2015. június 6., szombat



Amit tehát mondanak, azt mind tegyétek meg…” (Máté 23,1-15)

Isten törvénye, az Ő életet szolgáló eredeti rendje mindig érvényben van. Ezt a törvényt Isten „pontokban” is kijelentette nekünk, mert mi „paragrafusokból” értünk; ám fokozatosan egyre többet mondott erről a „törvényről”, a betűtől a Lélek, a lényeg felé haladva (2Korinthus 3,6): a tízparancsolatban (2Mózes 20,1-17), majd a nagy parancsolatban (Máté 22,34-40). Isten törvényét először cselekedni kell, ahol cselekszik, ott aztán fogékonyak lesznek Isten üzenetének tartalmára, a tanításra is (3). Persze nem tudjuk tökéletesen cselekedni Isten törvényét, de a Szentlélek által mégis egyre tökéletesebb lesz életünkben Isten akaratának cselekvése (Máté 5,48; Jakab 1,4). Egy kép jut eszembe ezzel kapcsolatban: jó tíz évvel ezelőtt, a parókiánk felújításakor a tulipánok zavartalanul virágoztak a felfordulás közepén; porosan, de kinyíltak, tündököltek, ahogy tudtak, aztán amikor eljött az idő, elvégezve feladatukat, eldobták szirmaikat és „visszavonultak”. Porosan, de tették, amit az Úr kegyelméből, akkor tehettek: nem tökéletesen, de tündököltek. Jövőre a gumóból már nem „ezek” a tulipánok bújnak elő, de „ezek” cselekedték az Isten akaratát, a felfordulás ellenére is kinyíltak.
Jóel 1  //  10. zsoltár
-------------------------------------------

Dávid Urának szólítja őt, hogyan lehet a Fia?” (Máté 22,34-46)

Böjt első vasárnapja van. Érdekes módon jutott el hozzám egy fénykép, zöldellő fa, zúzmarásan, fagyban. A böjt többek között ilyen is: megállít csalóka zöldellést és virágzást, még időben. – 1. A böjt zavarba hoz, mert nekünk szegezi a legfontosabb kérdést, kérdéseket, minden felfújt, de valójában lényegtelen ügy ellenében.* Jézus az Igében olvasható kérdéssel zavarba hozta a magabiztos farizeusokat, akik megszégyenültek, és nem merték többé kérdezni őt (46).** – 2. A böjt hitvallásra késztet: Jézus Úr! Ő mindenek Ura, mutatja kérdése, válasza, szava, igehirdetése, cselekvése, csodái, halála, feltámadása, visszajövetele. Ő az egyetlen, aki előtt nincs vitának helye: Ő származásában Dávid utóda, de lényegileg Dávid és mindenek Ura (44). – 3. A böjt szabad engedelmességre hív! Rossz optikából nézzük ezt az evangéliumi részt, ha Jézus Krisztus Úr voltát úgy értelmezzük, hogy akkor nekünk csak az engedelmesség marad, miszerint szeresd az Urat, meg a gyarló másikat, és vállald fel, ha ez bekorlátozza az életedet, mint ahogy a fagy megmerevíti a virágzó fát. Az élet egyetlen értelme és kibontakozása azonban csak az Úr előtti hódolat lehet, és ebből következően a másik szeretete (34-40). Erre rádöbbeni; ehhez valóban kell virágzás közben, a fagy!
2Sámuel 24  //  32. zsoltár
* A farizeusok ismét gyülekeztek Jézus köré. Most azonban Jézus megelőzte őket a kérdésben (42): kinek a fia lesz az eljövendő Krisztus? Dávidé, felelik a farizeusok. Dávid azonban több zsoltárában (Zsoltárok 22,43-45; 110,1) az utódai közül majdan megszülető Messiást az Urának nevezte (44). Most akkor az eljövendő Szabadító Dávid fia, vagy Ura? (45). Az eljövendő Krisztus, származás szerint Dávid „fia”, azaz Dávid utóda; valójában azonban Dávid Ura és mindenek Ura. Ezt mutatja, hogy Ő minden kérdésre tudja a választ, de ha akar, azonnal tud olyat kérdezni, amit hallva összezavarodnak és megijednek a vallatói.
** Lám, Jézus itt most az ellenség módszerével él, ő kérdez, szándékosan kérdez, kérdésével zavarba hoz, megfélemlít; voltak olyan helyzetek, amikor Jézus számára is csak ez a gyarló emberi módszer maradt? Ez csak a látszat!




Te azt mondod, hogy lehetetlen És leereszted a kezed,
Csüggedt-fásultan belenyugszol: Ha nem lehet, hát nem lehet!

Te azt mondod, hogy lehetetlen S befagy az ajkad, a szíved,
Már alig mersz, s kihal belőled Minden nagy, hősi lendület.

S miattad dúlhat itt a gazság, Fertőzhet a bűn, a kapzsiság,
Hagyod, hadd rohanjon vesztébe Dühödt őrültként a világ.

Hát mit tehetnék? Nincs hatalmam; Se szó, se vér, se könny, se jaj,
Se ész, se fegyver nem segít már, Se ezer nábob, se arany...

Legyen mi lesz... ha ég az erdő, Ki oltja el, s mit ér a gát,
Ha a tenger kilép medréből, S őrültként dobálja magát?

Lehetetlen, - hát lehetetlen! Méreggel, átokkal teli
A világ, - szenny, láz, kelevény már! Lehetetlen megmenteni.

Így szólsz, mert hitvány, nyavalyás vagy, S tapló van melleden belül.
És nem tudod, hogy a hívőnek A lehetetlen sikerül!

Szavára forrás kél a pusztán, A néma szól. a béna megy,
Manna hull, a hegyre hág a tenger, Vagy a tengerbe lép a hegy!

Szeretet lesz a gyűlöletből, A büszke megalázkodik,
A kapzsi ingét odaadja S a káromló imádkozik!

Vízen járhatsz, tűzön mehetsz át, Ha hiszel! - s mindez nem mese,
Példák beszélnek, nézd, körülvesz A "bizonyságok fellege"!

Higgy, és minden lehet! Ne ejtsd Le csüggedt-fáradtan fejed,
Lehet béke, lehet bocsánat, Új élet, jóság, szeretet...

Erő, fegyver, ész, pénz, ravaszság, Könyörgés, - semmi nem segít:
De megmentheti a világot A legnagyobb erő: A HIT!
-------------------------------------

Óh testvér, ha fájna a szíved,
ha nehéz terhekkel jönnek a napok,
ne gondold, hogy csak Te vagy a nyomorult:
mindenki az. Én is az vagyok.
Ha megsebeznek, akiktől nem vártad,
kérdezed miért? Nincs rá felelet.
A lévita elment és sorba mind!
- A samaritánus jókor érkezett...
Neked is küld az Úr szabadulást,
csak várd hittel. Imádkozva kérd.
S ha úgy tűnik, hosszú már a próba:
Mélyebb alázattal hajolj le a porba
és felemel egy csodálatos kéz.
Páskulyné Kovács Erzsébet



Ha nem hiszed, Hogy Jézus él
- mert ez neked írott malaszt -
a te dolgod… De ha meghal
a gyermeked, hol lelsz vigaszt?
Hogy sorsodat Õ intézi,
nem te magad, ám, ne hidd el,
de ha tüske szúr szívedbe,
hová mégy sebeiddel?

Jézus él, és amit ígér,
meg is teszi, nem hiteget:
"Jöjjetek hozzám mindnyájan,
én megnyugosztalak titeket."













Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése