2017. február 15., szerda


"Körbe vesszük szeretettel"


 

fuge „Legyetek tehát türelemmel, testvéreim, az Úr eljöveteléig. Íme, a földművelő várja a föld drága gyümölcsét, és türelmesen várja, amíg az korai és késői esőt kap. Legyetek tehát ti is türelemmel, és erősítsétek meg a szíveteket, mert az Úr eljövetele közel van.”Jakab- 5. fejezet 7-8. verse

Csaknem három évvel ezelőtt történt, hogy azt az elhatározást tettük, hogy mi már pedig fügefákat fogunk ültetni a kertünkbe. Nem nagy kertről volt szó ezért alaposan át kellett azt gondolni, hogy hova is ültetjük azt a bizonyos három fügefát. Kiválasztottuk a helyét, és elkezdtem ásni egy gödröt. Majd a másodikat és a harmadikat. A szomszéd kerítésétől pontosan egy méterre ültettük a fákat. Pár nap múlva a szomszéd asszony felháborodva szóvá tette, hogy ezek a fák nagyon rossz helyen vannak, mert ahogy ez fa elkezd nőni, szétrombolja az ő kerítését, majd közölte velem, hogy leszek kedves átültetni. Nem akartam vitatkozni (gondoltam magamban csak most költöztünk ide, jobb megőrizni a szomszédi jó viszonyt, de nagyon felmérgelődtem). Vettem egy nagy levegőt, és mérgemben beültettem a kert közepébe a három fát. Eltelt másfél hét majd rájöttem, hogy ez a lehető legrosszabb választás volt, úgyhogy újra kiástam a fákat, majd a végleges helyükre kerültek. Tudni kell, hogy egy kertész barátom (akitől egyébként a fát is kaptuk) közölte velem, hogy nem sok esélyt lát a túlélésre, mert a gyökerek már biztosan megszakadtak. Erre a feleségem csak annyit mondott: „majd körbe vesszük őket szeretettel.” Minden nap egy-egy nagy vödör vizet kaptak a fák, és minden nap hosszú perceket töltöttünk el velük, várva azt, hogy meglátjuk rajta az élet jeleit. Végül sikerült, és csodálatosan finom gyümölcsöt termett nekünk.

Várni igazán erőt próbáló feladat. Várni a buszt, egy barátot, a szerelmet, Jézus Krisztust, sokszor megterhelő és fárasztó feladat. Olykor elcsüggednek még a legkülönbek is. Ahhoz, hogy az ember Jézus várásába ne fáradjunk el, kell a hit. És ha már nem vagyunk egyedül, ha még vannak mások is, akik várják Jézust , ne felejtsük el körbe venni egymást szeretettel, mert sokszor csak ez ami életben tart egy szervezetet: a szeretet. Lehet, hogy éppen te vagy az, aki tudsz segíteni valakin aki ott van melletted azzal, hogy körbe veszed szeretettel! Sok sikert!             xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

Kolossé 3:18 Asszonyok, éljetek a férjetek fennhatósága és védelme alatt, mert ez illik azokhoz, akik az Úr hatalma alatt vannak!/- egyszerű ford/

Kolossé 3:18 Ti asszonyok, engedelmeskedjetek férjeteknek, ahogyan illik az Úrban./- Protestáns fordf/

Ti férfiak, szeressétek a ti feleségeteket, és ne legyetek irántuk keserű kedvűek / mogorvák / kemények

Pál apostol sorai által ezt parancsolja az Úr a férjnek és a feleségnek. Ennek a házastársi kapcsolatnak a szentírási vonatkozásait és belső összefüggéseit vizsgálom meg ebben az írásomban.

 

-------------------------------------------------------------


Engedelmesség


24055217-due-tavole-di-pietra-con-i-dieci-comandamenti-incisi-su-di-loro-su-uno-sfondo-isolato Lássátok, tanítottalak titeket rendelésekre és végzésekre, a mint megparancsolta nékem az Úr, az én Istenem, hogy azok szerint cselekedjetek azon a földön, a melybe bementek, hogy bírjátok azt. Megtartsátok azért és megcselekedjétek! Mert ez lesz a ti bölcsességetek és értelmetek a népek előtt, a kik meghallják majd mind e rendeléseket, és ezt mondják: Bizony bölcs és értelmes nép ez a nagy nemzet!  Mózes 5. könyve 4:5-6-v.

Isten útja a legjobb út – nem csak az üdvösségre nézve, hanem a hétköznapi élet szempontjából is.
Mózes ebben az összegző megállapításban azt hangsúlyozza, hogy az Istentől kapott erkölcsi törvényt nem nehéz teher gyanánt kaptuk, hanem az élet megjobbítására, ajándékként. Nem nehéz ezt belátni. Emlékszem, hogy jó 20 évvel ezelőtt egy a Tízparancsolatról szóló előadás végén egy hallgató, aki nem rendelkezett vallásos háttérrel, azt mondta, hogy milyen más lenne a világ, ha ezt a néhány rendelkezést komolyan vennék az emberek. Igaza volt. Nehéz elvitatni, hogy egyénileg és közösségileg, társadalmilag is más és jobb lenne az életünk, ha komolyan vennénk e rendelkezéseket és engedelmeskednénk nekik. Izráel számára ez egyúttal az ígéret földje elfoglalásának és az ígéretek megvalósulásának feltétele is volt.

Az ószövetségi nép a Tízparancsolat mellett, annak mintegy alkalmazásaként kész törvényeket is kapott az együttélésükre és a társadalmi élet legkülönbözőbb terülteire nézve. Ezek követése is megkülönböztette őket attól, ahogyan a többi nép élt. Minden népet jellemez az értékrendje, ti. hogy mit tart helyesnek, méltányosnak, és ez leginkább a törvényeiben ölt testet. Mivel az ószövetségi nép nem maga alkotta, hanem egyenesen Istentől nyerte a törvényeit, így ezek alkalmasak voltak arra, hogy őket magasabb színvonalra emeljék korábbi önmaguknál és a környező népeknél is, de velük együtt mindazokat is, akik komolyan veszik ezeket, és mint Istentől valóknak engedelmeskednek nekik.

Ezek a rendelkezések ma is sok tanulsággal szolgálhatnának a törvényalkotóknak a konkrét megoldásaikkal és a szemlélettel is, amit képviselnek. Jó példa erre a hamis tanúnak járó büntetés: Bonyolult megfogalmazások és büntetési tételek sorolása helyett az ószövetségi törvény egyszerűen úgy rendelkezik, hogy a hamis tanú – amennyiben lelepleződik – pontosan azt a büntetést kapja, amelyet az az ember kapott volna, aki ellen hamisan tanúskodott (5. Móz. 19:18-19). Lehet-e ennél egyszerűbb vagy méltányosabb egy rendelkezés?

Bár legtöbbünk személy szerint nem tartozik a törvényalkotók közé, de a személyes életünkben felmerülő helyzetekre, és az ekkor követendő helyes és méltányos eljárásra nézve sokat segíthet, ha újra és újra olvassuk ezeket a törvényeket, amelyeket nem Izráel alkotott, még csak nem is Mózes, hanem maga Isten - tehát az Ő értékrendjét, szemléletét tükrözik. Vegyük át mi is a szemléletünkben az Ő szemléletét, mert az engedelmesség a szemlélettel kezdődik.

-----------------------------------------------------------

Hatalom vagy önkéntes rabszolgaság?


03 "De nem így lesz közöttetek; hanem, a ki nagy akar lenni közöttetek, az legyen a ti szolgátok; és a ki közületek első akar lenni, mindenkinek szolgája legyen" Márk 10,43-44

 A kereszténység a hatalommal kapcsolatosan annak ellenére tele van ellentmondással, hogy Jézus tanításai teljesen világosak előttünk.

 Ha csak néhány dolgot emelek ki a történelmünkből, rögtön megértjük mire gondolok. Megváltónk nem akart uralkodni ezen a földön. Országára saját maga mondta, hogy nem ebből a világból való. (János 18,36) Nem mondta magát királynak sohasem, sőt kibújt a lehetőség alól, amikor mások azzá akarták tenni. (János 6,15) Nem szerzett magának olyan eszközöket, amik hozzá segítették volna a hatalomhoz. Nem toborzott katonákat akkor sem, amikor ezrek követték. Nem gyűjtött javakat akkor sem, amikor mások mindent odaadtak volna neki adományként. Nem kereste a befolyásos személyek társaságát, tanítványait az egyszerű emberek közül választotta.

 Követői azonban háromszáz évvel később áldozatául estek a hatalom csábításának. Először államvallássá lettek. Az első zsinatra az egyenlőek mind úgy bújtak elő menedékeikből, mint csonka-bonkák, megkínzottak és üldözöttek. Kétszáz év sem telt el és a keresztény Róma már az elsőbbség címére pályázott, bár még ötszáz évvel később is bőven akadtak, akik megkérdőjelezték felsőbbségét. Mivel a kereszténység a lelki dolgokat uralta, a világi uralkodók bírálták őket a földi hívságok miatt. De a vakbuzgó hívek visszavágtak és megkérdezték melyik az első a lelki vagy a testi? Így esett, hogy a lelki hatalom eluralhatta szinte az egész világot és jött a másként gondolkodókra a hadd- el-hadd. Sok történész szerint az inkvizíció sem volt más csak a totális hatalom eszköze arra, hogy eltüntesse riválisait. Keresztények voltak, akik máglyára küldtek nőket és gyermekeket, és keresztények voltak azok is, akik a felfedezett világok őslakóit hol szolgaságba, rabszolgaságba kényszerítették, vagy néhol akár le is mészárolták az Isten nevében.

