Közeledik az Úr .
(Zsidókhoz
írt levél 10. fejezet 37. vers)
Amiből
a legkevesebb van – ahogy mondani szoktuk – az nem más, mint az idő. S mivel
egyre több mindent szeretnénk, s lehetőleg egyszerre és azonnal, a nap 24 órája
egyre jobban szétaprózódik.
Nem
csoda tehát, hogy a ma emberének kevesebbnek és gyorsabbnak tűnik az idő,
hiszen most azonnal kell a legjobbnak, a legszebbnek, a legokosabbnak, a leg…
lenni. Nincs idő gyereknek lenni, nincs idő játszani, nincs idő a fájdalomra,
ahogy halljuk a reklámban.
Aztán
ennek megfelelően igyekszünk mindent így alakítani, felgyorsítva mindenféle
mesterséges pótszerekkel a növények, az állatok, izmaink, sőt gyermekeink
növekedésének folyamatát. Hiszen egy pirulát bekapni egy másodperc, de a kemény
edzésmunka, a gyakorlás, lehet évek.
Ezért
aztán nem akarunk várni, sőt nincs is annál idegesítőbb, ha valaki nem veszi
figyelembe, nem követi, vagy szánt szándékkal keresztezi a mi jól
beprogramozott saját időzónánkat.
Mint
mai Igénk szerint Isten is teszi. Hiszen látszólag „késik a vőlegény” (Máté
25:5), vagy legalábbis „némelyek késedelemnek tartják” (2Pét.3:9), de mégsem
késik. A probléma abban van, hogy nem egyeztettük az óránkat Istennel.
Ahogy
az első századok hívőinek is kész menetrendje volt a Messiás eljövetelét
illetően, ezért akarták földi királlyá tenni, átugorva a szenvedő szolgáról
szóló részt, vagy kihagyni a mártíromságot ahogy mennybemenetele előtt
kérdezték: „Uram, avagy nem ez időben állítod-é helyre az országot Izráelnek?”
(Apcsel.1:6), de ugyanígy van ma is.
Sokszor
mi sem akarunk tudomást venni arról, hogy ’”mindennek rendelt ideje van” s
ahogy az Atya először is az idő teljességében küldte el a Fiút, ugyanúgy lesz
másodszor is.
Urunk
közeledését várva nekünk is szól figyelmeztető és felhatalmazó kijelentése:
„Nem a ti dolgotok tudni az időket vagy alkalmakat, melyeket az Atya a maga
hatalmába helyheztetett. Hanem vesztek erőt, minekutána a Szent Lélek eljő
reátok: és lesztek nékem tanúim úgy Jeruzsálemben, mint az egész Júdeában és
Samariában és a földnek mind végső határáig.” (Apcsel.1:7-8)
„Boldog az a szolga, akit az ő ura, mikor haza jő,
ily munkában talál.” (Máté 24:46)
-------------------------------------------------------------------
Levél az Esthajnalcsillagról
"Én, Jézus, küldtem el angyalomat, hogy
ezekről bizonyságot tegyen nektek a gyülekezetek előtt. Én vagyok Dávid gyökere
és új hajtása, a fényes hajnalcsillag." Jel-22:16
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése