Lukátsi Vilma,-Istennek adott hegedű

A fényes égen fecske villan:
övé a lég, a végtelen.
A repülés azt jelenti:
-Köszönöm a tért Istenem!

A napsütötte kavicsok közt
parányi gyík. Már nem is látod.
Fürge mozgása azt jelenti:
-Isten gondol rám! –Megcsodálod?

És azt hiszed, hogy az az Isten,
aki a gyíknak enni ad,
tán megfeledkezik terólad,
s holnapra nem jut jó falat?

Vagy azt hiszed, aki a fecske
repdeső szárnycsapását méri,
ne tudná azt, mi a te vágyad?
-Még nem is kérted, már kiméri.

És többet ád, értékesebbet,
gyöngyszemeket – kavics helyett!
Nem érzed mégsem, hogy az Isten
téged milyen nagyon szeret?

- Nem próbálod a hála hangját?
/Rossz hangszeren recseg a húr./
Nehezen nyílik arra ajkad:
„Mindeddig segített az Úr!”

- Ne szólj hát! Hálaadás helyett
add Istennek a hangszered!
Ha az Ő ujja játszik rajta,
a hangját meg sem ismered!

Az Ő kezében – nézd - mivé lett
a szakadt húrú hegedű.
Ha Isten Lelke a vonója,
- hallod a hangját? – gyönyörű!


- Köszönöm, jó Atyám, a reggelt!
- Köszönöm, hogy dolgozhatok.
- Köszönöm a jó egészséget,
Tetőled csak jót kaphatok!

Ha betegség is – légy áldott érte,
mert Tőled jő a gyógyulás!
A gondjaim kezedbe tettem,
Te tudod vinni, senki más!

Köszönöm, hogy szüleim vannak,
s légy áldott, ha már nincsenek!
Tenálad vagyok mindig otthon,
nem vagyok árva, bús gyerek!

- Köszönöm, hogy szabad szeretnem!
És köszönöm azt, ami fájt!
- Köszönöm a fényt az égen,
s köszönöm a ködös homályt!

És köszönöm a tavaszi erdőt!
És köszönöm, hogy van szemem!
Hogy sok bűnömön keresztül
mégis csak látlak, Istenem!

S köszönöm Őt, a legdrágábbat,
a váltságdíj lefizetőt!
S azt, hogy „az én Megváltóm él,
s porom felett meglátom Őt.”
 -------------------------------------

 

Isten temploma,- Túrmezei Erzsébet:

Nem attól lesz egy ház az én házammá,
hogy benne rólam hangzik sok beszéd,
ének, zene vagy vers dicsérget engem,
csiszolva vendégem szívét, eszét.

Enyémmé akkor lesz és otthonommá,
ha benne mindig szívesen lakom,
szeretteim háláját nem szavakban,
nékem szolgáló tettekben kapom.

Isten háza is akkor lesz e hajlék,
ha benne Ő szívesen van jelen,
s hálám gyümölcse sem csupán szavakban,
de Őt szolgáló tettekben terem.

Ám van Urunknak ennél véglegesebb,
mégis közelben lévő otthona,
amelyben ettől távol is velem van,
ha szívem lesz állandó temploma.
-----------------------------------------------              
Szívcsere,-  Bódás János

Kegyelem, hogy szabad felejteni,
nem őrizni bántást, töviseket,
nem hordozni régi fájdalmakat.
Jaj, ha a behegedt seb fölszakad,
ha kísértenek a múlt sérelmei.

Régi terheket roskadozva viszünk,
jaj, ha szemetesláda a szívünk.
Hiszen boldog kincsesláda lehet,
hogyha Megváltónk keresztje alatt
letehetünk kínzó bűn-terheket.

S kicserélt szívünkben nincs helye másnak,
mint szüntelen hálás csodálkozásnak,
és az emlékezés lesz kegyelem:
így segített meg, ezt tette velem!

Számlálgatjuk a drága kincseket.
Megváltóm, az öröklét is kevés
imádni Téged, hálát adni Érted,
ki kereszted alatt koldusszívem
kincsesláda-szívre cserélted.
 ------------------------------------
LEHETETLEN,- Túrmezei Erzsébet:

Te azt mondod, hogy lehetetlen
És leereszted a kezed,
Csüggedt-fásultan belenyugszol:
Ha nem lehet, hát nem lehet!

Te azt mondod, hogy lehetetlen
S befagy az ajkad, a szíved,
Már alig mersz, s kihal belőled
Minden nagy, hősi lendület.

S miattad dúlhat itt a gazság,
Fertőzhet a bűn, a kapzsiság,
Hagyod, hadd rohanjon vesztébe
Dühödt őrültként a világ.

Hát mit tehetnék? Nincs hatalmam;
Se szó, se vér, se könny, se jaj,
Se ész, se fegyver nem segít már,
Se ezer nábob, se arany…

Legyen mi lesz… ha ég az erdő,
Ki oltja el, s mit ér a gát,
Ha a tenger kilép medréből,
S őrültként dobálja magát?

Lehetetlen, – hát lehetetlen!
Méreggel, átokkal teli
A világ, – szenny, láz, kelevény már!
Lehetetlen megmenteni.

Így szólsz, mert hitvány, nyavalyás vagy,
S tapló van melleden belül.
És nem tudod, hogy a hívőnek
A lehetetlen sikerül!

Szavára forrás kél a pusztán,
A néma szól. a béna megy,
Manna hull, a hegyre hág a tenger,
Vagy a tengerbe lép a hegy!

Szeretet lesz a gyűlöletből,
A büszke megalázkodik,
A kapzsi ingét odaadja
S a káromló imádkozik!

Vízen járhatsz, tűzön mehetsz át,
Ha hiszel! – s mindez nem mese,
Példák beszélnek, nézd, körülvesz
A „bizonyságok fellege“!

Higgy, és minden lehet! Ne ejtsd
Le csüggedt-fáradtan fejed,
Lehet béke, lehet bocsánat,
Új élet, jóság, szeretet…

Erő, fegyver, ész, pénz, ravaszság,
Könyörgés, – semmi nem segít:
De megmentheti a világot
A legnagyobb erő: A HIT!
 

 A HARMADIK ,-

Valamit kérnek tőled
Megtenni nem kötelesség
Mást mond a jog, mást súg az ész
Valami mégis azt kívánja:
Nézd, tedd meg, ha teheted!
Mindig arra a harmadikra hallgass,
mert az a szeretet!

Messzire mentél, fáradt vagy, léptél százat
Valakiért még egyet kellene.
De tested, véred lázad
Majd máskor, nyugtat az ész, s a jog
józanságra int
De egy szelídebb hang azt súgja megint:
Tedd meg, ha teheted!
Mindig arra a harmadikra hallgass,
mert az a szeretet!

Valakin segíthetnél. Joga nincs hozzá,
nem érdemli meg
Tán összetörte a szíved
Az ész is azt súgja, minek?
S a szelíd hang újra halkan kérlel:
Tedd meg, ha teheted!
Mindig arra a harmadikra hallgass,
mert az a szeretet!

Ó, ha a harmadik egyszer első lehetne
és diktálhatna, vonhatna, vihetne,
Lehet elégnél hamar, esztelenség volna
De a szíved békességről dalolna,
S míg elveszítenéd,
bizony megtalálnád életed!
Bízd rá magad arra a harmadikra,
mert az a szeretet!
 --------------------------------------

AZ ÉN MIATYÁNKOM

Mikor a szíved már csordultig tele,
 Mikor nem csönget rád, soha senki se,
 Mikor sötét felhő borul életedre,
 Mikor kiket szeretsz, nem jutsz eszükbe.
 Ó, 'Lélek', ne csüggedj! Ne pusztulj bele!
 Nézz fel a magasba, -reményteljesen,
 S fohászkodj: Miatyánk, Ki vagy a mennyekben! 
 Mikor a magányod ijesztően rádszakad,
 Mikor kérdésedre választ a csend nem ad,
 Mikor körülvesz a durva szók özöne,
 Átkozódik a 'Rossz',- erre van Istene!
 Ó, 'Lélek', ne csüggedj! Ne roppanj bele!
 Nézz fel a magasba, -és hittel rebegd,
 Uram! Szenteltessék meg a Te neved! 

 Mikor mindenfelől forrong a 'nagyvilág',
 Mikor elnyomásban szenved az igazság,
 Mikor szabadul a Pokol a Földre,
 Népek homlokára Káin bélyege van sütve,
 Ó, 'Lélek',ne csüggedj! Ne törjél bele!
 Nézz fel a magasba, -hol örök fény ragyog,
 S kérd: Uram! Jöjjön el a Te országod! 

 Mikor belédsajdul a rideg valóság,
 Mikor életednek nem látod a hasznát,
 Mikor magad kínlódsz, láztól meggyötörve,
 Hisz bajban nincs barát, ki veled törődne...!
 Ó, 'Lélek', ne csüggedj! ne keseredj bele!
 Nézz fel a magasba, -Hajtsd meg homlokod,
 S mond: Uram, legyen meg a Te akaratod! 

 Mikor a 'kisember' fillérekben számol,
 Mikor a drágaság az idegekben táncol,
 Mikor a 'gazdagság' milliót költ, hogy éljen,
 S millió szegény a 'nincstől' hal éhen,
 Ó, 'Lélek', ne csüggedj! Ne roskadj bele!
 Nézz fel a magasba, -tedd össze két kezedet,
 S kérd: Uram! -Add meg a napi kenyerünket! 

 Mikor életedbe lassan belefáradsz,
 Mikor hited gyöngül,- sőt - ellen támadsz,
 Mikor, hogy imádkozz, nincs kedved, sem erőd,
 Minden lázad benned, hogy - tagadd meg 'Őt'!...
 Ó, 'Lélek', ne csüggedj! Ne egyezz bele!
 Nézz fel a magasba, s hívd Istenedet!
 Uram!- Segíts! -S bocsásd meg vétkeimet!

 Mikor hittél abban, hogy téged megbecsülnek,
 Munkád elismerik, lakást is szereznek,
 Mikor verítékig hajszoltad magad,
 Később rádöbbentél, hogy csak kihasználtak,...!
 Ó, 'Lélek', ne csüggedj! Ne ess kétségbe!
 Nézz fel a magasba, sírd el Teremtődnek:
 Uram!- Megbocsátok az ellenem vétőknek... 

 Mikor a 'nagyhatalmak', a békét tárgyalják,
 Mikor a BÉKE sehol!- Csak egymást gyilkolják!...
 Mikor a népeket a vesztükbe hajtják,
 S kérded: Miért tűröd ezt?
 Istenem MIATYÁNK!
 Ó, 'Lélek', ne csüggedj! Ne pusztulj bele!
 Nézz fel a magasba,- s könyörögve szólj!
 Lelkünket kikérte a 'Rossz', támad, tombol!
 Uram! Ments meg a kísértéstől! 
 Ments meg a gonosztól!!!    ÁMEN
-------------------------------
UTÓHANG

 S akkor szólt a Mester, keményen szelíden,
 Távozz Sátán, SZŰNJ vihar! Béke, csend legyen!
 Miért féltek ti, kicsinyhitűek?...
 Bízzatok! Hiszen én megígértem nektek,
 Pokoli hatalmak rajtatok erőt nem vesznek!...
 Hűséges kis nyájam, én pásztorod vagyok, 
 S  a végső időkig, - veletek maradok!!!   ÁMEN
--------------------------------------