,,Jézus... letette felsőruháját..." (János 13:3-4)   Kezdj új divatot!
János ezt jegyzi fel: ,,Jézus... felkelt a vacsorától, letette felsőruháját, és egy kendőt véve, körülkötötte magát; azután vizet öntött a mosdótálba, és elkezdte a tanítványok lábát mosni, és törölni azzal a kendővel, amellyel körül volt kötve. Eközben Simon Péterhez ért.
Az így szólt hozzá: Uram, te mosod meg az én lábamat ?" (János 13:3-6).

Jézus nem várt arra, hogy a tanítványok tegyék meg az első lépést, Ő kezdeményezett. Megtanította, hogy ha Istent akarod szolgálni, akkor hajlandónak kell lenned félretenni a rólad kialakult képet, a kényelmedet és a napirendedet. És ezt olyan módon jelenítette meg, amit a tanítványok sosem felejtettek el. Azzal, hogy levette felsőruháját, megmutatta nekik, hogy Istennek nincs ideje a formalitásokkal vagy a divattal foglalkozni. Az igazi szolgálat nem törődik az imázzsal, az igazi szolgálat teljesen lemond minden különbségtételről.

Isten megtestesülése önmagát alázatba öltöztette.

Csodálatos! De Péter nem értette meg. Zavarba hozta az a gondolat, hogy Ura megengedte magának, hogy ilyen lealacsonyító fényben tűnjön fel. Ezért Jézus azt mondta:
,,Ti így hívtok engem: Mester, és Uram... Ha tehát megmostam a ti lábatokat, én, az Úr és a Mester, nektek is meg kell mosnotok egymás lábát. Mert példát adtam nektek, hogy amint én tettem veletek, ti is úgy tegyetek... Ha tudjátok ezeket, boldogok lesztek, ha így cselekesztek" (János 13:13-17).

Ha áldott akarsz lenni, ne csatlakozz a ,,lelki elithez", akik annyira odavannak a saját prédikációjuktól, és olyan szívesen dicsekednek a saját teljesítményükkel. Tégy le mindent, ami a saját dicsőséged, és vedd fel a szolgálat törölközőjét! És ne várj másokra! Valakinek a te asztalodnál is el kell kezdenie az új divatot. Ma te légy az, aki ezt megteszi!
* Jer 28,1-30,24 Lk 5,12-26 Zsolt 110,1-7 Péld 15,8-9

------------------------------------------------

 ,,Isten veletek lesz" (1Móz 48,21).

Isten velünk

„A napok, mint hullámok sodornak egyre közelebb
oda, hol angyalok várnak s mondanak üdvözletet...”
A jó öreg Jákob nem maradhatott tovább József mellett, mert eljött halála órája. Mégsem féltette fiát, mert hittel mondhatta: ,,Isten veletek lesz!" Mikor nagyon kedves rokonunk vagy barátunk hal meg, nekünk is azzal kell vigasztalnunk magunkat, hogy az Úr nem távozott el mellőlünk. Ő él és mindörökké velünk marad.
Ha Isten velünk van, a legjobb társaságban vagyunk, még ha szegények és megvetettek vagyunk is. Ha Isten velünk van, mindig van elegendő erőnk, mert az Úrért dolgozni sohasem megerőltető. Ha Isten velünk van, mindig biztonságban vagyunk, mert semmi sem árthat annak, aki az Ő árnyékában lakozik. Micsoda öröm az számunkra: Isten nemcsak most von velünk, hanem mindig velünk lesz. Velünk, családunkkal, gyülekezetünkkel. Jézus neve, Immánuel, is azt jelenti, hogy velünk az Isten. Vajon nem az mindenek felett a legjobb, hogy Isten velünk van? Ezért nincs okunk a félelemre inkább örüljünk és reménykedjünk. Krisztus ügye halad, az igazság fog győzni, mert az Úr azokkal van, akik Ővele tartanak.
Bárcsak egész nap ezen örvendeznének ennek a kis könyvnek az olvasói! Ennél nagyobb örömet sehol másutt nem lehet találni.
C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből
A ki hisz a Fiúban, örök élete van; a ki pedig nem enged a Fiúnak,
nem lát életet, hanem az Isten haragja marad rajta .János 3:36

-----------------------------------------------

 Mind e mai napig állok. (Csel- 26, 22)

Egy őszinte, egyenes ember
Sokatmondó Ige ez! Mennyi vihar támadt az apostolra a látható és láthatatlan világból egyaránt. De semmi nem tudta leteperni. Élete csodálatos láncolata volt Isten megmentő segítségének. Mióta állt ilyen erősen az apostol? Amióta az Úr Jézus előtt a földre hullt és összetört előtte. ,,Kelj fel, állj lábadra!" - mondta neki az Úr. Senki nem juthat szilárd álláspontra, amíg összetörve nem hever az Úr előtt. Amikor Pál még Saul volt, úgy látszott, hogy erősen áll. Erősen állt a saját igazsága, a saját szándékai talaján. Amikor a damaskusi útra készült, ráállt a felhatalmazásra, amit a főpapoktól kapott, hogy elfogja és börtönbe vesse a keresztyéneket. Erősen állt a tévedéseiben és a saját akaratában. ,,Én bizonyára elvégeztem magamban, hogy ama názáreti Jézus nevé ellen sok ellenséges dolgot kell cselekednem."
De amikor fölébe került az Úr Jézus, Saul összeesett. Az ember minden godolata összetörik, mint a nádszál, amikor Isten Lelke hatalmat vesz rajta. És akkor valóban az igazság kősziklájára vethet alapot. Így erősen állhatunk a kegyelemben (Róm 5, 2), a hitben (1 Kor 16, 13), az Úrban (Ef 6, 10). Nélküle az ember olyan mint a részeg, mint az ingadozó nádszál vagy szélkakas. Azt gondolja, hogy áll, de ez a beképzelt állhatatosság, erény és vélt igazság bukással végződik. A világ emberei kifelé erősnek, következetesnek mutatkoznak, belül mégig ingatagok.
Akit az Úr állít fel, az úgy áll, mint a cövek. Magában ugyan gyengének és sokszor teljesen tehetetlennek érzi magát. De előbb Krisztusnak kellene elesni, mielőtt elesne az, aki reá épít. A száraz ágak lehullanak a viharban, a polyvát elfújja a szél. Aki Jézussal jár, az biztosan megáll és a szenvedések tengere sem nyeli el. Az ilyen ember az ítélet napján is megállhat majd az Embernek Fia előtt és nem vetik ki, mint salakot.
Életünket ne alapozzuk se e világ javaira, se a saját erőnkre! A világ elmúlik és a hatalmunk hamar odavan. Ne a saját igazságunkra építsünk, mert az korhadt, ne is szívünk érzéseire, mert azok ingadozók; s végül emberi gondolatokra vagy véleményekre sem, mert azok olyanok, mint a lidércfény. Legyen életünk alapállása Jézus Krisztus és az Ő Igéje. Akkor Pállal együtt így kiálthatunk fel: ,,Mind e mai napig állok!" Carl Eichhorn "Isten műhelyében" c. könyvéből

-------------------------------------------

"Bizony, nem szunnyad, nem alszik Izráel őrizője!" (Zsolt 121,4).
Az Úr "Izráel őrizője". Mindig ébren van, nem közelíthet hozzá sem a könnyű, sem a mély álom. Szüntelenül vigyáz népének házára és szívére. Ez önmagában elég ok arra, hogy teljes békességben pihenjünk. Nagy Sándor mondta egyszer, hogy azért tud nyugodtan aludni, mert barátja, Parménió őrködik mellette. Mennyivel nyugodtabban aludhatunk mi, akikre Isten vigyáz.
A "bizony" szó megerősíti ezt az örvendetes igazságot. Figyeljünk hát fel rá, és tudjunk gond nélkül megpihenni. Jákób el tudott aludni, noha csupán egy kő volt a párnája. Isten azonban őrködött felette, sőt, áldást kapott álmában Jákób, és másnap hittel mondhatta: "az Úr van ezen a helyen" (1Móz 28,16). Mikor teljesen védtelenek vagyunk, az Úr maga tartja fölénk megóvó kezét.
Az Úr úgy őriz minket, ahogyan a gazdag a kincsét, a tábornok a határőrvárost, a testőr az uralkodóját. Semmi nem árthat azoknak, akik ilyen védelem alatt állnak. Hadd tegyem én is testemet, lelkemet, szellememet az Ő drága kezébe. Ő soha nem feledkezik meg rólunk, és nem szűnik meg gondoskodni rólunk. Hát nem érzed szüntelenül áldását?
Ó Uram, tarts meg engem, nehogy eltévelyedjem, elessem vagy elvesszek. Tarts meg engem, hogy megtarthassam parancsolataidat. Szüntelen vigyázásod óvjon meg attól, hogy pihenésem restség legyen, alvásom pedig halálos álom. Ámen.

