Hamar szabadíts meg .

"Az éneklőmesternek, Dávid Zsoltára. Te benned bíztam Uram! Ne szégyenüljek meg soha, igazságoddal szabadíts meg engem. Hajtsd hozzám füledet, hamar szabadíts meg, légy nékem erős kőszálam, erődített házam, hogy megtarts engem. Mert kőszálam és védőváram vagy Te, vezess hát engem a Te nevedért és vezérelj engemet. Ments ki engem a hálóból, amelyet titkon vetettek nékem, hiszen Te vagy az én erősségem. Kezedre bízom lelkemet, Te váltasz meg engemet, óh Uram, hűséges Isten. Gyűlölöm a hazug hiúságok híveit, és az Úrban bízom én. Hadd vigadjak és örüljek a Te kegyelmednek, amiért meglátod nyomorúságomat, és megismered a háborúságokban lelkemet: És nem rekesztesz be engem ellenség kezébe, sőt tágas térre állatod lábaimat. Könyörülj rajtam Uram, mert szorongattatom: elsenyved a búbánat miatt szemem, lelkem, testem. Mert bánatban enyészik életem, és sóhajtásban múlnak éveim: bűnöm miatt roskadoz erőm, és kiasznak csontjaim." Zsoltár 31, 1-11.

"Én ugyan azt gondoltam ijedtemben: Elvettettem szemeid elől, de mégis meghallgattad esedezéseimnek szavát, mikor kiáltottam Hozzád. Szeressétek az Urat mind ti Ő kedveltjei: a híveket megőrzi az Úr, és bőven megfizet a kevélyen cselekvőknek! Legyetek erősek és bátorodjék a ti szívetek mindnyájan, akik várjátok az Urat!" Zsoltár 31, 23-25.

---

Hálát adunk Uram, hogy látsz minket. Köszönjük, hogy itt vagy közöttünk, ismersz, és szeretnél megszólítani. Kérlek, most úgy szólj hozzánk, hogy értsük, Te beszélsz velünk. Hadd válaszolhassunk már ma . Kérünk, áldd meg az igét számunkra, és légy közöttünk a Te nevedért. Ámen.

----------------------------------------------------
Egy gyötrődő, vergődő ember imádsága ez a Zsoltár. Azt kéri: "Szabadíts meg engem,...Hajtsd hozzám füledet, hamar szabadíts meg engem." Itt már sürgetés van.

Ez az ember már nem sokáig bírja. Mintha azt mondaná, hogy S.O.S! Utána azt kéri:

"Ments ki!" Ez az ember bajban van, és jó helyről kéri a segítséget: Istentől.

De miért van bajban? Két dolgot szeretnék elmondani, az első a háló. Azt kéri:

"Ments ki engem a hálóból, amelyet titkon vetettek nékem, hiszen Te vagy az én segítségem." A 25. Zsoltár szinte ugyanígy mondja, csak a hálót tőrnek nevezi.

Rettenetes dolog a háló, amelyet titkon vetettek, és amiből az ember nem tud magától kiszabadulni. Amikor Jónás benne van a tengerben, azt mondja: "Körülvettek engem a vizek lelkemig, mély ár kerített be engem, hínár szövődött fejemre." (Jón 2,6). Gondoljuk el, hogy egy ember körül van véve hálóval, és nem tud mozdulni. Titkon vetették a hálót. Az a kérdés, hogy ki vetette? Vajon ember? Úgy gondolom, a nagy lélekvadász veti a csapdát, a hálót, a tőrt, amibe belekerül egy ember.

-------------------------------------

Aztán így szól: "Kezedre bízom lelkemet." Arra a csodálatos, hatalmas, isteni kézre bízza a lelkét. Vajon elmondjuk-e ma  ezt az imádságot az Úrnak: ezen a héten kezedre bízom lelkemet. Pár verssel később pedig elmondja, hogy az ellenség kezébe jutottam. Két kéz! Melyikben vagyok? Benne vagy-e Isten hatalmas kezében, vagy pedig az ellenség kezébe kerülsz? Azt mondja az Ige: "Elsenyved a búbánat miatt szemem, lelkem, testem."

Az ellenség kezéről azt mondja: Ne rekessz be engem ellenség kezébe. Utána így folytatja: "Mert a bánatban elenyészik életem, és sóhajtásban múlnak éveim." Elsenyved az én egész életem. Az életünk mutatja meg, hogy milyen kézben vagyunk---/ kinek a kezében???/

-------------------------------------------------------------------

Egy kislány, aki kábítószeres lett így mondta el: most már értem, amiről ti beszéltek.

Ez olyan öröm, ami mögött nincsen horog. Tudjuk, ha a hal bekapja a csalétket, vele együtt a horgot is. A csalétekre rámegy az ember, ahogyan a hal is, de utána rajta marad a horgon, amivel aztán kihúzzák. Azért mondta ilyen érdekesen ezt ez a kislány, hogy olyan öröm a Jézus követése, ami mögött nincsen horog. Amikor beveszem a kábítószert, nem tudok már szabadulni, benne vagyok egy szenvedélyben. A hálót, a hínárt, hiába próbálja az ember lehúzni magáról. A bűn olyan, mint egy óriás polip. Rettenetes dolog a karjába kerülni.

Lehet, hogy csak egy karja nyúlik ki feléd, talán csak egy bűn, egy szenvedély, de húz magához. Próbálsz védekezni, de hiába, ha egyszer belekerültél ebbe a rettenetes állapotba. Akár a hal a horgon, vagy Jónás ott a tengerfenéken, mindegy, hogy melyiket mondom, mind a kettő ugyanaz. Ha ismered a bűnt, akkor tudod, ha az egyikből kiszabadultál, akkor jön a másik.