EL NE HAGYD AZ OTTHONT! 

Fiam, az otthont soha el ne hagyd,  szeressed annak minden kis zugát,

szeressed annak régi képeit  és kopott arcú drága Krisztusát,

Virágait, mit ápolt jó anyád, a melegét, amit tenéked ad,

szeressed annak minden kis zugát. Fiam, az otthont soha el ne hagyd!

Mert úgy jársz, mint a tékozló fiú, visszasírod majd minden örömét,

csókkal borítnád, áldva áldanád  a lenézett és megvetett rögét.

bús őseidnek áldott örökét,  mely nem volt hozzád gőgös vagy hiú.

Visszasírod majd minden örömét,  mert úgy jársz, mint a tékozló fiú.

   Kárász Izabella  (Fényből fényességet, )

-------------------------------------------

Az Isten országa…

Ugyan miért beszélsz keresztyén vallásról, Csalhatatlan hitről, örök boldogságról,

Ha kitűnik szavad üres pusztasága? Nem beszédben áll az Istennek országa!

Mit ér, hogyha tudod a Biblia szavát, Amely kijelenti Isten akaratát,

De a tudásodat tett nem koronázza? Nem beszédben áll az Istennek országa!

Ha földi kincsed van, melyhez ragaszkodol, És a szíved zárva szegénytől, árvától,

Akkor a gonosz lett lelkednek bálványa! Nem beszédben áll az Istennek országa!

Hogyha képmutatás lett a szokásoddá, És csak a látszatért váltál vallásossá,

Úgy hiába ajkad elmondott imája, Nem beszédben áll az Istennek országa!

Ha a világ csábja, gyönyöre elragad, S kétes örömiben keresed nyugalmad,

Gondold meg, két úrnak nem lehetsz szolgája, Nem beszédben áll az Istennek országa!

Jézus szeretete legyen a szívedben, Mely által hitet gyújtsz másoknak éltedben,

Így lesz a szent Ige üdvödnek forrása. Nem beszédben áll az Istennek országa!

Mint a tékozló fiú, aki haza gondol, Fölkel és atyjához nyomban útnak indul,

Úgy te is, a tettre, kelj fel, ó, még máma! Nem beszédben áll az Istennek országa!

Nyári Gyula (Hozsannázó Napok c. Balog Miklós által szerkesztett kéziratos versgyűjteményből, I. kötet, 469.old)

1 Sám 17,37,- Ezután azt mondta Dávid: az Úr, aki megmentett engem az 

oroszlán és a medve karmától, meg fog menteni ennek a  filiszteusnak a kezéből is 

   Ha pusztán a szavakat nézzük, ez nem ígéret, de értelmét tekintve 

mégis az, hiszen Dávid itt olyan kijelentést tett, amit az Úr 

szentesített, amikor valóra váltotta. Korábbi szabadulásai alapján 

Dávid számított arra, hogy az új veszedelemben is segítséget fog kapni az Úrtól. 

Jézus Krisztusban minden ígéret igaz és ámen lett Isten dicsőségére, 

ezért számíthatunk arra, hogy amit az Úr korábban megtett hívő népével, azt megismétli velünk is.

 Emlékezz hát az Úr szeretetének korábbi bizonyítékaira. 

Nem remélhetted, hogy szabadulsz saját erődből, de az Úr megszabadított. 

Miért ne szabadítana meg újra? Bizonyos lehetsz benne, hogy megteszi. 

Ahogyan Dávid kiment az ellenség elé, úgy mehetünk mi is. Az Úr velünk volt, velünk van, és azt is mondta: "Nem maradok el tőled, sem el nem  hagylak téged" (Zsid 13,5).

 Miért remegünk hát? Ami a múltban történt, csak álom lett volna? 

Gondolj a megölt oroszlánra és medvére! Kicsoda a filiszteus? 

Az igaz, hogy nem teljesen azonos a múltbeli ellenségekkel, mert se nem medve, 

se nem oroszlán, de Isten viszont ugyanaz, és most éppúgy az Ő dicsőségéről van szó,

 mint a múltban. Nem azért mentett meg a vadállatok karmai közül,

 hogy engedje, hogy egy óriás megöljön minket. 

Ezért bátorodjék fel a szívünk! C.H.Spurgeon