Ünneplés ma.

Szilveszter estéjén az emberek búcsút vesznek az óévtől, annak minden bújával, bánatával együtt. Új reményekkel, tervekkel vág bele mindenki az újévbe. Éppen ennek köszönhető, hogy manapság már hangoskodással, kiabálással, hangos pirotechnikai eszközökkel, tűzijátékkal szokás ezt a búcsúzást megtenni. A minél nagyobb hangzavar hivatott ugyanis a rosszat, a bánatot, azaz az óévet teljesen hátrahagyni, elfelejteni, s utat nyitni a szebb, boldogabb újévnek. Régen őseink az ártó szellemeket is ezzel akarták távol tartani a háztól.                A szilveszteri bulizás célja az is, hogy jókedvvel, boldogsággal lépjen át mindenki az újévbe.

Szilveszteri szokások (babonák, fogadalmak)
A római Saturnalia nevű ünnepére vezethető vissza. Az urak és rabszolgák ilyenkor egy asztalhoz ültek, szünetelt a politizálás is. Az újév kezdetét a 16. századig karácsonykor, december 25-én ünnepelték. 1691-ben, XII. Ince pápa hirdette ki: az év első napja január 1. A szilveszterhez sok babona is kötődik, s ekkor tesszük a legtöbb fogadalmat is.