(7) „Miért akarjátok elvenni Izráel fiainak bátorságát…” (4Mózes 32)

KEDVÉT SZEGJÜK A MÁSIKNAK, VAGY BÁTORÍTJUK AZT? Ez alapvető kérdés a mindennapokban, ahogy a hitéletben is, leginkább pedig Isten ígéreteit illetően.                              Csak a magunk érdekeire tekintünk, vagy másokra is; segítünk, vagy akadályozunk másokat, akár a testvéreinket is; azt nézzük, hogyan lehet megoldani egy problémát, vagy azt, hogyan nem lehet megoldani? Rúben és Gád törzse a legeltetésre alkalmas, Jordánon túli, dús területeken már letelepedett volna, így nem is kockáztattak volna tovább, noha ez a terület még nem tartozott közvetlenül az Ígéret Földjéhez. Mózes azonban nem engedte, hogy döntésükkel a többiek kedvét szegjék, és azok is megtorpanjanak az Ígéret Földjének határán (7). Korábban az Ígéret Földjét feltérképező küldöttek vették el így a vándorló nép kedvét (8-9).* Isten a bajban sem hagyott magunkra, hanem bátorított. Ő mindig azt nézte, hogy lehet megoldani az ember engedetlenségének halálos következményét; a bűn, a betegség és a halál kérdését; ezért küldte el Jézus Krisztust. Őbenne mindig csak bíztat, bátorít, vigasztal és a megérkezés felé vezet az Úr. Hűtlen szolgák vagyunk, ha egyházunk üzenetének végkicsengése nem ez!

Zsidók 3,7-19

* …mert noha betekinthettek arra a földre, mégis megijedtek és óriásokat láttak ott, ez a félelmetes hír pedig elvette a többiek kedvét

…………………………………………………………………………

(2) „Állj bosszút Izráel fiaiért a midjániakon…” (4Mózes 31)

A BOSSZÚÁLLÁS nem az Isten Lelkétől való, soha, semmikor. Ez Jézus Krisztus szavainak egyik fontos üzenete. Az sajnos előfordul, hogy gyilkos indulatainkban az Istennel is takarózunk; de ez nem ment fel bennünket, akik már ismerhetjük a Jézus Krisztusban adott teljes kijelentést. Nem ment fel semmiféle magyarázkodás itt sem: miszerint, ha Izráel a kellő időben nem határozott, akkor a midianiták irtják ki őket.* Nagy kérdés, hogy merészelhetjük-e ezt a szakaszt Krisztus felől értelmezni, és hogyan tegyük azt? Ki merjük-e mondani, hogy Izráel még érvelhetett így, aki azonban Jézus Krisztust ismeri, az már nem mentegetőzhet és magyarázkodhat, mert a krisztusi ember inkább vállalja a hátratételt és a halált, minthogy a másikra kezet emeljen, azok szeretteit bántsa, vagyonukat elvegye, és aztán kegyes szertartásban a korábban pogány, tisztátalan vagyont megtisztítsa és használja. Ez a fejezet a kijelentés folyamatának egy pontja, amelyben Isten választott népének talpon kell maradnia, hogy eljöhessen Jézus Krisztus, de attól kezdve nincs magyarázkodás és mentség semmiféle durvaságra, a másik kifosztására, legyen az bárki is. Mi pedig, valljuk meg, azóta is csak ezt tesszük, ugyan koronként más és más módszerekkel és eszközökkel.

Zsidók 3,1-6

488. dicséret

* Nem ment fel az a tény sem, hogy korábban a midianiták már megkísértették és bűnbe vitték Izráel népét (25. fejezet). Mit jelent itt az önmegtartóztatás? Mivel fogadalmi áldozatot csak családfők tehettek, ezért itt nem erről lehet szó.