2014. december 31., szerda



Ó-évet búcsúztat és újat köszönt a világ. A szilveszter régen is és ma is az egyik legvidámabb és legzajosabb ünnepek, közé tartozik./ és sajnos a leg durvább is szokott lenni/ Honnan származnak és milyen szokások fűződnek ehhez az ünnephez?
Miért kerül lencse az asztalra? Mióta kezdődik január elsejével az újesztendő?
Az OrientPress Hírügynökség ezúttal a szilveszteri és újévi,babonás szokásoknak járt utána.
December 31-e eredetileg Szent Szilveszter pápa (314-335) ünnepe, a polgári év utolsó napja, s az újév vigíliája, vagyis előestéje. Ilyenkor a néphagyományok mindegyikének célja, hogy biztosítsa a következő esztendőre az emberek egészségét, szerencséjét, valamint az állatvilágban az állománya szaporaságát és a termés bőségét.

A szilvesztert a legtöbben csak az óév elbúcsúztatásaként tartják számon, egy munkaszüneti napként, egy ünnepként, ami a legtöbb esetben nagy evésekkel, de még inkább ivásokkal, valamint szórakozással és mulatással ér véget. Sokan azonban nem tudják, hogy honnan is eredeztethető a szilveszter története, illetve milyen, az évtizedek és évszázadok során egyre inkább feledésbe merült szokások övezik a szilvesztert követő újévet. Az alábbiakban ezekre, a kérdésekre szeretnénk válaszolni!

Az a nap, amelyen a nyugati világ elbúcsúzik az óévtől, I. Szent Szilveszter pápáról kapta a nevét, akit 314-ben választottak a keresztény egyház vezetőjének és 335-ben, éppen december 31-én hunyt el Rómában. Az ünnep a nyugati kultúrkörben sokáig ide-oda tolódott. Volt idő, mikor december 24-én ünnepelték, de előfordult, hogy előrecsúszott vízkereszt, illetve a Háromkirályok napjára, január 6-ára, és csak néhány évszázada, 1691-ben XII. Ince pápai döntésével rögzült január elsejére.

Szilveszter estéjét és éjszakáját ma is – hasonlóan, mint régen – ünneplések és rendezvények jellemzik. Ezen az éjszakán eltemetik az ó esztendőt és különböző varázslásokkal, praktikákkal igyekeznek megtudni, hogy mit hoz az Újév. Ilyenek pl. az ólomöntés, amikor a frissen öntött ólom formájából jósolnak, vagy a gombócfőzés, amikor a jövendőbeli nevét jövendölik meg. A szilveszteri szokások közös célja, hogy a következő esztendőre egészséget, bőséget, szerencsét, boldogságot varázsoljanak. Még ma is él az alábbi mondás: Úgy tartják, amilyen az újév napja, olyan lesz az egész esztendő is, ennek a napnak a lefolyásából következtettek az egész évre. Különösen fontos szerepet kapnak az e naphoz kötődő zajkeltő szokások; ezekkel az ártó, rontó erők háztól való távoltartása a cél. Ez a nagy fogadalmak ideje is.
De vannak, akik keresztyén módra, arra használják fel ezeket, az órákat, hogy vissza nézve hálát adjanak az elmúlt áldásokért,vezetésért, kísértésekből való szabadulásért, és előre tekintve kérjék az Úr Áldását ismételt vezetését, segítségét.

A fentiekből egyértelműen kitűnik, hogy nem keresztény, bibliai ünnepről van szó - ezen a napon az okkult praktikák kiemelt szerepet játszanak. Ez azonban ne vegye kedvünket, hogy ilyenkor - még inkább - az Úr elé álljunk, és Tőle kérjük el az életünk következő évre szóló tervét, s tegyük azt, ami kedves az Ő szemeiben. Összegyűlve - de akár egyedül is - imádkozzunk, és Igét tanulmányozzunk, vagy gyülekezetben ünnepeljük a mi élő Istenünket akár éjfélkor is!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése