2016. január 18., hétfő



Jézus, a Szabadító!!

  

"Végezetre, atyámfiai, legyetek erősek az Úrban, és az Ő hatalmas erejében!"
(Eféz. 6,10)

"Ha magad próbálod hordozni, összezúznak a terheid... Jézus tud erről és nem hagy magadra, ha te nem hagyod el Őt. Megtiszteled, ha rá, mint Teremtődre bízod lelkedet... Nem várja tőled, hogy a magad erejével hordozd a súlyos felelősségeket. Csak higgy, és meglátod Isten szabadítását. (Bizonyságtételek VIII. kötet, 128. l.)

"A megvívandó harc a legnagyobb, amit valaha ember vívott, és abból áll, hogy a saját énünket átadjuk Isten akaratának... A »test és vér« kivánságából született régi természet nem örökölheti Isten országát. El kell hagyni régi útjainkat, öröklött hajlamainkat és eddigi szokásainkat. 
Aki elhatározza, hogy belép Isten lelki országába, az mind tapasztalni fogja, hogy a fékevesztett természet minden ereje és szenvedélye felvonul ellene, felerősödve a sötétség birodalmának minden hatalmasságával... Rossz szokásainkat és helytelen kívánságainkat – melyek lényünket uralják – nem tudjuk önerőnkből legyőzni. A saját erőtökből nem tudjátok Isten akarata alá rendelni szándékaitokat, hajlamaitokat és kivánságaitokat, de ha készek vagytok engedelmeskedni, Isten segítségetekre siet."
(Gondolatok a Hegyibeszédről, Menjetek be a szoros kapun c. fejezetből)

-----------------------------------------

"Jössz te még az én utcámba!"


„Ne mondd ezt: Ahogy ő tett velem, én is úgy teszek vele, megfizetek mindenkinek cselekedete szerint!” Példabeszédek 24. rész 29. vers

Jössz még te az én utcámba! Egyszer volt Budán kutyavásár! Jó tett helyébe jót ne várj! Majd még megkeserülöd! Kígyót melengettem! Ott is fogsz sírni, ahol senki nem lát! Még azt is megbánod, hogy megszülettél!
Ugye milyen sok szép magyar mondattal ki tudjuk fejezni a fenti igeverset?
Szeretném, ha ma reggel egy kicsit velem gondolkodnál. Képzeld el, hogy épp ő, akitől aztán tényleg nem vártad, nagyon megbántott. Magadban azon gondolkodsz, hogyan tudnád visszaadni neki. Ha lehet, kamatostul. Amikor nem számít rá. Hogyan fog majd nézni?! Micsoda arcot fog vágni hozzá! És elkezdesz dolgozni a megoldáson. Végre megvan! Megelégedetten hátradőlsz és várod a pillanatot. 
Végre! Végre sikerült! A legváratlanabb pillanatban úgy betartottál neki, hogy szinte kővé meredt.
És most próbálj meg nekem őszintén válaszolni.
-          Boldog vagy?
-          Igazán boldoggá tett, amit csináltál?
-          Semmi kis halk lelkiismeret-hangja sem szólalt meg?
-          Nyugodtan aludtál, miután a részleteket megtervezted?
-          Amikor sikerült a műved, felszabadultan tudtál örülni? Nevetni? Úgy igazán – szívből örülni?
Tudod, mivel lehet a legnagyobbat alakítani? Ha olyasmit teszel, amit igazán nem vár! Ha a rossz helyébe jóval fizetsz. Egyszer próbáld csak ki. Aztán figyeld a meghökkent arcot.
De ez csak az egyik része a dolognak. A másik, hogy mi történik Benned? Hidd el, olyan igazi megelégedéssel tudod majd nyugtázni, amit tettél. És hát ez sokkal felemelőbb érzés.
Rosszért rosszal fizetni – bárki tud.
De rosszért jóval fizetni – no, ez aztán az igazi kihívás!
Próbáld csak meg!



"A jóra törekedjetek, ne a rosszra, akkor életben maradtok, és veletek lesz az ÚR, a Seregek Istene - ahogy mondogatjátok. Gyűlöljétek a rosszat, szeressétek a jót, szerezzetek érvényt a törvénynek a kapuban! Talán megkegyelmez József maradékának az ÚR, a Seregek Istene." Ámós 5:14-15

Olyan felesleges erről beszélni: jó legyél, ne rossz! Olyan banálisnak tűnik, olyan unalmas. Hát persze, hogy jónak kell lenni! Mégis a világtörténelem - még Isten népének történelme is - arról szól, hogy ebben a magától értetődő kérdésben az emberiség folyamatosan elbukott.

Isten népének történelmét figyelve bálványimádást, hűtlenséget, becsapást, becstelenséget, magabízást, hanyagságot, erkölcstelenséget, engedetlenséget látunk. Istennek annyi minden miatt lehetne panaszt emelnie a népe ellen, hogy felsorolni is sok lenne, ezért a legtöbbször mindössze azért küld prófétákat a néphez, hogy legalább a bálványimádást hagyják abba. De nem sok eredménnyel, mert folyik tovább az idegen istenek imádata a sok káros következményével együtt - ugyanis olyanok leszünk, ahogyan gondolkodunk, ezért nem mindegy, kit imádunk.

De olyan nehéz is egyben a jóra törekedni, mert sokszor apró a különbség a jó és a rossz között. Mit mondjak, az igazat, vagy azt, amitől boldogabb lesz a másik? A papírformának feleljek meg, hogy becsületesnek látsszon, vagy legyen valóban becsületes? Mondjam meg az igazat, ha megkérdik, hogy vagyok, vagy mondjam, azt, hogy jól - úgyis ezt akarta hallani. 

Amikor Ábrahám letagadta a feleségét, arra a jóra törekedett, ami neki volt csak jó, senki másnak nem. Ez nem a jó irány. Jákób fiai eladták Józsefet - ugyancsak önző érdekből választottak egy nekik jónak látszó utat. Téves irány. Sámson élvezetes életet választott magának, minimális felelősséggel és nehézségekkel - de rossz választás volt.

Naámán feleségének szolgálólánya nem bosszút forralt a hadvezér ellen, aki őt rabul ejtette, hanem a gyógyulásában játszott szerény, de fontos szerepet. Dániel a lehető legjobbat választotta, amikor idegen környezetben is hűséges volt Istennek még a legapróbb  törvényeihez is. Eszter nem a maga biztonságát, hanem a nép megmentését választotta a perzsa udvarban, amivel az ő élete is veszélybe került.

Ha a világ mást zenél is, akkor is a jót válasszuk a rossz helyett!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése