küldetésem lejárt.
Eljött értem egy angyal s karjaiba zárt.
Most Jézussal az Atya jobbján fenn a mennyben vagyok
s tudom már, hogy elültettem  a szívetekben a Magot.
-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-

ígei bozonyság


Igaz hit,Mk.16:16.v,-Apcs.16:31.v,-Róm,1:16.v,Mt.10:22.v

- Panni! Tudod-e, mit jelent ez a szó: HIT? – kérdezte Pannit a mamája.
- Hisznek valamiben, amit fontosnak tartanak.
- Hát, nem éppen ezt jelenti…
- Akkor viszont nem nagyon tudom.
- A hit nem más, mint rendíthetetlen bizalom Istenben. Azt jelenti, hogy becsületszóra, vakon hiszünk Neki anélkül, hogy bizonyítékokat keresnénk. A mi hitünk segítségével cselekszik Isten. A Bibliában nagyon sok történetet olvashatunk olyan emberekről – sőt, néha gyerekekről is – akik hittek Istenben. Volt köztük még római tiszt is! Ha akarod, megkeressük őt Izrael egy kicsiny városában.
- Jó, keressük meg!
- Jézus akkoriban éppen a galileai tó partján lévő Kapernaumban időzött. A hír gyorsan terjedt. „Jézus köztünk van!” – mondták egymásnak az emberek. A városban római katonák állomásoztak.
- Háború volt:
- Nem, de ebben az időben Izrael római megszállás alatt volt. Őrállomásokat állítottak fel az ország különböző részeiben, hogy fenntartsák a rendet és az engedelmességet a nép körében. A katonák közt volt egy tiszt. Egy százados, akinek szép háza és sok szolgája volt. Jó és egyenes embernek ismerték.  Szerette Izrael népét, főképpen az ő Istenüket. Őt, Akiről a Biblia beszél. A százados egyik szolgája már egy ideje beteg volt, és már halálán van. Szerette a szolgáját és nagyon fájt neki, hogy elveszítheti. Ezért így gondolkodott: - Hívatnom kell Jézust, Ő az egyetlen, Aki meg tudná gyógyítani az én szolgámat! – Önmagát méltatlannak érezte ahhoz, hogy Jézushoz menjen. Ezért néhány fontos méltóságot betöltő barátját kérte fel arra, hogy keressék meg Jézust.

Így történt, hogy nemsokára néhány ember jelent meg Jézusnál és így szóltak Hozzá: Mester, ő igazán megérdemli a segítségedet. Jó ember, aki szereti a mi Istenünket. Micsoda zsinagógát épített nekünk! Kérlek, gyere most velünk! Jézus habozás nélkül, azonnal követte őket. Ahogy közeledtek a római százados felé, ő eléjük jött: - Mester, nem érdemlem meg, hogy átlépd házam küszöbét! Csak mondj néhány szót innen, és a szolgám meggyógyul! Hisz én is parancsot adok katonáimnak és szolgáimnak. Az egyiknek azt mondom, „Csináld ezt!”, a másiknak: „Gyere ide!” – és megteszik parancsomat. Tudom, hogy Neked is elég néhány szót szólnod, és a szolgám meggyógyul!

Jézus elcsodálkozott e szavak hallatán! Az őt kísérő tömeghez fordult és ezt mondta: - Egész Izraelben először találkozom olyan emberrel, akinek ekkora hite van! Most menj haza, és minden úgy lesz, ahogy hitted!

Alig hogy hazaért, az emberei szaladtak hozzá a hírrel, hogy szolgája meggyógyult! Ebben a pillanatban kelt fel!
- Neki igazán volt bizodalma Jézusban!
- Így van, Panni! Azt is mondhatta volna Jézusnak: Várj, ne menj el addig, míg meg nem néztem, hogy a szolgám valóban meggyógyult! De nem! Ő hitt Jézus szavainak! Azonnal hazatért. Abban a biztos tudatban, hogy igaz a hír!
- Hitt Jézusban!
- Pontosan! És Isten azt várja tőlünk, hogy mi is ugyanígy higgyünk az Ő összes ígéretében, amit a Biblia tartalmaz! Így tudunk megbizonyosodni a szeretetéről!     Forrás: Kölyökvonal
  -,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,

