2017. január 21., szombat


(Zak. 2,5)  Én pedig, szól az Úr, tűz-fal leszek körülötte (Én magam oltalmazom mindenfelől, mint egy tüzes fal) és megdicsőítem magamat ő benne (és ott leszek benne dicsőségesen)!”
Zsolt 3,4 De te, [oh] Uram, azért védőpajzsom [oltalmazóm] vagy, te vagy dicsőségem, csüggedt fejem fölemeled. [felmagasztalod]

Szeretettel

békesség-


Ó, mily hű barátunk Jézus,
Minden bajban megsegít,
Mily jó elé imádságban
Vinni éltünk ügyeit.
Gyakran nyugtalan a lelkünk,
Tévesek az útjaink,
Mert nem vittük hő imában
Isten elé dolgaink.

Jönnek próbák kísértések,
Nincsen örömcsillagod?
El ne csüggedj ily órában,
Lépj az Úr elé legott!
Ha legnagyobb az ínséged,
Van segítőd, mitse félj.
Hozd az Úrhoz imádságban,
Bármi kínoz, higgy, remélj!

Fáradt vagy és megterhelve,
Jól esnék az enyhülés?
Fáradtak ereje Jézus,
Hozzá jönni, Ó ne késs!
Elhagyatva élsz e földön?
Tedd rá minden terhedet,
És hozd mindig bizalommal,
Az Úr elé ügyedet.
-------------------------------


Azon jár-e gondolatom s kérdezésem mindennapon?                                                           
 Vajon énbennem él Ő? Vajon  én bennem él Ő?                                                           
 Kegyelmébven  mindég állok?  Vajon célom felé járok?                                                      Úgy,ahogyan szeret Ő? Úgy a ahogyan szeret Ő?                                                                     
 Hogy ha szívem bának járja, vagy ha rám tör próbál árja,                                                          
 úgy imádkozom mint Ő? Úgy imádkozom mint Ő?                                                                   
Nem mulasztok könnyelműen? Elintézek minednt hűen?                                                     
Elmém remdes dolgon jár? Elmén rendes dolgon jár?                                                              
 Jézus- e mindenem nékem? nemzavaraja- e a szívem                                                                 
 s boldogságom e világ ? Boldogságom – e világ?                                                                                                          
Vajon az a  örekvésem: ahhoz hasonlitsak híven,                                          
 aki .érterm halt a fán? Aki értem halt a fán í,


Légy hűséges!

gyuruk_reg_blogra „De hűséges az Úr, aki megerősít titeket, és megőriz a gonosztól.” Pál második levele a thesszalonikaiakhoz 3:3
 
Nem élünk tökéletes világban, ebben azt hiszem, egyet tudunk érteni. Te is és én is számtalan példát tudnánk felhozni arra, amikor megcsaltak, hátba szúrtak, elárultak minket. És talán ugyanennyi vagy egyel több ezeknél azoknak az eseteknek a száma, amikor mindezt mi követtük el. Amikor te és én voltunk Júdás és Brutus egyszemélyben. Amikor mi árultuk el azt, ami vagy aki mellett letettük a megszeghetetlen esküt. 
 
Tudjuk, milyen a hűtlenség, kívülről-belülről ismerjük. De ma keressünk együtt példát az ellenkezőjére! Én elmondok Neked, kedves Olvasó egy történetet, és arra kérlek, te is kövesd a példámat! Mondj el egy történetet valakinek a családod, barátaid közül az igazi hűségről! 
 
Lassan egy éve, hogy búcsút intettem a nagyapámnak, aki számomra minden embernél nagyobb és súlyosabb példát mutatott arról, mi is a hűség valójában. Rövid ismerettség után hozta meg döntését, és kötötte össze életét szerelmével, a nagyanyámmal, akihez az utolsó lélegzetvételéig szeretettel ragaszkodott. 
 
Van, hogy mind a ketten így "teljesítenek" egy párkapcsolatban. És van úgy is, hogy csak az egyik fél teheti ezt meg. Nagyanyám is szerette férjét, amíg tudta. Amíg a betegség nem fosztotta meg önmagától. Alzheimer kórt állapítottak meg nála, és a tiszta pillanatok egyre ritkultak. A nagyapámat sem ismerte fel. Azt hitte, hogy az édesapja. Aztán pedig azt, hogy egy idegen. 
 
És a papa tette azt, amit addig is tett, és minden nappal egyre többet. Szerette, szolgálta, ápolta, kedveskedett neki, marasztalta, ha a mama menni akart, és sosem adta fel. Mert meghozott egy döntést, amihez hű maradt egészségben, betegségben, boldog és boldogtalan állapotban, amíg a halál el nem választotta tőle, és még azon túl is. 
 
Ő tudta és megélte, hogy mit is jelent a hűség. Ő tudta és megélte a felelősségteljes döntést annak minden örömével és súlyával együtt. Ő nem adta fel, akkor sem, amikor kimondhatatlanul nehéz volt, amikor a másik a betegsége miatt már nem volt partner semmiben, amikor csak annyit jelentett a házassága, amennyit ő adott bele. És ő a mindent adta. 
 
 És Isten még ennél is tovább megy el. Ő akkor is hűséges marad a vele kötött szövetségünkhöz, amikor mi homlokegyenest az ellenkezőjét csináljuk. Ő szeret akkor is, amikor Jákóbként harcolunk ellene, és még azt is elhisszük, hogy mi vagyunk az erősebbek. Ő gondot visel rólunk akkor is, amikor mi magunk sem vagyunk tisztában azzal, kik is vagyunk valójában. Ő bízik bennünk akkor is, amikor mindenki más már leintett minket. És ő sosem mond le rólunk. Neki fontosak vagyunk. Te is, én is. Egyetlenek, megismételhetetlenek, egyediek. Ő hűséges, és szeretné, ha te is csatlakoznál a mozgalomhoz. 
 
Hát kapcsolódj Istenhez, és ne engedd el a kezét! Keresd vele naponként a közös perceket, amikor semmi más nem létezik, csak Ő és Te! Élj a szeretet törvénye szerint, hogy a te utódaid számára is követendő példa lehessen a hűséged! 

-------------------------------------------------

A radikális megtérés gyümölcse

Tekozlo%2Bfiu  „Íme, én elküldöm nektek Illyést, a prófétát, mielőtt eljön az Úrnak nagy és félelmetes napja. És az atyák szívét a fiakhoz fordítja, a fiak szívét pedig az atyákhoz, hogy el ne jöjjek és meg ne verjem e földet átokkal.”
Malakiás 4:5-6

Vö. "Tiszteld atyádat és anyádat, hogy hosszú ideig élj azon a földön, amelyet az Úr a te Istened ad te neked."
2Mózes 20:12

Számomra Istennek egyik legbátorítóbb ígérete ez. A végsőkig küzd értünk, hogy ne csupán vallásosak legyünk, hanem egész életünket átformálja az istenfélelem. Ennek a fáradozásnak az egyik eszköze Illés próféta.

Mit üzen Illés szolgálata?
Illés próféta szolgálata a teljes, vagyis radikális megtérésre hívás szolgálata volt: „És odamenvén Illés az egész sokasághoz, monda: Meddig sántikáltok kétfelé? Ha az Úr az Isten, kövessétek őt; ha pedig Baál, kövessétek azt...” (1 Királyok 18:21) Hasonló gondolatot fogalmaz meg Keresztelő János, aki a Malakiás könyvében szereplő ígéret első beteljesítője volt (vö. Lukács 1:17, Máté 11:24): „Mikor pedig látá, hogy a farizeusok és szadduceusok közül sokan mennek ő hozzá, hogy megkeresztelkedjenek, monda nekik: Mérges kígyóknak fajzatai! Kicsoda intett meg titeket, hogy az Istennek elkövetkezendő haragjától megmeneküljetek? Teremjetek hát megtéréshez illő gyümölcsöket. És ne gondoljátok, hogy így szólhattok magatokban: Ábrahám a mi atyánk! Mert mondom nektek, hogy Isten eme kövekből is támaszthat fiakat Ábrahámnak. A fejsze pedig immár a fák gyökerére vettetett. Azért minden fa, amely jó gyümölcsöt nem terem, kivágattatik és tűzre vettetik.” (Máté 3:7-10) Az illési - Keresztelő Jánosi lelkület a hit és vallás világában nem az elfogadható kompromisszumok keresésére tanít, hanem a radikális megtérésre, amely – ha valóban Istent választjuk – az életünk minden területére kihat. Ez nem ad helyet annak, hogy különváljon egymástól a hétköznapi életünk és a hitünk, a cselekedeteink és a hitvallásunk...
Az apák és fiak kapcsolatában Illés szolgálatának, azaz a teljes átadásnak a gyümölcse az igazi egymásra találás, egymás szívbéli befogadása. Egy olyan korban, amelynek sajátos jellemzője az, hogy „az emberek magukat szeretők..., szüleik iránt engedetlenek, hálátlanok” (1Tim. 3:2), hatalmas eredmény az, hogy nem mélyül tovább a szakadék a különböző generációk között, nem éleződnek ki a nézeteltérések! Az illési felhívás olyan önfeláldozó szeretetre hív, amely nem a másik magatartásától teszi függővé azt, hogy mit cselekszik, amely nem a fifty-fifty szeretet szemlélete, hanem a 200%-osan adásra, szolgálatra elkötelezett szereteté.
Ma mit válaszolsz Illés felhívására?
Legyen áldott a napod!

-----------------------------------------------------

Biztonság ---

Nemcsak a közelben vagyok Isten - így szól az ÚR -, hanem Isten vagyok a távolban is! El tud-e rejtőzni valaki olyan helyre, ahol nem látom? - így szól az ÚR. Nem én töltöm-e be az eget és a földet? - így szól az ÚR.
Jeremiás könyve 23. fejezet 23-24. verse
 







Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése