2015. október 30., péntek



Oswald Chambers "Krisztus mindenekfelett" c. könyvéből
MEGSZENTELŐDÉS
"Mert ez az Isten akarata: a ti szentté lételetek" (1Tesz 4,3).
A halál oldala. Istennek a megszentelődésünkben az élet és a halál oldalán egyaránt formálnia kell minket. Egyesek túl sok időt töltenek a halál helyén, végül olyanok lesznek, mint a sír. Mindig heves harc folyik a megszentelődés előtt, mindig van valami, ami éles ellentétben áll Jézus Krisztus kívánságaival. Amint Isten Szelleme elkezdi megmutatni, mi a megszentelődés, elkezdődik a küzdelem. "Ha valaki hozzám jön és meg nem gyűlöli... a maga lelkét is, nem lehet az én tanítványom" (Lk 14,26).
A megszentelődés folyamatában Isten Szelleme megfoszt engem mindentől, míg nem marad más, csak "önmagam", s ez a halál helye. Hajlandó vagyok-e csak "magam" lenni és semmi több - barátok, szülő, testvér és önző érdek nélkül -, készen a halálra? Ez a megszentelődés feltétele. Nem csoda, hogy Jézus ezt mondta: "Nem békességet hozni jöttem, hanem fegyvert" (Mt 10,34). Itt kezdődik a harc, itt sokan elcsüggedünk. Nem akarjuk azonosítani magunkat Jézus halálával ezen a ponton. "De ez olyan rettenetes és kérlelhetetlen" - mondjuk, Urunk szigorú és elvárja ezt tőlünk. "Nem kívánhatja, hogy ezt tegyem." - Pedig kívánja.
Akarok-e egészen "magam" lenni, mindent határozottan lehántani magamról, amit barátaim vagy saját magam gondolok magamról és kiszolgáltatom-e ezt a mezítelen valómat Istennek? Amint kész vagyok erre, Ő megszentel egészen, és életem megszabadul minden nyűgtől, mindentől - Istent kivéve.
Amikor így imádkozol: "Uram, mutasd meg, mi nekem a megszentelődés" - Ő megmutatja. Azt jelenti, hogy eggyé lettem Jézus Krisztussal. A megszentelődés nem olyasvalami, amit Ő helyez belém, hanem Ő maga az bennem.
--------------------------------

MIKOR IMÁDKOZOM

Mikor imádkozom, sokszor zavarban vagyok én, URAM,
és néha félek : valakinek rosszat vagy rosszul kérek.
Ezért - bocsásd meg ezt ! - Egy idő óta így imádkozom :
kin - kin szükség szerint könyörülj, ne kérése szerint !
Irgalmasan szeresd, s amit teszel,
dicsőségedre és javára nézve tedd !
Füle Lajos

...„ Amilyen távol van a napkelet a napnyugattól,
olyan messze veti el tőlünk a mi vétkeinket...”
/ Zsolt.103. 12.v./
---------------------------

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése