A hívő minden dolgában keresi Isten akaratát

Az ember három alkotórésze a szellem, a lélek és a test. Közülük a szellem Isten kegyelméből a megtéréssel azonnal újjászületik, a lelket (elme, akarat, érzelem) és a testet azonban már nekünk kell az Ige által és a Szent Szellem segítségével az újjászületett szellemünk uralma alá terelni és ott tartani. Az óembert (régi természetet) is az embernek kell folyamatosan megfeszítenie. Sok minden rajtunk múlik tehát. Azon, hogy mennyire szánjuk oda magunkat a változásra. Isten ehhez a munkához kinek-kinek az anyanyelvén tette elérhetővé a Szentírást, és mérték nélkül kész a Szent Szellemet is reánk árasztani. A kérdés az, hogy mi is mérték nélkül vagyunk-e hajlandóak átadni magunkat Isten céljaira, alárendelni magunkat az akaratának. Sokan az önátadás helyett a „Privát terület, belépni tilos!” táblát helyezik életük számos területére, mégis elvárják Isten segítségét a bajban. Péter apostol is figyelmeztet arra, hogy az isteni beavatkozás és védelem nem nélkülözi a magasabb rendű célt: „megtartásra való nép vagytok [abból a célból], hogy hirdessétek Annak hatalmas dolgait, aki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el titeket” (1Pt 2:9).
Az isteni segítség célja tehát az, hogy az Isten jóságát megtapasztaló ember ennek a jóságnak a hiteles tanúbizonyságává, szószólójává váljon. Életét Isten célkitűzései szerint élje, benne a bibliai értékeket valósítsa meg, és a neki adott lehetőségek szerint Isten dolgainak előmozdításán munkálkodjon. Péter anyósáról az olvasható, hogy miután Jézus meggyógyította, „szolgálni kezdte” őket (Mk 1:31). „Íme meggyógyultál, többé ne vétkezzél, hogy rosszabbul ne legyen dolgod!” – mondta Jézus a Bethesda-tónál meggyógyított betegnek (Jn 5:14). Isten anyagi áldásának is elsődleges célja az, hogy „minden jótéteményre bőségben legyetek” (2Kor 9:8). Jákob is életre szólóan, előre elkötelezte magát Istennek azért cserébe, hogy az Úr kimentse az életveszélyből, száműzetésből, amibe önhibájából került (1Móz 28:18–22). Ha valaki csak azért kér Istentől gyógyítást, hogy utána továbbra is istentelenül éljen, vagy azért kér anyagi segítséget, hogy azzal önmagát valósítsa meg, nem jó az indítéka, és erősen kétséges az ilyen imameghallgatás, illetve az, hogy az ilyen ember tartósan meg tudja-e őrizni az Istentől kapott áldást. Amikor Jézus egy alkalommal tíz bélpoklost gyógyított meg, közülük csak egy tért hozzá vissza. Mind a tízen meggyógyultak ugyan, de Jézus csak ennek az egynek mondta, hogy „a te hited téged megtartott” , tehát nála az áldás megőrzésére is garancia keletkezett (Lk 17:19).

Istenről

Ha azt hiszed, mit sokan, hogy fent van, Onnan néz a mélybe rád.

Ha azt hiszed, hogy rettenetes Úr, S félve mondod el imád.

Hogy ural itt mindent s e mindenben Parányként ott vagy te is.

Hogy esőt, napfényt azért ad s von meg, Mert így tetszik neki.

És holnap, ha már megun, félredob, Mint ütött, férges almát.

Pedig te is az vagy, mi a többi, Minek az élet formált...

- Ha azt hiszed, nem ismered. Vele még sosem találkoztál...

Ha azt hiszed, mit hinni kell, Hogy erős várunk nekünk?

Ha azt hiszed, közöttünk tér nincs, s naponként itt van velünk.

Ha álmatlan éjszakánként csendben Meg tudsz mindent vallani.

Ha zúgó vihar tombolása közt Meg tudod Őt hallani.

Ha egyedül vagy nagyon, de ezer  segítő kart látsz benne,

Ha hiszel istenségében és nincs mi csüggedővé, tenne.

Akkor bár vagyonod nincs – sokkal bírsz. Nálad nincsen gazdagabb.

Akkor, akkor, mert bízol, mert tiéd, Te vagy a legboldogabb.1949. 09. 08

----------------------------------------------------