EMBERI SORS.

Pörög az orsó, s az élet fonala
lepereg gyorsan, mint száraz falevél.
Forró nyár után jön ősz, s hideg tél.
Álmatlan éjszakák, ködös hajnalok.
... Az ifjak nem is sejtik, milyen gazdagok.

Szép gyermekkor már csak távoli álom.
Remeg a kéz, s a lépés tétova.
Hátadra sújt a kínok ostora.
Fogy a remény, s gyűlnek a bajok.
... Az ifjak nem is sejtik, milyen gazdagok.

De ki ma ifjú, ne feledje el,
Felette is elsuhannak az évek,
És egyre halkul a vidám ének.
Sóhajjá válnak zengő dallamok
... Kik lélekben ifjak, csak azok boldogok.
Gerő Sándor

------------------------------------------

Ma velem leszel 3.

Jézus így felelt a latornak: „Bizony, mondom néked, ma velem leszel a paradicsomban.” Lk 23,43

Egyetlen ember van a nagypénteki sokadalomban, aki hangos szóval tesz hitvallást Jézusról, pedig a legkevésbé tőle volt várható ez: az egyik lator. Vajon miért tudja abban a sokaságban egyedüliként megvallani Jézust királyának ez a bűneit tekintve senkinél sem különb lator? Nem másért, mert neki megbocsáttattak már a bűnei: ő hitte, hogy amikor a mellette haldokló Jézus kínzóinak bűnbocsánatért imádkozik, akkor az ő bűneinek bocsánatáért is imádkozik. Ő hitte, hogy Isten meghallgatja ezt az imádságot, a mennyei Atya meghallgatja Jézus szószólását minden bűnösért. Ez a lator csak bűnei bocsánatának bizonyosságával a szívében lett képes arra, hogy Jézust királyaként szólítsa meg a gúnyolódó sokaság füle hallatára, és kegyet kérjen tőle: „Jézus, emlékezzél meg rólam, amikor eljössz királyságodba.” És Jézus ennek az embernek, aki a nagypénteki sokadalomban egyedül vallja Őt királynak, rögtön így válaszol: „Ma velem leszel a paradicsomban!” (Prókai Árpád)

***************************************************************

A nap gondolata:

Egy áldott életű keresztény haldoklott, és valaki érdeklődött életének titka felől. A haldokló hívő így fogalmazta meg válaszát: „Életem titka az, hogy sohasem mondtam nemet Krisztusnak.”

******************************************************

Imádság:

Jézusom! Te, aki a szívek és a vesék vizsgálója vagy, előtted nincsen titok.

Az  emberi természet mégis a bűneset óta - szüntelen öltözködik, hogy ki ne látszódjék a mezítelenségének rútsága. Magyarázkodik, össze-vissza hazudozik, takargat, védekezik, vádol, kifelé mutat - csak ne kelljen Önmagával, bűnös voltával szembesülnie. Minden kipróbál, és amikor már a nyomorúság völgyében van és minden tönkre ment életében - akkor "TALÁN" - kiált Hozzád.

Bár csak előbb tenné!

Fontos a keresztyén emberi magatartás, mennyire figyelünk egymásra, vagyunk egymás segítségére, lelkiképpen különösen, de bárhogyan  is
szükséges!

Isten minket egymásért is felelősséggel bízott meg, kötelesek vagyunk, főleg az életünk megélésével elsősorban, de szóval, szívvel is bizonyságot tenni Róla, Őt nem szégyellve.

Az életünk, ha erről beszél, világít és teljesen őszinte, még a nyomorúságunkat sem takargatva, akkor megnyílnak az emberek. Szégyellik a "hibáikat" - így szokták mondani és mondják, megpróbálom rendbe tenni az életem. De nem tudjuk.

Ebben kell segíteni krisztusi szeretettel, nem erőszakosan, nem tolakodva, az Urat előtérbe helyezve, elmondva Nekem hogy történt az életemben.

Máskülönben nem fog változás történni.

Én ezt megteszem, és aztán imádkozom, hogy a Szentlélek Isten végezze el  benne az Ő munkáját, mert mi csak eszközök vagyunk az Ő kezében.

Csodálatos, amikor lehet látni egy-egy ember életében, mit végez el az élő Isten Lelke.

Csak Ő tudja, ne hogy valaki magának tulajdonítsa.

Dicsőítsük a mi Urunkat, Istenünket, és higgyünk CSAK Ő Benne!

Ő felettébb minden megtehet és meg is tesz, ha kérjük, Ő sem erőszakoskodik.

Elfogadni az örök élet kínálta kegyelem  lehetőségét, nem kötelező, de akkor elkárhozol, mert a lélek az örök.

Indítsa Isten Szentlelke a szívünket engedelmességre. Ámen (Trezsimama)

------------------------------------

hit békesség.

Uram! Köszönöm, hogy szétdarabolt életemet megeleveníted, új életet tudsz formálni a megrepedt lelkemből. Dicsőség legyen neked mindenkor. Ámen.

--------------------------------------

A Lélek bizonysága

Hasonlatosképpen a Lélek is segítségére van a mi erőtlenségünknek.       Római levél 8, 26.
     Senki se higyje, hogy minden bűntől, gonosz vágytól s gondolattól megszabadulhat. Csak tudjon ki-ki Istenhez esedezni: Uram én úgy szeretnék bűneimtől megszabadulni! A Szentléleknek e fohászkodása eltart bennünk a sírig. Bűn tehát mindig marad a szegény   keresztyénekben. Vétkeznek, de nem szándékos gonoszságból, hanem gyengeségből s ezt az Isten kegyelmesen megbocsátja. A legjobb vigasztalás tehát az, hogy legyen meg bennünk a Szentlélek bizonysága. Az, hogy szükségünkben tudjunk Istenhez vágyódni s     kegyelmes segedelméért esedezni. Mert akkor bízni is tudunk Benne, hogy nem hagy el. Aki pedig ezt teszi,  az biztosan keresztyén!
                  Nincsen szívemnek teljes tisztasága,
                      Körülvesz a világnak hiusága
                      És bűnökre csábít szüntelen;
                   Nincs ember itt a földön bűntelen.
                  A szent erőt, Isten, nekem te adjad,
                   Elesni, veszni hívedet ne hagyjad;
                    Te adj erőt, míg tart a küzdelem,
                    Benned bízom, erős nagy Istenem!