2016-04-21 .

Mát-20: 25-28-De Jézus odahívta őket, és így szólt hozzájuk: „Tudjátok, hogy azok, akik a népek fejedelmeinek számítanak, uralkodnak rajtuk, és nagyjaik hatalmaskodnak rajtuk. De nem így van közöttetek, hanem aki naggyá akar lenni közöttetek, az legyen szolgátok; és aki első akar lenni közöttetek, az legyen mindenki rabszolgája. Mert az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért.”

Ismerős számunkra a lábmosás története (Jn 13). Jézus, a tanítványok Mestere, a világ Megváltója, a keresztre feszítése előtti éjszaka kötőt helyez maga elé és elkezdi mosni a tanítványok lábát. Egy világi közösségben ez éppen fordítva történt volna. Én vagyok a főnök, a vezető, mossátok meg a lábam! – hangzott volna valószínűleg. Ez parancs! És ugrottak volna a szolgálatkész emberek. Jézus azonban nem így gyakorolja a hatalmat, hanem úgy, ahogy övéire bízta: Aki első akar lenni, legyen a rabszolgátok. A rabszolgák feladata volt abban az időben gazdáik lábának megmosása, és Jézus mégsem érezte méltóságon alulinak, hogy így cselekedjen. A János evangéliumában olvasható leírásból kiderül, hogy egyedül Péternek volt szava a tanítványok közül ehhez az egészhez. Ő látja, hogy mi történik itt és szól: „Az én lábamat nem mosod meg soha”. „Ha nem moslak meg, semmi közöm hozzád” – válaszol neki Jézus. Péter pedig erre így szól: „Uram, ne csak a lábamat, hanem a kezemet, sőt a fejemet is.” E párbeszéd kezdetén ezt mondja Jézus Péternek: „Amit én teszek, most még nem érted, de később majd megérted”. A mi esetünkben is az a kérdés, hogy megértjük-e azt, hogy az a nagyobb közülünk, aki szolgál? Hogy aki nagyobb szeretne lenni másoktól, az lépjen a szolgálat útjára! Hogyan is van ott egyik énekünkben? „Tudjunk utolsók lenni, a bajt vállunkra venni e földi élten át.” (Katona Béla)

A nap gondolata:

Nem lehet sem látni, sem megérinteni a világ legszebb dolgait. Ezeket a szívnek kell éreznie.

Szólj hozzám!  Beszélj a szívemhez!

Az Úr előtt...

„Grádicsok éneke; Dávidtól. Uram, nem fuvalkodott fel az én szívem, szemeim sem láttak magasra, és nem jártam nagy dolgok után, erőmet haladó csodadolgok után; Sőt lecsendesítem és elnémítom lelkemet. A milyen az elválasztott gyermek az anyjánál; mint az elválasztott gyermek, olyan bennem az én lelkem. Bízzál Izráel az Úrban mostantól fogva mindörökké!” (131. Zsoltár 1-3. vers)

Mit szólnál, ha Jézus köszöntene ébredés után; - Jó reggelt! Mondanád, hogy adj még öt percet, aztán még ötöt? S aztán rohanni kell, most nincs idő, hosszan beszélgetni, imádkozni, rendbe rakni az ágyat, mosakodni is csak ímmel-ámmal, reggelizni meg majd munkába rohanva fogunk…

Mit szólnál, ha Jézus lenne a munkatársad? Zúgolódnál a főnök ellen, hogy már megint dolgozni kell? És ezek az ügyfelek… És ez a trehány munka, amit az a… csinált, azt is nekem kell kijavítani… Elegem van az egészből…

Mit szólnál, ha Jézus lenne a családod? Kiabálnád követelőzve; - Miért nincs vacsora? Már megint hol voltál? Miért nem hoztál haza több pénzt? Már megint, hogyan néz ki ez a lakás? Miért nem foglalkozol azzal a gyerekkel?

Mit szólnál, ha Jézus veled lenne szabadidődben? Mit néznél a TV-ben? Melyik honlapok lennének megnyitva a böngészőben? Milyen videojátékot választanál?

Mit szólnál, ha Jézus melletted ülne a gyülekezetben? Mondanád, hogy ma nincs kedvem imaórára, szombatiskolára menni? Mennyit késnél az istentiszteletről? Mobiloznál, vagy sugdolóznál Vele is az új ruhádról a prédikáció alatt? Mondanád, na ez is minek állt ki énekelni, szavalni, prédikálni?

Mondd, te hogyan állnál meg a mindennapokban az Úr előtt?

----------------------------

Hittel mondott kérések

"Amit könyörgésetekben kértek, mindazt meg is kapjátok, ha hisztek." (Mt. 21:22)

"Isten szolgálatában nem szabad elcsüggedni. Az Istennek szentelt szolga hite minden próbát kiáll. Isten képes és kész szolgáinak megadni mindazt az erőt, amelyre szükségük van, és bölcsességet, amelyet a különböző szükségletek megkövetelnek. A legnagyobb várakozásuknál is többet kész tenni azokért, akik bíznak Őbenne.

Jézus nem azért szólít fel követésére, hogy azután elhagyjon bennünket. Ha életünket átadjuk szolgálatára, akkor többé nem fordulhat elő olyan helyzet, amelyről Isten nem gondoskodott már előre. Bármilyenek is a körülmények, van egy Vezetőnk, hogy irányítsa utunkat, bármilyen tanácstalanok vagyunk, van egy megbízható Tanácsadónk, s bármilyen szomorúság, gyász vagy egyedüllét ér bennünket, van egy együttérző Barátunk. Még ha tudatlanságunkban tévedünk is, Krisztus nem hagy el. Hangja tisztán és világosan hallható: "Én vagyok az út, az igazság és az élet." "Megszabadítja a kiáltó szűkölködőt, a nyomorultat, akinek nincs segítője." (Jn. 14:6; Zsolt. 72:12)
"Kinek szíve reád támaszkodik, megőrzöd azt teljes békében, mivel Tebenned bízik." (Ésa. 26:3) A Mindenható kinyújtja karját, hogy mindig tovább és tovább vezessen bennünket. Menjetek előre, mondja az Úr, segítséget küldök nektek. Nevem dicsőségéért kértek tőlem, és én megadom nektek. Aki kudarcotokra vár, meglátja majd, hogy szavam dicsőségesen győzedelmeskedik. "Amit könyörgésetekben kértek, mindazt meg is kapjátok, ha hisztek." (Mt. 21:22)

Isten sohasem hagyja a világot olyan emberek nélkül, akik ne tudnának különbséget tenni a jó és a gonosz, az igazságosság és igazságtalanság között. Neki mindig vannak olyan emberei, akik a szükség idején az első vonalban állnak."

Ellen G.White: Evangélium szolgái