Önátadás
Énekszóval
áldom Jézust,
Értem földre szállt le Ő!
Minden vétkem-átkom hordta,
Szenvedett a Megmentő.
Értem földre szállt le Ő!
Minden vétkem-átkom hordta,
Szenvedett a Megmentő.
Itt a szívem
drága Jézus,
Hódolattal átadom.
Téged nézlek, míg csak élek,
Hűen járok utadon!
Hódolattal átadom.
Téged nézlek, míg csak élek,
Hűen járok utadon!
Boldog hittel
vallom Jézust,
Ő az út, és Ő a fény.
Míg csak szóra nyílhat ajkam,
Dalt csak róla zengek én!
Ő az út, és Ő a fény.
Míg csak szóra nyílhat ajkam,
Dalt csak róla zengek én!
Tőled engem
drága Jézus,
El nem téphet semmi már.
Légy a lelkem biztos vára,
Mindörökké, nagy Király!
El nem téphet semmi már.
Légy a lelkem biztos vára,
Mindörökké, nagy Király!
----------------------------------------
Megtérésre
Ne kérdezd: hol voltál?
Szép napkelettől napestig.
Azt sem kérdezi: Merre jártál?
Ó, nem kíváncsi mit tettél.
Hányszor csúfoltad, és hányszor hagytad?
Ha drága keresztyén kacagtad.
Elfelejtett minden vétked,
Csak átölel, csak örül néked.
Reszket lábad, szemed könnyben?
Mit mondjál neki, hogy köszönj be?
Csak hullj le szótlanul elébe,
Neki nincs szükség beszédre.
--------------------------------
Megtérés
Az ifjú gyermekhez, Isten Szent Lelke jött,
Szelíden esdve kérte őt.
Fogadj be engemet te szívedbe,
Légy az enyém örökre.
„Nincs időm” az ifjú rá így válaszolt,
Most még játszani vágyom, gyermek vagyok.
Most nincs időm! Most nincs időm!
Akkor jöjj majd el, ha nagy leszek!
Aztán majd visszajön a felnőtt ifjúhoz,
Esdve kérte, újra így szólt:
„A munkás kevés, oly nagy az aratás,”
Jöjj, mert munka vár reád!
„Hagyj békémet, mostan én ráérek még,
A bűnt és a világot szeretem én”
Ráérek még! Ráérek még!
Majd nem sokára szolgád leszek”
Az ifjú már korosodott, mikor a Lélek szólt:
„Ne habozz, jöjj siess még most!”
Az idő lejár, és te öregszel,
Még meddig várjak rád?
„Mind úgy van, de nincs időm hallgatni rád,
Az életnek gondja, és sok munka vár”
Most nincs időm! Most nincs időm!
Ha nem lesz gondom, hozzád jövök!”
„A Szent Lélek tőlem már eltávozott,
Imádkozni nincs erőm, és nem tudok.
Már nincs időm, már nincs időm!
Mi lesz velem, ha meghalok!”
-----------------------------------------------
Vannak jó szándékú, komoly hívők, de nincsenek újjászületve. Ilyenekkel találkozik Pál és kérdi tőlük:
- Vajon vettetek -é Szent Szellemet, minekutána hívőkké lettetek?
- Azt sem hallottuk, hogy ha vagyon -é Szent Szellem.
- Mire keresztelkedtetek meg tehát?
- A János keresztségére.
- János megtérésnek keresztségével keresztelt, azt mondván a népnek, hogy aki ő utána jövendő, abban higgyenek, tudniillik a Krisztus Jézusban.
Mikor pedig ezt hallják, megkeresztelkedtek az Úr Jézusnak nevére. És mikor Pál reájuk vetette kezét, száll a Szent Szellem ő reájuk; és szólnak nyelveken, és prófétálnak. Mert akkor történik meg az újjászületés, ha valaki a Jézus Krisztusról szóló üzenetet hallja, befogadja, meghajol előtte, engedelmeskedni kíván. Mikor hittek a Jézusról szóló beszédnek, azonnal Szent Szellemmel is beteljesedtek.
Jézusnak a halálból való feltámadása által nyerjük meg a lehetőséget arra, hogy újjászületés által Isten családjába tartozzunk. Hála a drága Jézusnak, hogy ma is hirdettetik az Ige, Jézus Krisztusnak evangéliuma, és kitöltetik a Szent Szellem mindazokra, akik befogadják az Urat, meghódolnak Isten Fia előtt, és az Ő követésére szánják életüket!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése