Sugár

A legszebb cél: sugárnak lenni

Mitől a komor szem derűsre kékül

S az ember még a sorssal is kibékül.

Felvillanni szóban, mosolyban,

Vigasszá válni fájdalomban,

Felolvasztani jég kemény fagyát,

Kibontani a remény hű virágát,

Ott tündökölni minden homlokon,

Beszökni hideg cellarácsokon,

Szétosztani magunkat izzva, égve.

Kenyérbe, szóba, vágyba, kézbe,

S úgy tűnni majd el, hogy nem is éltünk,

Ezen szívben ragyogjon még a fényünk

Mint a hunyó napé, mely a csillagok

Arcán még tovább ragyog.

(Balogh Debóra füzetéből, Kolozsvár)

SZERESS, AMÍG SZERETNI TUDSZ.

Szeress, amíg szeretni tudsz,

Amíg szíved érzőn dobog,

Mert ha már a tüze kihűl,

Ha benne a láng ellobog, -

Ami ezt a veszteséget

Felülmúlná, nincs olyan kár:

koldusnál is koldusabb vagy,

Hogyha nem tudsz szeretni már.

Szeress, amíg van alkalmad

Éreztetni szereteted.

Jöhet idő, amikor már

Tennéd ezt, de nem teheted.

Fordulhat a sorsod balra,

S arra leszel utalva majd,

Hogy a mások szeretete

enyhítse a gondot, a bajt.

Szeress, amíg szeretni tudsz!

Olyan rövid az életed:

gyűlölettel, rút önzéssel

Szépségeit tönkre ne tedd!

Szeress, amíg szíved dobog,

Szeress, amíg ajkad lehel:

 Úgy visz Jézus a szeretet

Országába, a mennybe fel.

            Novák László

MINDIG CSAK ADNI.

Az öreg kút csendesen adja Vizét… így telik minden napja.

Áldott élet ez! – fontolgatom. Csak adni, adni minden napon!

Ilyen kúttá kellene lennem! Csak adni teljes életemben!

Csak adni? Terhet is jelenthet. Jó kút, nem érzed ezt a terhet?

Belenézek… tükre rám ragyog: „Hiszen a forrás nem én vagyok,

Árad belém! Csak továbbadom Tisztán, vidáman és szabadon.”

Hadd éljek ilyen kút életet! Osszak áldást és szeretetet!

Nem az enyém. Krisztustól kapom Egyszerűen, továbbadhatom.

          Túrmezei Erzsébet