Lehetetlen.

Te azt mondod, hogy lehetetlen És leereszted a kezed,
Csüggedt-fásultan belenyugszol: Ha nem lehet, hát nem lehet!

Te azt mondod, hogy lehetetlen S befagy az ajkad, a szíved,
Már alig mersz, s kihal belőled Minden nagy, hősi lendület.

S miattad dúlhat itt a gazság, Fertőzhet a bűn, a kapzsiság,

Hagyod, hadd rohanjon vesztébe Dühödt őrültként a világ.

Hát mit tehetnék? Nincs hatalmam; Se szó, se vér, se könny, se jaj,
Se ész, se fegyver nem segít már, Se ezer nábob, se arany...

Legyen mi lesz... ha ég az erdő, Ki oltja el, s mit ér a gát,
Ha a tenger kilép medréből, S őrültként dobálja magát?

Lehetetlen, - hát lehetetlen! Méreggel, átokkal teli
A világ, - szenny, láz, kelevény már! Lehetetlen megmenteni.

Így szólsz, mert hitvány, nyavalyás vagy, S tapló van melleden belül.
És nem tudod, hogy a hívőnek A lehetetlen sikerül!

Szavára forrás kél a pusztán, A néma szól. a béna megy,
Manna hull, a hegyre hág a tenger, Vagy a tengerbe lép a hegy!

Szeretet lesz a gyűlöletből, A büszke megalázkodik,
A kapzsi ingét odaadja S a káromló imádkozik!

Vízen járhatsz, tűzön mehetsz át, Ha hiszel! - s mindez nem mese,
Példák beszélnek, nézd, körülvesz A "bizonyságok fellege"!

Higgy, és minden lehet! Ne ejtsd Le csüggedt-fáradtan fejed,
Lehet béke, lehet bocsánat, Új élet, jóság, szeretet...

Erő, fegyver, ész, pénz, ravaszság, Könyörgés, - semmi nem segít:
De megmentheti a világot A legnagyobb erő: A HIT!

-------------------------------------

Csak várd hittel,- Páskulyné Kovács Erzsébet

Óh testvér, ha fájna a szíved,
ha nehéz terhekkel jönnek a napok,
ne gondold, hogy csak Te vagy a nyomorult:
mindenki az. Én is az vagyok.
Ha megsebeznek, akiktől nem vártad,
kérdezed miért? Nincs rá felelet.
A lévita elment és sorba mind!
- A samaritánus jókor érkezett...
Neked is küld az Úr szabadulást,
csak várd hittel. Imádkozva kérd.
S ha úgy tűnik, hosszú már a próba:
Mélyebb alázattal hajolj le a porba
és felemel egy csodálatos kéz.
Páskulyné Kovács Erzsébet

Ha nem hiszed, Hogy Jézus él
- mert ez neked írott malaszt -
a te dolgod… De ha meghal
a gyermeked, hol lelsz vigaszt?

Hogy sorsodat Õ intézi,
nem te magad, ám, ne hidd el,
de ha tüske szúr szívedbe,
hová mégy sebeiddel?
Jézus él, és amit ígér,
meg is teszi, nem hiteget:
"Jöjjetek hozzám mindnyájan,



 ÉRTELMEZÉS ,- Zsolt 51,1-9.

A karmesternek: Dávid zsoltára,
abból az időből, mikor nála járt Nátán próféta, mert bement Dávid Betsabéhoz.
Könyörülj rajtam kegyelmeddel, Istenem, töröld el hűtlenségemet nagy irgalmaddal!
Teljesen mosd le rólam bűnömet, és vétkemtől tisztíts meg engem!
Mert tudom, hogy hűtlen voltam, és vétkem mindig előttem van.
Egyedül ellened vétkeztem, azt tettem, amit rossznak látsz. Ezért igazad van, ha szólsz, és jogos az ítéleted.
Lásd, én bűnben születtem, anyám vétekben fogant engem.
Te pedig a szívben levő igazságot kedveled, és a bölcsesség titkaira tanítasz engem.
Tisztíts meg izsóppal, és tiszta leszek, moss meg engem, és fehérebb leszek, mint a hó.

De ti ne…” (Máté 23,16-22)*

– 1. Isten Igéje nem terhel, hanem hordoz, ezért Isten Igéje soha nem aggathat súlyos terheket az emberekre, hanem éppen ellenkezőleg, súlyos terhektől szabadít meg; ha terhel, amit hirdetünk, és nem hordoz, akkor ott nem Isten Igéje szól (4 és 15). – 2. Isten Igéje soha nem másoknak, hanem először mindig nekünk szól (4). – 3. Isten Igéje soha nem látványos, soha nem feltűnő (6-7), de letagadhatatlan, és semmihez sem hasonlítható hatalommal munkál. – 4. Isten Igéje soha nem gőgre és „észosztásra” hív, hanem alázatra, szolgálatra (8-12). – 5. Isten Igéje soha nem bezárja, hanem mindig megnyitja az Isten országának kapuját (13). – 6. Isten Igéje soha nem az „aranyat” tartja nagyra, hanem mindig a templomot; soha nem az ajándékot, hanem mindig az oltárt; sőt az aranynak és bármiféle evilági ajándéknak csak a templom, az oltár, az Isten színe előtt lehet értelme és áldott haszna (16-22).**

Jóel 2,1-11

* Isten akaratának cselekvése közben vigyázzunk alapvető hibákra! Jézus Krisztus veszélyes tévedésekre hívja fel a figyelmet Isten akaratának cselekvésével kapcsolatban. „Jaj” nekünk, ha ezeket az óvásokat nem vesszük komolyan (13-22).

 ** Isten Igéjét soha nem lehet felhasználni arra, hogy az „aranyat”, „templomi keretben” igazoljuk „hívő”, önző, csak erre a világra tekintő önmagunk számára (16-22).