1958 .VIII . 3- de. 190 –é. –

„1-Bár utam ködbe vész, Te látod már. Így lelkem békességgel, csendben vár. Oly hasztalan sok aggódó futás, és minden megrebbent szívdobbanás!                                                                                                   2-Számomra kész az út , és kész a perc,elvégzed,megvalósul majd a terv. Ha áldjalak, hogy engem így szeretsz: az üdv enyém, a s hatalmasan vezetsz.                                                                                                            3-Jól látod, honnan zúg szélvész felém, Szólsz, és majd csendesül:. nem félek én. Igéd megáll,,és meg nem csal sosem: az Utam látod, s ez elég nekem!

  Danyek afi. Ján. 16 : 20 – 33.v.olv. „ Bizony, bizony mondom néktek, hogy sírtok és jajgattok ti, a világ pedig örül: ti szomorkodtok, hanem a ti szomorúságtok örömre fordul. Az asszony mikor szül, szomorúságban van, mert eljött az ő órája: de mikor megszüli az ő gyermekét, nem emlékezik többé a kínra az öröm miatt, hogy ember született e világra.  Ti is azért most ugyan szomorúságban vagytok, de ismét meglátlak majd titeket, és örülni fog a ti szívetek, és senki el nem veszi tőletek a ti örömeteket. És azon a napon nem kérdeztek majd engem semmiről. Bizony, bizony mondom néktek, hogy a mit csak kérni fogtok az Atyától az én nevemben, megadja néktek Mostanáig semmit sem kértetek az Atyától az én nevemben: kérjetek és megkapjátok, hogy a ti örömetek teljes legyen. Ezeket példázatokban mondottam néktek; de eljő az idő, mikor nem példázatokban beszélek majd néktek, hanem nyíltan beszélek néktek az Atyáról. Azon a napon az én nevemben kértek majd: és nem mondom néktek, hogy én kérni fogom az Atyát ti érettetek Mert maga az Atya szeret titeket, mivelhogy ti szerettetek engem, és elhittétek, hogy én az Istentől jöttem ki  Kijöttem az Atyától, és jöttem e világba: ismét elhagyom e világot, és elmegyek az Atyához. Mondának, néki az ő tanítványai: Íme, most nyíltan beszélsz és semmi példázatot nem mondasz,  Most tudjuk, hogy te mindent tudsz, és nincs szükséged arra, hogy valaki téged megkérdezzen: erről hisszük, hogy az Istentől jöttél ki  Felel nékik Jézus: Most hiszitek?  Íme eljő az óra, és immár eljött, hogy szétoszoljatok ki-ki az övéihez, és engem egyedül hagyjatok; de nem vagyok egyedül, mert az Atya velem van Azért beszéltem ezeket néktek, hogy békességetek legyen én bennem. E világon nyomorúságtok lesz; de bízzatok: én meggyőztem a világot.”

Jé,- mindent tud és mindent lát . „ ki-ki a maga útján „  . Ha az Úr eljönne, nagyon sokat volna egyedül, most mindenki a maga útján halad. A megváltott embernél az I- lépcsőfok a szeretet.

A Sátán pici életeket szór széjjel. Pl,- A vasúti sínen a váltónál egy pici ék, egész más felé tereli  sínpárt. Jé,- maga mondta: „Én vagyok az út. az igazság, és az élet !” Talán valaki azt mondhatja, én itt nőttem föl. Itt dolgozom, az alaplerakásnál már itt voltam,és én a ,magam útján járok ?  Melyiken járunk, azt mi csak magunkról tudjuk.

Az I- ok : Szíved mélyéből nem tudsz odafigyelni bensőségesen az Igére.

Szavalhatsz, énekelhetsz, szolgálhatsz, csak az Igére nem tudsz úgy oda figyelni.

II- ok - Ha érzed, szolgálsz Ist,- nek, mert elhívott téged eddig jó, csak jön a kísértés és jön az önérzet.

III- ok- A kételkedés, ha van szívedben , és nem tudsz hinni senkinek.

IV- ok- A közömbösség ez az lágy melegség. Mindenhogy jó ,nem bánod akár hogy van.

V. ok- A bírálgatás. Szeretünk bírálgatni, másoknak meg mondani. először megbírálsz valakit, jónak találtál. Aztán megbánt, már mondva –tiszta a bírálgatás.

VI. ok- Munkakedv elveszítése. Lehet külső és belső. Hogy kiálltok,az mindegy.

 Az a súlyos, hogy elveszítetted. Ez is egy kis ok. Vigyázz, hogy valakiért,vagy valamiért, el ne veszítsd a te koronádat.  Jé.- mondta : „Az én Atyám ez ideig munkálkodott,én is munkálkodom. „   Sok az aratni való.

VII –ok- Az imavágy elvesztése. Hetekig ücsörögsz,itt és nem imádkozol. Egy más hite által kell építkezni .Ez is a Sátán oka.

„  Engem pedig magamra hagytak „Beszélünk róla. De mégis a saját utunkon járunk, és Jé.-t magára hagytuk. 

Ő vele van az egek Ura ha a magad útján jársz, nem Jé.- lesz egyedül,hanem te.

„ Bízzatok mert és legyőztem ezt a világot.” Ő teljesen legyőzte a világot. Uram szeretnék és a te utadon járni,és csak reád nézni .

54-é .  –„   1--Mily édes az midőn a szív magányban egyedül,hű Istenével                                                          társalog,de imába merül! Ott nyer a lélek vigaszt, ott ,                                                                                                                                          elmondhat minden panaszt, Jézus segít, tanácsot ad, mindenkor                                                                             elfogad.                                                                                                                                                                                     2—Lelkem örül,.ha Jézusom  Tenálad vagyok én: úgy könnyen                                                                                     túlnan juthatok az élet tengerén. Úgy tűnik akkor énnekem,,                                                                                            mintha  menny volna idelent,  Elmúlik minden fájdalom,                                                                                       szavadra Jézusom!                                                                                                                                                        3 – Nem ismerek szebb, jobb időt, e földi utamon, mint azt,,                                                                              midőn imában és imádlak , Megváltóm. Ez boldog pillanat                                                                                    nekem, itt új erőt nyer a szívem, s minél többször,                                                                                                 csodálom Őt, szebb lesz szemem előtt .                                                                                                                        4—Szavakkal el sem mondhatom,mind örvend majd szívem.                                                                          ha egykor én is mennyben fent,Őt fényben nézhetem.                                                                                                Midőn együtt a szentekkel imádom Őt majd örömmel!                                                                                                       Ó üdvös mennyei tudat imádni az Urat!    Ámen-

-------------------------------------------------------------

A madár, fiaihoz .

Száraz ágon, hallgató ajakkal
Meddig ültök, csüggedt madarak?
Nincs talán még elfeledve a dal,
Melyre egykor tanítottalak?!
Vagy ha elmúlt s többé vissza nem jő
A víg ének s régi kedvetek:
Legyen a dal fájdalmas, merengő,
Fiaim, csak énekeljetek!

Nagy vihar volt. Feldúlt berkeinken
Enyhe, árnyas rejtek nem fogad:
S ti hallgattok? elkészültök innen?
Itt hagynátok bús anyátokat?!
Más berekben máskép szól az ének,
Ott nem értik a ti nyelvetek ...
Puszta bár, az otthonos vidéknek,
Fiaim, csak énekeljetek!

Hozzatok dalt emlékül, a hajdan
Lomb- s virággal gazdag tájirúl;
Zengjétek meg a jövőt, ha majdan
E kopár föld újra felvirul.
Dalotokra könnyebben derül fény,
Hamarabb kihajt a holt berek;
A jelennek búját édesítvén:
Fiaim, csak énekeljetek!

A bokorban itt az ősi fészek,
Mely növelte könnyű szárnyatok;
Megpihenni most is abba tértek,
Bár a fellegek közt járjatok!
S most, hogy a szél összevissza tépte:
Úgy tennétek, mint az emberek?
Itt hagynátok, idegent cserélve ...? -
Fiaim, csak énekeljetek!
Tompa Mihály 1852.

--------------------------------

C. H.   SPURGEON.---2

Az igazságnak elég tétetett

"Ha meglátom a vért, akkor kihagylak benneteket" (2Móz 12,13).

Számomra Krisztus drága vére vigasztalás, Isten elõtt pedig szabadulásom záloga. Még amikor magam képtelen vagyok is azt észlelni, Isten Krisztus vérére néz, és elmegy mellettem, "kihagy" az ítéletbõl. Ha éppen elhomályosodnak hitem szemei, akkor is biztonságban lehetek, mert Isten szemei nem homályosodnak el, Õ állandóan látja a nagy Áldozat vérét. Micsoda öröm ez!

Isten megtekinti szeretett Fia áldozatának mély(séges) jelentõségét és azt a végtelen gazdagságot, amit az magában foglal. Az áldozatra néz, és nem feledkezik meg arról, hogy igazságának már elégtételt szerzett és Krisztusban megdicsõíttetett. Amikor a teremtést befejezte, ezt mondta Isten róla: "Íme, minden igen jó" (1Móz 1,31). De vajon mit mondott szeretett Fia engedelmességérõl, mindhalálig való engedelmességérõl? Istennek kimondhatatlan gyönyörûsége van Krisztusban és abban a kedves illatban, amelyet áldozata jelentett, midõn bûntelen önmagát feláldozta Istennek a bûnösökért (elveszettekért).

Ezért lehetünk biztonságban. Isten áldozata és Igéje nyújtja ezt a tökéletes biztonságot. "Ki akar hagyni" minket az ítéletbõl, és ki is fog hagyni, mert dicsõséges Közbenjárónk vállalta a halált helyettünk, és Isten elfogadta áldozatát. Igazsága összefonódott szeretetével, hogy örökre szabadulást nyújtson mindazoknak, akiket Krisztus vérével meghintett.
C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

-----------------------------------------------

Ő visszajön

"Nem hagylak titeket árván, eljövök hozzátok" (Jn 14,18).

Itt hagyott minket, mégsem maradtunk árván. Vigasztalónk elment, mégsem vagyunk vigasztalanok. Az a vigaszunk, hogy Õ visszajön, és ez a vigasz elegendõ ahhoz, hogy megerõsítsen bennünket hosszúnak tûnõ távolléte alatt. Krisztus már úton van hozzánk; azt mondta: "Bizony, hamar eljövök" (Jel 22,20); (sietve) már közeledik felénk. Azt mondja: "Eljövök! - és jövetelét semmi nem akadályozhatja meg, semmi nem késleltetheti még egy negyed órával sem. Külön hangsúlyozza: "Eljövök hozzátok", és ez így is lesz. Õ közvetlenül népéhez és népéértfog eljönni. Ez adjon vigasztalást, amíg szenvedünk, mert még nem jöttel a várva várt Võlegény. Mikor nem érezzük jelenlétének vidámító erejét, bánkódunk ugyan, de nem eshetünk úgy kétségbe, mintha nem lenne reménységünk. Urunk szempillantásnyi búsulásában, rövid idõre elrejtõzött elõlünk, de majd visszatér szeretete teljességével.
Bizonyos értelemben elhagyott bennünket, de csak látszólag. Amikor elment, zálogot hagyott hátra, hogy vissza fog térni. Ó, Uram, jöjj hamar! Nincs értelme és tartalma földi életünknek, ha te nem vagy itt. Vágyakozunk fényes orcád után. Mikor jössz el újra? Bizonyosak vagyunk abban, hogy egyszer csak visszatérsz. Siess hozzánk sasszárnyakon! Ó Urunk, Istenünk! Ámen.
C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből