Hiszen erre hívattatok el, mivel Krisztus is szenvedett értetek, és példát hagyott rátok, hogy az ő nyomdokait kövessétek: ő nem tett bűnt, álnokság sem hagyta el a száját, mikor gyalázták, nem viszonozta a gyalázást; amikor szenvedett, nem fenyegetőzött, hanem rábízta ezt arra, aki igazságosan ítél.” Péter első levele 2:21-23

Batman, Ironman, Superman, Spiderman és a sort lehetne a végtelenségig folytatni. Emberek, lények, akiknek volt valami különleges képessége, kitartása, tudása, pénze, akaratereje és nem adták fel. Hősök voltak, megmentették a világot, a világ egy részét vagy néhány személy életét a katasztrófától. Hősök, akiket a képzeletünk szült, mert szükségünk volt rájuk. Szükségünk volt arra, hogy történjen valami jó, valami különleges, valami monumentális. Szükségünk volt arra, hogy legyen valaki, akire felnézünk a monoton hétköznapokból, és akinek a helyébe beleképzelve magunkat, kiléphetünk szürke kisegér életünk szűk ketrecéből, és lehetünk Valakik, valaki különlegesek. 

Pedig nélkülük is megtehetjük ezt. Nélkülük is lehetünk hősök, lehetünk győztesek, és nélkülük is kiléphetünk az egérfogó rabságából. Mert volt Valaki, aki sokkal nagyobb hős volt, mint amit az emberi fantázia valaha is el tudott képzelni. Volt valaki, aki nemcsak az akkor létezett világot, hanem a valaha élt összes embert megmentette. 

És Ő - sok szuperhőssel szemben - hagyott maga után utódokat. Gondoskodott arról, hogy legyenek akkor is hősök, ha neki már máshol kell szolgálatot teljesíteni. Itt hagyott Téged és engem. 

Most lehet, hogy rázod a fejed jobbra-balra, miközben bágyadt szemekkel meredsz a képernyőre, hiszen te egy szürke kisegérnek látod magad. Te nem vagy hős, még csak meg sem közelíted.                    Neked korlátozottak a lehetőségeid, vannak határaid, melyeket nem tudsz átlépni, nincsenek különleges képességeid, és nem vagy elég gazdag, bátor, kitartó ahhoz, hogy hőst faragj magadból.                                      De ezt nem is kell megtenned. 

Ez Isten dolga. Ő fog belőled hőst formálni, és ehhez ma eléd tárta az edzéstervet. Csak lépj a lábnyomába! Csak tedd azt, amit Ő tett, menj arra, amerre Ő ment, és élj úgy az emberek között, ahogy Ő élt. Legyél nyitott mások felé, dobd el magadtól minél messzebbre az előítéleteidet!                      Lásd meg a másik szükségletét, és nyújts felé segítő kezet! Nyerd meg a bizalmát, és hívd meg csapattársnak! A válaszodban legyen mindig ott a szeretet, bármit is tesz vagy mond a másik! 

Istennek szüksége van rád. Szüksége van utódokra, akik Őt képviselik a világban, amiben élnek, és azt a munkát végzik, amit Ő elkezdett. Hát engedd, hogy levegye rólad a szürke kisegér jelmezt, és hősként állíthasson az arcvonalba, az Ő hőseként!