“Ellenségeskedést támasztok közted és az asszony közt, a te utódod és az asszony utódja közt: ő a fejedet tapossa, te meg a sarkát mardosod.”  (1Mózes 3,15)

Ne félj!

Angyali szavak csengtek Mária fülébe
S a lány igent szólt Isten kérésére.
Nekem is kell a bátorság mindennap,
De erőm sokszor-sokszor egészen elhagy.
Nem kellene félni a jót megtenni,
Merészen kiállni és küzdeni-küzdeni.
Szembeszállni a világ zajával
És büszkén tenni,mit az Úr tőlem akar.
Meglátni mindenkiben Krisztus tekintetét,
Menni csak előre, elérni a célt.
Szűz Anyám, segíts Igennel felelnem
Az Úr kérdésire, miket nekem rendel!  Jenei Norbert

---------------------------------

Túrmezei Erzsébet: IMÁDKOZÓ KÉZ.

Imádkozó kéz nem követ el rosszat.
Imádkozó kéz csendesen nyugodhat,
Imádkozó kéz hoz nagy békességet,
Imádkozó kéz fedez el bűnt, vétket,
Imádkozó kéz kettő egyesül.
Imádkozó szív soha sincs egyedül!!!

-------------------------------------

VAN VALAKIM

Van Valakim, KI megbocsát,
ha vétkezik
szegény fejem, s bajomhoz is
megérkezik.
Ha messzire elkóborol
szegény szívem,
szeretete utolér és
visszaviszen
oda, ahol testvérszívek
vannak velem,
oda, hova kerítést von
a kegyelem.
Van Valakim, KI még soha
el nem hagyott,
van Valakim, KI úgy szeret, ahogy vagyok!  Füle Lajos

------------------------------------

Szerző: Mark Altrogge ford.: Tornay András

Fenségednél nincs vonzóbb e földön
Se dal, se szó se kép
És nem találnék nálad szebbet,
Bármerre is indulnék
Benned van a szeretet fénye,
Csak te vagy az egyetlen út
Benned megtalálok minden választ
Nagy király, és győztes Úr

Csak nézlek, és csodállak,
És tiszta szívből áldlak,
Minden tisztelet csak hozzád száll,
Imádlak hű Atyám

-------------------------------

Hagyd az örök Istenre minden te utadat,
Ha bánt szíved keserve Õ néked nyugtot ad.
Ki az eget hordozza, oszlat felhõt szelet,
Napját rád is felhozza, Atyád õ, áld, szeret.

Õ megcselekszi végre velünk azt, ami jó,
Mi szívünk erõssége te vagy, Mindenható!
Nehéz itt földi pályánk, könny lepi és tövis,
De örök pálma vár ránk, utunk a mennybe visz.
(Paul Gerhardt)

------------------------------------------------

Megtanulni mindazt, amire Isten a nyomorúság által akar megtanítani, fontosabb, mint kijutni a nyomorúságból. (Ismeretlen szerzõ)

Hová futhatnék el bûneim terhével? Ezen a nagyvilágon sehol meg nem találom az én segítségemet, mely levenné terhemet.
A bûn nemcsak foltokkal szennyezett be, hanem egész lelkemet beborította. Istennek el kellene kergetnie maga elõl, mint tisztátalant; De szent vérének egyetlen cseppje is oly nagy csodákat tesz, ezért nem taszít el magától. Az Úr sebei olyanok, mint a nyílt tenger, melybe bûneimet lesüllyeszthetem; És ha ehhez a vízáradathoz folyamodom, az megtisztít engem minden folttól.
Bõséggel buzogj, te isteni forrás! Óh, boríts el teljesen vérvörös ár! Már érzi a szívem a feloldó vigaszt, már süllyed a mélybe bûnöm terhe, lemossa vétkeim foltját az Úr.
Én a világ legkisebbje vagyok, és mivel e drága vér véghetetlen ereje minden bizonnyal megtart - mert minden cseppje, mégha oly kicsiny is, az egész világot megtisztíthatja a bûntõl -, így kérlek, Uram: rajtam ne vesszen kárba, legyen javamra, hogy a mennyet megörökölhessem.
Szívem úgy emeld fel a te Szentlelkeddel, hogy semmilyen kudarcom tõled el ne válasszon: a jó úton haladjak, s mindig veled maradjak! (Bach: 5. kantáta, 1-3., 6., 7. tétel)

--------------------------------------------

" Lelkem drága Jézusa, Hozzád hajt a félelem,
Míg üvölt a habtusa, s nő a vész a tengeren.
Rejts el, rejts el, itt ne hagyj,
Míg eláll a fergeteg, biztonságos révet adj,
S majd fogadd el lelkemet." Ref. ének. 300.1 vers

----------------------------------

"Ha nehéz az élet terhe
S roskadozva hordom azt;
Bús orcám hozzád emelve,
Jézusban lelek vigaszt." Ref. ének.299.5

-----------------------------------

Ily módon, ily drága áron hoztál ki engem a számûzetésbõl, megváltottál a szolgaságtól, visszahúztál engem a büntetéstõl, nevemen hívtál engem, véreddel pecsételtél meg engem, csakhogy mindig meglegyen a rád emlékezés bennem, és sose távozzam szívedtõl, mely végettem nem távozott a kereszttõl. (Aurelius Augustinus)

-----------------------------------

Mutasd hát magad olyannak a másik ember elõtt, amilyen valóban vagy, és mutasd magad Isten elõtt olyannak, amilyen vagy! Ismerd el Isten elõtt, hogy mi vagy, - nehogy õneki kelljen elítélnie azt, amit benned lát! Ha nem akarod, hogy Isten megítéljen, ítéld meg te önmagadat! (Augustinus)
Vond a lelkem a szeretet kötelékével magadhoz. Ó, Jézusom, mutasd hatalmasnak magad benne! Világosítsd meg, hogy hittel megismerjen téged: add, hogy szent lánggal égjen, hogy hittel szomjazzon téged!
Hol jobbra, hol balra botlik tétova léptem. Kísérj el Üdvösségem, ne hagyj a vészbe sodródnom, hadd érezzem bölcs vezetésed a menny kapujáig!
Ölj meg jóságoddal, támassz fel kegyelmed által, az óembert betegítsd meg, hogy új életre vágyjon már itt e földön, hogy értelme, minden kívánsága és gondolata tenálad legyen. (Bach: 96. kantáta, 3., 5., 6. tétel)

----------------------------------------

Frederiko Faber  ,- M o s o l y o d

Mosolyod, mely szívedből fakad,
Aranyozza be arcodat.

Mosolyod nem kerül pénzbe,
Mégis sokat ér testvéred szemébe.
Gazdagítja azt, aki kapja
S nem lesz szegényebb az sem , aki adja.
Pillanatig tart csupán
De örök nyomot hagy maga után.

Senki sem olya gazdag,
Hogy nélkülözni tudná :
És senki sem oly szegény.
Hogy meg ne érdemelné.

Az igazi barátság látható jele,
Hintsd be a világot egészen vele.

Mosolyod : nyugalom a megfáradotnak,
Bátorság a csüggedőnek,
Vigasztalás a szomorkodónak.


Mosolyod értékes, nagyon nagy jó,
De semmiért meg nem vásárolható:
Kölcsönözni nem lehet, ellopni sem:
Mert csak abban a percben van értéke
Amelyben arcodon megjelen.

És ha ezután olyannal találkozol,
Aki nem sugározza a várt mosolyt,
Légy nagylelkű, s magadét add;
Mert senkinek sincs nagyobb szüksége mosolyra
Mint annak, aki azt másnak adná s nem tudja.  Fordította : B. István