Péld 16,1-3.- Az emberi értelem tervezget, de az ÚR adja meg, hogy mit mondjon a
nyelv.
2 Minden útját helyesnek tartja az ember, de az ÚR megvizsgálja a
lelkeket.      3 Bízd az ÚRra dolgaidat, akkor teljesülnek szándékaid.

Kősziklám vagy Jézusom, Biztos erőd és oltalom.

Félni többé nincs okom, Ha életemet Rád bízom.

 Szereteted átölel, Az igaz úton vezérel.

Betöltöd én lelkemet, A menny Isteni fényével.

 Elkerül a keserűség, Miben rejlik a kísértés.

Örömteljes minden napom, Mióta hozzád tartozom.

 Hálával telt szívemből, Áldom azt a pillanatot,

Amikor szent hívásod, Az én szívembe eljutott. 

Schvalm Rózsa

Kínai közmondás.
,"Úgy éld az életed, mintha egy híd lenne! Kelj át rajta, de ne építsd rá a házad!”

 Mit is jelent ez a gondolat?
Minden ember halad az útján, mint egy valós ösvényen. Akadhatnak akadályok. Gallyak, kövek, amelyeket meg lehet kerülni, odébb lehet lökni, hogy tovább sétálhassunk.

Az is megoldás, ha az akadályok megjelenésekor letérünk az útról, s egy másik csapáson haladunk tovább. Ám ezek általában rossz ötletek. Észre fogjuk venni, hogy azon az úton is lesz egy hasonló akadály, csak még nagyobb, mint az eredeti, és ezt már nehezebb lesz elgördíteni magunk elől.
 

Minden ember, aki jelenleg fontos az életünkben, valamilyen információt hordoz számunkra, amelyből tanulnunk kellene, vagy segítséget hoz ahhoz, hogy tovább tudjunk haladni az utunkon.
Jó esetben hosszan megmaradnak mellettünk, kellemesebbé teszik mindennapjainkat, ám sokszor csak arra a bizonyos időre csapódnak mellénk, amíg meg nem oldjuk az adandó életfeladatot.
Nehéz ezt felismerni.  Tán észre sem akarjuk venni.
Nehéz elengedni azokat, akik már indulni készülnek.