----------------------------------------------

A név kezeskedik
„És amit csak kértek majd az én nevemben, azt megteszem, hogy dicsõítsék az Atyát a Fiúért" (Jn 14,13).
Nem minden hívõ tanult még meg Krisztus nevében imádkozni. Az imádságnál pedig nagyon fontos, hogy ne csak Krisztus érdeméért kérjünk valamit, hanem az Õ nevében, mintegy Tõle nyert felhatalmazással is kérjünk dolgokat. Bizonyára nem fogunk hiábavalóságokat kérni, ha Krisztus nevében könyörgünk, mert ezzel gonoszul káromolnánk áldott nevét. Csak úgy merjük odatenni imánk végére a nevét, ha igaz ügyért könyörgünk. Ilyenkor viszont bizonyosak lehetünk, hogy Isten meghallgat minket.
Imáink akkor érik el leginkább céljukat, ha általuk az Atya megdicsõíttetik a Fiúban. Így dicsõül meg igazsága, hûsége, hatalma és kegyelme. A Krisztus nevében mondott imádság meghallgattatása kifejezi az Atya Krisztus iránti szeretetét, és azt a nagy tisztességet, amellyel Fiát felruházta. Krisztus és az Atya dicsõsége olyan szorosan összefonódik, hogy míg a kegyelem az egyiket dicsõíti, a másikat is magasztalja. A folyót bõvizû forrása teszi híressé, a forrást pedig a folyó miatt becsülik, amely belõle fakad. Ha imádságaink beteljesülése szégyent hozna az Úrra, nem imádkoznánk, mivel azonban imáink Õt dicsõítik meg, szüntelenül imádkozunk annak drága nevében, akiben Isten és az Õ népe gyönyörködik és akivel közösségünk lehet.

--------------------------------------------

Élünk vagy csak létezünk?
Egy pár hete olvastam ezt a kérdést egy meghívón. És elgondolkoztam, hogy mit is jelent ez a két fogalom, élni, létezni nem ugyanaz a kettő? Tettem fel magamban a kérdést, és a válasz nyilvánvaló volt számomra, hogy nem. És most erről szeretnék írni, hogy mit jelentett számomra létezni és mit jelent élni.
13 éven keresztül léteztem. Megszülettem egy református keresztyén családban, szüleim megpróbáltak a legjobban a legjobbra nevelni. Kicsi koromtól ismerem Istent és azt, hogy van Mennyország és Pokol. Azt is tudtam, hogy a Mennyország az egy gyönyörű hely és oda azok jutnak akik szeretik Jézust. Persze tudtam ennek az ellentétéről is a Pokolról, ami a fájdalom és az örök szenvedés helye és azt is, hogy oda azok jutnak akik nem fogadják el Jézust. És én elfogadtam Őt 4 évesen. Aztán ahogy nőttem úgy alakultak ki baráti köreim, kezdtem iskolába járni és nagyon szerettem tanulni. A létezés alapfeltételei megvoltak nálam: ettem, ittam, játszottam, tanultam, kirándultam és mikor nagyobb lettem lázadtam. Ez mind szép, de nem elég. Élni valami mást jelent. Ahogy nőttem próbáltam az embereknek, barátoknak, tanároknak megfelelni. Nem volt igazi boldogságom, soha nem éreztem beteljesülést bármit is értem el. Elkezdtem templomba is járni, sőt még káté órákra is. 13 éves voltam amikor nyáron meghívást kaptam egy ifi táborba. Őszintén nagyon vonzó volt: hegyek, fiatalok, új barátok szerzése, szórakozás, kikapcsolódás, ez az ami kell. Elmentem ebbe a táborba és itt történt valami, és ez az miről igazán szeretnék beszélni.
Keresztyén tábor volt, így esténként igehirdetések voltak. Első este ledöbbenve hallgattam a prédikációt, gondoltam magamban ez nem lehet igaz a lelkipásztor teljesen engem ír le és az én üres, bűnös életemet, széggyeltem magam. Éreztem, hogy így nem mehetek tovább, változásra van szükségem. Volt lehetőség vissza maradni alkalom után imádkozni és átadni az életünket Jézusnak. De én nem tettem, arra gondoltam akkor nem lesznek barátaim és nem leszek menő. Elmentem lefeküdni, de nem tudtam aludni, mert a bűneim nem engedték és rájöttem, hogy igazából csak akkor fogok élni, ha elfogadom az életet, amit Jézus ad. Másnap este eldöntöttem, hogy visszamaradok imádkozni és megvallottam bűneim és kértem Jézust, hogy költözzön az életembe és vegye át annak irányítását. Ezt nevezik kegyes szóval "megtérésnek". Tehát megtértem, elfordultam a bűntől és odafordultam Krisztushoz. Ő életet adott nekem, betöltötte az űrt az életemben és igazi boldogságot adott. Nem volt azután könnyű, jöttek a megvetések, de ez már nekem nem számított, egy volt csak fontos élni és igazán élni Jézus Krisztusban.
Sok minden történt utána az életemben. A következő bejegyzésemben erről fogok beszámolni, ami az után következett, hogy az életem átadtam Neki.
Kedves barátom azt szeretném kérdezni, hogy te élsz, vagy csak létezel?
Gondolkoztam azon, hogy mihez tudnám a legjobban a keresztyén életet hasonlítani ebben a romlott világban és rájöttem a droghoz. Hogy kezdődik a drogozás? Elhív egy barátod buliba, azután megmutatja neked a drogot és megkínál vele. Te elfogadod és csak egy kicsit kipróbálod, azután megint elmész, és újra szívsz belőle kicsit többet és mind, így míg függővé válsz. Ugyanígy van a keresztyén élettel is egyszer valaki elhív, egy keresztyén közösségben ott megmutatja neked Jézust és te egy kicsit kapsz, belőle azután újra elmész, és már több kell addig, amíg teljesen függővé válsz. És ha Krisztus függő vagy akkor, vagy igazán szabad, mert Ő szabadságra hívott el minket.
Én nem magamról szeretnék beszélni, hanem szeretném neked bemutatni Jézust és megkívántatni veled. Szeretném azt, hogy még jobban megismerd Őt és az Ő hatalmát és szeretetét.
Gondolkozz el ezen: "A tolvaj csak azért jön, hogy lopjon, öljön és pusztítson: én azért jöttem, hogy életük legyen sőt bőségben éljenek."(János evangéliuma 10,10) Bátorítalak, hogy válaszd az életet!

----------------------------------------

 

1958 . VII. 20. du. 185- é  

Atyám a mennyekben folyvást vigyáz rám,
Vezérli hajócskám nappal s éjszakán.
Megvéd a habok közt, akármily nagyok,
Nem árt nékem semmi, mert Övé vagyok!

Ref: Az Övé vagyok, gyermeke vagyok.
Gondot visel rólam az Úr, mert Övé vagyok!

S habár itt nyomorban kell is küzdenem,
Velem van Megváltóm, Ő fogja kezem.
Ne félj - így szól hozzám - tudom én bajod!
Nem árt nyomor, ínség, mert Övé vagyok.

S ha néha ködfelhők öveznek körül,
Szemem Őt nem látja, de szívem örül.
Közellétét érzem, s hogy el nem hagyott,
Velem van Ő mindig, mert Övé vagyok.

Én gyermeke lettem, Atyám Ő nékem.
Megóvja gonosztól földi életem;
S ha bár a halálnak völgyén haladok,
Tudom, mennybe visz fel, mert Övé vagyok.                                 

   Klusz  Ernő afi    Korintus. II. 4 : 1- 18.v.olv.

„Annak okáért, mivelhogy ilyen szolgálatban vagyunk, a mint a .kegyelmet nyertük, nem csüggedünk el;  Hanem lemondtunk a szégyen takargatásáról, mint a kik nem járunk ravaszságban,  és nem is hamisítjuk meg  az Isten igéjét, de a nyilvánvaló igazsággal kelletjük magunkat minden ember lelkiismeretének az Isten előtt Ha mégis leplezett a mi evangyéliomunk, azoknak leplezett, a kik elvesznek:  A kikben e világ Istene megvakította a hitetlenek elméit, hogy ne lássák a Krisztus dicsőséges evangyéliomának világosságát, a ki  az Isten képe. Mert nem magunkat prédikáljuk, hanem az Úr Jézus  Krisztust; magunkat pedig, mint a ti szolgáitokat, a Jézusért. Mert az Isten, a ki szólt: sötétségből világosság ragyogjon, ő gyújtott világosságot a mi  szívünkben az Isten dicsősége ismeretének a Jézus Krisztus arcán való világoltatása végett. Ez a kincsünk  pedig cserépedényekben van, hogy amaz erőnek nagy volta Istené legyen, és nem magunktól való. Mindenütt nyomorgattatunk, de meg nem szoríttatunk; kétségeskedünk, de nem esünk  kétségbe;  Üldöztetünk, de el nem hagyatunk; tiportatunk, de el nem veszünk;  Mindenkor testünkben hordozzuk az Úr Jézus halálát, hogy a Jézusnak élete is látható legyen a mi testünkben. Mert mi, a kik élünk, mindenkor halálra adatunk a Jézusért, hogy a Jézus élete is látható legyen a mi halandó testünkben.  Azért a halál mi bennünk munkálkodik, az élet pedig ti bennetek.  Mivelhogy pedig a hitnek mi bennünk is ugyanaz a lelke van meg, a mint írva van: Hittem és azért szóltam; hiszünk mi is, és azért szólunk;  Tudván, hogy a ki feltámasztotta az Úr Jézust, Jézus által minket is feltámaszt, és veletek együtt előállít.  Mert minden ti érettetek van, hogy a kegyelem sokasodva sokak által a hálaadást bőségessé tegye az Isten dicsőségére. Azért nem csüggedünk; sőt ha a mi külső emberünk megromol is, a belső mindazáltal  napról-napra újul. Mert a mi pillanatnyi könnyű szenvedésünk igen-igen nagy örök  dicsőséget szerez nékünk;  Mivelhogy nem a láthatókra nézünk, hanem a láthatatlanokra; mert a láthatók ideig valók, a láthatatlanok pedig örökkévalók. „

„Az Ist,- szolgálata szenvedéssel jár, ma is régen is A Sátán régóta van ,és kísérti az embereket.    Az Ist,- ért szenvedni. Kell, akkor már alkudozik az ember, de az a Sátán munkája.  Ist,- igéje , és a Sz-Sz- együtt működik. Az ige nélkül  nem működik A Sz - Sz. A Sz-Sz- nélkül nincs hatása az igének .  A Sz-Sz-  bibliából árad. Egyetlen élő könyv a Biblia . Drága kincsünk cserépedénybe van. Nagyon törékeny. Boldog az-az ember, aki fölismerte a helyét , hová Ist,- állította őket. Azt a helyet be kell tölteni . Ne hagyjuk el a gyülekezetet . Ist,- anyaszentegyházában be vagy építve. Nagy felelősség vár reánk .Ha kilépsz, a körülötted levő kövecskék meglazulnak. Munkálkodni kell . Pál apostol mindig , mint a 11-tanítvány együtt. Pál hűséges volt. Kell, hogy próbák vegyenek körül. Így köszörül, csiszol az Úr. Pál nagyon sokat szenvedett, rájött arra, hogy Ist,- nem  személy válogató. Ő a pogányok apostola. Kr,- a zsidó nép között élt, és az egész világ előtt. Mellőzük  a szégyenkező tiltakozásokat. Szégyelled ,hogy hívő vagy ? nem kell mindenkinek tudni, az – az azt hirdetni .  Az igazságos ember személyisége. Én vagyok az igazság : az – az Én és a „ Vagyok  „ Vagyok aki vagyok „ . Minden a tiétek. Rejtőzzetek el Istenben   Az Úr nevében értékes az ember. A Kr,- azért jött, hogy megtartsa e világot .Hozzákell férkőzni az embernek szívéhez. Világítani kell. Mindent sózni kell,hogy az emberek érzék az ízét. Az ember eladta magát a Sátánnak  A szabadságot ezért nagyon nehéz vissza szerezni . Jé,- nagy árat fizetett érted . Az Ő vérével fizetett. Neked kell dönteni, hogy kit választasz az Urat vagy a Sátánt..  Ma van a kegyelem napja. Még ma kell Jé,- hoz menni. Minden bűnre van bocsánat, minden nap esedezik érted a szentéjben , az Atyához. Ő már előbb szeretett minket. Minden megvallott bűn megbocsátható. Imádkozunk érte, egymásért. Azoknak leplezett az életük, akik elvesznek. Sokan hallgassák az igét, de nem mindenki érti. Nem könnyű a szolgálat. Nem tudunk csodákat tenni. Jé,- Kr,- tól csodákat vártak mindig. Most van a második aratás. Közel a vég. Mikor sok lesz az aratni való, akkor jön el az angyal,és le leplez mindent. Jer. 16: 16.v.olv. a hegyek, halmok , a gyülekezet. A halász sokat fog egyszer , a vadász csak egy vadat. 87.zsolt. Annak örüljetek, ha nevetek az égi könyvbe van beírva.

Az Úr kihozza az övéit minden honnan. Arra az útra menj, amely haza vezet. Ne nézz se jobbra,se balra. Csak egy út vezet a célhoz. Ki kell alakulni az új embernek. Törekedjünk az egyetlen cél után.   Ne kívánkozzunk a bűnös múlt után.    Ámen.

-------------------------------------------