„…magához hívta tizenkét tanítványát…” (Máté 10,1-10)
1Sámuel 18 .
Eleve elhibázzuk a mai Ige magyarázatát, ha teljesen egyező párhuzamot vonunk az akkori és a mai tanítványság között. Mindez, amit itt olvasunk, a tizenkettőnek szólt, mi nem tartozunk közéjük. Jézus első tanítványainak megbízása egyszeri és különleges volt, mint ahogy a véghezvitelhez kapott hatalom is (1). Név szerint, a felsorolt személyeknek szólott a megbízás és a hatalom (2-4). Ezt könnyen igazolhatja mai tanítványainak tapasztalata: mi ugyanis többnyire nem kaptunk ilyen rendkívüli hatalmat, mint ezek; de ugyanúgy kapunk elhívást, feladatot, név szerint ki-ki mást és mást, az Isten országa építésében, és ehhez a feladathoz szükséges erőt. Nincs szó szerinti egyezés az akkori és a mai tanítványság között, de a lényeg mégis ugyanaz. Akkori és mai tanítványai is Jézus Krisztus evangéliumának követei, akik különböző helyeken, korokban, feladatokkal, lehetőségekkel, lelki ajándékokkal megáldva építik az Isten országát (7).
----------------------------------

Számadás.
Évnyi időm-elrejtettem. Majd osztok belőle Istennek,
barátnak, árvának, anyának Lesz időm, imára, bánatra,
vigasztalásra… nem volt…
Kiszámítom. Izmom feszül, bizonygatom:
Volt időm! Volt… Magamra - szekérnyi.
Másra - kézfogásnyi. anyámra - ölelésnyi.
barátra - kedves szónyi, Istenre - kiáltásnyi.
…Ha felhangzik a: “Hol a többi?…”
körül aggatom magam “nem én” - levelekkel
Tőlem ne kérjék, ő, a kígyói Feltört kezeimből szálka nő…
Bálványokba kapaszkodó ujjaim között kifolyt az idő…

-----------------------------------------------

Vallomás.
Elhoztam a Miérteket.
Fájó gyötrelmem hitetlen lázongó Miértjeit.
Nem tudtam, hogy Neked is fáj az én magányom,
hogy könnyeimet angyal tartja számon,
s rongyos lélekruhám helyébe fehéret készítesz.
Hangodat véltem csendnek, elutasításnak, feledésnek…
Mikor Hitem elfogyott. Reményem kialudt.
Váratlanul, szelíden,… csendben… Megkerestél.
A tenyeredben, darabokban Várok… Rád.
Darabokból leszek új cserépedény.
Itt vannak Miértjeim. Fájnak. Sebeid fájnak.
Véreddel vegyülő könnyeimmel
mosom lábaid, …nem szólsz semmit?!…
…Te sírsz, Uram.

-------------------------

Akárhova megyek, Ő velem van.

"Veletek lesz az Úr !" 2Krón. 20,17
Komoly biztatás volt ez Jósafát király számára, mivel nagy sokaság támadt ellene. Nagy biztatás ez nekem is, mert nagy szükségben vagyok, és legyőzésére nincs se hatalmam sem bölcsességem.             Ha az Úr velem lesz, győzni fogok az élet csatájábn, és minél nagyobb a mgpróbáltatás, annál dicsőségesebb lesz a győzelem. De honnan tudhatom bizonyossággal, hogy az Úr velem van?
Kétségkívül mellettem van, ha én vele vagyok. Ha bízom benne, hűségében, hiszek szavának és engedelmeskedem parancsának, akkor kétségkívül velem van. Ha azonban a Sátán oldalán állok, akkor Isten ellenem van, ez nem is lehet másképpen. Ha viszont úgy élek, hogy életemmel Isten dicsőségét szolgálom, akkor biztos lehetek abban, hogy Isten megbecsül engem.
Biztos lehetek abban, hogy Isten velem van, ha életem Megváltójának és Üdvözítőjének vallom. Ha életemet Isten egyszülött Fia kezébe tettem, feltétlenül számíthatok arra, hogy az Atya teljes hatalmával mellém áll, és megtart, hogy Fia meg ne szégyenüljön.
Bárcsak meg tudnám ma hittel ragadni ezt a rövid, de drága ígéretet !

Ó Uram, teljesítsd be ezt az Igét szolgádon ! Légy velem otthonomban, az utcán, a mezőn, a munkahelyemen. Légy velem, ha emberek között vagyok, vagy egyedül a magányban.                               Légy mindazokkal, akik szeretnek Téged.