FELTÁMADOTT

Zeng-bong a húsvéti harang,

s mint millió fehér galamb;

ujjongva röppen szét a hang

elűzni gondot, bánatot:

- Feltámadott! Feltámadott!

Tavaszi szél repes, dalol,

fű kacag az avar alól;

fa a fának, hegy a völgynek

adja tovább a szózatot:

- Feltámadott! Feltámadott!

Feslő levél erről susog,

kicsiny és nagy legátusok

viszik a nagy hírt szerteszét:

nem maradt sírban a Halott,

- Feltámadott! Feltámadott!

Ne sírj özvegy, ne sírj árva,

nincs a sír örökre zárva,

ölelheted még boldogan,

ki egyidőre itthagyott...

- Feltámadott! Feltámadott!

Ne sírjatok édesanyák,

a síron túl egy új világ,

tökéletes öröm árad,

és semmi meg nem rothad ott...

- Feltámadott! Feltámadott!

Ujjongj béna, szegény, beteg,

virulni fog még életed,

gazdag leszel, ép és erős,

jövőd Krisztusra bízhatod:

- Feltámadott! Feltámadott!

Halld meg te is, küzdő magyar:

bús sorsod éje nem takar,

higgy annak, ki örökre él,

s felkél, majd fényes szép napod!

- Feltámadott! Feltámadott!

Húsvéti hír, lobogj, lobogj,

s minden szívet egy hitbe fogj,

ez a szegény, beteg világ

higgye a boldog szózatot:

- Feltámadott! Feltámadott!

Ujjongj szívem, dalolj remény!

Él Krisztus, s Benne élek én,

nem ijeszt halál, sem pokol:

porrá lesz bár szívünk, agyunk,

feltámadunk! Feltámadunk!

            Bódás János

(Mustármagok 212 old. )

HÚSVÉTI HIT

Bármit beszéltek, hitetlen Tamások,

a húsvéti hit győzelmes marad.

- Az Úr feltámadt! - vallja millió szív,

s nem roskad össze semmi súly alatt.

Én sem hajlok a hitető beszédre,

nagyképű bölcseknek nem hódolok,

de, - tördelvén a titkok néma zárát, -

csak azt hiszem, mit megtapasztalok,

de mit nem érzek vak, süket kezemmel,

s hová nem ér el káprázó szemem,

Lelkemmel látom azt, melynek ha szárnyal,

nem ér nyomába gyarló értelem.

Én hallom, mit súg virág a virágnak,

bár hangjának fülemben nincs nyoma,

értem a tavasz illatos beszédét,

s érzem Istent, bár nem láttam soha.

S bár győzött a bűn, mikor a Keresztről

lelket mosva hullt alá a vér,

mégis hiszem a Krisztus diadalmát,

s tudom, hogy feltámadt, mert bennem él!

Ő áll mellettem könnyben és mosolyban,

amíg az élet rögeit töröm,

s nyugodtan küzdök, mert tudom, hogy vár majd

egy új élet, s benn mennyei öröm.

E hit vigasztal minden megtiportat,

özvegyet, árvát, sír felé menőt,

gyermeket vesztett zokogó anyákat,

s aki beteg is, ebből nyer erőt.

- Az Úr feltámadt! - vallja millió szív

s nem roskad össze semmi súly alatt...

- Bármit beszéltek, hitetlen Tamások,

a húsvéti hit győzelmes marad!

            Bódás János

(Mustármagok 216 oldal)

MEGNYÍLT A SÍR

Szent húsvéti hajnalán

Megnyílt a sír

,,Legyőzve a halál!’’

Szárnyal a hír...

Feltámadt Ő

Az Isten szent Fia.

Nincs ott a kő

Mert él, halleluja!

Él! Jézus él!

Boldog mind, aki hisz.

A menny a cél,

S Ő minket odavisz.

            Varga Erzsébet

(Mustármagok)

ÁLDOTT A FELTÁMADÁS!

Ragyogó fény, ragyogó nap,

Szép húsvéti ragyogás.

Áldott legyen ez az ünnep,

Áldott a feltámadás!

Énbennem is feltámadott

Jézus Krisztus, a dicső.

Várom is Őt minden napon;

Tudom, hogy majd visszajő!

            Kárász Izabella

(Mustármagok

-----------------------------------------------------

ÉNEKELJÜNK, TESTVÉREK!

Csodás nap húsvét napja,

Szálljon hozsánna, dicséret,

Jézus győzelmét aratta;

- Énekeljünk, testvérek!

,,A sír nem tarthatta fogva’’,

Mert Ő az Isten Fia, az Élet.

Nem lehetett halál foglya,

- Énekeljünk, testvérek!

Harmadnapra föltámadott,

Legyőzte a poklot, halált;

Zengjük hát mind, kicsik, nagyok

Jézus Krisztus diadalát!

            Varga Erzsébet

(Mustármagok)