2016. február 1., hétfő



Tudod-e, hogy tékozló vagy?

Ha ifjúságod legszebb éveit eltékozoltad,
Nem törődtél azzal, hogy mit hoz a holnap,
Szüleidet kegyetlenül megszomorítottad:
Te is tékozló gyermek vagy!

Ha észrevetted, hogy az utad rossz irányba halad,
És úgy érzed, a gondok terhe elviselhetetlenül nyomaszt,
Még a moslékos vályúnál sem jut neked falat,
Fordulj vissza határozottan, ne köntörfalazz!

Tedd félre a szégyent, és ne védekezz,
Ne magyarázkodj, és ne várd, hogy megértsenek.
Légy őszinte, és ismerd el bűnbánattal vétkeidet,
Mondd azt, hogy: Atyám, vétkeztem ellened!

Ne törődj azzal, hogy mit fog szólni más,
Ismerd el, hogy te vagy a hibás.
És hidd el, hogy így is szeret Atyád.
És magához ölel, mint megtérő fiát!

Hidd el, hogy Atyád csak erre vár,
Ő már útban van feléd, tárt karokkal vár.
Lecseréli rólad a szennyes ruhát,
És készíttet neked bőséges lakomát.

Térj meg Atyádhoz, ha felismerted magad,
Ne várj egy percet sem, fuss, rohanj, szaladj!
Ma még tart a kegyelem, de ki tudja, mit hoz a holnap?
Talán az utolsó esélyed ez a nap!

Felismerted-e, hogy te is tékozló vagy?
Ha nem tudatosult benned még soha, biztos, hogy az vagy!
Mert mindnyájan tékozló fiak vagyunk,
Az eredendő bűn miatt az Atyától eltávolodtunk.

Ezért van szükség a megtérésre,
Az Istennel való helyreállásra, az újjászületésre.
Az Atyánál mindenkinek van esélye,
Garancia erre Jézus Krisztus vére. Vedd igénybe!
Vajdai Zita, 2010.02.17
------------------------------------------
Ne feledjétek, hogy ....

SZERETET nélkül a kötelesség elkedvtelenít
SZERETET nélkül a felelősség kíméletlenség
SZERETET nélkül az igazságosság megkeményít
SZERETET nélkül az okosság ravaszság
SZERETET nélkül a barátság képmutatás
SZERET
ET nélkül a rend kicsinyesség
SZERETET nélkül a becsület gőg
SZERETET nélkül a gazdagság fösvénység
SZERETET nélkül a hit vakbuzgóság
SZERETET nélkül az élet értelmetlen                                                                                                        -------------------------------------------
MÁGNESEK
Bármerre tántorog a lábam,
bárhová kerget a robot,
erejét elküldi utánam,
s mágnesként vonz a karotok.
Országokat vethet az élet,
állíthat közénk falakat,
útjaimon egyre kísértek,
eleven erővonalak.
Körülvesztek, át is öleltek,
óvtok útvesztő utakon.
Mágneseim: két kicsi gyermek,Párom, szívetek hazavon. Füle Lajos
---------------------------------------------
A KISFIÚNK A BIBLIÁVAL
A kisfiúnk kocog a Bibliával,
csendes helyet keress tűnődve – rávall –,
mint a nagyok, „olvashat” örömére!
Hiszi, viszi, olyan komoly a képe!
Kinyitja, és botorkál szeme rajta…
Nem tudja még, hogy megfordítva tartja. Füle Lajos
---------------------------------------------------------

MEGTÉRÉS UTÁN IS
Megtérés után is kell a bűntudat,
bűnismeret, és hát a bűnbánat is.
"Tökéletességünk" sérti az URAT,
s kritikánk nemegyszer túlzó és hamis.

"Ti ellenben elbizakodottságtokban dicsekedtek: Minden ilyen dicsekedés gonosz."
(Jak. 4.16)

MÉG KISEBBÉ
Én hórihorgas lelkem,
lásd: kisebbé kell lennem,
még kisebbé kell lennem...
Hát alázkodj meg bennem!

"De majd nagyobb kegyelmet ád; ezért mondja: Az Isten a kevélyeknek ellenök áll, az alázatosoknak pedig kegyelmet ád."
(Jak. 4.6)

A MESTER
Megbocsátja, mit
Ellene vétünk,
irgalma nagyobb,
mint a mi vétkünk.

"Mert te Uram jó vagy és kegyelmes, és nagy irgalmasságú mindazokhoz, akik hozzád kiáltanak."
(Zsolt. 86.5)

LEVELET ÍROK
Nézd: levelet írok neked,
így nyújthatok testvérkezet
országon át, földrészen át,
érted mondva hálát, imát.                                                                                                                                       "Hálát adunk az Istennek mindenkor mindnyájatokért, emlékezvén rólatok a mi imádságainkban."(1 Thess. 1.2)


 ADÓS VAGY
Adós vagy, és én is veled.
Törlesztenünk kell valahogy,
hisz úgy parancs a szeretet,
ahogy a "ne ölj!", a "ne lopj!"

"Senkinek semmivel ne tartozzatok, hanem csak azzal, hogy egymást szeressétek; mert aki szereti a felebarátját, a törvényt betöltötte."
(Róm. 13.8)
--------------------------------------------------------
Egy gazda, aki szőlőt ültetett
Zsolt 80:9-15 -

Az Úr Jézus szőlőtő-példázatát ismerve méltatlanul szőlőtővé magasztalja e zsoltárének a választott népet.
Az Úr népe a szőlőtő. E szőlőtőt hozta ki szabadító kezével Isten Egyiptomból, megkeresve a számára legideálisabb helyet, a "tejjel-mézzel folyó Kánaánt". E népet vezette - hatalmas jelenlétét kijelentve "tűz-felhő oszlopban" - biztonsággal, s hitetlenkedése, makacs önfejűsége ellenére ezt ültette el féltő gondoskodással, ennek volt védelme, ez szerzett nagyságot, hatalmat s most kiszolgáltatottan vergődik.
Milyen sokszor természetesnek vesszük, hogy "Isten gondol reám...", s nem akarjuk tudomásul venni emellett a mi kötelességeinket. Isten számára kimondhatatlanul nagy érték az ember. Mindent kész megtenni boldogításáért, üdvös jövőéért. Ha elkényeztetett gyermekként követelődzve, engedetlenkedik, még megbüntetni is kész.
A zsoltáros azt nehezményezi, hogy "Miért romboltad le?"; "Civakodnak velünk!"
Testvérem! Ha nehéz helyzetben vagy is, soha ne tegyél fel Urad ellen lázongó kérdéseket! A hiba, a büntetés oka benned van, s a Szentlélek elvezet ennek felismerésére. Ha Isten megpróbáltatást adott, életed formáló finomítására, akkor azt is megmutatja, s megadja az elhordozásához szükséges erőt. Énekeld az énekíróval: "Minden szerinted, legyen Uram, Te vagy a Mester, én az anyag...!", s meglátod, mily boldog lehet életed már itt a földön is, és ezen az úton juthatsz a Mennybe!  1996.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése