2015. április 8., szerda



HOZSÁNNA UTÁN.


Hervadnak már a pálmaágak
Országútján a nagy királynak.
Szerteoszlik éljenző népe.
A templomig kevés kísérte.
Valahol a város szívében
Haláláról tárgyalnak éppen.

Nehéz kép ez: tél a tavaszban.
De egy csendes templomsarokban
Ott áll Jézus: tavasz a télben.
Nagyok nélkül, kicsik körében.
Prófétálnak a gyermekszájak:
“Hozsánna a Dávid fiának!”

- Hallod, Mester, mit zeng az ének?
- Igen, hallom, Isten nevének
Gyermekek adnak dicsőséget.

Míg elhagyják erősek, épek,
Jönnek a betegek, szegények.
Sánták, bénák, kínnal topogva,
Világtalanok botladozva.

S ott a csendes templomsarokban
Jézus szeretete lángra lobban:
Üdít, gyógyít mindent, kit áthat.
Megváltást oszt az égi alázat.
 ----------------------------------------------




TEREMTÉL-E?

Azért vagy itt, hogy hivatásod töltsd be.
Isten sokáig vár a jó gyümölcsre.
Míg napjaid a semmibe peregnek,
hány gondja, kínja vár az embereknek,
hány könny, kiáltás, fájdalom a testben!
Maradt-e szív, kéz miattad üresen?
Van-e magány, mi ellenedre szólhat?
Teremtél-e az Örökkévalónak?

Kell-e az Ige akkor is, ha vádol?
Tanultál-e a meddő fügefától,
vagy ürességed látszatokkal födted?
A „Még egy év’’ is lassan már mögötted,
maholnap véget ér a földi élet...
Felmérted-e, hogy mennyi év mivé lett,
s mi lesz, ha ez már az utolsó hónap?
Teremtél-e az Örökkévalónak?
-------------------------------------------------

ÚJ CSODA KELL 
Megvan, íme a tizenkét kosár,
csak hát üres, morzsányi sem maradt
egyikbe’ sem, a tegnapi csodák
ötezre is eltűnt az ég alatt.
ÚJ CSODA KELL, ÚJ ÉHSÉG, ÚJ IGE!
Más ötezrek csodát váró szíve.
--------------------------------------------



Tanítványok
Fogadkozók, csalatkozók,
Botránkozók, húzódozók.
Nem ezt várták.
S mikor látták
Jézust ellenség kezében,
Nem maradtak közelében…
Ámde Jézus kakasszóra
Ránézett egy tagadóra.
Így fakadt fel igaz bánat –
Lett a válasz: bűnbocsánat!








Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése