ROHANÁS KÖZBEN.

Ketten futottunk. János megelőzött.

Tüdeje-szíve jobban bírja. Ifjú.

De nem volt mersze, hogy sírodba lépjen.

Mikor a fehér lepleket megláttam,

Villám hasított szívembe, agyamba:

A rablók, lám, most újra elraboltak!

De angyal szólt szelíden: Kit kerestek?

Holtak között élő miként lehetne?!

Siessetek! A hegyen vár reátok.

Irgalmas Jézus! - Neved megtagadtam.

Mint gyáva eb, nyüszítve szükölt lelkem.

Lehet még nálad irgalom számomra?

Fogadkoznom mit érne? Térdre hullok

Előtted, áldott, égi üdvözítőm!

Szikla leszek? - Te légy örök Kőszálam!

Azt hitték, eltemettek. Ám a kőtömb

Elhengerült. Te győztesen kijöttél.

Nincs hatalom, amely Téged legyőzhet!

            Gerzsenyi Sándor