CSAK EGY NAPRA

Nem kutatom a jövendőt,
várjanak bár hosszú évek.
Naponként hordom keresztem,
csak napokból áll az élet!
Egy nap gondja sose súlyos,
egy nap terhe sose fáraszt.
És az erő mindig oly nagy
mit rám az Ég kiáraszt.
Csak egy napra, csak egy napra
adj erőt és győzedelmet!
Csak egy napra, mindig mára
S holnap mindent újra kezdek!
Csak egy napra legyen enyém
hit, szeretet, remény, jóság,
S naponkénti győzelmekből
lesz az örökkévalóság.
Mindennapi kenyerünket
lelki-testi táplálékban
csak naponként add meg nekünk,
s akkor bízva, bátran lépünk,
bár előttünk szakadék van.
Csak egy napra! Így épül föl
míg a célhoz el nem érek,
naponkénti győzelmekből:
diadalmas örök élet! Haluszka Margit

-------------------------------

A SZERECSEN KINCSTÁRNOK MEGTÉRÉSE

Főember az úton, kocsi rázza,
A kezében nyitva Bibliája,
Ámde nem értheti,
Nincs, aki azt neki
Magyarázza.
Küld az Isten Lelke magyarázót:
A kincstárnok látja, Fülöp áll ott! –
Az írás úgy tanít,
Az, kiről szó van itt:
Te Megváltód!
Amikor az úton vízhez érnek,
A szerecsen így szól: ,,Keresztelj meg!’’
– Szállj reám, Szentlélek,
Tarts meg, amíg élek,
Keresztyénnek!Siklós József

---------------------------------

BOLDOGOK

Boldogok – szólt egykor Jézus a hegyen,
mert akarja: az ember boldog legyen.
Boldog, aki könyörülő szívvel
segít, mikor bajba jut a társa,
kemény ökle kézfogásra békül,
durva szóra sose nyílik szája.
Boldog, aki igazságra vágyik,
és szeretne igaz úton járni.
Tud, ha olykor könny is hull szeméből,
Isten vigasztalására várni.
Boldog, aki tudja, látja, érzi:
Isten nélkül oly üres az élet!
De ha szíve Isten előtt nyílik:
áldást, békét kap és üdvösséget.
Boldogok – szólt egykor Jézus a hegyen,
hogy életük valóban boldog legyen. Siklós József

------------------------------------

Boldog vagyok ,-(Máté 5,2-12) 
Boldog vagyok, mert szememet
fel, a hegyekre emelem,
lábadnál hallva tanításod,
édes Megváltóm, Mesterem.

Boldog vagyok, mert szegény lelkem
Általad gazdag lehetett,
boldog, ha bűnöm miatt sírok,
mert vigasztalást nyerhetek.
Boldog vagyok, ha a szívemben
alázat, csend és béke van,
boldog, ha embertársaimhoz
mindig szelíden szól szavam.
Boldog vagyok, mert szent Igédre
lelkem naponta éhezik,
s az igazságra szomjazó mind
– tudom – megelégíttetik.
Boldog vagyok, ha megbocsátok,
mert én is irgalmat nyerek,
boldog, mert megtisztított szívvel
meglátom majd Istenemet.
Boldog vagyok, mert megváltottként
békességre igyekezem,
és Jézus Krisztus érdeméért
gyermekének neveztetem.
Boldog vagyok, ha Őérette
háborúságot szenvedek,
ha kicsúfolnak és megvetnek
a hitemért az emberek.
Boldog vagyok, ha szidalmaznak,
ha gonoszt szólnak ellenem,
mert tudom – Jézus megígérte –,
a mennyországban lesz helyem.
Boldog vagyok, ujjong a lelkem,
mert a jutalmam végtelen,
bőséges lesz ott fenn a mennyben,
hol dicsérhetem Istenem!

------------------------------

Herjeczki Géza,- Az útról 
Számtalan út kínálja magát,
Követőt csalogatva…
Tétova léptekkel,
Meg-megállva megyünk.
Mondani mit tudsz?
Szólj, én jó testvérem az útról!
Indulj, vissza se nézz!
Jézus Krisztus az út!

------------------------------

 Illés Judit,- Akik tudunk várni….
„ Jó várni és megadással lenni az Úr szabadításáig. „  Jeremiás siralmai 3,26
Célunk…
Vágyunk…
Tenger
Mégis keveset ér  egyedül az ember. 
Álmunk…
Társunk…
Valahol él…
Keresd hát !
Várj kedves,
Állj meg az úton , nyugodj !
Te ne kutakodj,
Én se teszem 
Azt mondom mégis:
Eléd hozza
Mikor Ő gondolja,
Mikor szükségetek lesz egymásra
Bízdd az Úrra,
S várj a találkozásra.

Akkor majd tudni fogod,
Te is
Én is
Az Ő végzése
Számunkra a lélek menedéke.
Az Ő rendelése
Két szív találkozása,
Eleve egymásnak ajándékozása,
Az Ő   szeretetének, s kegyelmének fénye.
Fény,
Világosság, mely nekünk adatik,
Akik tudunk várni , akik szívében az  Úr lakik.

----------------------------------

Ott van az Úr!         
Mikor vad orkán zúg körülötted
S védőn nem áll senki mögötted.
Lelkedben sikolt a félelem
Vesztedet látva a bősz tengeren:
Ne állj meg a tornyosuló árnyban.
Pihenhetsz biztos menvárban.
Evezz bátran a gyenge sajkán.
Mert a vizek túlsó partján:
Ott van az Úr!
Aggasztanak majd sötét fellegek?
Kínokkal töltik meg kebledet?
Gondok zuhataga ömlik rád?
Elfojtva minden reményszikrád?
Csak fel a fejjel, testvérem,
Bármily nagy gond és bánat érjen.
Bízzál! A felhőn túl derűs nap van!
Veszélyek között minden bajban
Ott van az Úr!
Ó, nem szabad remegned gyáván
Az élet küzdelmeit látván.
Ha gondok súlya rád nehezül,
Emlékezz, nem hordod egyedül.
Jézus segít a kereszthordozásban,
Részesülsz te támogatásban.
Te csak a kisebb terhet viseled.
Mikor a kereszted a legnehezebb
Ott van az Úr!
Ha összeomlik ezernyi terved
Melyből az élethez kedvedet nyerted;
Csalódások pörölyként érnek,
Véget vetve hitnek reménynek,
Ne roskadj, ne csüggedj a porba
Ne állj a kétkedők táborába.
Mert ha legtöbb reményed vesz el,
A romok között áldó kézzel
Ott van az Úr!
Csak tarts ki hűen Jézus mellett
Építsd a hont, a jobbat-szebbet,
Légy lelkes munkása Uradnak
Ha bért most érte nem is adnak.
Ha összeroskadsz erőtlenül
És félsz hogy lelked elmerül,
Vigyázz, hogy hited megmaradjon,
Mert, hogy neked ki erőt adjon,
Ott van az Úr!
S ha bevégzed futásodat,
Ne hallja senki sírásodat.
Hisz a halál már nyereséged,
Csak meg nyitja a kaput néked.
S ha örök hajnalban ha új fény támad,
Köszöntheted majd üdv-hazádat.
Örülj hát e lét elmúlásán,
Mert túl a sírnak éjszakáján
Ott van az Úr!  Betkó János.