A SAMÁRIAI ASSZONY  

Samáriában tűz van. Ki lesz irgalmas neki?

Samáriában bűn van: Egy asszony és hat férfi.

Sikáron szél sikál csak, lelket sikkasztva, rontva,

szegényszag, rossz sakálhang. Sikár az ország rongya.

Lehet az ördögé már a kút is: Jákob kútja -

De Jézus ott ül némán. Erre visz vándorútja.

Hat óra. Jön az asszony,s az  „Adj innom“-ra kérdez:

„Zsidó vagy, s nem haragszol? “- Nincs csak egy világnézet. -

Ha ismernél, te kértél volna vizet - de élőt,

melytől örökké élnél...“ És meghökken a kérdő.

„Sohasem szomjaznék többé?  Sohse hallottam ilyet.

Ily messze sohse jönnék: add nékem hát e vizet...“

És megy már visszatérőn az asszony veder nélkül,

és hírt visz féligértőn, örömöt, szinte szédül.

Samáriában tűz van:  benső, izgalmas, égi.

Samariában fű hajt, a harmatcsepp meséli...

Tíz, száz szív, csodaritmus, ébredés, boldog ámen:

Ő az, Ő a Krisztus, aki Sikáron átment.  Sántha György