ÚTI ÁLDÁS.

Az Úr legyen előtted,  hogy a jó utat mutassa neked.
***
Az Úr legyen melletted, hogy téged karjába zárjon
és megvédjen a veszedelmektől.
***
Az ÚR legyen mögötted, hogy megvédjen a gonosz cselekvésétől.
***
Az Úr legyen alattad, hogy felfogjon, ha leesel.
***
Az Úr legyen tebenned, hogy megvigasztaljon, ha szomorú vagy.
***
Az Úr legyen körülötted, hogy megvédjen, ha mások rád rontanak.
***
Az Úr legyen fölötted, hogy megáldjon téged !
***
Így áldjon meg téged a jóságos Isten, ma, holnap és minden időben !  Ámen.

---------------------------------------

·         Fáradt vagy, tán nyom a bûnnek terhe? Mondd el Uradnak, mondd el Uradnak! Bánat fog el, nincs öröm szívedben; Mondd Jézusnak egyedül!

Mondd el Uradnak, mondd el Uradnak, Õ az igaz, hû barát! Nincs más hívebb senki sem e földön, Mondd Jézusnak egyedül!

·         Könnyeidet nincs aki megértse: Mondd el Uradnak, mondd el Uradnak! Õ jól tudja, nincs titok elõtte, Mondd Jézusnak egyedül! Mondd el ...

·         Felleg szállt-e életed egére? Mondd el Uradnak, mondd el Uradnak! Terhed tedd csak Jézusod szívére, Mondd Jézusnak egyedül! Mondd el ...

·         Nincs tán nyugtod, mert közelg halálod? Mondd el Uradnak, mondd el Uradnak! Vagy eljöttét oly epedve várod: Mondd Jézusnak egyedül! Mondd el ...--------------------------------------

2,

·         Boldog örömmel zengi a szívem , Krisztusom lettél, hála neked. Földre lejöttél szenvedni értem, Áldozni bûnért életedet.

·         Gyõztél halálon, Sátán hatalmán, Vállaltad értünk nagy kínjaid. Feltámadásod isteni fényben, Lett az erõ, mely megszabadít.

·         Hódolok néked égi Királyom, Életem vedd hát, ím a tied. Úgy, ahogyan van, átadom néked, Míg csak magadhoz el nem viszel.

·         ---------------------------------------------------------

3,

·         Találkozni jöttem veled Istenem Te jól ismersz engem, s én kitárom a szívem.
R.: Itt vagyok Istenem, vizsgálj meg engem!
Itt vagyok Istenem, leteszem életem.
Itt vagyok Istenem, hogy halljam hangodat.
Itt vagyok Istenem, hogy tegyem akaratodat.

·         Vágylak megismerni Téged Istenem,
Szentlelkedben járni és élni szüntelen. Ref.:

-------------------------------------

Bibliai idézetek::

"Meglátogatod a földet és elárasztod, nagyon meggazdagítod azt. Istennek folyója tele van vizekkel, gabonát szerzesz nékik, mert úgy rendelted azt."
65. Zsolt. 10. Vers

"Mint a szarvas kívánkozik a folyóvizekre, úgy kívánkozik az én lelkem hoz-zád, oh Isten ! "
42. Zsolt. 2. Vers

"Olyan lesz, mint a folyóvizek mellé ültetett fa, a mely idejekorán megadja gyümölcsét, és levele nem hervad el és minden munkájában jó szerencsés lészen. "

1. Zsolt. 3. Vers

"Aki vizeken építi fel az ő palotáját, a felhőket rendeli az ő szekerévé, jár a szeleknek szárnyain."
104. Zsolt. 3. Vers

" És vezérel téged az Úr szüntelen, megelégíti lelkedet nagy szárazságban is, és csontjaidat megerősíti, és olyan leszel, mint a megöntözött kert, és mint vízforrás, amelynek vize el nem fogy." Ézsaiás 58,11.

Egy a szükséges tehát, a tiszta, szép, nemes, Istent szerető lélek. Aki ezt választja, a legjobb részt választotta, s ez az egyedül ésszerű, következetes s erőteljes eljárás; aki a lelket s önmagát elhanyagolja, az a meghasonlást hordozza magában; sorsa az elsötétedés, elkeseredés s üresség.
De az nem annyit jelent, hogy elvonulni, remeteségekbe zárkózni; maradjunk pályánkon s ne veszítsük el az ,,egy szükségest'' szemeink elől semmiféle dolgunkban. (Prohászka Ottokár)
-------------------------------------

MEGNYÍLT SZEMMEL                                                                             

   Sokszor nem ismerünk fel Téged... Ó, Jézus, nyisd meg szemeinket,                  

 mint ama két bús tanítványnak egykor ott Emmausban.                                       

  Tudjuk, velünk jársz utainkon,Hozzánk szegődsz és elkísérsz,                                         

   repítsen bár képzelet szárnya,szerelmeddel Te utolérsz.                                      

  Ha néha magányba rejtőzünk,utánunk jössz és ránk találsz.                                                       

   Ha lankad, lassul már a léptünk,az út végén Te állsz                                           

Jézus, ismered útjainkat!Oly kevés az öröm hegye...                                      

  Látod a mai Golgotákat...figyelsz sötét völgyeinkre.                                             

  Ha gyász vagy bánat könnye felhőz,nem látjuk, hogy itt vagy velünk.           

Oly nehéz felismerni Téged,míg próbáinkban szenvedünk.                                 

   Napunk már túlhaladt a délen, napunk már lefelé halad.                                       

Rettegő szívvel hadd keressünk,s kérleljünk, hogy velünk maradj!  Válaszául a sok miértnek:Úr Jézus, nyisd meg szemeinket!                               

 Mint ama két bús tanítványnak,alkonyatkor ott Emmausban...

-------------------------------------------------

Oláh Lajosné . A JERIKÓI ÚTON                                                                       

 Ott feküdtem a jerikói úton,kifosztva és megsebesítve.                          

   Harmatozott az út porába Szememből a csalódás könnye,                          

    Sebeimből a szívem vére .Úgy éreztem: az életemnek vége.                              

    És jött a pap. Szép fehér gyolcsban,S bár sarúját a por belepte,                      

  tiszta kezeit fehér leplébe kenetteljesen elrejtette.                                              

  Segélykérő szavamra meg se fordult,úgy elmerült imádságába                              

 a törvénynek, a prédikációnak sok fenséges gondolatába.                                  

 Lealacsonyította volna annak gyakorlati alkalmazása.                                                                

Jött a lévita is serényen,Őt is templomi szolgálat várta.                                                          

 Sebes porfelhőket kavarta forró úton siető lába.                                                            

  Dehogy ért rá most olyan kitérőre,hogy sebeimet akár csak meg is nézze,                                 

 és jaj, hogyan márthatta volna tiszta kezeit a porba                                      

Elhagytak, és én ott maradtam,a porban, a jerikói úton.                                     

S akkor már tudtam, megéreztem:el kell véreznem, meg kell halnom,          

mert nekem nincs Samaritánusom...És ott... akkor jelent meg Jézusom.