 Mennyi szörnyűségnek, mennyi iszonyatos bűnnek és gonoszságnak lehetett volna elejét vennünk, ha hallgattunk volna Jézus Urunk tanítására! Nem lenne tele a történelmünk szégyenfoltokkal, ha elfogadtuk volna, ha felfogtuk volna, hogy csak az istentelenek uralkodnak és hatalmaskodnak mások felett! (42 v.) Ha megértettük volna, hogy Jézus követőjének lenni azt jelenti, önként szolgálom a másikat, sőt saját akaratomból vagyok mindenki rabszolgája.

 A kereszténység ma küzd azért, hogy hiteles vallás lehessen mindenki előtt. El kellene gondolkodnunk ennek az igének alapján, hogy erre a legjobb mód talán ma is az, amit Krisztus ajánl: Keresztényként vállalni, hogy hozzá kötöm a sorsomat a szolgálat láncaival minden emberhez, mert Megváltónk is ezt tette értünk.

------------------------------------------------


Köszönöm.

Uram köszönöm, hogy a tegnapom elmúlt,
Hogy reményem voltál, ha könnyem hullt.
Uram köszönöm, hogy a holnapom földerült,
És a mai napon életemmel kezedbe került.

Uram köszönöm, hogy Veled a ma, a jelen,
Soha nem sötét, és nem reménytelen.
Uram köszönöm, hogy életem Ura vagy,
Köszönöm a kezed, mely soha el nem hagy.

-----------------------------------------------

Köszönöm

Köszönöm a keserveket,
Köszönöm a szeretetet,
Köszönöm az útnak végét,
Amely a Golgotára felért!

Tovább nincs, nincs más utam,
Csak Te vihetsz tovább Uram!
Nem szerzek már érdemeket,
Leteszem itt a terheket.

 

Felemelem a két kezemet,
Tovább is Uram, Te cselekedj!

-------------------------------------------

Hálám

Szívem mélyéből fakad fel a hála,
Ha kegyelmedre gondolok én Uram.
Ujjong a lelkem, nem lesz már halála,
A megváltás ösvényén Feléd visz az utam.


Kihoztál a népek tengeréből,
És bekötözted sebzett életem,
Kiragadtál a sátán kezéből,
Óh, szálljon érte hálaénekem.


Szóltál: Fogadd! Itt a drága szent kenyér,
Abból új élet fakad!
Így öröm, békesség hozzád majd betér,
És utolsó percig nálad marad.


Naponként faragtál nagy szeretettel,
Míg tégla lehettem Egyházad falán,
És eljegyeztél magadnak kenettel,
Hogy részem lehessen a nagy vacsorán.


És adtál drága, kedves közösséget,
Ahol megpihenhet elfáradt szívem,
S munkába állítottál azért,
Hogy a magam keresztjét, könnyebben vigyem.


De száll a világ pora, és úgy tapad,
Tisztogass naponként! Ez a kérésem.
És, hogy Benned élni, örülni szabad,
Legyen érte hála az életem!


-----------------------------------------

Állni előtted 

Állni előtted, és nézni Rád,
Sohasem kérdezni, hogy kezed mit ád?
Csak az arcodat látni, és a töviskoronát,
S mondani buzgón egy hálaimát!


Hogy értem haltál, és ontottál vért,
Égő sóhajod ékesen beszélt.
Legyél Te nekem, kőszirt menedék,
Ölelj magadhoz, hogy ha fáradnék!


Töröld le könnyem, hogy ha keseregnék,
Tisztítsd látásom, hogy ha nem jól látnék.
Legyen felettem nyitott az ég,
Soha sem felejtem, ami még szép.


Egekben lévő arany koronám,
Atyám szerelmét, Lelke szent szavát.
Hogy odafönt lehessen örök hazám,
Segíts úgy élni, Drága jó Atyám!


 ----------------------------------------------
Hol leszel, mikor Jézus jön?


Fiatal hívő, rávettek a barátai, hogy menjen el velük szórakozni. Azonban alig foglalta el a helyét azonnal felállt.
- Mit csinálsz? - kérdezték.
- Felállok - felelte ?.
- Hová mégy? - kérdezték újra.
- Megyek ki - mondta.
- Hiszen csak most jöttél be - mondták csodálkozva.
- Tudom - szólt most már határozottan - én mégis most megyek ki innen. Tudjátok, én hiszek a bibliában. Az én bibliám azt mondja nekem, hogy az én Uram bármikor megjöhet, nem szeretném, hogy engem az  ellenségeinek a tüzénél találjon.


------------------------------------

Tied lehet a házam!

Egy hívő orvos igyekezett inasa érdekes kérdését lelke üdvösségének az érdekében felkelteni. Egy este elmagyarázta neki, hogyan fog maga az Úr leszállni az égből. Így fejezte be a beszélgetést:
- János, ha az Úr jön, tied lehet a házam.
A fiú meglepődött. Még nagyobb lett az ámulata, amikor az orvos így folytatta:
- Azután a bútorom és a pénzem is a tiéd lehet majd.
- Kö - sző - nőm - hebegte a meglepődött fiú.
Ágyában végiggondolta a dolgot. Eltűnődött, s így töprengett: Ha a doktor elmegy a mennybe, mit csinálok én itt az ő házával, kocsijával, pénzével és a többi holmijával, és hol leszek én? Felköltötte gazdáját és kijelentette, hogy ő Krisztushoz akar tartozni. Ő is a Krisztust várók táborához csatlakozott.


-------------------------------------

Egy nemesember hagyatéka

Egy bizonyos hegyi faluban évszázadokkal ezelőtt egy nemesember azon gondolkodott, hogy milyen örökséget hagyjon a falu lakóinak. Végül eldöntötte, hogy templomot épít hagyatékként. A templomépítés tervét titokban tartotta egészen a befejezésig. Amikor az emberek összegyűltek, csodálkoztak a templom szépségén és tökéletességén. Sok dicsérő megjegyzés után egy jó megfigyelő megkérdezte: "De hol vannak a lámpák? Miként világítják meg a templomot?" Anélkül, hogy válaszolt volna, a nemes rámutatott a falon lévő lámpatartókra, aztán minden egyes családnak adott egy lámpát, hogy vigyék magukkal az istentiszteletre és függesszék fel a falra: " Valahányszor itt vagytok, az a hely, ahol ültök, világos lesz" - felelte a nemesember." Amikor pedig nem lesztek itt, az a hely sötét lesz. Amikor távol maradtok a templomtól, Isten házának bizonyos része sötéten marad."

Vajon a mi lámpásunk meg van gyújtva? Azon a helyen világítunk ahová Isten helyezett minket? Ha a megfelel? helyen világít életünk akkor igazi a mi Krisztus várásunk.

---------------------------------------------

Milyenek vagyunk mi?

Advent idején álljunk meg egy kicsit, és tartsunk önvizsgálatot, milyen is valójában az életünk. Ha találunk benne olyan negatív jellemzőket, mint amilyeneket a következő felsorolásban látunk, akkor addig ne nyugodjunk míg Isten segítségével meg nem szabadulunk tőlük.

Egyes gyülekezeti tagok olyan makacsok, mint az öszvér, a lelki munka végzésekor, de olyan ravaszok, mint a róka, amikor saját üzleti ügyeikkel foglalkoznak. Olyan szorgalmasok, mint a méh, amikor a legújabb pletykát szedik össze és terjesztik tovább, de olyan csöndesek, mint az egér, Krisztus evangéliumának terjesztésében. Sokan olyan vakok, mint a denevér, és nem látják meg mások hiányait, de sasszeműek, amikor az emberek hibáit figyelik. Olyan mohók, mint a hódok, amikor délutáni partira kell menni, de olyan lusták, mint a kutya, ha ima-összejövetelt hirdetnek a gyülekezetben. Egyesek oroszlánként ordítanak, amikor valami nem tetszik nekik, de bárány szelídek, amikor szükségük van a lelkipásztorra. Olyan zajosak, mint a kékszajkó, ha tanácsot adnak a gyülekezetben, de olyan félénkek, mint a kiscica, amikor az elveszettekkel kellene beszélni, és olyan lassúak, mint a csiga, a hiányzók vagy betegek fölkeresésekor. Sokan éjszakai baglyok szombat éjszakánként, de "poloskák" vasárnap reggelenként, és hétköznap esténként olyan ritkán láthatók, mint a tyúk fogai.

---------------------------------------------

Azonnali ima

Ha a vízpumpát gyakran használjuk, a víz az első nyomásra kiárad, mert magas a vízszint. De ha a pumpát sokáig nem használjuk, a vízszint lesüllyed, és hosszabb ideig kell pumpálni, mire vizet kapunk. Így vagyunk az imádsággal is. Ha készek vagyunk minden helyzetben imádkozni, akkor azonnal vágyakozunk imába foglalni kéréseinket és hálánkat. De ha elhanyagoljuk az imát, nehéz ismét imádkoznunk, mert a víz szintje lesüllyedt a kútban.

Jaj annak a keresztyénnek aki az imádságot hanyagolva, csak szavaival hangoztatja, hogy várja az Urat. Az ilyen ember várakozása teljesen értelmetlen és hamis.
-------------------------------------------

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése