Isten érkezése

S egyszer, mint a tiszta hold a vízen,
Mélyeimnek mormoló vizéből
Fölmerült az Élő Isten arca.

Hírnököt nem járatott előre,
Fullajtár sem harsonázta jöttét:
Nem mehettem hódolón elébe.

Még csak nem is kopogott az ajtón,
Még sem rezzent léptein a padló,
Meg sem lobbant mécsem lángja tőle.

Halkan, halkan, mint beteg fiúnak
Ágya mellé simul édesanyja,
Úgy az Isten: csak hogy egyszer itt volt.

Ráismertem: ez a dajka két szem
Kísérgette kisgyerek koromban
Pilleűző tarka futkosásom.

Ráismertem: lobbanó szemétől
Gyulladoztak hajnal-ifjúságom
Fellegjáró büszke víziói.

Ő nézett rám kisfiú-szemekből,
Szívüknek ha kátét nyitogattam,
És ha mondtam pillangó meséket.

Mintha mindig itt lett volna nálam,
Mintha most már itt maradna mindig!
Mintha most már itt maradna mindig!
 -,-,-,,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-

 

 Isten lánca

Nem, nem engedlek, fogom a kezed:
Az Isten lánca vagyok én neked.

Kötlek, magadhoz, élő kötelekkel,
Komoly, virrasztó, nehéz szeretettel.

A ködlő múltat, akarom, feledd,
S állj meg hajnalló mélyeid felett.

És nézz magadba boldog félelemmel:
Isten szemével és az én szememmel.

És tépd el mind a félig-fátylakat.
Akarom: láss és megszeresd magad.

Hogy lásd magad: ifjúnak és igaznak,
Erősségnek és mosolygó vigasznak.

Lásd, hogy világol a boldog titok:
A zengő porta, mit Isten nyitott.

Akarom: keljen új életre benned
Alvó dala az építő igennek.

És mosolyogd rám, édes jó barát,
Az erős Isten élő mosolyát.
------------------------------------------------------

NYOMKERESÉS

Az eke szarvára vetettem kezem,és nem kívánok hátranézni, Uram,

csak előre, a barázdák során,hogy a nyomodon vezessen utam.

Ha kell, sírva is vetni a magot,hogy vigadozással arassak majd,

de azt se bánni, hogyha más arat,és megelőzni mosollyal a bajt...

Szeretném meglátogatni a foglyokat,és fölvidítani a betegeket,

hogy azt mondjad Te ama nagy napon Uram,hogy mindezt megtettem - Veled!  .                                                                                                                       -,-,,-,,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,,-,-,-,-,-,

 

VÁNDORMADARAK  

 A nyárszagú fészkek vonzása kiégett,

húzza már az éket a vonuló csapat;

növekedő árnyak,erősödő szárnyak,

s indulnak a bátrak a hűlő ég alatt.

Nem néznek már hátra a hazai tájra,

ösztön őskorbácstűz-hajtja őket

át a nagyvilágon,túl az óceánon,

ahol hét határon sem látják a földet...

 Ki tudja, ki érti,útjukat ki méri?

Oltalmát mi kéri az égi erőnek?

És még mi van hátra?De a kapu tárva,

s a fészek a nyárra visszavárja őket!

-,,-,-,,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,- 

 VIRRADAT 

 Latin nyelvbe, tilalomba zártan

Hevert az Írás olvasatlanul.

 …a wittenbergi vártemplom falára

októberi éj sötétje borul,

nyugtalanul alszik lenn a város,

hűlő kéményekben gubbaszt a gond.

hangtalanul kondul a harang,

ütése most egy emberszívben kong:

elszánt léptek riasztják a csendet,

szögek koppannak kalapács alatt,

árkuspapír fehérlik az ajtón,

s mire fölkel a Nap,

a könyv-veretről lepattan a csat!

bizonyság

Nem azt kell sajnálni, ami volt és elmúlt,
hanem azt, ami nem volt.
-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-
A legszebb emlék a szeretett,
amelyet mások szívében hagyunk magunk után.
-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-
Nem kívánom senkitől,
hogy csodás dolgot tegyen,
de joggal elvárom mindenkitől,
hogy mindig ember legyen."
( Ady)
Nemes önbizalom, de ne az önhittség
Rugói lelkedet nagy célra feszítsék,
Legnagyobb cél pedig, itt, e földi létben,
Ember lenni mindég,
minden körülményben."  (Arany János)
-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-
"Útjaink százfelé válnak,
De szívünk egy célért dobog,
Nekivágunk a küzdelmes mának,
És épít karunk egy szebb holnapot..." (Arany János)
-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-
"Senkinek sem kötelessége
Hogy nagy ember legyen
már az is nagyon szép,
Ha valaki ember tud lenni."
(Alfred Capus)
-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-
"Hinnünk kell, hogy tehetségesek vagyunk
valamiben és, hogy ezt a valamit
bármiáron el kell érnünk."
(Curie   -,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-
"Találkozás és búcsúzás
az élet annyi csak,
Valaki jön, valaki megy,
S az emlék megmarad.”   (Leonard Da Ung)

---------------------------------------

  Fehér Lelkek.

Vannak még hófehér lelkek, Akikre nem tapad a sár.
Mintha nem is itt lent élnének, Szinte nem is földiek már.
Köröttünk szállnak, lebegnek, Csillogva, mint hópehely.
És akárhová betévednek, Tiszta és szent lesz az a hely.
A földi élet sok szennyéből Semmi nem tapad reájuk.
Mintha titokban angyalkezek Vigyáznák fehér ruhájuk.
Csodálattal nézek rájuk. Fehérségük azt hirdeti,
Hogy van egy szebb, tisztább világ, Ragyogó, égi, isteni.
E rút, kavargó világban Engem csak az vigasztal már,                                   

Hogy vannak még hófehér lelkek, Akikre nem tapad a sár.
 -,-,,,-,-,,-,-,-,,-,-,-,,,-,-,-,-,-,

Páskulyné Kovács Erzsébet  

 ADD MEG URAM

Szeretni mindig, szeretni szépen,
szeretni tisztán, nagyon, egészen.
Szeretni vágyón, rajongva téged,
Hogy gazdag legyen ez a kis élet.
Ez az én vágyam, ez én álmom,
add meg, Uram, hogy valóra váljon!!!

-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,- 

 

 Akinek hittél .Páskulyné Kovács Erzsébet

Az utad fordulóponthoz érkezett.

Akinek hittél, az vezet tovább!

Lesznek még zökkenők, próbák az úton,

De nem változtathatsz többé már irányt!

Isten ránk hajló kegyelme elkísér…

A szíved add Néki egészen át!

Ne csak ez a víz legyen bizonyságod,

Az életed Szentlelke töltse ki!

Tán nagyobb lesz a kísértés, mint eddig,

Ne félj, csak higgy! És imádkozva élj!

Sose nézz másra, csak a Megváltódra,

Minden próbádban veled megy, elkísér!

Szívedbe ne üssön sebet a világ!

Akinek hittél, áldón átkarol!

Felséges érzés tudni, hogy veled van,

S az életed őszén, ha majd alkonyul,

Hited gyümölcseit hozzad magaddal és mondd:

Uram, mind itt vannak velem!

Akiket rám bíztál, nem veszítettem el!

S jó tudnom, Uram, nem az én érdemem!

--------------------------------------------------------

Tündérfok
Az életednek van egy titkos csúcsa,
Mely rejtve őrzi boldogságod,
Egy sziklafok, ahonnan Te az élet
Töretlen teljességét látod,
Hol imádkoznál hosszan, térdenállva,
Mert onnan végtelen a panoráma.

Az életednek van egy titkos csúcsa
Köröskörül őserdő, ősbozót -
Keresztül-kasul vágtató csapások,
A sok hamistól nem látni a jót,
Isten előre ment, a csúcson vár be -
Csak az a kérdés, hogy odatalálsz-e?

Az életednek van egy titkos csúcsa,
Hová a mélyből kibukkan fejed
S a szépség minden gazdagsága, fénye
Megáldja két csodálkozó szemed,
Hol tiszta vagy, mint kristálypatakok
S megnyitod szíved, mint egy ablakot.

Az életednek van egy titkos csúcsa,
Vezetnek hozzá szent véletlenek,
Jaj, hogy leszállni kell, jaj, hogy nem adhatsz
A pillanatnak örökéletet!
S botlasz újra sok rögös, buta úton. -
De mindegy. Egyszer fenn voltál a csúcson.
----------------------------------- 

UTOLSÓ MUNKÁS 

A nap leszáll, és szőlőhegyek ormát

aranyozza az alkony, Istenem.

Munkásaidat látom fent mozogni,

Apró bogárkák, serény hangya-népek,

ki kapál, ki vesszőt metsz, ki szüretel.

Munkálkodjatok, míg nappal vagyon -

mondtad, s elküldted mindannyiokat.

Mentek. Ki hajnalban, ki délelőtt, ki délben.

Verejtékük hullt zord szőlőhegyedre,

És felszállt áldozati páraként

s virágillat lett: édes öntudat

És boldog, tiszta lelkiismeret.

Hogy sürögnek ott fenn a hunyó napban,

aranyként csillan szürke hangya-testük,

már készülődnek lassanként haza. -

Egy óra még, és itt van a sötét.

 Sötét, sötét: hogy száll a szörnyű szó,

éjszaka: hogy suhognak szárnyaid,

mily félelmes vagy, mily irtózatos,

még annak is, ki dolgozott napestig,

hát még annak, kit elhagyott a hajnal,

és elhagyott a délelőtt s a dél.

S kit a hanyatló Nap is így talál:

hivalkodva és haszontalanul.

 Álltam valami messze piacon,

És tarka rongyként ráztam lelkemet.

Így tűnt a hajnal, így futott a dél,

és így jött rám a késő alkonyat.

Utolsó munkás és utolsó óra - -

most itt állok a szőlőhegy tövén,

napszámodba szegődnék, Istenem.

Egy óra még, és itt van a sötét.

 Ezt az utolsó órát add nekem

----------------------------------------------

 Prohászka Ottokár

  KŐ AZ ÚTON.                                                                         
Gondolod, kerül életed útjába
Egyetlen gátló kő is hiába?

Lehet otromba, lehet kicsike,
hidd el, ahol van, ott kell lennie.

De nem azért, hogy visszatartson téged,
s lohassza kedved, merészséged.

Jóságos kéz utadba azért tette,
Hogy te megállj mellette.

Nézd meg a követ, aztán kezdj el
Beszélni róla Isteneddel.

Őt kérdezd meg, milyen üzenetet
Küld ezzel az akadállyal neked.

S ha lelked az Istennel találkozott,
Utadba minden kő áldást hozott.

--------------------------------------

 

 

"Egymás terhét hordozzátok: és így töltsétek be a Krisztus törvényét." Gal.6.2.                                                                                                                                          Jézus, boldogságom

Jézus, boldogságom, Közeledbe vágyom,  Te vagy örömöm. Lelkem üdvösségét,  Az életet, békét Neked köszönöm.  Megváltóm, jó pásztorom, Nálad nagyobb, drágább kincsem  Égen-földön nincsen. Száz  vihar ha támad,  Menedék vár nálad, Biztos oltalom.  Bár megrendül minden, Mellettem állsz híven, Drága Jézusom. Légy velem, s nincs félelem. Bűn, pokol hatalma ellen Karod megvéd engem.
Jézus, rád tekintek, S múló földi kincset   Nem keresek én. Hírnevet, nagyságot,   Sikert itt nem várok, Csak te légy enyém!  Utamon ha fájdalom És kereszt vár, hordom hittel:  Tőled nem szakít el. Jézus, üdvösségem, Örömöm, napfényem Te vagy halálig. Kik szeretik Istent, Azoknak itt minden Javára válik. Borúban visz bár utam, Te vagy fénylő napvilágom, Jézus, boldogságom! Johann Franck 1618-1677 (német).

-,-,-,-,-,-,-,-,---,-,-,-

 

 Bibliáról

 Ha van egy jó könyved, Sohasem vagy magad!

Elhagyottan is Hű barátod marad.

Mindig beszél hozzád, Vigasztal, felemel,

Csüggedő lelkednek Szárnyakat is nevel.

Csendes magányodban Csengő forrás fakad…

Ha van egy jó könyved, Sohasem vagy magad.

 -,-,-,-,-,-,-,-,-,-,,-

 Istenem! Istenem!  

Istenem, Istenem, Te légy segedelmem!

Jó Atyám, ne engedd, Hogy vétekbe essem,                                                   

 Minden féle rossztól Őrizd meg a lelkem.

 Tiszta legyen, mint a Fehér galamb szárnya,                                    

 Harmatgyöngyben fürdő Liliom virága,                                                                

 Mint a leesett hó, Mint a nap sugára.

------------------------------------------

• ÁHITAT – 2001 – febr. - 08 -

„Aki nincs ellenetek, az veletek van! „ Luk-9--49—50--Mert mindenki tűzzel sóztatik meg, és minden áldozat sóval sóztatik meg. Jó a só: de ha a só ízét veszti, mivel adtok ízt néki? Legyen bennetek só, és legyetek békében egymással.”

Jézus Krisztus mindig bölcs és megáldást hozó sz6avakat szólt. Adjunk ezért Néki hálát-!  És vegyük szavait figyelembe! Mi is sokszor teszünk rosszat, mint a tanítványok is ebben az esetben, Letiltották azt az ember, pedig az nem volt Istennel akarata. Úgy látszik a tudatlanságuk vezette, őket  jó esetben, vagy az irigység.( mert vetélj társat láttak benne) rossz esetben.  ezek az indítékok minket sokszor rosszra visznek. Engedjük meg azt, hogy Jézus a szívekre beszéljen. ha Ő beszél, akkor tisztáz mindent, elkergeti a tudatlanság felhőit, és ellene áll irigység vagy versengés rossz szellemének. Imádkozzunk, hogy tudjunk Jézusra figyelni és a rossznak ellene állni!

Hiszen az Istennek való szolgálat olyan valami, amit nem lehet elég sok helyen és sok embernek hirdetnie. Hiszen még hol van az, hogy mindenhelyen hirdettessék az Evangélium?? Nemcsak a fehér foltok vannak, még igen szép számmal, de az eddig úgymond keresztyén országokban, városokban is ,igen igen sok van még mit meg kell oldani, hogy az evangélium hirdettessék az Úr elvárása szerint. Ahogy a mindennapokban is még mindég a nagy technika ellenére is találkozni rossz sóval, úgy a szellemi életben is sajnos, de bőven akad belőle!! Tennivaló tehát sok, csak a munkás kevés!!

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

Sámuel-I-k-22:1-10-v-  

22,1 Elméne azért onnan Dávid, és elfutott Adullám barlangjába. [2 Sám. 23,13.14.] És mikor meghallották testvérei és atyjának egész háza népe, oda menének hozzá.

22,2 És hozzá gyűlének mindazok, a kik nyomorúságban valának, és mindazok, a kiknek hitelezőik voltak, és minden elkeseredett ember, ő pedig vezérük lett azoknak; és mintegy négyszázan valának ő vele.

22,3 És elméne onnan Dávid Miczpába, Moáb földére, [4 Móz. 22,1. 5 Móz. 34,1.8.] és monda Moáb királyának: Hadd jőjjön ide hozzátok az én atyám és anyám, míg megtudom, hogy mit fog cselekedni velem az Isten.

22,4 És vivé őket Moáb királya elé, és ott maradának vele mindaddig, míg Dávid a várban volt.

22,5 Gád próféta pedig monda Dávidnak: Ne maradj a várban, hanem eredj és menj el Júda földére. [Zsolt. 63,1.] Elméne azért Dávid, és Héreth erdejébe ment.

22,6 És meghallotta Saul, hogy előtűnt Dávid és azok az emberek, a kik vele valának; (Saul pedig Gibeában tartózkodék a hegyen a fa alatt és dárdája a kezében vala és szolgái mindnyájan mellette állának).

22,7 Monda azért Saul az ő szolgáinak, a kik mellette állottak: Halljátok meg Benjáminnak fiai! Isainak fia adni fog-é néktek mindnyájatoknak szántóföldeket és szőlőhegyeket, és mindnyájatokat ezredesekké és századosokká fog-é tenni,

22,8 Hogy mindnyájan összeesküdtetek ellenem? És senki sincs, a ki tudósítana engem, hogy fiam szövetséget kötött Isai fiával? És senki sincs közöttetek, a ki szánakoznék felettem, és megmondaná nékem, hogy fiam fellázította szolgámat ellenem, hogy leselkedjék utánam, mint a hogy e mai napon megtetszik?

22,9 Akkor felele az Edomita Doég, a ki Saul szolgái közt állott: Én láttam, hogy az Isai fia Nóbba ment vala az Akhitób fiához, Akhimélek paphoz.

22,10 A ki ő érette megkérdé az Urat, és eleséget adott néki, sőt a Filiszteus Góliáth kardját is néki adá.

 „AKKOR MEGSZÓLALT DÓÉG!”                                                                                                                                        A mindennapi életben nagy szerepet játszik, a kimondott szó. Valójában „fékezhetetlenül gonosz az, telve halálos méreggel!” ( Jak.3:8/b) egyesek beszéde , Saul mikor szól  embereinek , akkor lenézi őket, sajnálja magát, panaszkodik, és a félelmének ad hangot.(7.8.v) az ilyen beszéd mindég elcsüggeszt másokat és öl, megszüntet lelkesedért, és kezdeményezést. Tehát egyáltalán nem építő, , jó ha kerüljük!  Dóég is szólt, és az ő beszéde se m jó példa, aljas és ravasz volt elgondolásában.. Tulajdonképpen ő manipulálta Sault, hogy ne udvari embereire haragudjon. hanem a papokra öntse ki haragját. S ikerült!  Beszédével elérte célját. Tartóztassuk meg nyelvünket az ilyen beszédtől!

-----------------------------------------------

                --- ISTEN --  EMBER --- ÖRÖKLKÉVAÓSÁG---

1,- Isten minden dolgok teremtője—

„ Kezdetben teremtette Isten!” Móz. I-k- 1:1-„

Akár a csillagokat, akár az atomokat, akár magát az életet nézzük is, világunk sokkal nagyszerűbb , mint amit mi emberek valaha is kigondolhatunk. vagy alkothattunk volna-! Olyan tervszerűen van felépítve , olyan bölcsen megtervezve,hogy szükségszerűen  egy  nagy, Gondolkodó Szellemnek , Istennek kell mögötte állni!!               Ezen kívül csak egyetlen lehetséges képzelhető még el, hogy mindezt a véletlennek tulajdonítjuk.  Csakhogy egy nehezebben képzelhető el ez az utóbbi gondolat, sőt a matematikusok kimutatatták , hogy teljeséggel, elképzelhetetlen.  Mivel az utóbbi feltételezés  és magyarázat soha nem a „ semmi „ – vel kezdi, hanem mindig feltételezi, hogy már előzőleg is volt valami, amire nincs magyarázat. Az ember évezredes kérdése, hogy honnét keletkezett minden és honnét keletkezet az élet? C Csakis  egyetlen meggyőző válasz van! – „Kezdetben teremtette Isten!”