VELE MINDÖRÖKRE!

Dora Rappart után németből

Az úrban békén elaludtakat
messzeségben keresnünk nem szabad.
Szent ige szól, hogy sebünk bekötözze:
Krisztusban vannak! Vele mindörökre!

Krisztusban! Nem valahol idegenben,
Nem ott, ahol álmok árnyéka lebben.
Krisztusban! Ki megígérte nekünk,
hogy minden napon itt lesz mivelünk.

Krisztusban itt, Krisztusban ott! Felelj:
van boldogabb találkozási hely?!
Nincsenek messze! Mért a fájdalom?
Ott vannak csak a túlsó oldalon!
-------------------------------------------

Túrmezei Erzsébet  "EDZEM, MAGAM-

A rádió tüzes híreket ont.
Kibontott háromszínű lobogók...
tüntet az ifjóság... szíve felett
kokárdák nyílnak... és nő a menet,
mint ellenállhatatlan áradat...
követelések... gyújtó jelszavak...

De Kati a konyhán mást is jelent:
"Édesanyám, Lacika odabent
padlón fekszik a zongora alatt.-
Édesanya a hírre beszalad.
Mit mível az a semmirevaló?
Pokróc az ágy, pokróc a takaró...
Hozzáhajol. Valami baja van?
Lacika ránéz: "Csak edzem magam!-
S a tekintete elszánt és kemény.
Hajnalig kitart furcsa fekhelyén.
Kiságya várja puhán, üresen.
"Edzem magam!-
- A rádiót lesem:
utcai harcok... vér... statárium...
És elgondolkozom a kisfiún.
Szívét hazaszeretet járta át,
s egész éjszaka „edzette magát”,
hogy megállja a helyét emberül
ha üt az óra s a sor rákerül.

Vér... vér... Sok drága élet ottmarad...
De kis Lacik készülnek ezalatt,
s felsorakoznak: élő felelet!
Kokárda nyílik a szívük felett!
Jövőt virágzik a véres jelen!...

Vigyázz reájuk, édes Istenem!

1956. október 25.
------------------------------

Túrmezei Erzsébet  TE ÉS AZ ISTEN

Elfriede Mörlin után németből

Hatalmad van elereszteni Istent,
de arra nincs, hogy ő is eleresszen.
Hatalmadban van gyűlölni az Istent,
de nem tilthatod meg, hogy Ő szeressen.

Jézus Krisztus ellen szabadon dönthetsz.
Ő a Golgotán döntött temelletted.
Igét, egyházat messze elkerülhetsz:
ige, egyház mindig téged keresnek.

Magad választhatod az utat, célt is,
vezetésének mégse vethetsz gátat.
Tagadhatod hatalmát is, létét is:
nem vethesz gátat Isten uralmának.
---------------------------------

TÖVISKORONA .

Elmondtad egyszer megihletetten,
- ó, hogyne volna feledhetetlen! -
hogyan sebez a töviskorona.

Befelé szúró, nagy tövisektül
piros vér cseppje érettünk perdül
alá a Krisztus tiszta homlokán.

De kifelé is zord tövis mered,
hogy annak ártson, azt sebezze meg,
ki szent fejét magához öleli.

Így mondtad akkor. Te szenvedsz mostan
elítélten és meggyalázottan...
Ó, az a szúró töviskorona!

Nagyon szeretted. Forrón ölelted.
Nem féltél, hogy a te véred serked.
És most... sebez a töviskorona.

1948.
-----------------------------------

Reményik Sándor

Ne ítélj
Istenem, add, hogy NE ítéljek -
Már tudom én, honnan ered,
Micsoda mélységből a vétek,
Az enyém és a másoké,
Az egyesé, a népeké.
Istenem, add, hogy NE ítéljek.

Istenem, add, hogy NE bíráljak:
Erényt, hibát és tévedést
Egy óriás összhangnak lássak -
A dolgok olyan bonyolultak
És végül mégis mindenek
Elhalkulnak és kisimulnak
És lábaidhoz együtt hullnak.
Mi olyan együgyűn ítélünk
S a dolgok olyan bonyolultak.

Istenem, add, hogy minél halkabb legyek -
Versben, s mindennapi beszédben
Csak a szükségeset beszéljem.
De akkor szómban súly legyen s erő
S mégis egyre inkább simogatás:
Ezer kardos szónál többet tevő.
S végül NE legyek más, mint egy szelíd igen vagy nem,

De egyre inkább csak igen.
Mindenre ámen és igen.
Szelíd lepke, mely a szívek kelyhére ül.
Ámen. Igen. És a gonosztól van

----------------------------------------------

Minden reggel ha felkelek, kinyitom a szememet,
eszembe jut én Megváltóm, hogy Te szeretsz engemet!
Megtartottál engem mára, s minden új nap ajándék! –
Lehetőség arra, hogy még jobb emberré válhatnék!

Köszönöm most Uram Néked – s élek vele, jól tudod!
Igyekvésem, törekvésem minden nap megújítod!
Erőt adsz, hogy segíthessek drága embertársakon –
s boldoggá tesz engem újra: Szereteted jó, nagyon!

Tovább adom én is tehát, hogy mindenki láthassa
milyen is ha boldog lehet, s szereteted áthatja!
Hiszen olyan jó szeretni, csak az tudja igazán…
aki a Te kegyelmedből megérezte önmagán.

Megköszönöm én teremtőm, hogy én is megéreztem
és azóta is csak egyedül Te lettél az Életem!
Igazgatod lépéseim, egyengeted utamat
segítségül nekem adtál drága, új Barátokat!

Azóta is boldog vagyok, megtaláltam önmagam
pedig elveszettnek hittem, értelmetlen, céltalan…
És akkor Te értem jöttél: – szóltál hozzám: gyermekem!
Kövess engem drága lélek, s helyet kapsz a szívemen!

Ettől kezdve minden órám, minden egyes percemet
igyekszem csak Neked élni, megmentetted lelkemet!
Eltörölted bűneimet szent kereszted bár nehéz…
de ha nem veszem fel újra reményem a ködbe vész.

Ezért aztán minden új nap, minden egyes hajnalán
megköszönöm Neked Jézus, s igyekszem is – igazán!
Szeretném, ha méltó lennék arra amit adsz nekem!
Buzgóságom mosolyogva figyeled Te odafenn!

Valahányszor Rád tekintek, rád emelem szememet
eltölt a Te békességed, s betöltöd a lelkemet!
Elküldöd a vigasztalót – megígérted, s megadtad!
És azóta tudom, érzem lelkem Hozzád szaladhat!

Pedig csak egy porszem vagyok, nem is értem kegyelmed –
Hogy lehettél ilyen jó, hogy észrevetted gyermeked…
Ezért aztán amíg élek, hirdetem az Országod!
És igyekszem méltó lenni! – Mikor eljössz, meglátod!!!

Arra kérlek ezért Uram, maradj mindig énvelem
kísérd el a lépéseim, s fenyíts meg, ha vétkezem!
Mert jól tudom minden kínom, minden egyes fájdalmam
csak Tehozzád vezet Uram, s Te leszel a jutalmam!

Édes Jézus! Én szerelmem adj erőt, hogy életem
méltóképpen éljem – Érted – szereteted hirdessem!
S egykoron, ha Hozzád térek arcodat megláthatom:
Boldog leszek Uram Veled, fehér ruhám megkapom!

Hiszem ezt és érzem – így lesz! Oly erőt ad ez nekem
Sugárzik a boldogságom, minden egyes emberen!
Köszönöm az ígéretet, köszönöm a jó reményt!
Örök hálám zengedezzen éneklem az ÚR NEVÉT!!!!

Tóth Istvánné Marika

------------------------------------

A FORRÁSHOZ,-  Túrmezei Erzsébet.
" Te nemcsak olyan forrás vagy, amelyik engedi magát megtalálni. Te az a forrás vagy, amelyik maga indul el megkeresni a szomjazókat." Sören Kierkegaard
Tiszta- bővizű csodálatos Forrás,,                                                                                                Keresd tovább a szomjasakat!                                                                                               Látod, mennyien vannak!                                                                                                        Posvány vizével oltják szomjúságuk.                                                                                 Szomjaznak, életre, szeretetre,,                                                                                             Irgalomra és bocsánatra, jóságra, igazságra,                                                                  örömre, igazi szabadságra.                                                                                                    Szomjazók számlálhatatlan serege!,                                                                                                     Mi lesz velük, ha rád nem találnak?!                                                                                                  Milyen felfoghatatlan, ahogy elindulsz megkeresni őket,,                                                                 ahogy szüntelen útban vagy feléjük,                                                                                                 meg se várva, hogy ők keressenek!                                                                                              Milyen csodálatos titok!                                                                                                                         Boldog akit már megtaláltál,                                                                                                                s nem posványok mérgező vizét issza!                                                                                       Ahogy ígérted, nem szomjazik soha többé,,                                                                                    és belsejéből szeretet, öröm, irgalom, jóság: élő víz fakad.                                                                                                                      Krisztus-forrás, te áldott, drága, tiszta,,                                                                                   keresd tovább a szomjasakat!