Jézus, a Szabadító!!
"Végezetre,
atyámfiai, legyetek erősek az Úrban, és az Ő hatalmas erejében!"
(Eféz.
6,10)
"Ha
magad próbálod hordozni, összezúznak a terheid... Jézus tud erről és nem hagy
magadra, ha te nem hagyod el Őt. Megtiszteled, ha rá, mint Teremtődre bízod
lelkedet... Nem várja tőled, hogy a magad erejével hordozd a súlyos
felelősségeket. Csak higgy, és meglátod Isten szabadítását."
(Bizonyságtételek
VIII. kötet, 128. l.)
"A
megvívandó harc a legnagyobb, amit valaha ember vívott, és abból áll, hogy a
saját énünket átadjuk Isten akaratának... A »test és vér« kivánságából
született régi természet nem örökölheti Isten országát. El kell hagyni régi
útjainkat, öröklött hajlamainkat és eddigi szokásainkat.
Aki
elhatározza, hogy belép Isten lelki országába, az mind tapasztalni fogja, hogy
a fékevesztett természet minden ereje és szenvedélye felvonul ellene,
felerősödve a sötétség birodalmának minden hatalmasságával... Rossz
szokásainkat és helytelen kívánságainkat – melyek lényünket uralják – nem
tudjuk önerőnkből legyőzni. A saját erőtökből nem tudjátok Isten akarata alá
rendelni szándékaitokat, hajlamaitokat és kivánságaitokat, de ha készek vagytok
engedelmeskedni, Isten segítségetekre siet."
(Gondolatok
a Hegyibeszédről, Menjetek be a szoros kapun c. fejezetből)
-----------------------------------------
"Jössz te még az én utcámba!"
„Ne mondd ezt: Ahogy ő tett
velem, én is úgy teszek vele, megfizetek mindenkinek cselekedete szerint!” Példabeszédek
24. rész 29. vers
Jössz még te az én utcámba!
Egyszer volt Budán kutyavásár! Jó tett helyébe jót ne várj! Majd még
megkeserülöd! Kígyót melengettem! Ott is fogsz sírni, ahol senki nem lát! Még
azt is megbánod, hogy megszülettél!
Ugye milyen sok szép magyar
mondattal ki tudjuk fejezni a fenti igeverset?
Szeretném, ha ma reggel egy
kicsit velem gondolkodnál. Képzeld el, hogy épp ő, akitől aztán tényleg nem
vártad, nagyon megbántott. Magadban azon gondolkodsz, hogyan tudnád visszaadni
neki. Ha lehet, kamatostul. Amikor nem számít rá. Hogyan fog majd nézni?!
Micsoda arcot fog vágni hozzá! És elkezdesz dolgozni a megoldáson. Végre
megvan! Megelégedetten hátradőlsz és várod a pillanatot.
Végre! Végre sikerült! A
legváratlanabb pillanatban úgy betartottál neki, hogy szinte kővé meredt.
És most próbálj meg nekem
őszintén válaszolni.
- Boldog
vagy?
- Igazán
boldoggá tett, amit csináltál?
- Semmi
kis halk lelkiismeret-hangja sem szólalt meg?
- Nyugodtan
aludtál, miután a részleteket megtervezted?
- Amikor
sikerült a műved, felszabadultan tudtál örülni? Nevetni? Úgy igazán – szívből
örülni?
Tudod, mivel lehet a legnagyobbat
alakítani? Ha olyasmit teszel, amit igazán nem vár! Ha a rossz helyébe jóval
fizetsz. Egyszer próbáld csak ki. Aztán figyeld a meghökkent arcot.
De ez csak az egyik része a
dolognak. A másik, hogy mi történik Benned? Hidd el, olyan igazi megelégedéssel
tudod majd nyugtázni, amit tettél. És hát ez sokkal felemelőbb érzés.
Rosszért rosszal fizetni – bárki
tud.
De rosszért jóval fizetni – no,
ez aztán az igazi kihívás!
Próbáld csak meg!
"A jóra törekedjetek, ne a rosszra, akkor
életben maradtok, és veletek lesz az ÚR, a Seregek Istene - ahogy
mondogatjátok. Gyűlöljétek a rosszat, szeressétek a jót, szerezzetek érvényt a
törvénynek a kapuban! Talán megkegyelmez József maradékának az ÚR, a Seregek
Istene." Ámós 5:14-15
Olyan felesleges erről beszélni: jó legyél, ne
rossz! Olyan banálisnak tűnik, olyan unalmas. Hát persze, hogy jónak kell
lenni! Mégis a világtörténelem - még Isten népének történelme is - arról szól,
hogy ebben a magától értetődő kérdésben az emberiség folyamatosan elbukott.
Isten
népének történelmét figyelve bálványimádást, hűtlenséget, becsapást,
becstelenséget, magabízást, hanyagságot, erkölcstelenséget, engedetlenséget
látunk. Istennek annyi minden miatt lehetne panaszt emelnie a népe ellen, hogy
felsorolni is sok lenne, ezért a legtöbbször mindössze azért küld prófétákat a
néphez, hogy legalább a bálványimádást hagyják abba. De nem sok eredménnyel,
mert folyik tovább az idegen istenek imádata a sok káros következményével együtt
- ugyanis olyanok leszünk, ahogyan gondolkodunk, ezért nem mindegy, kit
imádunk.
De
olyan nehéz is egyben a jóra törekedni, mert sokszor apró a különbség a jó és a
rossz között. Mit mondjak, az igazat, vagy azt, amitől boldogabb lesz a másik?
A papírformának feleljek meg, hogy becsületesnek látsszon, vagy legyen valóban
becsületes? Mondjam meg az igazat, ha megkérdik, hogy vagyok, vagy mondjam,
azt, hogy jól - úgyis ezt akarta hallani.
Amikor
Ábrahám letagadta a feleségét, arra a jóra törekedett, ami neki volt csak jó,
senki másnak nem. Ez nem a jó irány. Jákób fiai eladták Józsefet - ugyancsak
önző érdekből választottak egy nekik jónak látszó utat. Téves irány. Sámson
élvezetes életet választott magának, minimális felelősséggel és nehézségekkel -
de rossz választás volt.
Naámán
feleségének szolgálólánya nem bosszút forralt a hadvezér ellen, aki őt rabul
ejtette, hanem a gyógyulásában játszott szerény, de fontos szerepet. Dániel a
lehető legjobbat választotta, amikor idegen környezetben is hűséges volt
Istennek még a legapróbb törvényeihez is. Eszter nem a maga biztonságát,
hanem a nép megmentését választotta a perzsa udvarban, amivel az ő élete is
veszélybe került.
Ha
a világ mást zenél is, akkor is a jót válasszuk a rossz helyett!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése