Mert a te beszédedbõl ismertetelek igaznak,
és
a te beszédedbõl ismertetel hamisnak.
— MÁTÉ
12,37.
Maga
Jézus tette a fenti kijelentést. A szavak sokkal fontosabbak, mint ahogy azt az
ember gondolná. Emlékszel Jóbra, és három úgynevezett „barátjára”, akik azért
jöttek, hogy vigasztalják?
Jób
így szólt keservesen azokhoz, akik vigasztalták, illetve valójában kínozták õt:
„Meddig
kínozzátok még a lelkemet, és ZÚZTOK
DARABOKRA BESZÉDEITEKKEL?”
(Jób 19,2)
A
szavak sikerre visznek vagy tönkretesznek bennünket.
A
szavak meggyógyítanak, vagy megbetegítenek.
A
Biblia tanítása szerint, a szavak vagy pusztítanak, vagy
életet
adnak, boldoggá és egészségessé tesznek minket.
A
tegnap kimondott szavaink tették olyanná az életünket,
amilyen
az ma.
Ez
megegyezik azzal, amit Jézus mondott a Márk
11,23-ban: „… meglesz néki, amit MONDOTT.”
Mivel szavakat mondunk ki, ezt az igerészt valójában így is lehetne mondani: „Meglesznek néki azok a SZAVAK, amelyeket
kimondott.”
------------------------------------
A te beszédedből
Megvallás: A beszédembõl ismertetem igaznak.
Én tudom, hogy
amit mondok, azt meg is kapom.
A kimondott
szavaimat fogom megkapni.
Ezért olyan
szavakat mondok ki, amelyek életet,
boldogságot és
egészséget hordoznak.
Olyan szavakat
mondok ki, amelyek sikerre
visznek, nem
olyanokat, amelyek tönkretesznek!
Mind a halál, mind az élet, a nyelv
hatalmában
van, és amiképpen ki-ki szeret azzal élni, úgy eszi
annak gyümölcsét. —PÉLDABESZÉDEK 18,21.
—Nem, nem fogok imádkozni a fiadért
— mondtam annak a megdöbbent özvegyasszonynak,
aki imát kért tizenöt éves fiáért —,
nem lenne semmi értelme.
Amíg azt mondogatod, hogy a fiadból
sohasem lesz semmi, addig tönkreteszed az én imámat.
—Ezt az Úr jelentette ki neked? —
kérdezte.
—Nem — mondtam én —, egyszerûen csak
tudom, hogy
a szavainkkal teremtjük meg saját
magunk és a gyermekeink életkörülményeit.
—Akkor mit tegyek? — kérdezte újra.
—A fiad most tizenöt éves, vannak
dolgok, amiket akkor kellett volna megtenned, amikor még kisebb volt.
Most elször is: ne zaklasd õt azzal,
hogy térjen meg Istenhez.
Másodszor pedig: ahelyett, hogy
egész éjjel virrasztasz
és aggodalmaskodsz miatta, mondd ezt
az Úr Jézusnak:
„Uram, én nem tudom, hogy most
hol van a fiam, de bárhol is legyen, én hittel és szeretettel veszem körül.”
Mindeddig bizalmatlansággal, félelemmel
és ítélkezéssel vetted körül.
Mondd ezt: „Uram, én hiszem, hogy a
fiam nem fog a fiatalkorúak börtönébe kerülni.
Soha többé nem mondom neki, hogy az életben
nem lesz belõle semmi.
Hiszem, hogy viszi valamire az életben.”
Másfél év múlva visszatértem abba a
városba, ahol ez az asszony lakott.
Rövidre fogva az történt, hogy
odajött hozzám
és elmondta:
„Nem ment könnyen, de mindent úgy tettem,
ahogy mondtad.
Az elõtt a fiam igen ördögi életet
élt,
és most teljesen átadta magát
Istennek!”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése