,,Vas-, rézzáraid legyenek cipőiden: és élteden át tartson erőd"
(5Móz 33,25 - Angol bibliafordítás szövege).

A zarándok felszerelése

Két dologról gondoskodik Isten a zarándok számára: cipőről és erőről.

Ami a cipőt illeti: nagyon szükséges a rögös úton, amelyen halálos ellenségeken is kell tapodni. Nem megyünk mezítláb - ez nem illik a királyfiakhoz. Cipőnk sem közönséges: erős fémből van a talpa, hogy kitartson, akármilyen hosszú és nehéz legyen is az út. Megfelelően leszünk felszerelve az előttünk álló útra és harcra. Ezért menjünk csak bátran előre, nem félve semmitől, még ha kígyókon kell is taposnunk, vagy akár magán a sárkányon.

Ami pedig az erőt illeti: kitart az, ameddig napjaink tartanak, és mindig az adott nap feszültségéhez és terhéhez mérten kapunk belőle. ,,Élteden át tartson erőd"; milyen gazdag tartalma van ennek a rövid mondatnak. Ma talán nehéz napom lesz, feszültséggel terhes, sok erőt kívánó, mégis bizalommal várhatom hozzá az erőt. Ez az eredetileg Áserhez szóló ígéret vonatkozik mindazokra ma is, akik azt hittel magukévá tudják tenni! Keljünk fel hát, és tegyük magunkévá szent bátorsággal, hogy igazságát megtapasztalhassuk.
C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

---------------------------------------------------------------

Befogadó Ház

 

 ,,Bízzál az Úrban teljes szívből, és ne a magad eszére támaszkodj .Minden utadon gondolj rá, és ő egyengetni fogja ösvényeidet. Ne tartsd bölcsnek önmagadat..." Példabeszédek 3:5-7a
,,De azok, akik ragaszkodnak Istenükhöz, bátor tetteket visznek véghez" (Dán 11,32).

Az igazság bátor harcosai

,,Az ÚR vitéz harcos, az ÚR: ez a neve" (2Móz 15,3). Aki zászlaja elé áll, azt megedzi a harcra, erőt és bátorságot ad neki. Amikor Dániel ezt az Igét leírta, igen rossz idők jártak, Isten népe mégis azt az ígéretet kapta, hogy győztesen fog kikerülni a szorongattatásból. Erőt és bátorságot kapnak a hatalmas ellenséggel való szembeszállásra.

Bárcsak mi is igazán ismernénk Istenünket; erejét, hűségét, változatlan szeretetét, és mindent kockára tudnánk tenni érte. Isteni lénye felbuzdítana és késszé tenne arra, hogy érte éljünk és haljunk. Bárcsak meghitt belső közösségünk lenne Istennel, mert akkor hozzá hasonlóan készek lennénk kiállni az igazságért. Hiszen aki már látta Isten arcát lelki szemeivel, az nem fél többé az emberektől. Ha állandó közösségben maradunk vele, bátorságot kapunk, és az ellenség sokasága is csak annyi lesz a számunkra, ,,mint egy vízcsepp a vödörben" (Ézs 40,15). Akárhány ember vagy démon támadjon is ellenünk, úgy tekintünk rájuk, mint Isten a pogány népekre: ,,csak sáskáknak tűnnek" (Ézs 40,22).
Legyünk hát az igazság bajnokai ebben a hazugsággal teljes korban

---------------------------------------------------------

" Én pedig azt mondom nektek: ne álljatok ellene a gonosznak, hanem aki arcul üt téged jobb felől, fordítsd felé a másik orcádat is" (Mt 5,39).

Légy te magad mindig igazságos  SZÁMOLJ AZ ÜLDÖZTETÉSSEL!

Ezek a versek megmutatják, milyen megaláztatás keresztyénnek lenni. Természetes gondolkozásunk szerint valaki azért nem üt vissza, mert gyáva; de szellemi értelemben véve, ha nem üt vissza, alkalma van Isten Fiát kiábrázolni. Nemcsak nem kell rossz néven venned, ha megbántanak, hanem ezt az alkalmat felhasználhatod arra, hogy Isten Fiát kiábrázolhasd. Jézus természetét nem lehet utánozni; vagy megvan vagy nincsen. A szentnek a személyes bántás alkalmat nyújt arra, hogy kiábrázolja, milyen hihetetlenül drága az Úr Jézus szelídsége.

A Hegyi beszéd nem azt tanítja: teljesítsd a kötelességedet, hanem ezt: tedd meg, ami nem kötelességed. Nem kötelességed két mérföldre elmenni, vagy odafordítani a másik orcádat, ha megütnek; de Jézus azt mondja: ha az Ő tanítványai vagyunk, megtesszük ezt. Akkor már nem az él benned, hogy: "Jó, de nem tudok többet tenni, annyira hamisan állítottak be és annyira félreértettek." Valahányszor ragaszkodom az igazamhoz, mindannyiszor fájdalmat okozok Isten Fiának. De ha felfogom az ütést, megkímélhetem Jézust ettől a fájdalomtól. Ez az értelme ennek az Igének: "Betöltöm, ami híja van a Krisztus szenvedéseinek..." (Kol 1,24). A tanítvány tudatában van annak, hogy nem a saját becsülete forog kockán az életében, hanem Urának becsülete.

Ne kutasd, hogy igazságos-e a másik, de légy te magad mindig igazságos! Mi mindig az igazunkat keressük: de a Hegyi beszéd azt tanítja: "Ne keresd a magad igazságát, de légy mindig igazságos."

Oswald Chambers "Krisztus mindenekfelett" c. könyvébő

-----------------------------------------------------------------

 

(18) „…mert a szentélynél végzett hűséges szolgálat megszentelte őket…” (2Krónika 31)

A szó bibliai értelmében „mennyei” érzés, ha az ember elvégezte az aznapi teendőit: nem akart többet elvégezni, mint ami azon a napon lehetséges volt, de mindent megtett azért, hogy az aznapi ne maradjon holnapra, mert akkor a feladat elvégezetlen maradhat. Személyes tapasztalatom, hogy a hűséges, tevékeny élet megszenteli az embert. Templommá, „szentéllyé” formálja testünket és életterünket, akárcsak a mai szakasz szerint a lévitákét. Ez a szentség egészen konkrét, bibliai és hétköznapi értelme. Egészen lehetetlen körülmények között gépelem ezeket a sorokat, de „mégis” teszem, mert a mai napon vagy most teszem, vagy már nem tehetem; ezért teszem, és közben adatik világosság, erő, vezetés, a lehetetlen lehetségessé válik, és a hűséges szolgálat megszentel. Így lesz tapasztalatunkká az a csoda, amiről pár verssel lejjebb szól az Ige: „Minden munkáját…Istenét keresve, tiszta szívből végezte, ezért sikerült neki!” (21).
Zsidókhoz írt levél 9,15-28
325. dicséret
 

(23) „…nagy örömmel…” (2Krónika 30,21-27)

Vannak kiemelt időszakai az életünknek, amikor az ember zavartalan örömmel él meg néhány napot, hetet. Ezek az életszakaszok többnyire nem a mindennapi teendőinkhez köthetők, de mindenképpen az Úrral való kapcsolatból fakadnak, mint most Ezékiás idejében. Ez az állapot a menny előíze. Ilyenkor az ember kilép a saját világából, túllép önmaga körein, és rácsodálkozik a „másra”, a másikra, mindenekelőtt az élő Istenre, és arra, akit Ő elküldött érettünk; míg végre rádöbben arra, hogy Isten Krisztus által megoldotta az életét. Ez az öröm igazi oka. „Tölts el magaddal, mennyei nagy örömmel.” (329. dicséret) Az ünnep közeledtével adassék nekünk ez az öröm, amely elkísér a hétköznapokban is.
Zsidókhoz írt levél 9,1-14
324. dicséret