ígei bozonyság


OKTÓBER 3.Bizodalom az emberi tényezőkben 1Krónikák 21,1–6 Amikor Jóbot a sátán megkísértette, nem aratott győzelmet fölötte, mivel Jób ellenállt és mindvégig kitartott. Ezzel ellentétben Dávidot ráveszi a bűn- re, és ez abban mutatkozik meg, hogy a király népszámlálást rendel el. Ugyan, miért is olyan nagy bűn ez? Isten igéje azt mondja Jeremiás könyvé- ben, hogy „átkozott az a férfi, aki emberben bízik, és testi erőre támaszkodik”, továbbá „áldott az a férfi, aki az Úrban bízik” (Jer 17,5.7). Jobban bízni a katonaságban, mint Isten erejében, azt jelenti, hogy nem függünk már úgy az Úr- ól, ahogy kellene. A világ országai ma is arra igyekeznek, hogy erős katonai szövetségben, jól kiképzett katonákkal és korszerű fegyverekkel rendelkezzenek. A határok nélküli terrorizmus mára már jól bebizonyította, hogy mindez oly keveset ér akkor, amikor az ellenség alattomosan támad. Mi, hí- vő emberek, akkor vagyunk a legnagyobb biztonságban, ha Istenben bízunk. Ezt vallásos fejedelmeink is vallották. Ne az állandónak tűnő munka- hely, a főnök ígérete vagy a pénz legyen életünkben az- az alap, amelyre építünk, hanem Isten jelenléte és az ő ígéretei. Egyik kedves énekünk szövege hadd járja át a szívünket: „Bízom benned, Uram, Jézus, / Benned bízom egyedül.” A Szentlélek emlékeztető munkája János 14,25–31 Olyan sok mindent nem tudunk, amire szükségünk lenne! Tanulunk, és közben felejtünk is. Egyik mondás szerint minél többet tanulunk, annál többet tudunk, és minél többet tudunk, annál többet felejtünk, és minél többet felejtünk, annál kevesebbet tudunk, tehát a kérdés az, hogy akkor miért tanulunk? Egy kicsi azért csak megmarad bennünk, ugye? Úgy gondolom, hogy életünk folyamán sok olyan viszonylagos igazságot, sokszor hazugságot, sajátítunk el, amelyet érdemes elfelejteni. De az Úr Jézus szavait nem szabad el- felejtenünk! Ezért maga a Megváltó biztosít minket arról, hogy a Szentlélek eszünkbe juttatja a már megtanult drága igéket. Milyen csodálatos a mi Urunk gondviselése! Nem akarja, hogy féljünk, nyugtalankodjunk és csüggedjünk. Legyünk most is hittel teljesek, és bízzuk magunkat Isten vezetésé- re! Békesség, szeretet és öröm tölti be a szívünket, ha a Szentlélek az igére emlékeztet. De vigyázzunk, mert két nagy ellenségre is rámutat Jézus: a világ és az ördög. Ő azonban mindkettőt legyőzte (Jn 12,31), ezért ha Krisztus- ban élünk, mi is győztesek vagyunk

2011. szeptember 30., péntek

ígei bozonyság


                       Mit mond a Biblia ……….. 
Mit tehet egy asszony az Úrért ??
Befogadja  az Urat ,mint Mária m,- Lk.10.38
Lábaihoz ülhet,mint Mária ,- Lk.10:39
Szívébe fogadhatja az Úr beszédét, mint Mária tette,- Lk.2:19
Szólhat felőle ,mint Anna,- Lk.2:19
Az Ur szolgálatára nevelheti gyermekét,mint Anna tette,- Sám.I. 1-2-fejezet   
Szolgálhat és segíthet másoknak,mint Fébé tette,-  Róm. 16: 1-2
Munkálkodhat ,mint Perzis,- Róm. 16:12
Hívhatja az embereket Krisztushoz,mint a samáriai asszony,- Jn. 4:39
Elbeszélheti az Úr feltámadását,mint Mária tette,- Lk. 24: 9-10
Hirdetheti az Úr mennybe menetelét,mint azt magdalai Mária tette,- Jn. 20: 17
Házába fogadhatja az igehirdetőit,mint Lídia,- Apcs.16:14
Pontosabban kifejtheti Isten útját, mint Priscilla is tette,-  Apcs.18:26
Kitartóan imádkozhat,mint Mária , a János anyja,- Apcs, 12:12
Bölcs lehet és békességet szerezhet,mint Abigail,- Sám.I. 25:





Mi marad meg mindvégig ??   
( a zsoltárokból )         
Istennek kegyelme,- 106.1, igazsága,-111.3,
dicsérete,-111,10,  ítélete,-119.160,
neve,-135, 13.Istennek Igéje örökre megmarad .Pét.I. 1:23.

 VILÁG TEREMTÉSE ELŐT :
Az Atya szerette a Fiút.,- Jn.17:24
El volt rendelve a Bárány,- Pét.I. 1:20
Kiválasztott minket őbenne,- Ef. 1:4

Nyugalom :
A lelkiismeret számára ,- Mt. 11: 28
           ---- Krisztusnál !---
A lélek számára – igája alatt –Mt.11:29
A szolgálat közben--- az Úrral--- Mk.6:30
Az Isten népének nyugalma--- Zsid. 4:6
----- Isten maga is megnyugodott ! ---
                           -.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.
     G O N D O L A T  F O R G Á C S O K
Amennyire szeretem Jézust, annyira fogom gyűlölni a bűnt !
                     -,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,
Isten titkainak minden részletét fel nem foghatjuk.
De Isten fénye ragyog, szeretetet árad, - minket is szeret. ez elég okot
ad  a hálaadásra !
                          _-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,
Isten szól hozzád Krisztusban,--- az életed a válasz az Isten hozzád intézett szavára.
                                 -,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,
Jézus Krisztus áldozati halála az Isten fiának áldozati imája ,---
Az  feltámadás az atya ámenmondása erre.
                                       -,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,
Krisztus feltámadás neked  mit sem használ, ha te magad Krisztussal fel nem támadtál.
                                         -,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,
Az ember csak akkor áll jól ha Isten mellette áll  .
                                            -,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,,-
Minél szeretetlenebb valaki,  annál inkább rászorul a szeretetre.
                                      -,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,,,-
A megértés többet ér mint az értelem .